Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-23 / 38. szám

1972. szeptember 23. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Ojgyár­­uj távlatokkal А* я ni »Inn komuveskalepacs háromszor csillant meg a napfényben, há­romszor koncant csengve a márványlaphnz. amely alatt fémdobozba zárva fán Janovic mérnök, as SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere helyezte el az új gyár alapftúievelét. Az ünnepélyes aktussal Szlovákia második legnagyobb húsfeldolgozó üzemének építése vette kezdetét. Dél-Szlovákia egyik gyorsan fejlődő városa, Nové Zámky f Érsekújvár! to­vábbi új tizemmel gyarapszik. Szep­tember 14-én az ünnepélyes alapkő­letéttel Indult meg az új húsfeldol­gozó kombinát építése, amely évente közel 30 ezer tonna hús feldolgozását végzi majd. Ezáltal kiküszöbölhető lesz az eddig kényszermegoldásként elfogadott gyakorlat, hogy a környé­ken kitermelt vágóállatokat távolabbi húsfeldolgozó üzemekbe kelljen szál­lítani. KORSZERŰ AZ ELAVULT HELYETT lelenleg Nové Zámkyban egy kis húsfeldolgozó üzem van, amely régi, földszintes épületekben, a legnehe­zebb feltételek mellett, mondhatnánk Inkább a szabad ég alatt termel. Így természetesen a higiénia követelmé­nyeinek betartásáról szó sem lehet. A már rég kiszolgált, hozzáépítések­kel úgy-ahogy használható állapotba helyezett helvtségekben a dolgozók csak erejük legnagyobb megfeszíté­sével tudják a termelés reájuk háruló feladatait teljesíteni. Az eddig végre­hajtott műszaki újítások, új gépek és berendezések nem elegendőek arra, hogy a korszerű, hatékonyabb és a nagyobb szükségletet kielégítő, Igé­nyes nagyüzemi termelést lehetővé tegyék. A régi üzemben lehetetlen például az olyannyira szükséges hülö- és fagyasztó kapacitás bővítése. A feldolgozó kapacitások bővítése pe­dig indokolt, mivel a környék mező­­gazdasági termelőüzemei jelentős mennyiségű vágóállatot termelnek. Mivel a helyi húsfeldolgozó üzem, va­lamint a legközelebbi húsipari üze­mek nem képesek ezt a nagy menv­­nylséget feldolgozni, gyakran az élő állatokat távolabbi, csehországi üze­mekbe kellett és kell jelenleg is nagy költségek és veszteségek árán további feldolgozásra elszállítani. Mindez egy új, korszerű üzem létre­hozását és felépítését Indokolta, HÚSIPARI KAPACITÁSOK Vajon milyen a- helyzet nyugat­­szlovákia viszonylatban a húsfeldol­gozó Ipar terén? Ha számításba vesz­­szük, hogy Itt van Szlovákia egyik legproduktivabb mezőgazdasági terü­lete, úgy kénytelenek vagyunk meg­állapítani, hogy a helyzet nem a leg­kedvezőbb. Már termel a közelmúltban Nltrán felépített nagy és korszerű húskombi­nát, csaknem 25 ezer tonna évi kapa­citással. Bratlslavában most épül köz­társaságunk egyik legnagyobb hús­ipari üzeme, amelynek évi termelése eléri majd a 34 ezer tonnát. A nyu­gat-szlovákiai kerületben a jövő év­ben végzik el a mvjavai húsüzem át­építését és felújftását 28 millió ko­rona költséggel. Egy új húsfeldolgozó üzem építését készítik elő Dunajská Stredán (Dtinaszerdahelyen), amely előreláthatólag tizennyolc és félezer tonna kapacitású lesz s építésének megkezdését 1974 re tervezik. A hatodik ötéves terv esztendeiben a tervek szerint további korszerű húsfeldolgozó üzemek építését kelle­ne megkezdent a nyugat-szlovákiai kerületben, éspedig