Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-30 / 39. szám

1972. szeptember 30. SZABAD FÖLDMŰVES 7 A vizek egyik szennyezője A mezőgazdaság amellett, hogy egyike a legnagyobb vízfogyasztók­nak, ugyanakkor nem csekélyebb mértékben járul hozzá vizeink szeny­­nyezéséhez is. Szlovákiában a mező­gazdaság csaknem 32 százalékkal részes vlzforrásaink szennyezésében. Eddig a mezőgazdaság által törté­nő vízszennyezést nem tartották lé­nyegesnek, s mint egészen jelenték­telen tényezőt kezelték, különöskép­pen akkor, amikor vízgazdasági szak­embereink minden igyekezete a nagy vízszennyező források leküzdésére, felszámolására irányult. A múltban a vízszennyező tényezők szétforgá­­csoftan, nagyob területen oszlottak meg, számuk is kevesebb volt, és a szennyezés csekélyebb mértéke a víz természetes, biológiai megtisztulását is lehetővé tette. A falvak szociális átalakulása és a nagyüzemi termelés bevezetése, a növényvédelmi gyakor­lat során az új vegyszerek használa­ta, a műtrágyák nagyobb méretű al­kalmazása, továbbá a technológiai folyamatok lényeges megváltozása és a gépesítés gyors fejlődése következ­tében, jelentősen megnövekedett a vizek szennyezésének mértéke is. A jelenlegi mezőgazdasági termelés során a vízszennyezés legkomolyabb tényezői a húgylé, a trágyalé, a szi­­lázsok kilúgozódásának melléktermé­kei, a növényvédelmi vegyszerek, a műtrágyák, a burgonya szárításakor keletkező hulladék és a talajba jutó gépolajok. Az említett hulladékanya­gok komoly károkat okoznak a fel­színi vizekben és a talajvízben egy­aránt. Nagyobbára olyan anyagok ezek, amelyek nem minősíthetők szennyvíznek, és nem szabad folyó­vizekbe kerülni, viszont a talajba sem szivároghatnak be, hacsak nem szol­gálnak trágyázási célokat. Tekintettel arra, hogy a vizeket szennyező tényezők száma jelentős (hozzávetőleg 2400) az SZSZK Állami Vizgazdasági Felügyelősége ellenőrzé­sét kiterjesztette a vizek szennyezé­sét előidéző mezőgazdasági üzemekre is. Az akció első szakaszában egyes előre kijelöli területeket vizsgáltak felül. A vizsgálatok eddigi eredménye szerint a mezőgazdasági üzemekben megállapítható, hogy a vízszennyezést előidéző okok közül első helyen a' trágyalé és a húgylé áll. A vizsgálat tárgyát képező esetekben megállapí­tották, hogy a szilárd, illetve folyé­kony ürülékek felhasználását nem végzik kielégítően. Még ma is sok olyan gazdasági udvart találunk, ahol nincs kiépített tragyalégyüjtő gödör, ahol az istállókból a húgylé szabadon folyik el és nagy területen hatol be a talajba, szennyezve a felszíni vize­ket és a talajvizet. Amennyiben trá­­gyalégyűjtő medencét építettek is, csak kevés esetben olyan, hogy nem engedi át a bele kerülő^ folyadékot, esetleg befogadóképessége nem ele­gendő a felgyülemlett húgylé tárolá­sára. Olyan eset is előadódik, hogy mezőgazdasági üzemnek van ugyan épített trágyaíégyűjtő medencéje, de ennek kiürítése rendszertelen, illetve egyáltalán nem ürítik ki. Általában a felgyülemlett húgyléf, amennyiben a gazdaságnak nincs trágyalés öntöző­­rendszere, közvetlenül a földekre hordják ki, tekintet nélkül aria, hogy ezáltal szennyezhetik a felszíni- illet­ve talajvizet. Sokkal rosszabb a helyzet a trá­­gyatelepekkel. A trágyát a leggyak­rabban szabadon tárolják, nincs szi­űntözocsalornáink hálózata minduntalan bővül és kapcsolatban ált a fo­lyókkal, amelyek szűrőrendszereken ivóvizet szolgáltatnak egyes városok lakóinak és életteret biztosítanak a halaknak. Ne öblítsük ezért a csator­nák vizébe a vegyszeres hordókat vagy beszennyezett traktorok olaját. —ksz— lárd alapozású és csatornázott trá­gyatelep, ' Így a trágyalé a környező terepen mindenütt beszivároghat a talajba és a folyóvizekbe. Gyakran szennyezik az