Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-10-14 / 41. szám

k.

1972. október 14.

SZABAD FÖLDMŰVES,

.15

щт

TVDNMAIÔK

Hogyan

táplálkozzunk?

A lakosság táplálkozása azoknak a tényezőknek az egyike, amelyek a

lakosság egészségét, jó munkateljesítményét és hosszú életét biztosítják. Nem kevés azoknak a betegségeknek a száma, amelyek a helytelen táplálkozásnak a következményei lehetnek, mégpedig a szervezet rossz fejlődésétől, a betegségek elleni kis ellenállóképességtől kezdve, egészen a világosan látható megbetegedésekig, mint pl. az érelmeszesedés, a kövérség, a ctikorbaj, az epekő, a fogszuvasodás, az angolkór és sok más baj. Ezért igen helyes és fontos, hogy a felelős szerveink gondoskodjanak a lakosság egészséges és racionális táplálkozásáról.

A második világháború idején Szlovákia lakosságának a táplálkozása fokozatosan rosszabbodott, mfg végül Is a statisztikai adatok szerint a napi 2300 kcal alá csökkent. Egyidejűleg a lakosság egyes csoportjaiban megmutatkoztak a hiányos táplálkozás problémái. A háború után a lakosság táplálkozása gyorsan javult, ma eléri, sőt meghaladja a 3000 kcal-t úgyhogy ebből a szempontból egyenloek vagyunk a világ nagyfejlettségü országaival. De a magas kalorikus fogyasztás ellenére is állandóan kedvezőtlen nálunk a táplálkozás struktúrája, a szénhidrátok, a zsiradékok túlnyomóan nagy fogyasztása jellemzi, viszont az állati fehérjék, az ásványi sók és vitaminok részaránya kicsi. Ha kritikus szemmel nézzük táplálkozásunk fejlődésének a vonalát, akkor olyan viszonyokra találunk, amelyeket nem hozhatunk összhangba a helyes táplálkozás alapelveivel. A statisztikai adatok szerint az utóbbi években a hús- és húsárutermelés emelkedett, és a fogyasztás eléri az évi 69,7 kg-ot. De kedvezőtlen a húsfogyasztás aránya, mert Szlovákiában a húsféleségnek megközelítőleg csak 30 százaléka marhahús, kb. 55 százaléka a nagyobb zsírtartalmú disznóhús. Körülbelül a 40:40-hoz lenne a helyes arány, a hátralevő részt a borjúhúsnak, a baromfiaknak, a juhhúsnak és a halaknak kellene fedezniük. A disznóhúsnak és így a disznózsírnak is ez a nagy fogyasztása a növényi olajok kárára történik, amelyeknek a fogyasztása még nem éri el a szükséges színvonalat. Szlovákiában még mindig kb. 47,60 százalék disznózsírt és csak 40,20 százalék növényi olajat fogyasztanak. A vaj, a margarin stb. képezi a többi zsiradékot. Örvendetes a kapargáló baromfi folytonosan növekedő fogyasztása, mert ennek a húsa csak kevés menynyiségű zsiradékot tartalmaz. A baromfihús a lakosság általános táplálkozása szempontjából ideális, de főleg a gyermekek, a betegek és az öreg emberek táplálkozására alkalmas. Mindenesetre csakis kívánatos volna, ha a baromfihús ára alacsonyabb lenne és a marhahús árához arányítva egyenlő lenne a világ fejlett országaiéval.

A többi tájanyagoktól eltérően, a zsíradékfogyasztás elérte csúcspontját, sőt Szlovákia némelyik vidékén, amint azt a végzett kutatások is igazolták, még túl is lépték ezt a megengedett csúcspontot. Az eredmény a lakosságunk nagy részénél kimutatható kövérségre hajló hajlamosság. Hogy ez mivel jár, az abból látható, ha itt megemlítjük, hogy a nagy s'atisztikusok szerint a kövér emberek átlagos élethossza rövidebb, mint a normális testsúlyú vagy a sovány embereké. Ezenkívül az érelmeszesedés körüli kutatások azt bizonyítják, hogy egyéb okokon kívül éppen a nagy telített zsírsavas tartalmú zsiradékok fogyasztása az. ami támogatja az érelmeszesedés keletkezését, és lefolyását rosszabbá teszi.

