Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-16 / 37. szám

1972. szeptember 16. SZABAD FÖLDMŰVES 15 ALAIZUNIC rKB»ÍÍÜKR6 A toborzási járulék visszatérítése Egy Olvasónk leveleben a követke­zőket kérdi: az egységes földműves­­szövetkezetek traktorosa munkába­­lépésekor toborzási járulék címén 2500 koronát kapott. Milyen összeget köteles ebből visszatéríteni, ha a ki­kötött határidő előtt meg akarja szüntetni munkaviszonyát? A volt Földművelésügyi Miniszté­rium közlönyében 1967. június 23-án megjelent 31. számú utasítás értelmé­ben toborzási járulékot fizetnek az egységes földművesszövetkezetben munkát vállaló szakembereknek, ha ezek kötelezik magukat, hogy öt esz­tendeig a szövetkezetben fognak dol­gozni. Az idézett utsítás 2. cikkelyének 4. bekezdése értelmében a dolgozó a kapott összeget teljes egészében kö­teles visszatéríteni, ha a szerződés megkötésétől számított három éven belül szünteti meg munkaviszonyát az egységes földművesszövetkezettel. Amennyiben az egységes földműves­szövetkezetben legalább három évet ledolgozott, úgy csak az összeg két­harmadát köteles visszatéríteni. A Munka Törvénykönyv 46. és 51. §-aiban felsorolt feltételek, amelyek­nek teljesítése mellett a járulék visz­­szafizetésétöl el lehet tekinteni, azok­ra az esetekre vonatkoznak, amikor a szervezetet megszüntetik, a dolgozó megbetegszik és betegsége miatt nem végezheti a vállalt munkát, vagy ha a dolgozó házastársát követi annak lakóhelyére. Az adott esetben azon­ban nincs szó a Munka Törvény­­könyvben felsorolt esetek egyikéről som. Az előbbiekben elmondottakra te­kintettel a szövetkezet helyesen jár el, ha követeli a már kifizetett tobor­zási járulék visszafizetését. Dr. F. J. Özvegyi járadék Z. A. olvasónk frja: Negyvenhat éves vagyak. Milyen hosszú ideig fo­gom kapni az özvegyi járadékot? Ki­hat az özvegyi járadékra való igényre az a tény, hogy élettársam van? özvegyi járadékra az özvegynek a házastárs elhalása után egy évig van jogigénye. Hosszabb időre nyílik jog­igénye, ha teljesíti az alábbi előfelté­telek valamelyikét: a) teljesen rokkant, b) legalább egy olyan gyermekről gondoskodik, akinek árvasági járadékra van jogigénye, c) legalább három gyermeket ne­velt fel, d) elérte 45. életévét és két gyer­meket nevelt fel, ej elérte 50. életévét, f] férje munkabaleset következté­ben halt meg, amely munkafel­­adataínak teljesítése közben érte az I. kategóriába tartozó foglal­kozás esetén és az özvegy férje halálának napján legalább 40 éves volt. Az említett feltételek mellett az öz­vegynek egy év eltelte után is jog­igénye van özvegyi járadékra. Abban az esetben, ha élettárssal akarna együtt élni közös háztartásban, az öz­vegyi járadék folyósítását beszünte­tik; erről a járási nemzeti bizottság dönt. Az özvegyi járadékra való jog­igény akkor is megszűnne, ha új há­zasságot kötne. FIÚK, LÁNYOK, FŐISKOLÁSOK, DOLGOZÓ FIATALOK! Az IFJÜ SZIVEK magyar dal- és táncegyüttes TAGFELVÉTELT hirdet énekkarába, zenekarába és férfi tánckarába. 