Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-16 / 37. szám

v

A vakond |Talpa europea) rovarevő állat. Táplálékát elsősorban a cserebogárpajorok, drótľérgek, mocskospajorok, lótücskök képezik — tehát azok a talajlakó kártevők, amelyek ellen vegyszeres védekezéssel, különösen a kiskertekben és házikertekben, nem tudunk kielégítő védelmet nyújtani növényeinknek. A felsorolt kártevő rovarlárvákon kívül a vakond összeszedi a talajban található telelő bábokat, rejtőző bogarakat. Megsemmisíti a járataiba került rágcsálókat, pl. a mezei pockot is.

Egyáltalán nem közömbös számunkra az elfogyasztott táplálék összetétele, de igen jelentős ennek mennyisége is. A vakond egész nap, sőt egész éven át, még télen is

Kártevő-e

tevékenykedik. Gyors mozgású, még a föld felszíne alatt is. Óriási mennyiségű földet mozgat meg naponta járatai készítése közben. Ezt a hatalmas energia-felhasználást, szinte hihetetlen falánksággal igyekszik ellensúlyozni. A vakond összsúlyának a többszörösét fogyasztja el naponta. Magyarországi »megfigyelések szerint a fogságban tartott vakond — mozgási lehetőségének korlátozása ellenére is — naponta egy liternyi rovarlárvát vagy húsz kifejlett mezei pockot fogyaszt el.

a vakond?

Kétségtelen, hogy a vakond járatai készítése közben, jelentős károkat is okozhat. Az útjába kerülő növények gyökereit elrágja, a talaj meglazításával a növények kidőlését okozza, a csíranövényeket kitúrja, vagy betemeti, a gondosan ápolt gyepet túrásaival elcsúfítja. E károsítások ellensúlyozásaképpen viszont olyan felbecsülhetetlenül hasznos tevékenységet folytat, amiért nem irtani, üldözni, hanem óvni kell kertünk e hívatlan vendégét.

Ha valaki a vakondok tevékenységének ismeretében nem tart igényt az önkéntes növényvédelmi segítségre, akkor különböző riasztó anyagokat alkalmazhat. A vakondok hosszú időre elriaszthatók a járataikba helyezett acetiléngázt fejlesztő karbamiddal, kátrányba, karbolineumba, vagy petróleumba áztatott ronggyal. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az elriasztott vakondok növényvédő tevékenységét vegyszeres védekezéssel kell pótolnunk.

V. Z.

Ésszerűségből kitűnő

A mezögazdasagi termelés növelésére kijelölt feladatok teljesítése a jelenlegi színvonaltól sokkal igényesebb, mint a múltban. Ezen feladatok teljesítését csak az összes meglévő tartalékuk mozgósításával, valamint az egyes termelési ágazatok koncentrációjával realizálhatjuk. Tehát a termelés olyan határát kell megállapítani, amely a helyi viszonyoknak megfelelően a korszerű technika és technológia mellett a legkifizetődőbb.

A vázolt társadalmi érdekek figyelembe vétele, valamint a termelés ésszerűsítése szempontjából — csak az elismerés hangján írhatunk a Vlcany-i (Farkasd) efsz-ról. A nagy zöldségtermesztési hagyományokkal rendelkező efsz-ben már évek óta sikeresen foglalkoznak a dinnye (sárga- és görögdinnye) termesztésével. Ennek korszerűsítése szempontjából felhagytak a klasszikus módszerekkel és bevezették a korszerű, fóliás — módszert.

Előnyeiről és szükségszerűségéről Perecz Károly főkertész és Tóth Gyula vezetőségi tag tájékoztatott bennünket.

— Köztudott, hogy a zöldségfélék közül a dinnye igényli a legtöbb meleget és tápanyagot. Termékeny, humuszos, vályogvagy homokos talajt, valamint meleg, napos, védett fekvést kíván. Az efsz-ben optimálisak a talajviszonyok, mivel a feke-Az édeskömény (magyar ánizs, nagykömény, németkömény, olaszkömény, római kapor) az erdősvirágzatúak családjába tartozó, Földközitenger vidékéről származó, a gyakorlatban 2—3 évig termo, nálunk is termesztett illatos növény.

