Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-10-21 / 42. szám
KEI FORTÉLY ETETÖRACS. « hetrec falára szerelhető. majd Tudvalevő, bog; a kisnyulak eltávolítható. A vaspálcák olyan károm bél ntdn már kimérés*- távolságra legyenek egymástól, ködnek a fészekből, s a szopá- hogy a kisnyulak kényelmesen son kivit megkezdik önálló láp- átférjenek közöltök, de az anya Mlkozásukat. Ahol nincs ön- ne férhessen a takarmányhoz, etető, problémát okoz, hogy as Előnye: 1. A kisnyulak előtt anya elveszi kicsinyei elöl a ta- mindig van takarmány (gyorkarmányt. Ennek elkerülésére sabb a fejlődésük); 2. Az anyát szolgál a rajzon szemléltetett csak szükséglete szerint takaralaká rács, mely tetszés szerint mányozzuk. MILYEN LEGYEN lyezzük a válaszfalat és a pá-A BAK KETRECE? roztatni kfvánt nőstényt, majd másnap a válaszfalat kiemel- Л* évi négyszeri elletés si- Jgy némileg a nőstény is kertelcnsége, vagy elhúzódása megsZokja a ketrecet, rendszerint a pározlatások rósz- Előfordul továbbá, s bosszászul megválasztott idejének 'tu- s^got okoz, bogy a baknyúlhoz lajdonithaté. Fontos az is, hogy betett nőstény farral az ól valehetöleg egy időben pároztas- lamelyik sarkába húzódik, sok nyilláinkat (dajkaságba s emiatt a bak nem ,ér keUő. adás. csoportos hizlalás, fertőt- képpen hozzá. Fölöslegesen fálecítés, állományforgó stb ). rad kaparja, harapdálja a nős A sikeres pároztatás érdeké- lényt. Könnyfthetünk helyzetén ben a bakok ketrecét ágy hasz- Й8У. hogy a már meglevő szögnős elkészíteni, hogy egyszerű, leles ketrecnek sarkait öthidafráesos megoldással kettévá- Íuk 08У farostlemezzel, mely lasxthaté legyen. megszünteti a 90°os sarkot. A pároztatás előtti nap hehe- FELCSŰTI LÁSZLÓ-f A BAROMFITENYÉSZTŐ még figyelemmel kíséri az idősebb tyúkok megkésett vedlését. Igen lényeges, hogy ebben az időszakban a tyúkólra pél♦ dás tisztaság, száraz és huzatmentes légtér legyen jellemző. A tisztátalan, nedves környezet megteremti a fertőző betegségek, légzőszervi bántalmak terjedéséhez az előfeltételeket. A zöldtakarmányt takarmánykellel és reszelt sárgarépával helyettesítjük. Különben tojőtyúktápot etetünk. Az itatőba nem jéghideg, de kissé állott vizet öntünk. • A VlZISZARN Y ASTEN YÉSZTö külem szempontjából megfigyelés alatt tartja a továbbié nyésztésre kiválasztott kacsákat. Egy gácsérhoz hat kacsát csoportosíthat, de körülményeink között elegendőnek véljük négy öt kacsa besorolását. Ebben a hónapban okvetlenül fontos a tenyészludak végleges kiválasztása a törzsállományba, mivel közeledik a párzás ideje. И A HÁZINYÜLTENYÉSZTÖ részére a közelgő tél új gondokat hoz magával. A vágásra előkészített nyulak eledelébe, a kiváló minőségű gerezna-nyerés céljából zabot és árpát sorolunk. Persze a nyúlketrecekben szintén fontos a tisztaság fenntartása. Áttérünk a téli takarmányozásra, melynek alapja a jóminőségű széna, például a lucernaszéna, továbbá a megfelelő takarmányrépa- vagy sárgarépamennyiség, valamint a szemestakarmány,, mindenekelőtt az ádpa és a zab. Az egészséges állomány fenntartása érdekében ne feledkezzünk meg a szabályos Időközökben végzett állategészségügyi vizsgálatról. o a GALAMBTENYÉSZTÖ már téli tartásra fogja állatait. A takarmányadagból