Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-07-08 / 27. szám
é \ i A méhek és létezésük törvényei у A petét az anya dolgozőž méh-sejtbe, heresejtbe vagy J anyabölcsö-kezdetbe helyezi. £ Ezek mindig a fészek azon У részében vannak, amelyet a % méhek állandóan megszáll-I va tartanak, vagyis beletar£ toznak a fészek mlkrokllmás I részébe. Ez képezi a pete p környezetét. Ha a pete a fészek mikróklímás részén kívül függő í lép sejtjeibe kerülne, Idővel \ elpusztulna, meghűlne, és £ nem jönne létre belőle a I szervesanyag újabb váltoí zata. Ž Az a környezet, amelybe ^ a pete került, állandó hő- I mérsékletű. Ez az állandó ^ hőmérséklet az a kívülről J jövő hatás, amelyet a pete ^ kénytelen elviselni. Ezt fizi- J kánkban Newton III-ik tör£ vényének nevezzük. Ez a ha^ tás bizonyos idő után a csili rát életre kényszeríti, és ezí zel az anyag eddigi fizikai í felépítési egységét megbolyy gáttá. Abban a pillanatban, J amint a csíra életre kelt, ^ már többé nem pete, hanem £ megszületett az anyag új £ változata, melynek most ^ már a fizikai lét és élet tör£ vénye szerint megszabott to^ vábbi útja van. Vagyis, előbb У fejlődnie, majd alkotnia kell I és végül az előbbi anyag el£ pusztulása következik, egy'4 ben az új véglegesen más I változat alakul ki. Ezt a | változást a megbolygatott ^ eddigi fizikai egységbe ágya£ zott energiák és a hatóener£ gia végzik el. Mivel most ^ élőlényről beszélünk, az ír, elődből az utódba ágyazott 4 életösztön energiája a már 4 élő csírát arra kényszeríti, Ž hogy elfogyassza azt a táp- У lálékot, amelyet nemzője | számára a petében biztosíj; tott. Ennek elfogyasztása után erőteljesebb lesz, vagy- 5; is átesik az anyagváltozás J „fejlődési“ szakaszán. Ez a ^ folyamat az élő csíra teljes £ kifejlődésével ér véget, majd 4 „alkotó" korába lép. Altoví tása abból áll, hogy megg erősödése után átrágja, szét- 4 feszíti a pete burkolatát, 4 amelyből most már kibújik í az anyag új változata, egy I újabb fizikai felépítési egység, a rovar további fejlődésre képes álca, s az előbbi peteváltozat maradványai pedig egyrészt az enyészet útjára térnek, de részeinek mennyisége beépítődött az új változatba. íme a környezetből ható hőenergia így kényszeríti a petét, hogy álcává változzon. Világos, hogy ha a kaptárban nincs meg a szükséges mikroklíma (friss, páradús 30 C fok meleg légkör), akkor fiasítás lehetetlen. A fizikai lét és élet törvénye szerint a szerves lény álca változata sem maradhat meg további változás nélkül. Az általános fejlődés, az anyagváltozás folyamatában a kaptárban már teljesen kifejlődött méhegyedek is vannak, melyek koruk időszaka szerint végzik „alkotó“ munkájukat. Amint tudjuk, ezek fiatalabb korosztályát a dajkaméhek képezik, s ezek alkotó munkája a fiasítás nevelése. A most már dúsabb táplálkozás szervezetükben mindig több és több pempőt termel, amelytől kénytelenek megszabadulni. Ezt elsősorban a gyarapodó fiasításnak adagolják. Amint tehát az álcaváltozatok megmozdulnak, kezdik magukat a petéből kirágni, a dajkaméhek máris pempőt adagolnak a sejtekben mozgolódó álcák köré. így a környezet már nemcsak a kellő hőmérsékletet, hanem a táplálkozásra szükséges élelmet is biztosítja számára. A szerveslényben lévő életösztön energiája a kis álcáit az élelem fogyasztására kényszeríti és szervezetében megindul az anyagcsere folyamata, növekedni, fejlődni kezd, vagyis az álca az anyagváltozás fejlődési szakaszába jut. Táplálékot addig kap, amíg teljesen ki nem fejlődik. Ekkor a sejt tetejét a méhek befedik s az anyagváltozat alkotó korába lép. Kialakítja a rovar kezdetleges kitinburkolatát. Végül előttünk áll a végleges újabb változat a báb. A kívülről jövő táplálék ösztönös fogyasztása az a hatóenergia az anyagcsere folytán megbolygatja az álcaváltozat fizikai felépítési egységét. Az álca naprólnapra nagyobb hernyóvá növekedik, tűri az anyagcsere gyarapító hatását, amíg teljesen i ki nem ^fejlődik. A megbolygatott belső erők és a táplálék végül egy olyan új változatot alakítanak ki, amely magába fogadja az előbbi változat anyagát és az azokba ágyazott energiát, de annak fizikai