Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-30 / 39. szám

1972. szeptember 30.

SZABAD FÖLDMŰVES

7

A vizek egyik szennyezője

A mezőgazdaság amellett, hogy egyike a legnagyobb vízfogyasztóknak, ugyanakkor nem csekélyebb mértékben járul hozzá vizeink szenynyezéséhez is. Szlovákiában a mezőgazdaság csaknem 32 százalékkal részes vlzforrásaink szennyezésében.

Eddig a mezőgazdaság által történő vízszennyezést nem tartották lényegesnek, s mint egészen jelentéktelen tényezőt kezelték, különösképpen akkor, amikor vízgazdasági szakembereink minden igyekezete a nagy vízszennyező források leküzdésére, felszámolására irányult. A múltban a vízszennyező tényezők szétforgácsoftan, nagyob területen oszlottak meg, számuk is kevesebb volt, és a szennyezés csekélyebb mértéke a víz természetes, biológiai megtisztulását is lehetővé tette. A falvak szociális átalakulása és a nagyüzemi termelés bevezetése, a növényvédelmi gyakorlat során az új vegyszerek használata, a műtrágyák nagyobb méretű alkalmazása, továbbá a technológiai folyamatok lényeges megváltozása és a gépesítés gyors fejlődése következtében, jelentősen megnövekedett a vizek szennyezésének mértéke is.

A jelenlegi mezőgazdasági termelés során a vízszennyezés legkomolyabb tényezői a húgylé, a trágyalé, a szilázsok kilúgozódásának melléktermékei, a növényvédelmi vegyszerek, a műtrágyák, a burgonya szárításakor keletkező hulladék és a talajba jutó gépolajok. Az említett hulladékanyagok komoly károkat okoznak a felszíni vizekben és a talajvízben egyaránt. Nagyobbára olyan anyagok ezek, amelyek nem minősíthetők szennyvíznek, és nem szabad folyóvizekbe kerülni, viszont a talajba sem szivároghatnak be, hacsak nem szolgálnak trágyázási célokat.

Tekintettel arra, hogy a vizeket szennyező tényezők száma jelentős (hozzávetőleg 2400) az SZSZK Állami Vizgazdasági Felügyelősége ellenőrzését kiterjesztette a vizek szennyezését előidéző mezőgazdasági üzemekre is. Az akció első szakaszában egyes előre kijelöli területeket vizsgáltak felül.

A vizsgálatok eddigi eredménye szerint a mezőgazdasági üzemekben megállapítható, hogy a vízszennyezést előidéző okok közül első helyen a' trágyalé és a húgylé áll. A vizsgálat tárgyát képező esetekben megállapították, hogy a szilárd, illetve folyékony ürülékek felhasználását nem végzik kielégítően. Még ma is sok olyan gazdasági udvart találunk, ahol nincs kiépített tragyalégyüjtő gödör, ahol az istállókból a húgylé szabadon folyik el és nagy területen hatol be a talajba, szennyezve a felszíni vizeket és a talajvizet. Amennyiben trágyalégyűjtő medencét építettek is, csak kevés esetben olyan, hogy nem

engedi át a bele kerülő^ folyadékot, esetleg befogadóképessége nem elegendő a felgyülemlett húgylé tárolására. Olyan eset is előadódik, hogy mezőgazdasági üzemnek van ugyan épített trágyaíégyűjtő medencéje, de ennek kiürítése rendszertelen, illetve egyáltalán nem ürítik ki. Általában a felgyülemlett húgyléf, amennyiben a gazdaságnak nincs trágyalés öntözőrendszere, közvetlenül a földekre hordják ki, tekintet nélkül aria, hogy ezáltal szennyezhetik a felszíni- illetve talajvizet.

Sokkal rosszabb a helyzet a trágyatelepekkel. A trágyát a leggyakrabban szabadon tárolják, nincs sziűntözocsalornáink hálózata minduntalan bővül és kapcsolatban ált a folyókkal, amelyek szűrőrendszereken ivóvizet szolgáltatnak egyes városok lakóinak és életteret biztosítanak a halaknak. Ne öblítsük ezért a csatornák vizébe a vegyszeres hordókat vagy beszennyezett traktorok olaját.

—ksz—

lárd alapozású és csatornázott trágyatelep, ' Így a trágyalé a környező terepen mindenütt beszivároghat a talajba és a folyóvizekbe. Gyakran szennyezik az illető gazdaság állal használt vízforrásokat Is. A trágyát rendszertelenül szállítják ki a mezei trágyatelepekre, sok esetben csak akkor, amikor az istállók környékén tarthatatlan már a helyzet, a trágya szakszerű kezelése szinte lehetetlenné válik. Különösen a nagyobb esőzések idején mutatkozik meg az így tárolt trágya kedvezőtlen, káros hatása. A helyzet magyarázata részben abban kereshető, hogy jelenleg már nagymértékben elterjedt a műtrágyák használata, ami jóval egyszerűbb és egyes felmérések szerint gazdasági szempontból olcsóbb is, mint az istállótrágya használata.

Komoly veszélyt jelentenek a gümőkórral fertőzött istállókból kikerülő ürülékek. Különösen epidemiológiai szempontból veszélyesek, amellett, hogy szennyezik meglévő vízforrásainkat, a felszíni- és a talajvizet. Sok esetben az emberek és az állatok megfertőzését okozzák Az ilyen ürülékek és hulladékok megsemmisítését nem mindig végzik kielégítően. Találkozni olyan esetekkel, amikor a gümőkőros istállókból származó ürüléket nem elkülönítve, hanem a többivel együtt számolják fel. A leggyakrabban alkalmazott módszer az, hogy a szilárd ürüléket komposztálják, tehát termobiológial folyamatot alkalmaznak a kórokozók elpusztítására. A folyékony ürüléket pedig e komposztok öntözésére használják fel.

A mezőgazdasági termelés okozta vízszennyezés további forrása a leelőzött takarmány kilúgoződásakor keletkező folyadék. A silózott anyag fermentálása következtében jeleni ős mennyiségű szerves sav keletkezik, amely a silótakarmányt tartósítja. A szerves savak viszont igen agresszívek, teljesen elpusztítják a vizek szerves életét. Az így keletkező savmennyiség a silózott anyag fajtájától függően különböző. Legmérgezőbb hatásúak a repalevél silózásakor keletkező savak. Az ellenőrzések alkalmával megállapították, hogy a silóvermek létesítésekor nem gondoltak a silózáskor keletkező folyadékok

összegyűjtésére alkalmas gyűjtömedencék építésére, mivel nem számoltak jelentősebb mennyiségű folyadék képződésével. A silóvermeket rendszerint előregvártott betonelemekből építik. Ezek a vermek nagyobbára áteresztik a folyadékot. Gyakori az egyszerű vermekben végzett silőzás, amikor a földet talajgyaluval mélyítik ki. A Silózáskor keletkező folyadék, amely legnagyobb mértékben az első 14 nap alatt képződik, a talajba folyik el. Gyakran megtörténik, hogy e silőfolyadékot az eső mossa ki, avagy a silőanyag kivételekor folyik el. Komoly veszélyt jelentenek a silóvermekben a lesilőzott takarmány kivétele után fennmaradó folyadékok. Eddig ezekre a kérdésekre földműveseink nem fordítottak kellő figyelmet,, nem vették tekintetbe azt, hogy így a talajvíz és felszíni vizek szennyezőidnek.

Ezen kívül a vizet a talajra kerülő gépolajok, a benzin, a kőolaj is szenynyezi. Leggyakoribb oka a gépek hibás műszaki állapota, a hanyagság,4 a gondatlanság. Ilyen szennyezésre leggyakrabban a gépek üzemanyagainak tárolásakor, a gépek üzemanyag utánpótlásakor kerül sor, továbbá amikor a gépjárműveket folyóvizek partján, illetve a folyóvizekben mossák, esetleg olyan helyeken, ahol e szennyező anyagok közvetlenül a talajba, illetve a folyóvizekbe kerülnek.