ki kell hagyni a bükkönyt és a borsót. Az alaptakarmány ezen időszakban az árpa, egy kis búza és kukorica hozzáadásával. Az ivóvíz ne legyen hideg, de mérsékelt hőfokú. A nedves novemberi időjárás alkalmat nyújt a légzőszervi megbetegedésre, ezért a galambok egészségi állapotát állandóan figyelemmel kisérjük. Az ivóvízbe állategészségügyi szakemberek által javasolt betegségmegelőző szereket adagolunk. Amennyiben két galambliáziink van. ágy a galambokat nemek szerint különválasztjuk. ★ A KECSKETENYÉSZTÖ novemberben teszi mérlegre az elmúlt idényben elért eredményeket. Az üzekedés időszaka befejeződött és megszűnt a legeltetés lehetősége. A gondot most már a takarmányozás, valamint az állatgondozás szaporítja. Zöldtakarmány helyett a kecskék eledelét sárgarépa vagy takarmányrépa képezi. Az állatokat naponta kifutóba engedjük, melyben egy födött, szélmentes hely kívánatos. Az istállót naponta alaposan szellőztetjük. Az istállóban mintaszerű tisztaság legyen, nehogy az esetleges kellemetlen illat a tej ízében is jelentkezzék. © AZ EGZOTIKUS MADARAK TENYÉSZTŐJE téli pihenésre vette szárnyasait. A fiatal madarak nehezen szokják meg a ketrecek szűk térfogatát, ezért minden lehetőt meg kell tenni életkörülményeik kellemessé tételére. A ketrecet gyakran szükséges tisztítani, mivel az gyorsabban szennyeződik. A takarmányadagban meghagyjuk a reszelt sárgarépát tojással, miközben száraz magot, muhart is adagolunk. * A NEMES KANÁRIMADARAK TENYÉSZTŐJE nagy figyelemmel és élvezettel végzi az „énekiskolázást“, amelyre a fiatal hímeket fogták. Az éneklést figyelmesen kell értékelni, hogy a súlyos előadási hibát mutató madarakt idejében eltávolíthassuk. A nőstényeket egy hűvösebb helyiségben elkülönítve tartjuk, nehogy meghallják a hímek éneklését és fészkelésre gondoljanak. — ar— A Balaton halászata (III.) Az 1961. óta helyesen alkalmazott nagy egyedsúlyú И. nyaras pontykihelyezést (7780 q) a halászok hálóhozama (4511 qj nem érte el, sőt a horgászok bevallott fogását is hozzáadva (5225 q!) csak 1,25-szörös súlyszaporulat jelentkezik. Mielőtt e kérdést tovább boncolgatnánk, el kell mondani, hogy az 1970 ben végzett pontyjelölések azt mutatták, hogy a behelyezett II. nyaras pontyok évi súlynövekedése elérte a 60 80 dkg ot, ami 3—4-szeres egyo.dsúlynövekedést jelent. Mint látjuk a ponyt hálóhozama az intenzív pontyositás megindulása éta nem érte el a kihelyezés mértékét. A darabszám alapján vizsgálva a 10 év alatt kihelyezett 1 943 000 pontyból csupán annak 9,5 %-a, azaz 187 ezer db került a halászok hálójába. Ehhez a számhoz hozzáadva a horgászok által bevallott fogást, megállapíthatjuk, hogy a kihelyezett ponty db-számnak csak 20,4 % a került gyakorlatilag visszafogásra. A nagy egyedsúlyú kihelyezés kizárja annak lehetőségét, hogy azok a ragadozó halak zsákmányává váltak volna. Pontyból lényeges elhullás az 1965 ös évet kivéve nem volt. A behelyezett darabszám maximális 40 %-os kallódásával számolva — tógazdaságnál ez a szám 10 —20 % között van — figyelembe véve a fentebb említett 20,4 % os halász-horgász fogást a behelyezett pontyok 40 %-ának 10 év alatt összesen 777 ezer db pontynak nem akadt gazdája, ami természetesen lehetetlen. A