felépítési egységétől teljesen eltér. Következik a megszületett bábnak egyedi bogárrá, méhhé változása, mert a bábállapot sem maradhat változatlanul. Kívülről azonnal folytatja további hatását a 2. mikroklíma. A megszületett báb fejlődni kénytelen. Kifejlődnek a bogár szervei s ezután azzal alkot, hogy kirágja magát a napvilágra, de most már nem báb, hanem egyedi méh, az újabb fizikai felépítésű anyagi változat, mely az előbbi változattól teljesen elüt, de annak minden szervét, anyagát az azokba ágyazott energiákkal és ösztönökkel vette át. A megszületett egyedi méh környezetében a lépeken társai vannak és az egyes sejtekben méz és virágpor, élelem van elraktározva. A környezet tehát táplálékot biztosít számára, melyet társaitól is kap, de maga is megszerezhet. Az anyagcsere .folytán kénytelen biológiailag fejlődni, de már az első pillanattól alkot is. A kész egyedi változat első óráiban már tisztogat, majd napszakaszonként más munkát végez, amire biológiai fejlődése folytán hivatva van. A szorgos munkában szervezete hamarosan felőrlődik, teste az enyészet útjára tér, de a méhcsaládban állandóan szaporodó társaiban, fajának minden energia utánpótlását biztosította. Az állandó anyagváltozások folyamatossága világos. Minden anyagváltozat kénytelen létrejönni, mert a környezet anyagaiba ágyazott energia változásra kényszeríti. Ez Newton III. törvénye szerint megy végbe, mert a kívülről eredő hatás a változat fizikai felépítési rendszerét addig bolygatja, amíg hatóakciőjára reakció nem jön létre. Ez a reakció nem más, mint az a változás, amelyet az előbbi fizikai rendszer megbolygatott belső erői, plusz a kívülről ható energia egy új fizikai rendszerben hoznak létre, amely az eddig bomlasztó hatást eliminálja és a jövőben újabb fizikai rendszerét már nem bírja megbolygatni. Ebbe az új fizikai rendszerbe pedig az anyag és energia megmaradási törvénye szerint az előbbi változat minden anyaga és az azokba ágyazott energiái és ösztönei átkerülnek. Kibővülnek egy újabb olyan energiával, amelyet a hatóenergia hozott létre. Ezért bizonyos, hogy minden anyagváltozat az előbbi változattól szervezetileg mindig összetettebb. íme, így biztosítja a fizikai lét és élet törvénye az egyedi méhnek, a rovarnak fizikai életét. A továbbiak során most már a méhekkel kapcsolatos élettelen anyagok változásai érdekelnek bennünket, mert ezek változásait is törvény biztosítja. Példának a legfontosabb anyagot, a méhlakást veszszük. Az odúkat, üregeket a természetben lejátszódó különböző energiák hatásai hozták létre. De kétségtelen, hogy ha egy teli fából odvas fa lett, akkor az a fa anyagának helyi jellegű változata. A sziklába, földbe vájt üreg sem más, mint az eredetileg kompakt sziklának vagy földnek helyenkénti változata. Ha az eredeti csépelt szalmából kast fonnak, vagy deszkából ládát készítenek, látható a kívülről jövő hatás, az ember tudása és munkája, valamint az anyag formai változata is. Amint az odú, üreg kialakul, a kas vagy kaptár elkészül, ,létrejön a méhlakásra alkalmas térség. Ha tehát e térségbe méhrajt telepítünk, azt egy kívülről ható energia, a méhek lépépítési munkája optimális mértékben lakhatóvá teszi, ezzel kifejlődött a méhlakás. Az már bizonyos, hogy így kitűnően alkot azzal a szolgálattal, amelyet a méhcsaládnak nyújt. Sokáig védi az időjárás és ellenségekkel szemben. Élelmének raktára, energia utánpótlásának, a fiasításnak bölcsője és a létére alapvetően fontos mikroklíma kialakításának biztosítéka. Ezekkel addig szolgál, amíg újabb kívülről ható energiák falait annyira szét nem rombolják, amíg valamelyik munkáját már nem teljesítheti, és ekkor hanyatlási korába lép. Ha a méhek közben el nem pusztulnak, egy szép napon máshová költöznek. Azután a méhlakás a teljes enyészet útjára tér. Minden más anyag, amelyet a méhekkel vagy méhcsaláddal kapcsolatosan használunk, annak valamilyen változatában van. Az anyag változata csakis a fizikai lét és élet törvénye szerint alakulhat ki, ezért további példák felsorolásától eltekinthetünk. (Folytatása következik.) SZIRMAI ISTVÄN ' tom»» 1 A csemegeszőlő fajták termesztésénél az utóbbi tíz évben visszaesés mutatkozott. Ez azzal indokolható, hogy a termesztők nagy része a borszőlők termesztését részesítették előnyben, mivel ezek nagyobb hasznot biztosítottak. Így a csemegeszőlő egy részét bornak Szőlőgubacsatka kártétele a levél színén. Szőlőgubacsatka kártétele a levél fonákán. dolgozták fel és csak úgy kezelték, mint póttermést. A csemegeszőlő fogyasztásra nagyon értékes gyümölcs. Kiváló ízű és vitaminokban gazdag. Értékes tápanyagokat tartalmaz. Például könnyen emészthető cukrot (glukóz, fruktóz), valamint szerves savakat (alma, szőlő és jantár savakat), ezenkívül А, В, C vitaminokat és ásványi anyagokat. Ezért nem hiányozhat napi étlapunkról. A hazai piacon nagýon keresett cikk, ezért a háztáji kertészkedők érdeklődését is lekötötte. Mindezt bizonyítja a sok levél, melyet a Bratislavai Szőlőtermesztési és Borászati Kutató Intézet címére küldenek, de ugyanezt bizonyítják a személyes tapasztalatok is. Tudjuk nagyon jól, hogy a borfogyasztás évről évre emelkedik. Elgondolkoztató, hogy nem lenne-e jobb ezen változtatni, mégpedig úgy, hogy nagyobb mennyiségben termesztenénk a csemegeszőlőt, főleg Szlovákia déli részén. Fontos lenne, hogy figyelemmel kísérjük az oltványok helyes elosztását, mivel a csemegeszőlőből hiány mutatkozik. A fejlett szőlőtermesztő országokban 34 kg szőlő jut egy személyre, és 10 kg a nem szőlőtermelő országokban. Sajnos, nagyobb hiányosságok mutatkoznak nálunk ezen a téren. A múltban hazánk egy személyre csak 1,8—2 kg szőlőt importált. Ez a mennyiség nagyon elmaradt az egy személyre való fogyasztástól. Sok esetben a borszőlővel és a vadon termő szőlőkkel pótoltuk a csemegeszőlő fogyasztását. Ezen hiányosságokat befolyásolta a csemegeszőlő-oltványok hiánya is. Eddig csak kevés fajtát ismertek el, mint például a Chrupky-fehér, vörös, rózsaszínű és a Jalabert fajta. Intézetünk ezen hiányt úgy igyekszik pótolni, hogy a világszínvonalat elérő borszőlő fajtákon kívül a csemegefajtákról is gondoskodik olyanformán, hogy azokat választja ki, amelyek rokontajtái a nálunk termesztetteknek és egyben alkalmazkodni tudnak az éghajlathoz és az időjárási viszonyokhoz. Mindenesetre mi még ezt további nemesítésre ajánljuk a Központi Mezőgazdasági Kísérletező Állomásnak, hogy újranemesítsék, s ezt mi figyelemmel kísérjük. Az Állami Nemesítő Bizottság már az 1972. IV. 7-i ülésén jóváhagyta az újabb nemesített fajtákat. Ezek a következők: Gloria — Hungária (Magyar Népköztársaságból), amely félkorai és később érő fajta, ezért nagyon megfelel a melegebb napos területeken. lulskij biscr (Bolgár Népköztársaságból). Ez korai és félkorai fajta. Nagyon jó minőségű, ezért jó lenne a háztáji kertészkedők részére. Irsay Olivér (a Magyar NépA szőlő levélsodrosodásos vírusos betegsége. köztársaságból). Korai és muškát aromája van, és a Csaba gyöngye után érik. Ha feldolgozzuk bornak, akkor is megtartja a muškát arómáját. Ezek volnának még csak az első lépések, amelyeknek máris nagy a jelentőségük. A következő évekre újabb fajtákkal jelentkeztek nemesítésre. Amennyiben a szaporítási munkálatokat a bratislavai Slovosivo, valamint a Zöldség- és Gyümölcstermesztők Szövetségének bratislavai titkársága intézi, így biztosíthatják, hogy a háztáji kertészkedők ezen fajtákra szerződést kössenek. Így a szállítást is szorgalmazhatják. Ezzel ők is hozzájuthatnak az új nemesített fajtákhoz. Ezek után lehetőség nyílik arra, hogy az intenzív gyümölcsfajtákkal kihasználhatnak 4—5 ezer hektárt a házikertekben, főleg a városok környékén. A. Žembery mérnök CSc KERTÉSZET-MÉHÉSZET A Szabad Földműves szakmollékleté A Seneci (Szene) Efsz-ben nagy súlyt fektetnek a futóiéba alatti eper termesztésre.. Az idén már a piacra is adtak belőle. 14. SZÁM 1972. JÜLTUS 8. ■ A TARTALOMBÓL • Lombrágó kártevők a gyümölcsösben • A dugványozásról • Másodvetés • A gyümölcsfák átoltása • Július a növényvédelemben • Értékesítsük a mákfejet • Amit a kaktuszról tudnunk kell • Vérbeli kertész • Egy érdekes megfigyelés • Az anyanevelés általános alapelvei • Méhncvelés Kamcsatkán • A méhek és létezésük törvényei Oj csemegeszőlő-fajták