illető gazdaság állal használt vízforrásokat Is. A trágyát rendszertelenül szállítják ki a mezei trágyatelepekre, sok esetben csak akkor, amikor az istállók környékén tarthatatlan már a helyzet, a trágya szakszerű kezelése szinte lehetetlen­né válik. Különösen a nagyobb esőzé­sek idején mutatkozik meg az így tárolt trágya kedvezőtlen, káros ha­tása. A helyzet magyarázata részben abban kereshető, hogy jelenleg már nagymértékben elterjedt a műtrágyák használata, ami jóval egyszerűbb és egyes felmérések szerint gazdasági szempontból olcsóbb is, mint az istál­lótrágya használata. Komoly veszélyt jelentenek a gü­­mőkórral fertőzött istállókból kike­rülő ürülékek. Különösen epidemioló­giai szempontból veszélyesek, amel­lett, hogy szennyezik meglévő vízfor­rásainkat, a felszíni- és a talajvizet. Sok esetben az emberek és az állatok megfertőzését okozzák Az ilyen ürü­lékek és hulladékok megsemmisítését nem mindig végzik kielégítően. Ta­lálkozni olyan esetekkel, amikor a gümőkőros istállókból származó ürü­léket nem elkülönítve, hanem a töb­bivel együtt számolják fel. A leggyak­rabban alkalmazott módszer az, hogy a szilárd ürüléket komposztálják, tehát termobiológial folyamatot al­kalmaznak a kórokozók elpusztításá­ra. A folyékony ürüléket pedig e kom­posztok öntözésére használják fel. A mezőgazdasági termelés okozta vízszennyezés további forrása a lee­lőzött takarmány kilúgoződásakor ke­letkező folyadék. A silózott anyag fermentálása következtében jeleni ős mennyiségű szerves sav keletkezik, amely a silótakarmányt tartósítja. A szerves savak viszont igen agresszí­vek, teljesen elpusztítják a vizek szerves életét. Az így keletkező sav­mennyiség a silózott anyag fajtájától függően különböző. Legmérgezőbb hatásúak a repalevél silózásakor ke­letkező savak. Az ellenőrzések alkal­mával megállapították, hogy a siló­­vermek létesítésekor nem gondoltak a silózáskor keletkező folyadékok összegyűjtésére alkalmas gyűjtöme­­dencék építésére, mivel nem számol­tak jelentősebb mennyiségű folyadék képződésével. A silóvermeket rend­szerint előregvártott betonelemekből építik. Ezek a vermek nagyobbára áteresztik a folyadékot. Gyakori az egyszerű vermekben végzett silőzás, amikor a földet talajgyaluval mélyí­tik ki. A Silózáskor keletkező folya­dék, amely legnagyobb mértékben az első 14 nap alatt képződik, a talajba folyik el. Gyakran megtörténik, hogy e silőfolyadékot az eső mossa ki, avagy a silőanyag kivételekor folyik el. Komoly veszélyt jelentenek a siló­­vermekben a lesilőzott takarmány ki­vétele után fennmaradó folyadékok. Eddig ezekre a kérdésekre föld­műveseink nem fordítottak kellő fi­gyelmet,, nem vették tekintetbe azt, hogy így a talajvíz és felszíni vizek szennyezőidnek. Ezen kívül a vizet a talajra kerülő gépolajok, a benzin, a kőolaj is szeny­­nyezi. Leggyakoribb oka a gépek hi­bás műszaki állapota, a hanyagság,4 a gondatlanság. Ilyen szennyezésre leggyakrabban a gépek üzemanyagai­nak tárolásakor, a gépek üzemanyag utánpótlásakor kerül sor, továbbá amikor a gépjárműveket folyóvizek partján, illetve a folyóvizekben mos­sák, esetleg olyan helyeken, ahol e szennyező anyagok közvetlenül a talajba, illetve a folyóvizekbe kerül­nek. Általános nézet az, hogy a trágyá­ié, a húgylé, a silózáskor keletkező folyadékok, stb. nem képeznek szennyvizet s így szükségtelen az ezeket felfogó gyűjtőmedencék épí­tése. Sajnos, a gyakorlat azt mutatja, hogy majd minden esetben e szeny­­nyező anyagok kihatnak vlzforrásaink tisztaságára, tehát feltétlenül gondos­kodni kell a jelenlegi állapot meg­­másításáről. Szükséges továbbá az is, hogy földműveseink jelenleg a nö­vénytermesztés és az állattenyésztés belterjes fejlesztésének időszakában tudatosítsák az