Az alacsony tejfogyasztás az élelmezésügyi dolgozók állandó problémáját képezi annak ellenére, hogy a tejtermelés folytonosan növekszik. Ha a tejtermékek fogyasztása valamivel növekedett is, megelégedve ezzel még nem lehetünk. A tej a mészszükséglet 60 százalékát fedezi, és a vitaminok jelentős fajtáit tartalmazza, így pl. az A, a Bi és а Вг és a D vitamint. Szlovákiában a jelenlegi 131,7 literes tejfogyasztás az 1939 i fogyasztással szemben kb. 19,7 százalékkal alacsonyabb. A tejelosztásban mutatkozó fogyatékuságokkal, az elavult csomagolással, a vidéki tej-önellátók számának a csökkenésével és a megoldatlan isLolai tejakcióval stb. igyekszünk megokolni az alacsony tejfogyasztást. Véleményünk szerint az a főok, hogy a tej ízletesség szempontjából, mint élelmicikk, kevésbé csábító. E téren javulást csak úgy érhetünk el, ha a gyermekeket kora ifjúságuktól fogva rászoktatjuk a rendszeres tejfogyasztásra, hogy felnőtt korukban majd a tej nélkülözhetetlen élelmiszerré válhasson. Emellett egyáltalán nem fontos, magát a tejet vagy a tej termékeit fogyasztjuk-e, mint pl. a különböző sajtokat, a túrét vagy egyéb tejtermékeket. Ha az utóbbi időben Szlovákiában a sajtfogyasztás meg is növekedett 2,9 kg-ra, ez még nem olyan mennyiség, amely a racionális táplálkozás alapelveivel összeegyeztethető lenne, nem is szólva a túrófogyasztásról, amely az elmúlt tíz év alatt csökkent, s ma évi 1,4 kg-ot tesz ki. Nagyobb lehetne a tojásfogysztás is, minthogy a tojás értékes élelmiszer, mert állati fehérjét, vasat, Вг, de főleg A és D vitamint tartalzmaz. Ha az elmúlt években a tojásfogyasztás Szlovákiában kb. 48 százalékkal növekedett is, azaz évi 224 darabra, ez még megközelítőleg sem kielégítő.

A gabonanemüek az élemiszereknek azt a csoportját képviselik, amelyek aránylag olcsók és fő szolgáltatói a kalorikus szükségletnek. A kalóriaszükségletnek kb. 39,5 százalékát a gabonatermékek fedezik Szlovákiában. A liszt- és a liszttermékek fogyasztása Szlovákiában kb. a 156,5 kg-ot éri el. Bár ez valamivel csökkent az elmúlt évek folyamán, még mindig így is eléggé nagy, ha az egy napra és egy személyre eső, gabonatermékekkel fedezett kalóriamennyiségünket összehasonlítjuk a más államokban való fogyasztással. A CSSZSZK-ban ez 42,8 kcal-t jelent, Belgiumban 26,4, Franciaországban 29,9, Ausztriában 31, Angliában 20,2 kcal-t tesz ki. Ebből látható, hogy az egyes fejlett országokkal szemben a fogyasztás nálunk kétszer nagyobb. Ezért szívesen vehetjük az Állami Tervhivatalnak azt a bíztatását, hogy a liszttermékek fogyasztása csökkenni fog. Kedvezőtlen a finomsütemétiyfogyasztás 30 százalékos növekedése is. A nagymértékű gabonanemű-fogyasztás következménye az elhízott emberek létszámának a növekedése Szlovákiában, akik a kövérségből kifolyó betegségek széles skáláját mutatják ki. A magas lisztfogyasztást nagy részben az üzemi kolyhák okozzák, amelyek részben munkaerőhiány miatt, részben pedig kényelmi szempontokból gombócot főznek a burgonya vagy zöldségkörítés helyett. A táplálkozás szempontjából a cukor csak kevésbé értékes, mert a szervezetnek semmi mást sem ad a kalórián kívül. A cukor árának a csökkentése biztosan magával hozza majd a cukor növekvő fogyasztását.

A zöldség- és gyümölcsfogyasziás sem kielégítő. Ez az állapot jól ismeretes. unos-untalan ismétlődik, anélkül, hogy javulás állna be. Ellenkezőleg a tervszervek a konzervált zöldségszállítmányok csökkentését jelzik.