Trnaván, Trcn-Ölnben és Levtcén (Léván), hogy az egyre növekvő igényeket maradékta­lanul ki lehessen elégíteni. Az élet, a fejlődés, a gyarapodás, a lakosság számának állandó szaporodása azon­ban a fogyasztás gyors növekedését idézi elő, s kérdéses, hogy az új üze­mek kapacitása elegendő lesz-e a fokozódó igények kielégítésére. A Nové Zámkyban épülő húskombi­nát szükségessége és létjogosultsága tehát vitán felüli. Talán nem is oly indokolatlan az a megjegyzés, hogy már ma termelnie kellene. S még egy néhány adat, amely a fejlődést hivatott illusztrálni. Az ötö­dik ötéves tervidőszakban, tehát 1971- töl 1975-ig a Nyugat-Szlovákiai Hús­ipar beruházási tevékenysége által hűtótároló-kapacitását az 1969 es év 48 882 tonnájával szemben 133 515 tonnára növeli. A termelő kapacitá­sok növelése által a húsipari termé­kekből 33 800 tonnával többet tud mm -mt ján Janovic mérnök, CSc, az SZSZK mezőgazdasági és élQlmezésügyi mi­nisztere, az üzem alapítólevelének ünnepélyes befalazásakor. vágóhidat azonban továbbra is meg­hagyják. A felszámolásra kerülő üzemrészlegek korszerűtlen, kiörege­dett és higiéniai szempontból sem megfelelő épületek, olyan állapotban vannak, hogy a termelést tovább már nem szolgálhatják. Az új húskombinát létesítése gaz­dasági és üzemi szempontból is elő­nyös, mivel a közlekedés és a szállí­tás jöl megoldható, hiszen forgalmas vasúti és közúti csomópontban van. Az épülő húsfeldolgozó nagyüzem évi kapacitása 28 280 tonna lesz, ami előreláthatólag megfelel a számítás­ba vett fogyasztási terület húsáru­szükségletének. Tehát azokat a terü­leteket látja majd el hústermékekkel, amelyek számára a nyersanyagot ki­termelik és szállítják. Ismételten ki kell hangsúlyozni, hogy az új hús­ipari üzem felépítésével és Uzembe­­helyezésével már nem szükséges majd az e körzetben nevelt és hizlalt vágóállatokat távolabbi húsipari üze­mekbe szállítani feldolgozásra. Már A jövendő húsfeldolgozó özei” tervrajza. majd évente előállítani. A hűtőkapa­citások ilyen mérvű kibővítése lehe­tővé teszi, hogy 1975 után a nyugat­szlovákiai kerület egész vágóállat termelését a kerület húsipari üzemei dolgozzák fel. AZ Ül GYÁR A Nové Zámkyban most épülő hús kombinát biztosítja majd a Nové Zámky-1, komáromi és részben a le­­vicel járás vágóállatainak feldolgozá­sához szükséges kapacitást. Ez a vi­dék, ezek a területek képezik majd tel|es mértékben az üzem nyersanyag­­bázisát. Az ú| húskombinát termékeivel lát­ják majd el a Nové Zámky-1, a komá­romi, részben pedig a levice! és a Dunajská Streda-í (dunaszerdahelyt) járások fogyusztóközónségét. A tervek szerint e húsfeldolgozó nagy kapaci­tása lehetővé teszi még azt is, hogy a nyugat-szlovákiat kerület egyéb, húsárukban hiányt szenvedő vidékeit is innen segítsék ki. Az üzem felépí­tése után felszámolják a Nové Zám­­kv-i jelenlegi húsfeldolgozót, zsfrki­­oivasztót és a vágóhidat, továbbá a komáromi húsfeldolgozót, zsírraktárt és szállítási részleget. A komáromi egymagában ez is jelentős racionali­zálási tényező, amely egy eddigi ko­moly, anyagi veszteségtételt szüntet meg. Az új üze,m részét képezi egy nagy befogadóképességű hűtőtároló, ahol a feldolgozott hús hosszabb ideig el­tartható. Cj részleget képez majd e húskombinátban a különleges