1972. szeptember 25—26 án, valamint október 5-én naponta 17.00-től 21.00 óráig. Bratislavában a Május 1. tér 28. szám alatti gyakorlóhelyiségébcn. Részletes felvilágosítást az együttes munkájáról az érdeklődők naponta 8.00 és 14.00 óra között az együttes irndájéban (Mostová ul. 8„ telefon 304-22, 304 23) valamint a tagfelvétel időpontjában kaphatnak. ■s ÉRTESÍTÉS Az Élelmiszeripari Kutatóintézet ez év október 12. és 13 án Banská Bystricán a Lux-szállóban országos érte kezletet rendez a szemestermények és a takarmány szárításának jelenlegi elméletéről és gyakorlatáról. E konferencia témaköre felöleli a kombinált keverék­­takarmányok előállításának technikáját és technológiá­ját. e takarmányok legcélszerűbb felhasználási módjait, az alapanyagok előkészítésének technikáját és techno­lógiáját, nevezetesen a szárítással előállított takarmá­nyok esetében. A konferencián elhangzó előadásokat gyűjteményes kiadvány formájában az értekezlet minden résztvevőjé­nek rendelkezésére bocsátják. E gyűjteményes kiadvány írásban is megrendelhető a következő címen: Komitét SVTS pre techniku prostredia, Bratislava, Štefánikova 39. Az érdeklődőknek bővebb felvilágosítással szolgál és a jelentkezőknek a műsort feltüntető meghívót kérésre megküldi: ing. Andrej Sepitka, VUP—SPA, Bratislava, Trenčianská 53. A munka­balesetek és az alkohol Az ittasság nemcsak a közlekedésben és a társa­dalmi élet több más szaka­szán, hanem a munkavi­szony kérdésében is igen fontos szerepet játszik. Hi­szen jól tudjuk, hogy ép­pen az alkohol az, amely a legtöbb munkabalesetet is okozza. Ml a munkaadó szervezet kötelessége, ho­gyan kell eljárnia, ha a munkabaleset által keletke­zett kár egyik oka éppen a munkavállalé ittassága volt? MIKOR MENTESÜL RÉSZBEN FELELŐSSÉGE ALÓL A MUNKAADÓ SZERVEZET A munkaadó szervezetnek a munkabaleset következményé­ért való felelőssége alóli rész­leges mentesülése három oka közül az egyik a munkavállaló Ittassága. A további két esetben a munkaadó mentesül a bal­esetért való felelőssége alól, ha 0 a károsult dolgozó megsér­tette, illetve nem tartotta be a kőtelező munkabizton­sági előírásokat annak elle­nére, hogy ezekkel már ko­rábban megismertették (és a biztonsági előírások meg­sértése, elhanyagolása ké­pezi a kár egyik okát); 0 a dolgozó azért szenvedett kárt, mivel a megszokottól eltérően cselekedett, s ha­bár nem szegte meg a biz­tonsági előírásokat vagy a munkabiztonságra vonatkozó utasításokat, mégis könnyel­műen cselekedett, és tekin­tettel képzettségére, képe­sítésére, illetve tapasztala­taira, tudnia kellett, hogy ezzel a cselekedetével bal­esetet, az egészség károso­dását, illetve a foglalkozás­ból eredő betegséget okoz­hat. MI A KÖNNYELMŰSÉG? A könnyelmű cselekedetre jellemző az, hogy a dolgozó előre tudja: cselekedetével, ténykedésével komoly balesetet vagy foglalkozásból eredő be­tegséget okozhat önmagának, illetve munkatársainak, a többi dolgozónak, és könnyelműen bízik abban, hogy e cselekedet következtében a dolgozók egészségének károsodása, Illet­ve komoly baleset nem követ­kezik be. A könnyelműséget nem szabad az elővigyázatlan­sággal össztéveszteni.. Elővigyá­zatlanságról akkor beszélhe­tünk, ha a dolgozó a megszo­kott módon cselekszik, amely az adott munkánál szokásos, figyelme a munkára összponto­sul, és emellett olyan hibát kö­vet el öntudatlanul, amilyet bárki véthet. Hasonló a helyzet a munkából származó kockázat elbírálásakor is. A könnyelmű­ség és az elővigyázatlanság kö­zötti különbség mondhatnánk olyan, mintha a könnyelműség­re a hazardírozás, a felesleges kockázat vállalásának