horgásznaplók vezetése körüli állapotokat ismerve, valamint a fentieket is figyelembe véve a sporthorgátesz ki. A legtöbb hal, köztük a ragadozók is itt talál bőségesebb táplálékot. A parti élettér túlnépesítése pontyokkal bizonyosan az ottélő más békés halak rovására menne. Az állománynövelés céljából történő pontytelepités mértékét nehéz megszabni, mert az a tó által biztosított természetes táplálék függvénye. Erre feltétlen a kutató munkától várunk választ. Szerintünk a kihelyezés általában addig növelhető, amíg az egyedi súlygyarapodás a 40—60 dg-ot eléri évente. А II. nyaras ponttyal történő telepítés, mint módszer jő és az egyedül járható út, hisz kiterjedt alkalmazása óta az állomány növekedése szinte töretlen. Napjainkban a Balaton ichtyológiai problémái közül a legnagyobb vihar az angolnakérdés körül dúl. Egyes napilapokban szinte hetente megjelenik azzal kapcsolatban valamilyen bíráló cikk. Az egyik horgász egyesület az év elején memorandumot juttatott el az or szág párt- és állami vezetőihez, melyben követelte az angolnatelepítés beszüntetését, indokolva azzal, hogy az angolna kipusztította a süllő táplálékát jelentő sügért és a gardát. Ez az indok súlyos tájékozatlanságról tanúskodik. Mint az előzőekből láttuk a sügér sohasem játszott lényeges szerepet a süllő táplálékában, Woynarovich vizsgálatai szerint is csak mint alkalmi táplálék szerepelt a süllőgyororokban, mennyisége nem haladta meg a 0,2 °/o-ot. A sügérállomány visszaszorítása a süllő szempontjából csak előnyt jelent, mert mint ismeretes a sügér veszedelmse ikrafoglalkoztatta, mert vele kapcsolatban az egyik képviselő interpellációt nyújtott be. Az angolna telepítése 1961- ben kezdődött el azzal a céllal, Sogy az eddig halászatilag kevésbé hasznosított méiy vizek táplálék termését kihasználja. A telepítést kezdeményező Halgazdasági Tröszt akkori vezetői megelőző tanulmányozást végeztek és a legjobb tudásuk szerint döntöttek telepítése mellett. Meg kell mondani, hogy gazdaságunk is tartott az angolnateiepítéstől. A tartőzkodig kifogott horgászzsákmányt is figyelembe vesszük, amely nem kis mennyiség, az angolna telepítés gazdaságossága aligha vitatható. A telepítés esetleges megszüntetése esetén is legalább még 6 évig minimális költségráfordítás mellett fogható, ami a telepítés gazdaságosságát még kedvezőbbé teszi. Nem hanyagolható el az a tény sem, hogy az ország minden kg exportált angolna után jelenleg már 2,3—2,4 dollár bevételhez jut. A harcsa, a csuka, a ragadozó on. a kosüllő, a compó mennyisége a fogásban többékevésbé állandó, azonban nem számottevő (200— 400 q). Ismerve a csuka, a harcsa falánkságát és azt, hogy táplálékuk elsősorban keszegfélékböl áH A kifeszített ezerméteres háló két végétől néhányszáz méterre eltávolodtak a motoroshajók, majd lehorgonyoztak és fémhuzallal megkezdték a háló közelebbhúzását. szók zsákmánya a hálóhozam 2,5—3 szorosára becsülhető. A Balaton sajátos jellegénél fogva nem pontyos via. A természetes szaporulat igen nagy százaléka a kedvezőtlen időjárás, erős hullámzás hatására és a kedvezőtlen táplálkozási viszonyok miatt tönkrement. A pontynak legjobban megfelelő parti öv a tő összterületének 21,7 % át kb. 