A napi zöldségfogyasztás nálunk kb. 1,8 kcal-t fedez, a gyümölcs kb. 2,5 kcal-t, az egyes fejlett államokban, így pl. Franciaországban 2,6 illetve 3,0 kcal-t, Olaszországban 3,3 sőt, 5,1 kcal-t, az USAban 2,3 ilietve 3,2 kcal-t fedez. Minthogy nagy mértékben tartalmaz ásványi sókat és C-vitamint, azonkívül különböző ételekhez kedvelt körítés is, ugyancsak jó volna, ha a burgonya kiszorítaná az étlapról a már megunásig felszolgált gombócot. A jelenlegi burgonyafogyasztás Sziovákiiában csak 88 kg körül mozog. Igen alacsony a hüvelyesek fogyasztása. ami eléggé, érthetetlen valami, ha meggondoljuk, hogy szüléink és őseink fő táplálékát a hüvelyesek képezték.

Mindez arra mutat, hogy táplálkozásunk terén még mindig elég fogyatékosság mutatkozik, ha táplálékunk kalorikus szempontból kielégítő ugyan, de túllépi a normát, és elhízáshoz vezet.

A helyes táplálkozás terén mutatkozó valamennyi fogyatékosság elóbhutóbb szükségszerűen megmutatkozik az ember egészségi állapotán. Közben pedig nem gondolunk egyenesen csak

valamilyen megbetegedésre, amelyet a helytelen táplálkozás okoz, mint pl. a skorbut vagy más klasszikus nutritiv megbetegedés, de különböző egyéb megnyilvánulásról is szó lehet, mint pl. a rossz ellenállóképesség a fertőzések esetén, a sebek és a csonttörések rossz gyógyulóképessége, a gyenge fizikai teljesítmény, a gyors kimerülés, az állapotos nő helytelen táplálkozása következményeként beálló fokozódó gyermekelhalálozás, a rövid életkor stb. A nelytelen táplálkozástól függetlenül függ a kövérség, az érelmeszesedés, az epekő, a köszvény, a fogszuvasodás stb. is. Nem szabad lebecsülnünk ezeket a megbetegedéseket, hiszen tudjuk, hogy az egészség szempontjámból mennyire káros pl. a kövérség vagy az érelmeszesedés. Közben pedig a kövérség nálunk igen gyakori jelenség — az asszonyaink Vi-a, a férfiak Vé-e, a gyermekek kb. Vs-e elhízott, fgy lakosságunkat a legkövérebbek közé sorolhatjuk Európában. sőt talán az egész világon is. Ki ne félne a szívérelzáródástól (infarktus), amelyet a koszorúverőerek elmeszesedése okoz?

Az éhezés problémája nálunk ismeretlen fogalom. Ha esetleg talán elő is fordul, akkor ez csak elenyésző és lappangó valami. A helytelen táplálkozás következményei csak hosszabb idő múlva jelentkeznek, ezért nincsenek az emberek tisztában azzal, hogy megbetegedésük összefüggésben legyen a helytelen táplálkozásukkal. Persze a fertozéses betegségek esetén ez a fertőzést kiváltó tényezővel való összefüggés nyilvánvaló, mert a fertőzés után a betegség következik. Hogyan befolyásolhatjuk táplálkozásunk megjavulását? A táplálkozás ügyével foglalkozó szakemberek helyzete különbözik az orvostudomány más ágazataiban dolgozó szakemberek helyzetétől. Ismereteiket közvetlenül azoknak kell átadniuk, akik az étlapok összeállításáról, a táplálékok elkészítéséről stb. gondoskodnak. Ide tartoznak a gyerekeik számára táplálékot készítő anyák, a feleségek, az üzemi konyhák és nyilvános közétkeztetési vállalatok szakácsai stb. Az említettek többségének fogalma sincs a helyes táplálkozás alapelveiről, sőt arra sincs lehetőségük, hogy tanácsot kérjenek valakitől. Ezért jelenleg csak egy lehetőség van: mégpedig népművelés útján jutni el mindazokhoz, akik táplálkozásunkat irányítják, hogy a helyes alapelveket megismerhessék, és naponta alkalmazhassák munkájuk során. Hogy e téren a nemzeti bizottságok megfelelő szervei és a népoktatási intézmények tevékenységének tág tere nyílik, az világos. Lakosságunk táplálkozásának a megjavításához megvan a lehetőség, csak szükséges, hogy valamennyi érdekelt fél táplálkozásunk egységes tanítása mellett foglaljon állást, és a lakosság optimális táplálkozásához megtalálja a közös utat. Mindazt, ami pozitív eredményben befolyásolja ezt az igyekezetét, támogatni kell. ami pedig negatív értelemben hat, azt még a csírájában kell elfojtani és eltávolítani. Ogyszintén az élet- és munkamódunk, képzettségünk és üdülésünk változása törvényszerűleg magával hozza a táplálkozásmód változását is. Természetesen a táplálkozás szükségleteinek a tervezése és a mai meg az új tudományos ismeretek realizálása terén bizonyos időelőnyre kell szert tennünk, mert a helyes táplálkozás ismereteinek a realizálása aránytalanul lassúbb, mint más tudományos szakágak esetén. Közben párhuzamosan kell, hogy együttműködjön a növénytermelési és az állattenyésztési őstermelés, az élelmiszeripar, az elosztás, a helyes konyhai munka stb. Csak akkor lesz az ember egészséges, remélhet majd hosszú életet, ha az asztala gazdag lesz, ha a legjobb élelmicikkeket kellő választékban és bőségesen biztosítjuk a számára.