kifejezé­sét használnánk (például a traktorvezető a traktor elé fe­küdt pihenni, és e figyelmet­lensége következtében a trak­tor őt elgyúrtaJ. AZ ELÖVIGYÄZATLANSÄG NEM KÖNNYELMŰSÉG A könnyelmű cselekedet elbí­rálásakor feltétlenül különbsé­get kell tennünk, hogy ezt ta­pasztalattal nem rendelkező fiatal dolgozó tette-e, aki ép­pen betanul, avagy egy képzett és tapasztalt dolgozó követett-e el könnyelműséget. A fiatal dol­gozó esetében az ilyen cseleke­detet elővigyázatlanságnak, fi­gyelmetlenségnek is lehet mi­nősíteni, ellenben a hasonló cselekedet, ha ezt idősebb, ta­pasztalt és képzett dolgozó te­szi, már könnyelműségről ta­núskodik. Ezért a Munka Tör­vénykönyv (191. §., 2. bekez­dés) nyomatékosan hangsúlyoz­za a könnyelmű cselekedet tag­lalásakor, hogy a dolgozónak feltétlenül ismernie kellett a baleset veszélyét, tekintettel arra, hogy kellő előképzettség­gel és tapasztalattal rendelke­zik. Könnyelmű cselekedetről csu­pán az esetben lehet sző, ha maga a cselekedet ellentétben áll, illetve különbözik a szoká­sos cselekvésmódtól. Ha azonban! olyan könnyelmű cselekedetről van sző, amely ugyan ellentét­ben áll a szokásos cselekvés­móddal, de az illető szervezet­ben már szokásos, úgy a dol­gozó cselekedetét nem lehet könnyelmű cselekedetként meg­ítélni, márcsak azért sem, mi­vel az ilyen cselekvésmódot a szervezet vezetősége addig is eltűrte, felszámolását nem szor­galmazta. Ha azonban Ilyen általános elővigyázatlanság következté­ben munkabaleset adódik elő, ami mindenkivel előfordulhat, vagy a munkafeladatok teljesí­tésével kapcsolatos kockázat következtében fennáll, a mun­kaadó szervezet még részben sem mentesül felelőssége alól és köteles a károsult dolgozó­nak az elszenvedett kárt meg­téríteni. . Ezért minden esetben gondo­san és aprólékosan vizsgálni, mérlegelni kell az előadódott eset minden körülményét, hogy eldönthessék, vajon a dolgozó könnyelműsége okozta-e a bajt és ez képezi-e a baleset egyet­len okát, mivel ennek döntő be­folyása van a kárrész elbírálá­sában, amelyért a dolgozónak magának kell a felelősséget vállalnia. Ezzel a Munka Törvénykönyv meghatározása is megegyezik (191. §, 3. bekezdés) a kár mértékéről, amelyet a szerve­zetnek kell megtérítenie az egyes esetekben. Ha a szerve­zet a kár megtérítésétől rész­ben mentesül, úgy meg kell ál­lapítani azt a kárt, amelyért a dolgozó maga felelős attól füg­gően, milyen mértékben járult hozzá a kár keletkezéséhez. Ha azonban csak könnyelműség okozta a kárt, úgy a szervezet a munkavállaló károsultnak minden esetben kárának leg­alább egyharmadát téríti meg. (o) OTOROS TANÁCSOK KÜZDELEM A LÉGSZENNYEZŐDÉS ELLEN Nemcsak a poros utakon van szük­ség a jól karbantartott légszűrőre. A „tiszta“ levegő is poros, például 30 köbméter tisztának látszó levegőben mintegy 2 gramm por található. Egy 10 lit/100 km fogyasztású motor 10 kilométer hosszú útszákaszon 10 köb­méter levegőt használ el, tehát lég­szűrő nélkül 2 gramm por kerülhet a hengerbe. A por finom csiszoló­­anyag s a szelepeket, a hengert, a dugattyút, a kétütemű motoroknál még a forgattyús mechanizmust is (forgattyústengelyt, csapágyat, du­­gattyúcsapszeget) koptatja. Az eltő­­mődött légszűrő nem enged át kellő mennyiségű levegőt, emiatt csökken a motor teljesítménye és növekszik az üzemanyagfogyasztás. A