Általános nézet az, hogy a trágyáié, a húgylé, a silózáskor keletkező folyadékok, stb. nem képeznek szennyvizet s így szükségtelen az ezeket felfogó gyűjtőmedencék építése. Sajnos, a gyakorlat azt mutatja, hogy majd minden esetben e szenynyező anyagok kihatnak vlzforrásaink tisztaságára, tehát feltétlenül gondoskodni kell a jelenlegi állapot megmásításáről. Szükséges továbbá az is, hogy földműveseink jelenleg a növénytermesztés és az állattenyésztés belterjes fejlesztésének időszakában tudatosítsák az oly fontos és szükséges víz tisztasága fenntartásának jelentőségét és nagyobb figyelmet szenteljenek a vízszennyezés leküzdésének kérdéseire.

A KGST komplex programjának 97 ” tudományos-műszaki feladata közül 37 érinti a „természeti környezet védelmét elősegítő intézkedések kidolgozását“ eélzó kutatás tárgykörét. Az együttműködés további kibővítését. valamint a KGST tagállamok szocialista gazdasági integráciúja fejlesztését elősegítő komplex program kidolgozásakor a tudományosműszaki együttműködés eddigi tapasztalatai és ismeretei alapján 18 kutatási tárgykör-komplexumot választottak ki, amelyek a szocialista országok fejlődése szempontjából komuly népgazdasági jelentőséggel bírnak és elősegíthetik a közös tudományosműszaki előrehaladás folyamatát. jjAz előbb említett 18 kutatási komplexum egyik központi kérdése megfelelő intézkedéseket kidolgozni a természet- és környezetvédelem szakaszán. A szocialista tábor minden országában kihangsúlyozzák, hogy a környezetvédelmi intézkedésekkel összefüggő feladatok megoldása döntő módon befolyásolja a lakosság munka- és életfeltételeinek javítását célzó igyekezet sikerét.

Ennek a kutatási komplexumnak keretében tervezett és megvalósított tudományos-műszaki együttműködés az eddiginél jóval nagyobb követelményeket ró a kutatási és kísérleti intézetek szorusabb összmunkájára. Habár a KGST tagállamai a múltban közösen végeztek már a bioszféra tisztaságának fenntartását célzó kutatásokat, és kidolgozták a légkör szennyeződésének meghatározását szolgáló módszereket, a jelenleg tervbe vett nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés párját ritkítja. A fejlődés céljainak és feladatainak nagy területeit felölein jellege, a természet- és környezetvédelem megvalósítása a szocialista társadalomban, a munkások, technikusok és tudósok, a különböző országok kutatóintézeteinek hatékony együttműködését, összmunkáját követeli meg. Üj utakat és lehetőségeket kellett keresni, s ki kellett alakítani a hatékony kooperációs kapcsolatok elveit a tudományosműszaki együttműködés terén.

A KGST tagállamok az említett kutatási komplexum keretében munkatervet dolgoztak ki, amelyben rögzítették az egyes részleg-feladatokat, a következő ágazatokban:

Q a természet- és környezetvédelem higiéniai szempontjai,

• az élőlények és életkörnyezetiik

A földmüvesszövetkezetek Vili. országos kongresszusa alkalmával élelmiszeriparunk a Fučík park előcsarnokában bemutatta legjelentősebb termékeit.

Képünk a kiállítót Ízlésesen csomagolt gyártmányok töredékéről nyújt Ízelítőt. _jiai__

A kutatás összehangolása a környezetvédelmet segíti

• . ' i íflb .. MVK гЪ i'

Eredményes együttműködés

a KGST keréten belül

közötti optimális kapcsolatok kialakítása,

ф a légkör tisztaságának védelme az egyes szennyező anyagokkal szemben,

О a vízforrások tisztaságának megóvása.

# a lakótelepek és az ipar hulladékainak eltávolítása és felhasználása,

9 a környezetvédelem szociális, gazdasági és szervezési-jogi szempontjai.

A légkörnek a szennyező anyagokkal szemben történő védelme során kidolgozzák e védelem leghatasosabb módszereit, egységesítik a légszenynyezés mértékének ellenőrzését lehetővé tevő módszereket és méroszcreket, továbbá kidolgozzák a káros égéstermékek mennyiségi csökkentésének módszereit. A környezetvédelem higiéniai szempontjainak szakaszán elsődleges feladatnak számit a légkör tisztaságának fenntartása, a vizek szennyezésének meggátlása és a lakótelepek Vízellátása, a talaj higiéniája. valamint a zajártalom csökkentése, illetve meggátlása.

A kutatómunkát 6 koordinációs közpunt szervezi és irányítja a Szovjetunióban, a Lengyel Népköztársaságban, hazánkban, a Német Demokratikus Köztársaságban, a Magyar Népköztársaságban és a Bolgár Népköztársaságban. E koordiniációs központok vezetése alatt szervezik meg az előre kitűzött célok és feladatok alapján a tudományos-műszaki együttműködés módozatait, aprólékus munkatervet dolgoznak ki és javaslatot tesznek az olyan együttműködés kialakítására, amely az egyes feladatok megoldása szempontjából a legcélravezetőbb. Az együttműködés formái kiterjednek a kölcsönös tájékoztatásra, a kutatás terén elért eredmények kicserélésére, és a kutatói munka összeegyeztetésére megoldva emellett a leghelyesebb munkanicgniUlxnylpt •

osztást, és az egyes feladatokban való részvétel mértékét. E koordinációs központok kötelessége további az e feladatok megoldásán dolgozó kutatóintézetekkel együttműködve al landóan figyelemmel kísérni az e térén világviszonylatban kimutatót! eredményeket és erről jelentést adni.

A kutatási komplexum keretében az együttműködő országok megegyeztek abban, hogy tudományos-műszaki értekezleteket, üléseket és szimpnzionokat rendeznek. A koordináciu* központokat azzal a feladattal bízták meg, hogy az ilyen jellegű értekezleteket megszervezzék, és előkészítsék. A légkör tisztaságának védelme terén a legközelebbi időben két tudományos értekezlet megrendezését tervezik, amelyeken az égéstermékek által keletkező gázok közömbösítési és a pornak elektromos szűrökkel történő elvonásának módszereit értékelik majd.

A környezetvédelem feladatairól már néhány esztendeje az ipar kutatóintézetei és fejlesztési központjai, a tudományos akadémiák, és a főiskolák között megegyezés jött létre, elsősorban a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között. Ez a megegyezés a tudományos-műszaki kutatás feladatait és a légkör, valamint a vizek tisztasága fenntartásának problémait öleli fel. A továbbiakban foglalkoznak az ipari üzemek és a lakótelepek hulladékanyaga feldolgozásának és eltávolításának kérdéseivel, valamint ulyan gépek és berendezések kifejlesztésével és előállításával, amelyek a környezetvédelem feladatainak megoldását segítik eiő.

Kiváló eredményeket hozott a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Deniukratikus Köztársaság közötti több évre szóló kétoldali együttműködés egyezménye a légkör tisztasága fenntartásának kérdéséiben. Ugyanígy szoros együttműködés alakult ki a környezetvédelem terén az

v ol-:.- сын fifiüdhjr-cnuOfi' NDK és a Lengyel Népköztársaság között. E két ország viszonyában további egyezmények rendezik az országhatárt képező folyók tisztaságának megóvását, a folyóvizek szenynyezóanyagainak eltávolítását és a szomszédos országba folyó vizek tisztaságának fenntartását. Közösen végzik az olyan gépek és berendezések kifejlesztését és gyártását is, amelyek a természetvédelem céljait szolgálják és a KGST tagállamok közötti

kooperáció és szakosítás egyezményéből kifolyólag az illető országok feladatát képezi.

-11: i. .;,i - n -m

A tudományos-műszaki együttműködés a Szovjetunió és a többi szocialista ország között tervszerűen fejlődik. Ez azt jelenti, hogy a tudományos-műszaki együttműködés feladatait és a környezetvédelem problémáinak megoldását szorosan együttműködve végzik s e feladatok az egyes kutató központok, a gazdasági és központi, szervek tervét, s így a népgazdasági terv egy részét is képezik. A KGST országai között létrehozott tudományos-műszaki együttműködés feltételeket teremt arra, hogy az egyes országok népgazdaságának fejlesztése még szorosabb összhangba kerüljön. Ezzel egyidejűleg biztosítva van az is, hogy a nemzetközi méretben vállalt kötelezettségeket tervszerűen teljesítik is.

(ro)