23 ezer holdat és ivadékpusztító. A garda a süllő táplálkozásának fő idényében a tavaszi-nyári-őszí hónapokban a két faj eltérő élettere mialt nem játszhat szerepet, csak a viz lehűlése után, mint téli táplálékként jöhet számításba A garda állományi alakulásáról a későbbiekben még szólni fogok. Mint tudjuk az angolnatelepités ügye legutóbb már az országgyűlést is dás érthető volt. A telepítéskor nem voltak ismeretesek a viszszafogás módszerei, tisztázatlan volt a tavi életközösségre gyakorolt hatása. Az angolna azóta bizonyított. A vándorló angolna visszafogása a Sió-zsilipbe épített csapda segítségével megoldódott. Azonban annak üzemeltetése a vízeresztés függvénye. A tavi visszafogás továbbra sincs megoldva, mert a külföldön a fogására alkalmazott eszközöket nálunk a Balaton más irányú főhasznosítása mialt nem lehet rentábilisan használni. Az angolna telepítés körüli viharra bizonyos, hogy nem került volna sor, ha az első telepítésekkel egyidőben elhatározás születik a vele kapcsolatban felmerülő problémák tisztázására és azt a halászati kutatás feladatául kapta volna. Ma a Tihanyi Biológiai Intézet vizsgálja az angolna táplálkozását és a tavi életközösségre gyakorolt hatását. A mi eddigi megfigyeléseink szerint az angolna telepítésnek káros hatása nem tapasztalható. A kifogott állomány alig 50 %-a volt csak az ún. szélesfejű, vagyis hallal táplálkozó egyed, a másik 50 %-a olyan táplálékot kapott, amely eddig nem hasznosult, vagy az angolna útján kedvezőbben hasznosul. 1961-től napjainkig 28 370 000 db üveg- és pigmentálódás kezdetén lévő angolnaivadék került a Balatonba, mely nek ára 6 250 000 Ft. A helászzsákmány eddig 1116 mázsa volt, melynek árbevétele 10 230 000 Ft. Tehát bevételünk majdnem 4 millió forinttal meghaladja kiadásainkat, ha az ed-10U q csuka, vagy harcsafogás többlet 600—-700 q keszegkiesést jelent. A ragadozó őn állomány a halpusztulást kiváltó okra érzékenyen reagált. Fogása a következő években növekedett, s jelenleg már csaknem elérte az 1960—1964 évek átlagát. A kősüllő és a compó a nemeshal zsákmányban kisebb szerepet játszik. A dévérkeszeg és a garda általában a zsákmány nagy hányadát alkotja. A hálóhozam zömét, mintegy 70—80 % át a Balatonon a keszeg jelenti. Fogása a következők szerint alakult: 1901—1945 6*3 4 1946—1950 11 370 « 1951—1955 13 660 q 1956—1960 10 212 q 1961—1965 10 i44 q 1966—1971 10 680 q A keszeg hálóhozama 1955 ig emelkedő, azonban itt meg kell említeni, hogy az 1951—1955 közötti kiugró fogás az ország rossz húshelyzete miatt szükségessé váló infenzív halászat eredménye. 1956—1965-ig fogása fokozatosan süllyedő tendenciát mutat, majd 1966—1971 ig az állomány lassan nő. A jelenlegi szintet már évek óta azonban mind több, és több mesterséges ivóhely létesítésével lehet tartani. A publikált adatok szerint a keszegállomány a Balatonban nagy, bár ezen lehelne vitatkozni, növekedése azonban nem marad el más hazai vizek keszegállományának növekedésétől. (Befejezés következik.) ELEK LÄSZL0, a Balatoni Halgazdaság főngronómusa Szalai János gépész, a motoroshajók parancsnoka ellenőrzi az ezerméteres háló beházását végző egyik fémhuzal csörlőjének működését. (Kucsera Szilárd felvételei)