gyárak számításokkal és hosszú kísérletekkel alakítják ki a megfele­lő légszűrőt, pontos mérésekkel és elemzések útján határozzák meg a szűrőbetét tisztítását és cseréjét, amely a megtett kilométerektől és a levegő szennyeződésétől függ. Két fő légszűrőtípus ismeretes, az úgynevezett olajos és a száraz. Az olajos típus betétje fémforgáccsal van kitöltve, ezt tisztításkor petróleum­mal vagy gázolajjal kell átmosni, utá­na levegővel jó erősen kifúvatni. A száraz szűrőbetétet általában nem szabad folyadékkal mosni, helyette időnként levegővel fúvassuk ki. (A gyári kezelési utasítások tartalmaz­zák minden autótípusnál a tisztítás és a betétcsere idejét és módját.) A rendszertelen légszűrőtisztítás vagy a betétcsere elmulasztása szinte ész­revétlenül teszt tönkre a motort, és előfordulhat, hogy 60—80 ezer kilo­méter után már a motor „generálo­zása“ szükséges, pedig a jól karban­tartott motort 120—180 ezer kilomé­terig sem kell felújítani. Az autószezonban, de főképp poros utakon, a száraz levegőben a por­mennyiség nagyobb. A nehéz közúti járművek, autóbuszok, teherautók gyakran „lelépnek“ a pormentes utak padkájára és ott felkavarják a port. Ilyenkor, amíg megelőzhetjük őket, átmenetileg zárjuk be a hűtőzsalut (vigyázzunk, nehogy zárva felejtsük), így kevesebb por jut a motortérbe. Ha előzésre nincs kilátás, a port fel­kavaró vagy poros anyagot maga után elszóródó járművet ne kövessük, in­kább álljunk meg egy kis időre a legközelebbi parkolóhelyen. Ellen­őrizzük a légszűrő csatlakozásait, szorítóbilincseit, mert előfordulhat, hogy ezeken a helyeken a szűrőt meg­kerülve poros levegő jut a motorba. HÁZI DIAGNOSZTIKA A több hengeres motornál fontos, hogy egyenletesen, jó teljesítménnyel működjenek a hengerek. Természete­sen a legfontosabb, hogy egyáltalán működik-e minden henger? Ez a téli üzemnél, különösen az indításnál lé­nyeges. Nyáron például egy-égy hen­ger kihagyása az indításnál nem okoz különösebb zavart, ám télen, a meg­növekedett súrlódás miatt, egy hen­ger kihagyása már kritikussá teszi az indítást, sőt előfordulhat, hogy a mo­tor meg sem indul. Műszerekkel — diagnosztikai berendezéssel — az egyes hengerek kihagyását és műkö­dését könnyen lehet ellenőrizni. A vizsgálat lényege, hogy megszünte­tik a gyújtást az egyes hengereknél, és hengerenként mérik egy adott gáz­pedál állásánál a motor fordulatszá­mát. Ez a vizsgálati mód nem új ke­letű. Rutinos szakemberek és gépko­csivezetők ipár , évtizedekkel ezelőtt alkalmazták és manapság is alkal­mazzák. A fordulatszámméröt a fül is helyettesítheti. A házilag végzett vizsgálat lényege, hogy járó motornál leveszünk három gyertyakábelt és egy hengerrel üze­meltetjük a motort beállított fordu­latszámon. Ezután anélkül, hogy a gázpedálállás változna (a gázpedált egy alkalmas helyen kttámasztjuk), megfigyeljük az első henger fordulat számát; majd feltesszük a második henger kábelét, és utána levesszük az első hengerét. Normális esetben a motor fordulatszáma nem fog változ­ni. Ha feljebb vagy lejjebb megy a fordulat, akkor ennek megfelelően, következtethetünk a henger állapotá­ra. A vizsgálatot így végezzük min­den hengernél, ily esetben a hibát a gyújtásnál vagy a henger állapotában kell keresni. A <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents