Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-09-09 / 36. szám
1972. szeptember 9. SZABAD FÖLDMŰVES 15 ч щШШПШ ^*^КЙ»й ÜKRE A stabilizációs kölcsönről „Hozzáépítés“ jeligére egyik ulvasónk levelében írja, hogy 1966-ban fejezték be családi házuk építését. Semmilyen támogatást nem kaptak, 20 000 korona összegű kölcsönt vettek fel, amelyet még ma is törlesztenek. — A házban levő két szoba kevésnek bizonyult, mert öten vannak (a szülők, a 14 éves fiú, a 12 éves leány, és egy egy éves kisleány). Mivel öt fekvőhelyre van szükségük, lényegében mindkét szoba hálószoba. Hogy a család számára nagyobb kényelmet tudjanak biztosítani, ebben az évben megkezdték a hozzáépítést (egy lakásegységet — szobát, konyhát, WC-t). Az építkezési költségek kb. 60 000 koronát tesznek ki. Az árkiegyenlítési hozzájárulást megkapták, de eddig eredménytelenül kérelmezték egységes földműves szövetkezetüktől, ahol dolgoznak, a stabilizációs kölcsön megadását. A kölcsön folyósítását azzal utasították el, hogy a két szoba és konyha meghaladja a 40 m2-t (feltehető, hogy a már óieglevö házat értik). Olvasónk kérdi, hogy a konyha beszámít-A bajt jobb megelőzni A KÖVETÉSI ÉS FÉKTÄVOLSÁG ÉRTELMEZÉSE Sok autós szerzett már keserű tapasztalatot arról, hogy amikor a kocsija minden kétséget kizáróan mások hibája miatt összetört, a baj bekövetkezését jogos előnye ésszerű feladása árán, vagy egy ügyes manőverrel azért elkerülhette volna. Mert hiába fizet ki mindent a másik fél képviseletében a biztosító, az utánjárást, a kocsi nélkül kényszerűen töltött napokat, heteket senki sem fogja megfizetni. És hát bármilyen gondos javítás után is, már a féltve őrzött kocsink sem á régi! A bajt tehát mindenképpen jobb megelőzni, súlyosabb erőhatásait kivédeni, enyhíteni. Erre ad lehetőséget biztonsági tartalékával a defenzív, a védelmi vezetés stílusa. Alig hihető, hogy ma már akadna olyan autó-, vagy motorkerékpár-vezető, aki nem lenne tisztában a követési vagy a féktávolság pontos jelentésével, értelmezésével. Sokan maguknál is hordanak egy kis kartont, amit valahol szóróanyagként kaptak, amelyen a követési, vagy éppen a féktávolság számszerű értékei szerepelnek. De legalább olyan kevéssé hihető el az Is, hogy akadna autós, aki vezetése közben a számok határértékei hez tudatos „visszacsatolással“ igazodna a gázpedál taposása közben. Hasonló ez ahhoz, hogy egykor mindenki megtanulta: a különböző sebességfokozatokat a kilométeróra adott határértekem belül szabad csak előre- és visszakapcsolni. Az ilven előírásokat egyébként csaknem valamennyi autómárkához csatolt kezelési és karbantartási útmutató is hutó-e a lakterületbe. — Egyébként olvasónk úgy véli, hogy az efsz már hasonló esetben adott egy három leánygyermekes családnak stabilizációs kölcsönt és hogy a kifogásolt 40 m2 átlépése nem lehet akadály. A polgári törvénykönyv 128. paragrafusa és a lakásgazdálkodásról szóló törvény 60. paragrafusa értelmében a konyha 12 négyzetmétert meghaladó részét be kell számítani a lakóterületbe (a konyha 12 négyzetmétert meghaladó része tehát lakóterületnek számít még akkor is, ha azt nem használják ilyen célra (csaknem minden esetben az ilyen nagyobb konyha egyúttal „kisebédlő“ is, ún. lakókonyha). Nézetünk szerint, ha az efsz költségvetése ezt megengedi, a 40 m2 túllépése 5 családtag (különböző neműek) esetében nem lehet feltétlen akadálya a stabilizációs kölcsön folyósításának, mert legfeljebb egy belső irányelv jóindulatú magyarázatáról lehet szó (nyilván a fejenkénti 8 m2 lakóterület minimumból indult ki az efsz). Egyébként stabilizációs kölcsönre perelhető jogigénye senkinek sincs. Nyugdíjügyben Molnár Gyula olvasónk levelében írja, hogy a katonáskodással, majd különböző munkaviszonyokban mennyi nyugdíjévét szerzett. 1942—1952 között mint egyénileg gazdálkodó földműves tevékenykedett. Az efsz megalakulásakor a szövetkezet tagjainak sorába lépett és ott 1962-ig megszakítás nélkül dolgozott, amikor mint etető átfázott és megbetegedett. Kilenc hónapig kórházban kezelték, majd hat hónapig a Tátrában részesült szanatóriumi kezelésben. Felépülése után újból munkába lépett, de csak egy hónapig tudott dolgozni, mert ismét megbetegedett. Felépülése után munkába állt, de újabb betegség és operáció következett. Olvasónk most 68 éves és kapja már az öregségi nyugdíjat és emellett egészségi állapota szerint továbbra is könnyebb munkát végez az efsz-ben. Olvasónk nyugdíjemelési kérelmét elutasították, habár csak 453 korona összegű öregségi nyugdíjat kap. Kérdi, hogy az újabb törvényes rendelkezések értelmében nincs-e igénye nyugdíjának emelésére. Mivel olvasónk öregségi nyugdíját az 1962. április 1. utáni előírások szerint állapították meg az 1964/106 sz. törvény értelmében nincs igénye а III. munkakategóría számára megállapított havi 120 korona összegű emelésre. Az említett törvény szerinti űn. „önkéntes“ emeléssel csak az a nyugdíjas számolhat, aki már saját munkájával nem tudja életszínvonalát emelni. Az emelés az egyedül élő esetében legfeljebb havi 500 koronáig engedélyezhető, az együtt élő házastársak (további eltartott) esetében az emelés legfeljebb havi 900 koronáig terjedhet í beleszámítva a házastárs nyugdíját is). Dr. F. J. tartalmazza. És vajon ki az, aki — bizonyos rutin megszerzése után már — vezetés közben először tényleg a kilométerórára is pillant, amielőtt a hármasba, vagy a direktbe kapcsol? Nos, valójában a távolságtartással is hasonló a helyzet. Dogmát erre sem lehet receptként adni. Tulajdonképpen előbb vagy utóbb a vezetőben biztos készséggé érik a megérzés, hogy mikor kell a következő sebességfokozatot kapcsolnunk, vagy éppen mikor, milyen távolságot kell az előttünk haladó mögött tartanunk. Tulajdonképpen az lenne a legideálisabb helyzet, ha vezetés közben igen nagy távolságot tarthatnánk az előttünk haladótól. Ezt persze nem tehetjük. És kiváltképpen nem tehetjük a csúcsforgalomban. Mégis, mekkora legyen az a távolság, amit tartanunk kell? Nos, ez a távolság mindenesetre legyen elég nagy . ahhoz, hogy adott esetben a másik kocsiba futás veszélye nélkül még meg tudjunk állni. De semmiképpen sem legyen — az adott forgalomrKmussal lépést tartva sem — túlságosan nagy. Ebben az esetben ugyanis kitesszük magunkat annak, hogy mások minduntalan elénk vágnak. Az igaz, hogy az előzés az előzést kezdeményező számára a veszélyesebb manőver. De annak sem veszélytelen, akit megelőznek. Törvényt tehát nehéz lenne felállítani arra, hogy haladásunk közben, a különböző forgalmi viszonyok között, milyen távolságot tartsunk. Mégis, talán érdemes lenne megfogadni azt a tanácsot, hogy mindig csak olyan távolságot, ami a megítélésünk szerint elegendőnek vélve a legkisebb, de — ehhez biztonsági tartalékként adjunk hozzá még néhány métert. Hogy miért? Hát ez sok mindentől függ. Ha biztos kezű vezetők vagyunk, ha kipihenten autózunk, ha az út- és a forgalmi viszonyok is kedvezőek, akkor ez a biztonsági tartaléktávolság is kevesebb lehet. Ám kezdő vezetőnél, vagy ha kimerültek vagyunk, rosszul érezzük magunkat, kedvezőtlenek az út- és a látási viszonyok, akkor kézenfekvő, hogy nagyobb szükség van erre a biztonsági tartalékra. És mindamellett mérlegelnünk