sza­lámi-specialitásokat gyártó üzemegy­ség. NÉHÁNY számadat Az üzem vezetőivel és я Nyugat- Szlovákia! Húsipar néhány vezető dolgozójával folytatott beszélgetés so­rán sok érdekes adatot és tájékozta­tást szereztem. Az üzem főmérnöke, Stenhlak mérnök elmondta, hogy az új húsgyár évente 8800 tonna húster­méket ôs 7720 tonna nyershúst szál­lít majd a hüsklméréseknek. össze­sen 4500 tonna húskonzervet gyárt majd évente, köztük egészen új áru­fajtákat, eddig forgalomban nem levő különlegességeket. Az exportfetada­­tok teljesítésére 1024 tonna húst dol­goz majd fel évente. A hütőtároló befogadóképessége 6800 négyzetméter lesz, ami jelentős húskészletek tárolását teszi lehetővé. Az építkezést a bratlslavai Prlemstov n. p. végzi s bizonyára minden tőle telhetőt megtesz majd annak érdeké­ben, hogy ez a fontos üzem határ­időre üzembehelyezhetö legyen, ha nem sikerülne még határidó előtt ké­szen átadni. A technológiai berende­zést, tehát a gépeket, a hűtó, légkon­dicionáló, szellőző berendezéseket és egyéb felszerelést a Hradec Králové-1 Strojobal szakágazati vállalat szállít­ja. Az építkezés összköltsége 280 mil­lió koronát tesz ki és a beruházási költségek előreláthatólag tíz és fél év alatt megtérülnek. Az új húsfeldolgozó üzem építésére 13 hektár mezőgazdasági földterüle­tet kellett kisajátítani, összesen 841 dolgozónak, ebből 335 női munkaerő­nek biztosít majd munkalehetőséget. Az építkezés befejezésének határide­jét 1976 júliusában szabták meg és remélhető, hogy erre az Időpontra te­tő alatt lesz az a korszerű húsipart üzem. A járás minden szervének összefo­gása és a felettes szervek megértése segítette elő az üzem építésének meg­kezdését. Ez az összefogás tette lehe­tővé, hogy a kőműveskalapács cseng­ve koppanhatott azon a márványla­­pon, amely egy új, korszerű élelmi­­szeripari kombinát alapkövét jelké­pezte. OBENAU KAROLY Az ünnepélyes alapkőletétel az új húskombinát lélesítesanek helyen. Д Német Demokratikus Köz­társaságban szövetkezet­ét üzemközi szervezeteket, ala­kulatokat az állattenyésztés szakaszán főként ott létesíte­nek, ahol a termelés nagyobb fokú koncentrációját lehet el­érni, mint például a tojáster­melés, a baromfitenyésztés, a sertésnevelés és a borjúnevelés terén. Az állattenyésztés ilypn kooperációs szervezeteit rend­szerint egységes elvek alapján irányítják, szervezik, tervezik és az elszámolást is fgy vég zik. Ezek az alakulatok új ipari objektumok építése, valamint a régi istállók kibővítése, korsze rüsitése és átalakítása által jönnek létre. E szervezetek irányftása a többi kooperációs alakulat ve­zetésével teljesen megegyezik, tehát az irányítást az egyes tag­­üzemek küldötteinek gyűlései állal gyakorolják. Az egyes gyűlések közötti időszakban az irányító és ellenőrző szerv sze­repét a kooperációs szervezet tanácsa tölti be. A közvetlen irányítást a szövetkezet, — il­letve az üzemkdzi szervezet ve­zetője végzi, akinek a létesít­mény nagyságától függően, to­vábbi dolgozók, mint például a műszak vezetője, a technológus, az ekonómus és mások segíte­nek. A gyakorlatban jól bevált, hogy az ilyen kooperációs szer­vezet a tagságot képező üzemek beleegyezésével a kooperációs szövetség tagja lesz. Tehát a feldolgozó és a kereskedelmi szervekkel együtt válik e szö­vetség tagjává. A kooperációs szövetségben a partnerek (ame­lyek részt vesznek a termelés­ben, a feldolgozásban és az il­lető cikk kereskedelmi forgal­mazásában) megvitatják az irá­nyítás, a tervezés, a szervezés és az elszámolás leghatéko­nyabb módszereit. E megbeszé­lések' tárgyát képezik továbbá a legújabb tudományos vivmá-Szövetkezet- és iizemközi szervezetek az NDK állattenyésztésében nyok és ismeretek gyakorlati alkalmazásának kérdése, tehát az állatok kinemesitése, a ta­karmányozás és az állattenyész­téssel összefüggő többi kérdés. A kooperációs szövetség szabja meg az egyes árucikkek minő­ségével szemben támasztott ál­talános követelményeket, ame­lyek a tenyészcélok kitűzése és egyéb minőségi mutatók telje­st lése érdekében szükségesek. Az állattenyésztésben a koo­perációs kapcsolatok kialakítá­sa hosszabb lejáratú tervezést és r megegyezések szerződés­ben rögzített felvázolását köve­teli meg az egymással együtt­működő üzemek kapcsolatában. Gondolunk itt a takarmány szerződéses biztosítására az egyes partnerek között, továb­bá a tenyészanyag beszerzését rögzítő szerződésekre, amely az állomány újratermeléséhez szükséges, de ugyanilyen fon­tosak a termelési szerződések a kooperációs vállalkozás egyes tagjai és a feldolgozó üzemek között, amelyekben feltüntetik a piaci árucikkek szállításának időpontjait és a megkövetelt minőséget. Különös felkészülést és terv­szerűséget követel a közös be­ruházások megvalósítása. A kö­zös beruházások előkészítésé­nek és megvalósításénak folya­matéban rendkívüli figyelmet fordítanak a létrehozott állat­­tenyésztési objektumok, terme­lőhelyek célszerűségére és ar­ra. hogy ezek szorosan kapcso­lódjanak az előző és következő termelési fokozatokra, figye­lembe vegyék a már meglevő létesítményeket, biztosítsák a takarmányszükségletet és meg­szabják a résztvevő partnerek közötti kapcsolatokat, hogy a közösen létrehozott épület e termelés fokozását szolgálja. A kooperáció keretében létesí­tett berendezések kibővített re­produkcióját a tagságot képező üzemek jóváhagyása mellett le­het végrehajtani, vagy ezek anyagi hozzájárulásával, avagy a kooperációs berendezés saját akkumulációjának felhasználá­sával. A saját akkumuláció fel­használásakor biztosítani kell azt, hogy ez kellő mértékben növelje a tagságot képező üze­mek anyagi hozzájárulásának arányát.. Az együttműködő partnerek döntenek a gazdasági eredmé­nyek szétosztása felöl, figye­lembe véve a közös termelés­ben részt vevő tagüzemek anya­gi hozzájárulásának arányát. Ha az együttműködő partnerek a közös termelésben csupán e takarmány szállításával, vagy az istállőtárségek létesítési költségének fedezésével járul­nak hozzá, úgy a gazdasági eredmény összegét az egyes tagnk százalékarányé részvéte­lének alapján osztják fel. A nyereségrészesedés nagyságát a kooperációs partnerek állapít­ják meg az adott konkrét fel­tételek szerint, figyelembe véve a hozzájárulás jelentőségéi Az együttműködő partnerek meg­állapodhatnak abban, hogy a gazdasági eredményt, Illetve ennek egy részét a kooperáció» berendezés továbbfejlesztése, a bővített újratermelés költségei­nek fedezésére fordítják. A gaz­dasági tevékenységről rendsze­resen tájékoztatják a tagságot képező üzemeket. *

Next

/
Thumbnails
Contents