oly fontos és szüksé­ges víz tisztasága fenntartásának je­lentőségét és nagyobb figyelmet szen­teljenek a vízszennyezés leküzdésé­nek kérdéseire. A KGST komplex programjának 97 ” tudományos-műszaki feladata közül 37 érinti a „természeti környe­zet védelmét elősegítő intézkedések kidolgozását“ eélzó kutatás tárgykö­rét. Az együttműködés további kibő­vítését. valamint a KGST tagállamok szocialista gazdasági integráciúja fejlesztését elősegítő komplex prog­ram kidolgozásakor a tudományos­­műszaki együttműködés eddigi tapasz­talatai és ismeretei alapján 18 kuta­tási tárgykör-komplexumot választot­tak ki, amelyek a szocialista orszá­gok fejlődése szempontjából komuly népgazdasági jelentőséggel bírnak és elősegíthetik a közös tudományos­műszaki előrehaladás folyamatát. jjAz előbb említett 18 kutatási komp­lexum egyik központi kérdése meg­felelő intézkedéseket kidolgozni a természet- és környezetvédelem sza­kaszán. A szocialista tábor minden országában kihangsúlyozzák, hogy a környezetvédelmi intézkedésekkel összefüggő feladatok megoldása dön­tő módon befolyásolja a lakosság munka- és életfeltételeinek javítását célzó igyekezet sikerét. Ennek a kutatási komplexumnak keretében tervezett és megvalósított tudományos-műszaki együttműködés az eddiginél jóval nagyobb követel­ményeket ró a kutatási és kísérleti intézetek szorusabb összmunkájára. Habár a KGST tagállamai a múltban közösen végeztek már a bioszféra tisztaságának fenntartását célzó kuta­tásokat, és kidolgozták a légkör szennyeződésének meghatározását szolgáló módszereket, a jelenleg terv­be vett nemzetközi tudományos-mű­szaki együttműködés párját ritkítja. A fejlődés céljainak és feladatainak nagy területeit felölein jellege, a ter­mészet- és környezetvédelem megva­lósítása a szocialista társadalomban, a munkások, technikusok és tudósok, a különböző országok kutatóintéze­teinek hatékony együttműködését, összmunkáját követeli meg. Üj utakat és lehetőségeket kellett keresni, s ki kellett alakítani a hatékony kooperá­ciós kapcsolatok elveit a tudományos­­műszaki együttműködés terén. A KGST tagállamok az említett ku­tatási komplexum keretében munka­­tervet dolgoztak ki, amelyben rögzí­tették az egyes részleg-feladatokat, a következő ágazatokban: Q a természet- és környezetvéde­lem higiéniai szempontjai, • az élőlények és életkörnyezetiik A földmüvesszövetkezetek Vili. országos kongresszusa alkalmával élel­miszeriparunk a Fučík park előcsarnokában bemutatta legjelentősebb termékeit. Képünk a kiállítót Ízlésesen csomagolt gyártmányok töredékéről nyújt Ízelítőt. _jiai__ A kutatás összehangolása a környezetvédelmet segíti • . ' i íflb .. MVK гЪ i' Eredményes együttműködés a KGST keréten belül közötti optimális kapcsolatok kialakí­tása, ф a légkör tisztaságának védelme az egyes szennyező anyagokkal szem­ben, О a vízforrások tisztaságának meg­óvása. # a lakótelepek és az ipar hulla­dékainak eltávolítása és felhaszná­lása, 9 a környezetvédelem szociális, gazdasági és szervezési-jogi szem­pontjai. A légkörnek a szennyező anyagok­kal szemben történő védelme során kidolgozzák e védelem leghatasosabb módszereit, egységesítik a légszeny­­nyezés mértékének ellenőrzését lehe­tővé tevő módszereket és méroszcre­­ket, továbbá kidolgozzák a káros égéstermékek mennyiségi csökkenté­sének módszereit. A környezetvéde­lem higiéniai szempontjainak szaka­szán elsődleges feladatnak számit a légkör tisztaságának fenntartása, a vizek szennyezésének meggátlása és a lakótelepek Vízellátása, a talaj hi­giéniája. valamint a zajártalom csök­kentése, illetve meggátlása. A kutatómunkát 6 koordinációs köz­punt szervezi és irányítja a Szovjet­unióban, a Lengyel Népköztársaság­ban, hazánkban, a Német Demokra­tikus