Szára 1—2 m magas, hengeres, erősen elágazó. Levelei szőrt állásúak, többszörösen szárnyasán szeldeltek, halvány kékzöld színűek. Virágzata kétszer összerezett ernyő. Termése ikerkaszat, 4—8 mm hosszú, hengeres hosszúkás, 10 bordájú, kellemes illatú, kissé csípős, édeses ízű. Célszerű inkább melegebb vidéken termeszteni. Fontos, hogy védett meleg helyen legyen. Mély rétegű, jó táperöben levő, nem túlszáraz vályog vagy homokos talajokon fejlődik jól. Magját állandó helyre márciusban, 35 —50 cm sortávolságban kell vetni. A vetőmagszükséglet öt kg/kh. Gyűjtendő a termése. 1972-ben nem vásárolják fel a gyógyszeripar számára, habár a gyógyszertárakban keresett cikk. Ara 30 KCs/kg. Az élelmiszeriparnak szüksége van rá. Termésében 2-6 százalék illő olajat tartalmaz, ennek főalkatrésze 50—60 százalékban az anetol nevű aromafikus anyag.

te, humukos talaj van túlsúlyban.

A termelés terén az eddigiek folyamán a legnagyobb problémát az időjárás okozta, mert a dinnye nagyon érzékeny a változó hőmérsékletre, lóképpen fejlődésének első időszakában, a virágzás kezdetéig. Ebből a szempontból a fólia tesz nagy szolgálatát. Annak alkalmazását és a vetés előtti talajelókészítést a következőképpen végezzük:

A talajt úgy készítjük elő, mint az uborka és a tök alá. Vetés előtt szervestrágyát (hosszabb ideig álló lehéntrágyát) keverünk a talajba. Vetésnél eltérünk a szokásos fészekvetéstől. A magot egyszerűen sorba vetjük, melynél a sortávolság kb. 100—2Ü0 cm. A sort vetés után letakarjuk fóliával, s a további ápolási műveleteket csak a kikelés után végezzük a következőképpen:

A fólián kb. В cm átmérőjű lyukat vágunk, 30—100 cm-es távolságra. Ily módon egyúttal meghatározzuk a tutávolságot is. A fólia leterítése traktorra szerelt speciális géppel történik. A művelet első részében az említett gép a sortól 20— 20 cm-re árkot váj, ebbe történik a fólia szélének fektetése, amelyet a gép azonnal földdel takar be. s így a fólia rögzítve van. Ez a ióliatakaró egész őszig a sor felett marad.

Édeskömény

(FOEMCULUM VULGARE L., FENIKEL OBECNÝ)

Várható termés az első évben

4—5 q mag (12—15 000 Kés), a második évben 5—5 q.

Az édesköménynek tejszaporító, görcsoldó, nyálkaoldó, étvágyjavító, emésztést serkentő,

mivel a tó körüli kapálás és gyomtalanítás ennél a módszernél szükségtelen. Talajművelési munkálatokat csak a sorok között végzünk, addig, míg az indák be nem takarják. Ez a művelet kétszeri kapálásból áll.

Bár ezt a módszert nemrég alkalmaztuk, tapasztalataink kitűnőek. Ezzel az eljárással sikerült elnérnünk 100 q bektárhozauiot és gyors érést. A termés igen zamatos, magas cukortartalommal, ugyanis a fólia alatt a növényben végbemenő fotoszintézis folyamata sokkal gyorsabb.

— Dinnyét 40 ha-on termelünk — fűzi még az elmondottakhoz Pál Kálmán az élsz elnöke. Termelési tervünk 1 millió 400 ezer korona, amit bizonyára sikerül teljesítenünk a szeszélyes időjárás ellenére is. A befektetés minimális, a munkálatokat 30 munkás végzi (időszakosan). Többségben nők, akik megtalálják számításukat a termelés ezen szakaszán. Az elnök megfontolt, tempós szavait szintén alátámasztja az egyik kertészlány — Takács Ilonka arcán iiló elégedett mosoly, amelyből szinte ki lehet olvasni a tudat mélyéről feltörő, ki nem mondott, örömteli monológot.

— Gondos, körültekintő munkát végző vezetőség a miénk, munkája ésszerűségből is: kitűnő!

CSIBA LÁSZLÓ, Šamorín

ízjavító és vizelethajtó tulajdonsága van. A csecsemők legjobb szélhatjó teája. A gyógyszertálakban készített köhögéselleni szirupokban, amelyben kakukkfűszirup, fehér mályva szirup, keskenylevelű útiíű szirup és levandula illóolaj van, szintén mint görcsoldó szer szerepel. Alkatrésze a gyárilag készített DETSKÝ ČAJ S HARMANČEKOM nevű szélhajtó teakeveréknek és a SPECIES PECTORALES PLANTA köhögés elleni teakeveréknek. Továbbá alkatrésze a SPECIES LAXANTES hashajtó teakeveréknek és a SPECIES VALERIÁNE idegnyugtató teakeveréknek. Teája torokgyulladás ellen öblögető, szemgyulladásnál borogató. A tisztító és hashajtó tea, valamint hashajtó porkeverék egyik alkatrésze. Az édeskömény illó olaja gyógyszerkészítményekben mint nyálkaoldó, szélhajtó, féregűző hatású alkatrész szerepel. Fog- és szájápoló szerek, fogkrémek elmaradhatatlan ízesítője. Az édesköményei hintik a péksüteményeket és kenyérbe is sülik. Mérsékelt adagokban nem okoz mellékhatást, vagy mérgezést. Nagyobb mennyiségben fogyasztva ingerlékenységet, görcsöket, majd mély alvást okozhat.

Dr. NAGY GÉZA

Magas koruk

tiszteletre int

Mindig meghatódom, ha öregembert látok. Magas koruk eleve tiszteletre int, bár erre semmi szükség — jől esik tisztelnem őket. Már csak a kezükért is: tenyerükön a kéreg egy élet munka iának a hordaléka.

A 73 éves Schmidt jánost éveinek ellenére munkaközben találom, a lehnicei (Nagylég) efsz méhesében szorgoskodik. Jóhallását ugyan eltompította az idő, de munkabírása még most is kitűnő. Egy keretet ellenőriz éppen, amikor megzavarom, mégis az idős emberek szívélyességével fogad. Csak jöllöm célján csodálkozik egy kicsit: mit is lehetne róla írni.

Aztán kiderült, hogy sokat.

Mert már az is ritkaság, hogy egy koros ember úgy ragaszkodjon munkabeosztásához, ahogyan Jani bácsi. Meg sem fordul a fejében, hogy már régen eljött a csendes pihenés ideje, hogy elhagyhatná méheít. Én foglalkoztam velük kezdettől fogva — mondja —, miért ne méhészkedjen ezután is.

A kezdet a szövetkezet megalakulásával egyidejű. Akkor 13 családdal kezdte, azt szaporítgatta aztán az efsz igényeinek megfelelően. Jelenleg 140 méhcsaláddal gazdálkodik s ehhez számítandó a magántulajdonában lévő 40 család is.

— Az idén — mondja — nagyon rossz idő járt a méhesekre. Hozamról alig beszélhetek, de azért teljesen haszon nélkülinek sem mondhatom az évet, olyan 8—10 kg-ot most is elértem családonként. Persze, ez a hét szűkesztendő egyik éve így is, utoljára 1966-ban volt nagy méztermés errefelé.

Karácsony István, a szövetkezet elnöke elégedett. Elmondotta, hogy Jani bácsi méliei nem is annyira a mézhozam területén a leghasznosabbak: a növénytermesztésben jelentett igen sokat a méhek beporzó munkája. Tőle tudom meg azt is, hogy az öreg méhész hoszszú fáradozásainak eredményét most már semmiképp sem engedik veszendőbe menni, maga a szövetkezet gondoskodik utódjáról a fiatal Szalay Imre személyében, aki most tanulja a szakmát a Zselfzi Mezőgazdasági Szaktanintézetben. Imrével Jani bácsi is nagyon elégedett:

— Az a legfontosabb, hogy szorgalmas fiú — mondja — és szereti a méheket, ami a mai fiatalokról már aligha mondható el egyöntetűen. Amíg nem került el iskolába, állandóan itt volt mellettem s nagyon komolyan vette a munkáját. Én bízom benne, hogy jő méhész válik belőle.

Jani bácsi közben befelé invitál, s nem bánom meg, hogy vele tartok, mert kiderül, hogy felesége, a 67 éves Krisztina néni szintén igazi méhész, s mi több: ö volt a méhészet szeretetének elültetöje a családban.

— Az én családom — mondja Krisztina néni — mindig méhészkadett, így amikor férjhez mentem (ez 1924-ben történt) a hozományhoz két méhrajt is kaptunk, ez"feket szaporítottuk fel az idők folyamán. A férjem eleinte idegenkedett, később fokozatosan belejött, most meg már az a baj, hogy pihenés helyett is a kaptárakkal bogarászik. Igaz, én is szívesen segítek neki, mert nagyon szeretem ezeket az apró állatkákat, alig tudok eltelni életük ezernyi okos megnyilvánulásaival. A pusztulásuk mindig megrendít, méreg-elszedéskor például

Az idus méhész házaspár.

nem is megyek a méhes felé.

Jani bácsi a méreggyűjtés munkamenetét mondja el: áramütéssel kényszerítik a méheket védekezésre, s azok fullánkjaikkal együtt a mérget is kieresztik. Többnyire kiöregedett méhek esnek e tortúra áldozatául, azok különben is elpusztulnának. Ez idén kb. félkilónyi mérget gyűjtöttek így

A méhcsaládok kora tavaszi fejlődése és a hordási lehetőségek vidékenként, időszakonként, sót évenként különbözően változik. A méhész ezt ellenőrzi és úgy alkalmazkodik az adott helyzethez. Én ezt a lehetőséget minden esetben az előző év augusztusában használom ki. A kukorica virágzása kezdetén a meddő tövekről leszedem a címerét (bokrétáját), s ezeket műanyag zsákokban összegyűjtőin és utóérlelem, majd ezután lerázom róluk a virágport, amely a zsákban marad és kitisztítom. A címereket kiszedem és az így nyert virágport megszárítoin. Majd száraz, szellös helyen elraktározom a kora tavaszi feihaszössze, s ez az anyagi hasznon túl a gyógyszerészet számára is kisegítést jelent.

Amikor elbúcsúzom, már szakmai dolgokról folyik a beszélgetés. Nem is zavarkodom tovább — itt kívánok további gazdag éveket, sok mézhozamot a nagyon szimpatikus Schmidt családnak.

— bérezi—

nálásig. Tavasszal a tisztuló repülések után megkezdem a méhek serkentő etetését a virágpor adagolásával. fgy a méhcsaládok megkapják a gyors fejlődéshez szükséges táplálékot, s ezt akkor fogyasztják, amikor az időjárás szeszélyes, vagy nincs virágpor és amikor az időjárás nem alkalmas a kirepülésre.

Ez a módszer nagyon elősegíti a gyors fejlődést a méhcsaládoknál. A gyümölcs- és az akácvirágzásra erős és népes családok lesznek.

)ó időjárás esetén a virágzások jól kihasználhatók, s az akác (a méhészek búzája) dupla hozamot ad.

Jani bácsi a hordást ellenőrzi.

A méhcsaládok serkentő etetése

CUKORSZIRUP ÉS VIRÁGPOR KEVERÉKKEL KOMBINÁLVA ’

W1SZTI ISTVÁN

Méhcsaládok etetése kaptárbontás nélkül

„FARMER“ rendszerű. Hunor keresztméretű rakodó kaptárakkal méhészkedek. A kaptáraim mézkamrája felett félkeretekkel felszerelt menekülőterek vannak és mindegyiken gömbölyű röpnyílás is van, amely parafadugóval bármikor elzárható, amennyiben erre szükség van.

Ezen az egyszerű, kerek kijárón keresztül könnyen és gyorsan tudom a méhcsaládokat etetni anélkül, hogy a kaptárakat bontanom kellene vagy a kaptáretetöket emelgetnem és viszszahelyeznem, s így nem kell a méheket zavarni.

A menekülőtérből ugyanis kiveszek 2—4 darab félkeretet, amennyi szükséges és helyére elhelyezem az etetőt, természetesen úgy, hogy az etető a kerek kijáró vonalában legyen, és felső szélé a kijáró szintje alá kerüljön (ilyen műanyag etetőket szerzek bej. Az elkészített szirupot műanyaghébérbe felszívom és a gömbölyű kijárón át az etető edénybe töltöm, így az etetési művelet a méhcsaládok háborgatása nélkül bármikor elvégezhető. Wiszli István, méhész. Tamást