Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-09-23 / 38. szám
1Э72. szeptember 23. SZABAD FÖLDMŰVES ч 15 Vagyonjogi rendezés az örökösökkel Vajnn köteles-e a szövetkezet az elhúnyt szövetkezeti tag által a szövetkezetnek adott élő- és holt leltárért kártérítést adni a volt tag örököseinek. akik nem tagjai a szövetkezetnek? A szövetkezetek mintaalapszabályainak 38. cikkelye meghatározza, hogy az elhúnyt szövetkezeti tag örököseivel, akik nem tagjai a szövetkezetnek és nem is lépnek be a szövetkezetbe, a vagyonjogi kérdéseket úgy kell rendezni, mint a kilépett, vagy a szövetkezetből kizárt taggal. E vagyonjog) rendezés lényege abban van, hogy az örökösnek vissza kell adni mindazokat a termelőeszközüket, amelyeket az örökhagyó a közös szövetkezeti gazdálkodásba egyesített és lehetőséget kell adni az örökösnek, hogy egyénileg gazdálkodó földművesként gazdálkodhasson. Ha azonban az örökös személyében nincs biztosíték arra, hogy egyénileg gazdálkodni tudjon, úgy a Tt 50/1955 számú kormányrendelet értelmében kell eljárni, amely a mezogzdasági termelés biztosítását rendező néhány intézkedést tartalmazza. Elsősorban a mezőgazdasági földterületről, a gazdasági épületekről és az élő leltárról van szó a mintaalapszabályok 38. cikkelyében körülhatárolt vagyonjogi rendezés során. Az előbbiekben említett kormányrendelet (Tt 50/1955) szerint a mezőgazdasági termelés biztosítását célzó intézkedést kétféle formában lehet végrehajtani: 1. A szövetkezet a járási és a helyt nemzeti bizottság együttműködése mellett az 50/1955 számú kormányrendelet 4. paragrafusa értelmében a tulajdonossal (az elhúnyt szövetkezett tag örökösével) szerződést köthet a mezőgazdasági földterületnek és a termelőeszközöknek a szövetkezet használatába adásról legalább hat esztendő Időtartamára. Ebben a szerződésben a szövetkezet kötelezettséget vállalhat, hogy az élő leltárt és a készleteket, (amint az a vagyonjogi rendezés errevonatkozó irányelveiből kitűnik) megvásárolja. 2. Ha Ilyen megegyezésre nem kerül sor, úgy a helyi nemzeti bizottság az idézett kormányrendelet 5. paragrafusa szerinti döntésével a mezőgazdasági földterületet és a termelőeszközöket a szövetkezet használatába adja, legalább hatesztendős időtartámra. Végezetül meg kell állapítani, hogy az elhúnyt szövetkezeti tag örökösének csupán abban az esetben van joga az élő leltár és a készletek értéke megtérítésének igénylésére, ha erre a szövetkezet a Tt 50/1955 sz. kormányrendelet 4. §-a értelmében meg-kötött szerződés által kötelezte magát. Az összeg kifizetését megegyezés szerint vagy egyszerre vagy előre megszabott részletekben fizethetik ki. Egyéb esetben az örökösnek nincs jogigénye az élő leltár és a készletek értékének kifizetésére, mivel továbbra is a mezőgazdasági vagyon tulajdonosa marad, de e mezőgazdasági vagyon használati joga az előbbiekben idézett kormányrendelet alapján a szövetkezet használatába megy át. A Tt 50/1955 számú kormányrendelet meghatározásai szerint (4. és 5. §-ok) kell eljárni az olyan polgárok esetében is, akiknek mezőgazdasági földterületén a szövetkezet folytat mezőgazdasági termelést, mivel ezek a polgárok mezőgazdasági földterületükön rendszeres termelést nem tudnak biztosítani. FIÚK, LÁNYOK, főiskolások, DOLGOZÓ FIATALOK! Az 1 F f Ú SZIVEK magyar dal- és láncegyüttes TAGFELVÉTELT hirdet énekkarába, zenekarába és férfi tánckaráha. 1972. szeptember 25—2B án, valamint október 5 én naponta 17.00-töl 21.00 óráig. Bratlslavában a Május 1. tár 28. szám alatti gyaknrlohelyiségébun. Résslatas felvilágosítást az együttes munkájáról az érdeklődök naponta 8.00 és 14.00 óra között az együttes irodájában I Mostová ul. 8., telelni! 304-22. 304 23) valamint a tagfelvétel időpontjában kaphatnak. ÉRTESÍTÉS Az Élelmiszeripari Kntatóintézet ez év október 12. és 13-án Banské Bystricán a Lux-szállóban országos értekezletet rendez a szemestermények és a takarmány szárításának jelenlegi elméletéről és gyakorlatáról. E konferencia témaköre felöleli a kombinált keveréktakarminynk előállításának technikáját és technológiáját. e takarmányok legcélszerűbb felhasználási módjait, az alapanyagok előkészítésének technikáját ás technológiáját, nevezetesen a szárítással előállított takarmányok esetében. A konferencián elhangzó előadásokat gyűjteménye* kiadvány formájában az értekezlet minden résztvevőjének rendelkezésére bocsátják. E gyűjteményes kiadvány irasban is megrendelhető a kővetkező címen: Komitét SVTS pre techniku prostredia. Bratislava, Štefánikova 39. Az érdeklődőknek bővebb felvilágosítással szolgál és a jeleotkezdknek a műsort feltüntető meghívót kérésre megküldi: ing. Andrej Šepitka, VUP—SPA, Bratislava, Trenfiianská 53. ALAJZUNK '^k&DfeÜKRÉ Munkabaleset, vagy nem lehet annak minősíteni? „Foglalkozásomból kifolyólag bizonyos munkát kellett elvégeznem. A helyszínre érkezésem előtt elestem és megütöttem a váltamat. Munkaképtelenségem három hétig tartott. Munkabalesetről volt sző? Ki felel .ilyen esetben a kárért, amely a dolgozni ért?“ — kérdezi P. J. olvasónk. Ha a dolgozót a munkafeladatok teljesítése közben, vagy a munkafeladatok teljesítésével közvetlen összefüggésben baleset éri, vagy ha a dolgozó meghal, a keletkezett kárért az a szervezet telel, amellyel a dolgozó munkaviszonyban állt. Munkabalesetnél tehát mindig munkafeladatok tejesítéséről, vagy a munkafeladatok teljesítésével közvetlenül összefüggő feladatokról kell, hogy szó legyen. A Munka Törvénykönyvének 390 §, 3. bek. értelmében nem munkabaleset az olyan baleset, amely munkába menet, vagy munkáböí jövet ért a dolgozót. A szervezet akkor Is mentesülhet a felelősség alól, ha munkabaleset érte a dolgozót. Egyáltalában nem felel a munkabalesetből keletkező kárért a szervezet, ha — a kár azért keletkezett, mert a dolgozó vétkesen megsértette a munka- és egészségvédelmi előírásokat, annak ellenére, hogy az előírásokról tájékoztatták, azok ismeretét és megtartásét rendszeresen megkövetelték és ellenőrizték, vagy — ha a károsult dolgozó Ittasságával Idézte elő a balesetet és a szervezet a baleset keletkezését nem akadályozhatta meg, továbbá, hogy • tény volt a kár egyedüli oka. A szervezet részben mentesül a felelősség alól, ha bebizonyítja, a) hogy a károsult dolgozó vétkesen megsértette a munka- és egészségvédelmi előírásokat annak ellenére, hogy az előírásokról tájékoztatták és hogy az előírások megsértése volt a kár keletkezésének egyik oka. b) hogy a kár keletkezésének egyik oka a károsult dolgozó Ittassága volt, c) hogy a kár azért keletkezett, mert a dolgozó a viselkedés szokásos módjától eltérően viselkedett, tehát nyilvánvaló, hogy bár a munka- és egészségvédelmi előírásokat nem szegte meg, könnyelműen viselkedett és tekintettel szakképzettségére, ennek során tudatában kellett lennie annak, hogy bunkabaleset érheti, vagy foglalkozást betegséget kaphat. Ha a szervezet részben mentesül a kárfelelősség alól, megállapítják azt a kárt, amelyet a dolgozó köteles viselni vétkességének arányában; a c) pont alatt említett esetben azonban a szervezet legalább a kár egyharmadát köteles megtéríteni. A dolgozónak, akit munkabaleset ért, amelyért a szervezet felelős, jogigénye van arra, hogy a szervezettől kártérítést követel gén. a) az elmaradt munkabér, b) a társadalmi érvényesülés megnehezülése, c) a gyógykezeléssel kapcsolatban célszerűen kifizetett költségek, d) dologi kár címén. A kártérítést a szervezet köteles megvitatni az üzemi bizottsággal. Az elmaradt munkabér öszszegét a munkaképtelenség idejére a dolgozó munkabaleset előtti átlagkeresete és a teljes táppénz közötti különbség képezi. Teljes vagy részbeni rokkantság esetén olyan összegű térítést kap a károsult dolgozó, amely a rokkantsági járadékkal együtt megfelel a munkabaleset előtti átlagkeresetének. A mondottakból kitűnik, hogy adott esetben nem volt szó munkabalesetról, mivel a beleset munkába menet közben keletkezett. Mellékfoglalkozás „Kitanult villanyszerelő vagyok. Rendes munkaviszonyom mellett más szervezetben iz munkát vállalhatnék. Elvállalhatok ilyen munkát?“ — kérdezi egy olvasónk Nové Zámkyból. Amint leveléből kitűnik, mellékfoglalkozásról lenne szó, mivel jelenlegi munkaviszonya keretében rendes heti munkaideje mellett más szervezet számára Is munkaviszony alapján szeretne dolgozni. Ilyen munkát csak akkor végezhet, ha munkaadója ebbe beleegyezik. Beleegyezés nélkül a másik szervezet nem alkalmazhatja mellékfoglalkozás keretében. Elsősorban magától függ, hogy milyen hosszú Ideig tart majd munkaviszonya, ha ebbe Jelenlegi munkaadója beleegyezik. Amenynvtben a mellékfoglalkozás keretében végzett munka Jelenlegi beosztásának, illetve egészségének rovására menne, a mellékfoglalkozásba beleegyező szervezet elrendelheti, hogy ezt szüntesse be. A mellékfoglalkozást a szervezet, illetve a dolgozó bármilyen okból egyhónapos felmondási Idővel megszüntetheti. A felmondást tilalom Ilyen munkaviszony felbontására nem vonatkozik. (X hш л Vigyázzunk egészségünkre! Manapság a civilizált világ úgyszólván minden felnőtt em bere motorlstának számit és ez a jelenség természetesen különféle egészségügyi problémákat is hoz magával. Ezért vallom és hiszem, hogy most na gyón ts aktuális szólni egy pár szót a inotorisiák egészségi édelméről. Természetesen, e cikk keretében nem lehet e problematikát teljesen kimeríteni, de legalább dióhéjban felhívom az érdekeltek figyelmét a motorizmus egészségvédelmi „tízparancsolatéra". E szerény tanácsok megszfvletése nem válhat senkinek sem a kárára, főképpen nem azért, mivel az utóbbi időkben a közlekedési balesetek által bekövetkezett halál arányszáma világszerte növekszik. Munkaerejük és életerejük teliében embereket pusztítanak el. És a közlekedési balesetek nagy hányadát a motorlsták egészségi zavarai okozzák! Ne becsüljük le sohasem a gépkocsivezetői vizsgát megelőző orvosi vizsgálat Jelentőségét. jól tennénk, ha egészségünk minden komoly elváltozásánál felkeresnénk orvosunkat és kikérnénk véleményét a hajtást illetőleg, jobb a bajt ezzel Is megelőzni, mint beleesni! Ha észrevesszük, hogy látásunk vagy hallásunk romlik, azonnal keressük fel az illetékes szakorvost, aki megfelelő kezeléssel orvosolja a bajt. Vigyázniuk kell továbbá azoknak az embereknek, akik magas vérnyomásban szenvednek. Ezek vezessenek lassan, megfontoltan, vagy hagyják abba a vezetést, amíg állapotuk nem javul lényegesen. Nagyon fontos egészségvédelmi tényező továbbá az, hogy motoros járművünk a megfelelő elsősegélynyújtási ládával legyen felszerelve, ami baleset során mások, de a saját életünk megmentője ts lehet. Sohasem szabad a motoros járművet fáradtan vezetni. Fáradtságnál legcélszerűbb a vezetést abbahagyni, kiszállani, sétálni, mélyeket lélegzent a friss levegőn, vagy nagyobb kimerültség esetén csak kiadós alvás után folytatni az utat. Túlzott feketekávé-fogyasztás, vagy a különféle „serkentőszerek“ alkalmazása nem ajánlatos! Vezetés előtt együnk és igyunk, hogy ezzel is küzdjünk a fáradtság ellen. Az éhség és a szomjúság emeli a test láradtságát. A szomjúság ellen csakis hideg, friss, alkoholmentes Italokkal küzdünk. Az ételekből a vezetés idejére , nélkülözzük a felfújó és nehezen emészthető ételeket. Semmi esetre sem szabad a vezetőnek alkohol tartalmú Italt fogyasztania, még gyenge sört sem. Tudnunk kell, hogy az alkoholfogyasztás bágyasztő hatása még másnap is megmutetkozlk. Erre kell gondolnunk főképpen akkor, ha másnap hosszabb út áll előttünk. Abban az esetben, ha valamilyen oknál fogva gyógyszereket használunk, beszéljük meg orvosunkkal, hogy vezethetünk-e gyógyszer fogyasztása mellett. A vezetés szempontjából nagyon veszélyesek különösen a különféle nyugtatők és altatók, valamint azok az orvosságok, amelyek csökkentik vagy emelik a vérnyomást, vagy a már említett ajzószerek (serkentők). Fontos, hogy az autó utasait és természetesen saját magunkat is megóvjuk az esetleges villámcsapástól. A tel|esen zárt autóban biztonságosan közle kedhetünk viharban, zivatarban Is. A zivatar előtt be kell vonnunk az autórádió antennáját. Ilyen Időjárásban lehetőleg ne szálljunk ki az autóból, vagy ha ez valamely oknál fogva elkerülhetetlen, gyorsan távozzunk el az autó és fák közeléből. További egészségügyi segédeszközt a biztonsági öv az autóban, valamint a motorkerékpárosok bukósisakja, amelyek már nem egy emberéletet mentettek meg. Törődjünk azzal is, hogy a járműben friss levegő és megfelelő meleg legyen! A vezető öltözzön megfelelően, ruházata ne legyen szoros és a cipőt se fűzze a lábán szorosra, hogy ne akadályozza a vérkeringést. Említettem már, hogy különösen a nyugtatók és az altatók fogyasztása nem ajánlatos a vezetőknél, mivel hatásukra a motorista el Is aludhat. Ezek közé tartoznak az ún. barbtturátumok. Veszélyesek a vezetők számára az úgynevezett antthlsztamlnukomok szedése Is, amelyet az úgynevezett túlérzékenységi (allergiás) betegségek kezelésénél használunk (szénanátha, csalánkiütés, ekcéma, asztma stb.). Ide tartozik például az Alladrll drazsé, Analergin, Bromadryl, Medrin stb. Veszélyesek lehetnek az erős Idngcslllapltók és nyugtatők, amelyek a környezettel szemben közönyössé teszik az embert. Ugyanilyen veszélyes lehet a depresztő ellent orvosságok használata, mint pl. a guajacuran, Nortrlptyltn, Amltrtptllln, Tofranil, Oxazepam, Theadryl stb. A motortstáknak szigorúan tilos a hányás elleni orvosságok használata, mivel erősen nyugtatőlag hatnak az idegrendszerre. (Klnedryl, Medrin stb.) Veszélyes lehet egyes erős köhögéscslllapftő gyógyszerek használata Is, mint pl. n Dinarcon. Mecodin, Phenocodin, mlvél ezeknek erős fájdalomcsillapító és nyugtatő hatásuk Is van. A serkentőszerek (coffeln, Fenmetraztn, Dexfenmetrazln, Psychoton) hatásának veszélye abban a fáradtságban rejlik, amely nagymértékben jelentkezik, ha a gyógyszer hatása elillan a szervezetből! Felhívom ttt az olvasók figyelmét arra, hogy az összes forgalmi baleseteknek mintegy 15 %-át olyan vezetők okozzák, akik a vezetés előtt 12—24 órával valamiféle fent említett orvosságot használtaki Legésszerűbb, ha minden orvosság használatánál kikérjük orvosunk véleményét arról, hogy a gyógyszerek használata mellett vezethetünk-e motoros jármüvet. Saját és embertársaink egészségének érdekében jő megszívlelni a jő öreg doktor bácsik tanácsait is! MUDr. JUHÁSZ ISTVÁN, Tlszacsernő l 4 <