Köztársaságban, a Magyar Nép­­köztársaságban és a Bolgár Népköz­­társaságban. E koordiniációs közpon­tok vezetése alatt szervezik meg az előre kitűzött célok és feladatok alapján a tudományos-műszaki együtt­működés módozatait, aprólékus mun­katervet dolgoznak ki és javaslatot tesznek az olyan együttműködés ki­alakítására, amely az egyes felada­tok megoldása szempontjából a leg­célravezetőbb. Az együttműködés for­mái kiterjednek a kölcsönös tájékoz­tatásra, a kutatás terén elért ered­mények kicserélésére, és a kutatói munka összeegyeztetésére megoldva emellett a leghelyesebb munkanicg­niUlxnylpt • osztást, és az egyes feladatokban való részvétel mértékét. E koordiná­ciós központok kötelessége további az e feladatok megoldásán dolgozó kutatóintézetekkel együttműködve al landóan figyelemmel kísérni az e té­rén világviszonylatban kimutatót! eredményeket és erről jelentést adni. A kutatási komplexum keretében az együttműködő országok megegyez­tek abban, hogy tudományos-műszaki értekezleteket, üléseket és szimpn­­zionokat rendeznek. A koordináciu* központokat azzal a feladattal bízták meg, hogy az ilyen jellegű értekezle­teket megszervezzék, és előkészítsék. A légkör tisztaságának védelme terén a legközelebbi időben két tudomá­nyos értekezlet megrendezését terve­zik, amelyeken az égéstermékek ál­tal keletkező gázok közömbösítési és a pornak elektromos szűrökkel tör­ténő elvonásának módszereit értéke­lik majd. A környezetvédelem feladatairól már néhány esztendeje az ipar kuta­tóintézetei és fejlesztési központjai, a tudományos akadémiák, és a fő­iskolák között megegyezés jött létre, elsősorban a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között. Ez a megegyezés a tudományos-műszaki kutatás feladatait és a légkör, vala­mint a vizek tisztasága fenntartásá­nak problémait öleli fel. A továbbiak­ban foglalkoznak az ipari üzemek és a lakótelepek hulladékanyaga feldol­gozásának és eltávolításának kérdé­seivel, valamint ulyan gépek és be­rendezések kifejlesztésével és előállí­tásával, amelyek a környezetvédelem feladatainak megoldását segítik eiő. Kiváló eredményeket hozott a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és a Német Deniukratikus Köztársaság kö­zötti több évre szóló kétoldali együtt­működés egyezménye a légkör tisz­tasága fenntartásának kérdéséiben. Ugyanígy szoros együttműködés ala­kult ki a környezetvédelem terén az v ol-:.- сын fifiüdhjr-cnuOfi' NDK és a Lengyel Népköztársaság között. E két ország viszonyában to­vábbi egyezmények rendezik az or­szághatárt képező folyók tisztaságá­nak megóvását, a folyóvizek szeny­­nyezóanyagainak eltávolítását és a szomszédos országba folyó vizek tisz­taságának fenntartását. Közösen vég­zik az olyan gépek és berendezések kifejlesztését és gyártását is, ame­lyek a természetvédelem céljait szol­gálják és a KGST tagállamok közötti kooperáció és szakosítás egyezményé­ből kifolyólag az illető országok fel­adatát képezi. -11: i. .;,i - n -m A tudományos-műszaki együttmű­ködés a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország között tervszerűen fej­lődik. Ez azt jelenti, hogy a tudomá­nyos-műszaki együttműködés felada­tait és a környezetvédelem problémái­nak megoldását szorosan együttmű­ködve végzik s e feladatok az egyes kutató központok, a gazdasági és központi, szervek tervét, s így a nép­­gazdasági terv egy részét is képezik. A KGST országai között létrehozott tudományos-műszaki együttműködés feltételeket teremt arra, hogy az egyes országok népgazdaságának fej­lesztése még szorosabb összhangba kerüljön. Ezzel egyidejűleg biztosítva van az is, hogy a nemzetközi méret­ben vállalt kötelezettségeket tervsze­rűen teljesítik is. (ro)

Next

/
Thumbnails
Contents