De. MUDr. A. B u č k o, DRSc.

A Martinovái Május 1. Efsz, Rimavská Sobota-i járás, duboveci gazdaságára három családot felvesz. A munkábalépés 1973. január 1-től lehetséges. Elhelyezés egy korszerű, hat lakásból álló házban. Feltételt képez, hogy a család két tagja a szövetkezetben dolgozzék, közülük az egyik az állattenyésztésben.

Az érdeklődőknek a szövetkezet vezetősége nyújt bővebb felvilágosítást.

JEDNOTNÉ ROĽNÍCKÉ DRUŽSTVO 1. MÄJA so sídlom V MARTINOVEJ, okres Rimavská Sobota

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

i

♦

I

♦

I

I

(

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

!

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

r RENDELETEK

ÖRVÉNYEK

Az ebadó

helyi

illetékei

A Szlovák Szocialista Köztársaság Pénzügyminisztériuma a Tt 82/Í952 számú törvény 2. paragrafusának első bekezdésé értelméebn megállapította az ebadó helyi Illetékeit.. Az. illetékeket a helyi (városi, körzeti) nemzeti bizottságok kezelik.

Az ebadó illetékének fizetési kötelezettsége minden hat hónapnál idősebb kutya után Jár.

Az illeték díjszabása

Egy kutya után az évi^ ebadó 120 korona, amennyiben a rendelet harmadik paragrafusának harmadik bekezdése értelmében a nemzeti bizottság az összeget nem módosítja. Bratislavában és Košicén az illeték évi összege 400 Kčs, amennyiben a nemzeti bizottság nem emeli.

A 6000 lakosná^-kisebb községekben a helyi nemzeti bizottság az ebadó illetékének összegét csökkentheti, azonban a legalacsonyabb 30 korona lehet. Ha ezt a közérdek megkívánja, az Illetékes nemzeti bizottság az összeget emelheti, éspedig:

a) 25 ezer lakosnál kisebb községekben az Illetéket 400 koronára.

b) a 25 ezernél nagyobb községekben és a fürdőhelyeken az illetéket egy kutya után ezer koronára és minden további eb után 1500 koronára emelheti. Adómentesség és kedvezmények

Ebadót nem fizetnek olyan kutyák után, amelyek:

a) a nemzeti bizottság vagy más költségvetési szervezet tulajdonát képezik,

b) a Hadsereggel Együttműködő Szövetség, a Szlovák Vadászszövetség és a Szlovák Vöröskereszt tulajdonát képező kutyák után,

c) a vak vagy egyébként testi fogyatékosságban szenvedő

ALAKUNK

^KÉRDÉSÜKRE

Nyugdíjügy

„Termelőszövetkezeti dolgozók“ jeligére egy olvasónk több efsz-tag és dolgozó nevében kérdi, hogyan kell majd a nyugdíj szempontjából elbírálni azokat a rendszeresen dolgozókat, (pl. sertésetetők, fejők), akiknek napi munkaideje alig haladja meg a napi 4 órát.

Az efsz-tagok szociális biztosításáról szóló 1964/103 sz. törvény 4. § értelmében a szövetkezeti tagok szociális biztosítása a szövetkezeti tagság keletkezésének napján lép hatályba, és a tagság megszűnésének napjával ér véget.

A szövetkezetben állandóan dolgozó személyek szociális biztosítása azon a napon kezdődik, amikor az illető személy megkezdte állandó munkatevékenységét a szövetkezetben és azzal a nappal szűnik meg, amikor abbahagyta a szövetkezet részére kifejtett munkatevékenységet.

Az idézett törvény 4. §-ának 3. bekezdése azonban a szociális biztosításból kizárja azokat a szövetkezeti tagokat, (és állandó dolgozókat), akiknek a szövetkezetben végzett munká- 1a olyan kisméretű, hogy az év legnagyobb részében pénzbeli munkadíjazásban havi 120 koronát sem keresnek, illetve az év nagyobb részében havonta

személyek, ha ZTP-P igazolvánnyal rendelkeznek — az ilyen adómentesség azonban csak e személyek kíséretét és

védelmezését szolgáló kutyákra vonatkoznak,

d) az állami szervek, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemek dolgozói, ha a kutyák ellátását az állami közigazgatás, állami szocialista szervezet vagy a szövetkezet fedezi és erről a kutya gazdája minden év február 15-ig Igazolást mutat fel,

e) a fegyveres alakulatok tagjai csupán az olyan kutyák után nem fizetnek adót, amelyeknél igazolható, hogy kiképzésre, illetve szolgálati célokra használják: adókedvezmény jár az olyan kutyatenýésztóknek is, akik a fegyveres alakulatok szükségleteire tenyésztenek ebeket,

f) a kizárólag tudományos célokra és az állatkertek részére nevelt kutyák tulajdonosai,

g) olyan személyek, akik a nemzetközi jog alapján előnyöket és Immunitást élveznek, feltéve, hogy ezek a személyek nem csehszlovák állampolgárok.

Az adókedvezményre, Illetve adómentességre jogosító igazolást a kutya tulajdonosának minden évben február 15 tg kell az illetékes nemzett bizottságnak felmutatnia. A kedvezmény, illetve adómentesség megszűnik, ha az illetékcsökkentést kiváltó ok megszűnik.

Az ebadó fizetésére köteles polgár írásban jelenti a nemzeti bizottságon 15 napon belül mindazokat a tényeket, amelyek az ebadó, Illetve a kedvezmény megadását befolyásolják.

Az illeték befizetésének határideje.

Az adófizető az Illetéket minden kiróvás nélkül előre köteles megfizetni, éspedig:

a) a 400 koronát meg nem haladó összeget legkésőbb minden év február 15-ig,

b) az évi 400 koronát meghaladó összeget két egyenlő összegben mindig február 15-ig és augusztus 15-ig.

Ha az Illetéket Idejében nem fizetik meg, vagy nem a megfelelő összeget fizetik be, úgy az adót az Idejében meg nem fizetett összeg 10 százalékával is emelhetik.

Ez a rendelet 1972. október elsején lépett hatályba.

még 8 munkanapot sem dolgoznak le.

Az idézett rendelkezések nem a napi munkaórákból Indulnak ki, hanem az év nagyobb részében végzett, tehát az év 12 hónapjából legalább 7 hónapot kitevő munkatevékenységből. A szociális biztosítás minimális feltétele az évi legalább 7 hónapon ét a havonta elért minimális 120 koronás pénzbeli díjazás vagy a havonkénti 8 napt munkatevékenység.

Ha az egyébként rendszeresen dolgozó szövetkezeti tag betegség, baleset, katonai szolgálat Vagy iskolázás miatt (nők esetében terhesség, anyaság miatt riem dolgozhattak, ezt az időt biztosítottnak kell tekinteni.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a családi pótlék juttatása szempontjából a törvény lényegesen nagyobb méretű munkatevékenységet kíván meg, éspedig 20 munkanap ledolgozását havonta — ha Saját hibáján kívül nem tudta volna ezen Időt ledolgozni, akkor igazolnia kell, hogy az utolsó 12 hónapban legalább 240 napot dolgozott le. A csökkentett munkaképességű dolgozók, a magányosan élő női dolgozók, akik legalább egy ellátatlan gyermekről gondoskodnak, legalább havi 10 napi munkával, Illetve az utolsó 12 hónapban legalább 120 munkanap ledolgozásával szereznek igényt a családi pótlék folyósítására. Magányosan élőknek számít az özvegy, az elvált, az elhagyott (különélő) és a nemférjezett, leányanya is.

Ledolgozottnak (ismét a családi pótlék szempontjából) az olyan nap számít, amelyen a szövetkezeti dolgozó legalább hat órát dolgozott.

Dr. F. J.