Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-10-07 / 40. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1972. október 7, SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZÉT! FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÔRDMA Működnek A JÄRÄSI ÉS KERÜLETI MEZÖGAZDASÄGI igazgatóságok Az 1972/37. számú törvény alapján, amely megvalósította a CSKP KB járási és kerületi mezőgazdasági igazgatóságok alakításáról szóló ez év áprilisi plénumának határozatát, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere 1972. szeptember elsejei hatállyal, minden járási székhelyen járási mezőgazdasági igazgatóságot és minden kerületi székhelyen kerületi mezőgazdasági igazgatóságot létesített. Egyúttal feloszlatta az eddigi járási mezőgazdasági társulásokat, valamint mezőgazdasági termelési Igazgatóságokat és a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma kerületi főigazgatóságait. Nem először történt, hogy a mezőgazdaság irányítása területén megváltozott az irányító szervek szervezeti felépítése. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során már a múltban is az irányító szervek szervezeti felépítését, valamint tevékenységük tartalmát és módszerét alárendelték a mindenkori föfeladatok sikeres megoldása érdekének. A miniszteri intézkedés jogilag betetőzi a mezőgazdaság szervezeti felépítését. Úgy is mondhatjuk, hogy ezzel végétért a mezőgazdaság irányításának járási és kerületi szervei körül fennállott, jogilag nem rendezett helyzet. A járási és kerületi mezőgazdasági igazgatóságokról szóló 1972/37. számú törvény egyértelműen meghatározta ezen intézmények, mint az állami gazdasági irányítás szerveinek helyzetét és feladatkörét, és ezzel kapcsolatban a mezőgazdaságban növelte és elmélyítette az állam befolyását és a közgazdasági terv szerepét. Ami az irányítás rendszerét illeti, minden fokon egy egységes rendszer keletkezhet. A járási és kerületi mezőgazdasági igazgatóságok saját vállalati ténykedést nem folytatnak, teljesítik az egyes járásokban és kerületekben az állami szervek gazdaságirányítási feladatait. Ebből következik, hogy ezen szervek nem lesznek a mezőgazdaság szakaszán az államigazgatás végrehajtó szervei, ez a feladat továbbra is a nemzeti bizottságokat illeti. A járási mezőgazdasági igazgatóságok megalakításával megszűntek az egyes járásokban a mezőgazdaság irányításában az eddigi szervezeti eltérések (t. i. eddig az egyes Járásokban járási mezőgazdasági társulások működtek, míg másokban mezőgazdasági termelési igazgatóságok). Megalakulásukkal fel kellett oszlatni az eddigi mezőgazdasági társulásukat, illetőleg a mezőgazdasági termelési igazgatóságokat. A járási mezőgazdasági igazgatóságok főfeladata a járások mezőgazdasági termelésének irányítása és a fejlesztés serkentése, s nemkülönben a szolgáltató üzemek fejlesztése, összhangban a társadalom érdekeivel. Hatáskörüket az említett törvény konkrétan meghatározta és ezt továbbá részletezte a kormány elfogadott végrehajtási utasítása, illetőleg a szervezeti szabályzatuk. A járási mezőgazdasági igazgatóság hatáskörébe tartoznak az egységes földművesszövetkezetek, az állami gazdaságok, a közös mezőgazdasági vállalatok, a közös szövetkezeti vállalatok, a meliorációs szövetkezetek, a mezőgazdasági építövállalatok és a mezőgazdasági gépi számítóközpontok. Az ágazati igazgatóságok (trösztök) és a központilag (a minisztériurtí által közvetlenül) Irányított mezőgazdasági szervezetek (intézmények, vállalatok) nem tartoznak a hatáskörükbe. A járási mezőgazdasági igazgatóságok kötelesek figyelemmel kísérni a mezőgazdasági termelés menetét az egyénileg gazdálkodó földműveseknél Is és ezért a törvény felhatalmazza őket, hogy a nemzeti bizottságoknak jelentéseket és javaslatokat terjesszenek elő. A mezőgazdasági termelés felügyelete a nemzeti bizottságok közvetlen hatáskörébe tartozik jaz 1959/51. számú törvény 6. és 10. §§}. A nemzeti bizottságokat ezen munkájában a járási mezőgazdasági igazgatóságok is kötelesek segíteni és ezért az említett törvény kötelezi őket, hogy a nemzeti bizottságoknak jelentéseket és javaslatokat terjesszenek elő. A mezőgazdaság állami irányításának kerületi szervei lettek 1972. szeptember 1-től a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok. Ezen szerveknek a jelen időszakban fontos szerepük van főleg a kooperációs kapcsolatok kiépítése terén. A kerületi mezőgazdasági igazgatóságok közvetlenül irányítják a járási mezőgazdasági igazgatóságokat, valamint azon mezőgazdasági szervezeteket, amelyeket a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium külön rendelkezése alájuk rendel. Elsősorban olyan kooperációs társulásokról lesz szó, amelyek ténykedése több járás területére is kiterjed.Ezen szervezetekkel kapcsolatban a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok „az irányítás középfokát“ képviselik, úgy mint egyéb szervezetekkel kapcsolatban a járási mezőgazdasági igazgatóságok vagy az ágazati igazgatóságok. A kerületi mezőgazdasági igazgatóságok hatáskörét, maga a törvény, a kormány végrehajtási utasítása, valamint szervezeti szabályzatuk részletezi. E helyen nem ismertetem aprólékosan hatáskörüket, csak megemlítem, hogy a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok főfeladata lesz mindenekelőtt a távlati tervek, valamint a mezőgazdaság fejlesztése középtávú és éves tervei kidolgozása, a tervíeladatok és mutatószámok járásokra való lebontása, a termelési és pénzügyi mutatók jóváhagyása, a racionalizáció, kooperáció, összpontosítás és szakosítás fejlesztése, a munkaerő felfrissítés és a káderek neveléséről való gondoskodás. A járási és kerületi mezőgazdasági igazgatóságok feladataik végrehajtásában szorosan együttműködnek a nemzeti bizottságokkal és kölcsönösen segítik egymást. A nemzeti bizottságoknak megmarad az eddigi hatáskörük. Mint az államhatalom és közigazgatás területi egységei továbbra is segítik majd a mezőgazdasági termelés fejlesztését. A járási és kerületi mezőgazdasági igazgatóságokról szóló törvény egyáltalán nem érinti a nemzeti bizottságok eddig gyakorolt hatáskörét és tevékenységéi. A mezögazdaságirányítás új szervezett felépítése életbelépett. A mezőgazdaságunkat érintő komoly feladatok megoldása próbára teszi majd ezen újonnan létesült járási és kerületi szerveket. Legfontosabb, hogy az általuk irányított mezőgazdasági üzemekben olyan körülmények teremtődjenek, amelyek lehetővé teszik a tervezett feladatok folyamatos teljesítését. Elsősorban ezt segíti elő az ipari termelési-szervezési módszerek alkalmazása a mezőgazdasági termelésben. Mezőgazdaságunk a fejlődés egy fontos szakaszához érkezett. A legújabb nagyüzemi technológia és technika számára már kicsinek bizonyult sok mezőgazdasági vállalatunk. Gazdaságos alkalmazásuk kikényszeríti a termelés koncentrációját és szakosítását mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szakaszán. A koncentráció legalkalmasabb formája jelenleg az egyes mezőgazdasági üzemek közötti önkéntes kooperációs viszonyok létesítése, illetve a meglévők továbbfejlesztése. Nagyon fontos az ipar és a mezőgazdaság közötti munkamegosztás elmélyítése, a gazdaságirányítás modern formáinak bevezetése, valamint a nemzetközi szocialista integráció magasabb formáinak létrehozása. Mindezen körülményeket figyelembe kell venniök a megalakult új irányító szerveknek, hogy a mezőgazdasági üzemek tökéletesebb irányításával hasznos munkát végezzenek és segítsék a CSKP mezőgazdasági politikájának megvalósítását. jUDr. Ladislav Škotta CSc. Ismét indul a vetés. Szervezettebb tűzmegelőzést Gyakran tanúi vagyunk, mily nagy anyagi károk származnak a mezőgazdasági üzemek tűzeseteiből, s nem ritkán dolgozóink egészsége is megrokkan, sót nemegyszer emberéleteket követel. A tűzkárok elleni sikeres harc megköveteli szövetkezeteinkben, hogy a vezetők hatékonyabban szervezzék a tűzmegelőzést, kitűzve az illetékes szervek feladat- és jogkörét. S gondoskodniuk kell arról is, hogy ezek a tűzoltó szervek szorosan együttműködjenek a falu, a község tőznltószervezetével. Ezekre a feladatokra világosan figyelmeztet az 1959. évi törvényerejű határozat is. A határozatból adódó normák és előfrások mindenekelőtt azokra az állami szocialista intézményekre vonatkoznak, melyeknél egyetlen illetékes tényező személyében érvényesül a szervezés elve. Ezzel szemben a szövetkezetekben gyakran kollektív szervek határoznak, mint például az etsz-taggyölés, a szövetkezet vezetősége, esetleg valamilyen bizottsága. Az érvényes előírások értelmében az efsz tűzbiztonságáról a szövetkezeti szervek gondoskodnak, a -nemzeti bizottságokkal közösen vállalják a felelősséget, s íelettes szerveik: a Szlovákiai Tűzrendészed Szövetség, illetőleg a Szlovák Szocialista Köztársaság Belügyminisztériuma. Az efsz-en belül közvetlenül az elnök, valamint a vezetőség felelős a tűzesetek megelőzéséért, elhárításáért. Személyi és tárgyi szempontból szervezik a szövetkezet tűzbiztonságát. Gondoskodnak a tűzoltóegységek megalakításáról, s a rendszeres tűzkármngelózési felügyeletről Ugyanakkor elegendő pénzösszeget tartalékolnak tfizoltófelszerelésekre. Feltűnően megjelöltetik a tűzveszélyes gócokat. Törődnek azzal, hogy az óvintézkedéseket. tilalmi rendeleteket betartsák a szövetkezet tagjai, s lelkiismeretesen vezessék a tűzoltónaplót. Emellett évente legalább egyszer tartsanak a szövetkezetben túzriadógyakorlatot, melynek folyamán megbizonyosodhatnak a tűzoltók szakmai felkészültségéről. Érthető, hogy ezt a tevékenységet az elnök, valamint a vezetőségi tagok nem végezhetik személyesen, hanem átruházzák az efsz tűzrendészeti feladatokkal megbízott szervére, ameiy rendszerint azonos a biztonsági technikus szentélyével. Neki a tűzmegelőzéssel kapcsolatban két igen fontos feladata vau: a vezetőség végrehajtó szerve azzal a feladatkörrel, mellyel az elnök bízza meg s egyszersmind tanácsadó szerve is az elnökségnek munkavédelmi és tűzrendészed ügyekben. Ezenkívül a saját állandó munkaköre is arra kötelezi, hogy rendszeres ellenőrzéseket végezzen a szövetkezetben és annak tartozékaiban. A vezetőség meghatározza, milyen gyakran végezze ezeket az ellenőrzéseket (legalább egyszer havonta). A felfedett tűzelhárítási hiányosságokat minden alkalommal bejegyzi о tüzoltúnaplóba, amelyet a biztonsági technikus vezet. Abba írandók az elektromos gépek és berendezések, a villámhárítók és a kézi oltóeszközök állapota, valamint a riadó-gyakorlatok időpontja. A biztonsági technikus ezenkívül részt vesz a riadó- és tűzmegelőzési tervek kidolgozásában. A riadóutasltások célja a gyors és jól szervezett riadó-gyakorlatok 'végrehajtása, s a szövetkezet tagjai feladatainak meghatározása tűz esetére. Ezek az utasítások többek között arra vonatkoznak, hogy a szövetkezed tagok miként jelentsék a riadót tűz esetén, s ilyen esetben hogyan mentsék ki az állatokat az istállókból. Továbbá az utasításoknak tartalmazniuk kell a tűzoltóságok, a helyi nemzeti bizottság, a mentőállomás, a vízmüvek, a villanyművek, stb. telefonszániait. Л riadóelőírások évente egyszer ellenőrzendők, s hozzá alkalmazandók az adott feltételekhez. Erről az ellenőrzésről ugyancsak bejegyzés történik a tűzoltónaplóba. Ami a tűzmegelőzési tervet illeti, tartalmaznia kell a dízelháritással megbízott személyek jegyzékét, feltüntetve az efsz gazdasági épületeinek tüzveszélyességét. az oltás lehetőségeinek módját, eljárását tűz esetén. Ez a terv egyszersmind segélyeszközül is szolgál a tűzrendészeti egységeknek a gyors tájékozódás érdekében. A szövetkezet vezetőinek kötelessége gondoskodni a munkahelyek tűzveszély-mentességéről, s arról, hogy a dolgozók betartsák a tűzmegelőzési előírásokat, s egyéb óvintézkedéseket. Gondoskodnak arról, hogy a napi munka befejeztével a munkahelyek tűzbiztonsági szempontból kifogástalan állapotban legyenek. Továbbá a szövetkezet valamennyi új tagjával megismertetik — mielőtt a közös munkába bekapcsolódna — a tüzelhárítás legfontosabb tudnivalóit, a munkahelyekre vonatkozó tűzmegelőzési előírásokat, óvintézkedéseket. Tekintettel az ügy fontosságára, a taggyűlés a tűzmegelőzés érdekében tűzrendészed bizottságot is választhat. Ennek működése mindenekelőtt a gabonabetakarítás idejére, a fűtési idényre vonatkozik, valamint a tavaszi időszakra összpontosul. Az illető bizottság ellenőrzi az épületek es (Balia felv.) egyéb berendezések állapotát, s erről bejegyzést készít a tiíznltónaplóba valamint intézkedéseket javasol a fogyatékosságok leküzdésére. Munkaszünet idején a közös vagyonért a felvigyázók, nappali- és éjjeliőrök a felelősek. Ezek a személyek tisztségük betöltése előtt megismerkednek azzal, hol találhatók a tűzoltóeszközök, melyek a tűzveszélyes gócok, s a riadóztatás módozatait is ismerniük kell. Szolgálatuk folyamán ezek a személyek ellenőrzik, rendben van-e minden. Amenynyiben veszélyt észlelnek, azt azonnal jelentik feljebbvalóiknak. Tűz esetén azonnal segítséget hív, illetőleg személyesen is segít az oltásban. A szövetkezeti tagok kövessenek el mindent, hogy a „vörös kakas" meg ne dézsmálhassa közös vagyonukat. F.zért tűzveszélyes helyeken ne dohányozzanak. A helyi nemzed bizottságnk és azok végrehajtó szervei saját körzetükben gondoskodnak a tűzmegelőzésről, ügyelnek arra, hogy a lakosok betartsák a tűzmegelőzési előírásokat, óvintézkedéseket. A tűzrendészet végrehajtó szervei a tűzoltóegységek, alakulatok- és őrségek. Tűzoltóegységek rendszerint a városokban működnek, tagságukat a hivatásos tűzoltók képezik, míg a tűzoltó-alakulatok tagjai a Tűzoltó Szövetség önkéntes dolgozói. A Tűzoltó Szövetség önkéntes szervezet, amely a honpolgárokat a tűzkárok megelőzésére mozgósítja. Népszerűsíti a tűzoltás módszereit, aktív részvételre ösztönöz, együttműködik önkéntes tűzoltóalakulatok megszervezésénél. Irányítja a tűzoltók kiképzését, iskoláztatásokat szervez és tűzultó-vetélkedóket, szemléket tart. E társadalmi, népgazdasági feladatai teljesítése szempontjából segíti a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, illetőleg annak járási bizottságai is. J. PROKEŠ, mérnök Vásároljon szakembernél A televízió reklámrovatában gyakran hallom a bölcs tanácsot: „Vásároljon szakembernéV" Kamatoztatva a tanácsot, megfogadtam, hogy mindig kikérem az elárusító véleményét a vásárfiával kapcsolatban. A legtöbb esetben tényleg hasznos tanácsot kapok, azonban szép számmal akadnak olyan elárusítók, aktk válasz helyett lesújtóan mérnek végig és öszszeszorított fogakkal sziszegnek értelmetlen mondatfoszlányokat. Így jártam, amikor a PRIOR áruházban feleségemmel egy W ERIT AS típusú. varrógépet vettünk. Az első kérdésekre még csak kaptam néhány kurta választ, azonban a végén kereken tudtomra adta a qömbölyded-képű elárusítónő, hogy olvassam el a használati utasítást, mert azt ebből a célból mellékelték a varrógép mellé. Bár a cseh nyelvű szöveget szótár segítségével eléggé részletesen lefordítottuk, a thai napig is rejtély számunkra néhány munkamenet, illetve varrást mód. Így tehát varrunk, ahogy lehet. Hiszékenységemnek áldozatul esve több ilyen vásárlási kalandba keverdtem már. Feleségem minden esetben korhol, miért is kérdezem az elárusítónőktől a vásárfiával kapcsolatos véleményüket. Azt állítja: az eladónak' mindegy, neki csak az a célja, hogy a vásárló nyakába „varrfa“ az árát, és ezzel az ö munkája véget ért. Ёп viszont parázs vitát folytatok vele, hivatkozva a televízió reklámrovatában elhangzott főtanácsra: „Vásároljon szakembernél...!“ Azonban az utóbbi napok tapasztalata nagyon megrendített a hitemben. Külföldi úton járva, néhány falra akasztható dísztárgyat vásároltam, gondolván, kissé otthonosabbá teszem eléggé zordnak tűnő, skatulyaszerű várost lakásomat. Alig toppantam a lakásba, máris keresni kezdtem a „Poligén“ képkampó-ragasztószert, amely igazán biztonságosan ragasztja a kerek pléhlemezt a panellfalra. De a nagy igyekezetben hirtelen nem találtam meg. — Sebaj — bíztattam magam, beugrók a legközelebbi drogériába és ragasztót vásárolok. Így is tettem. A brntislavai Kalapos utcai drogériában nyomban az elárusító- У nőhöz fordultam, kérve a ragasztót. Az legalább hússzor ismételtette el velem a ragasztó nevét; végül a legnagyobb lelki nyugalommal jelentette ki, hogy ilyen ragasztóról soha életében nem hallott; ámbár lehet, hogy a háztartási üzletekben kapható. Az első kudarc nem csüggesztett el s nyomban rohantam a Jírásek utcai drogériába, ahol eddigi tapasztalataim szerint, eléggé nagy az áruválaszték. F.zért a világ legtermészetesebb hangján kértem Poligén ragasztót. Már elő is vettem a pénztárcámat hogy nyomban fizetek. — „Mit kérem...? föl hallok ...? — mondotta csodálkozva az elárusítónő. — Nálunk Poligén ...?! Nem tudok róla, hogy valaha is ilyet árultunk volna!“ A választól majd leesett az állam, mert már két esetben vásároltam náluk ilyen ragasztót. Méregbe gurulva rohantam ki az üzletből, és csak akkor csillapodtam le, amikor otthon végre megtaláltam a régi ragasztódobozt amelyben még volt annyi anyag, amellyel fel tudtam erősíteni a képtartó kampókat. Kicsit felvidultam a dísztárgyak nézegetése közben, s azon törtem a fejem, ugyan mivel töltik Idejüket az elárusítók a szaküzletekben, ha még azt sem tudják, mit kínálnak a vevőknek. A férfiak talán jóféle borokról, a nők mesebeli királyfiról álmodoznak. Ki tudja ...?! Ki lát ma a titokzatos emberi telkekbe? (balia)