kell azt is, milyen állapotban van a kocsink, hogyan gyorsul és milyen a fék hatása. Ezek mind-mind olyan tényezők, amelyeket figyelembe kell vennünk, hogy a legbiztonságosabb követési távolságot tudjuk tartani az előttünk haladók mögött. Az kézenfekvő, hogy gyorsabb tempójú haladásnál nagyobb követési távolságot kell tartanunk. De fordítva már értelmetlen lenne — a dogmákhoz igazodva -r mondjuk egy kereszteződés egészen lassú megközelítésénél 20 méteres követési távolságot tartani. A kezdő vezető, ha nem is igazán tudja, mindenesetre érzi, hogy az előzés az egyik legveszedelmesebb manőver. Mielőtt előzésbe kezdünk, mindent kell mérlegelnünk. Az előttünk haladó, vajon miért megy olyan lassan? Rossz a kocsija, beszélget az útitársával? És egyáltalán: milyen kocsit akarunk milyen kocsival megelőzni? Ahhoz, hogy az ilyen manőver eredményes legyen, a sok egyéb feltételen kívül ma már minden autósnak ismernie illik az egyéb, vagyis a saját kocsijától eltérői leggyakoribb autómárkáknak legalább az erőforrását és a gyorsulási értékeit. Különben a partner „gonoszkodása“ miatt is könnyen kínos helyzetbe kerülhet. Mert nyilván nem mindegy, hogy a középszerű erőforrással és gyorsulási készséggel rendelkező kocsinkkal az előttünk éppen lassan haladó Diesel-teherautót vagy az egyébként dinamikus sportkocsit kívánjuk-e megelőzni. Mert ha a partner, előzésünket észlelve' — jóllehet teljesen szabálytalanul — de éppen emiatt rákapcsol, az eredmény is egészen eltérő, sőt adott esetben végzetes lehet. Az előzéseknél, a főútvonalra ráhajtásnál, a kereszteződésen való áthaladásnál tehát idejében és még a manőver megkezdése előtt mérlegeljük a helyzetet. Ha a legcsekélyebb kételyünk is merül fel a tervünk végrehajtását illetően, akkor már eleve veszélyhelyzetet teremthetünk. A legrosszabb, amit ilyen esetben tehetünk, hogy elóbb habozunk és mégis megkockáztatjuk az eleve kétségesnek ítélt manővert. A forgalomban soha nem tarthatunk főpróbát arra, hogy valamilyen akciónk sikeres lehet-e. Miről írnak a szlovák mezőgazdasági szaklapok ? EKONOMIKA POĽNOHOSPODÁRSTVA A lap 9. számában Ján Sabík mérnök a szerkesztőséggel folytatott beszélgetés során nyilatkozik arról, hogyan valósítják meg a nyugat-szlovákiai kerületben a CSKP XIV. kongresszusa határozataiból, valamint a CSKP és az SZLKP KB áprilisi plenáris üléseinek, és a szövetkezetek VIII. országos kongresszusának határozataiból eredő feladatokat. Az utóbbi időben a mezőgazdaság terén igen jó eredményeket értünk el. Ezzel szemben az eredmények mellett több probléma is felmerült. Ezek egyike a mezőgazdasági termelés hatékonysága, amely különösen a költségek kedvezőtlen alakulásában csúcsosodik ki. Erről a kérdésről ír cikkében Renčko mérnök és rámutat arra, hogy a hatékonyság fokozása a mezőgazdasági dolgozók elsőrendű feladata. A Szövetségi Nemzetgyűlés jóváhagyta a járási és kerületi mezőgazdasági igazgatóságokról szóló törvényt. Az újjárendezés okairól, a törvény alapelveiről és jelentőségéről ír cikkében dr. Ladislav Skotta. A lapnak ebben a számában az olva> sók egy valóban világszínvonalat elérő farmmal és e szakosított üzem kooperációs kapcsolataival ismerkedhetnek meg Piršel mérnök cikkéből. Érdeklődésre tarthat számot Dankó mérnöknek a stabilizációs hozzájárulásokról szóló cikke. A lap továbbá foglalkozik a zöldségtermesztés és fogyasztás kérdéseivel, valamint a zöldségtermesztés távlati tervével, a burgonyatermesztés gazdasági kérdéseivel, a kollektív és egyéni anyagi érdekeltség jelentőségével. A lap szokásos rovataiban a legfrissebb híreket, felvilágosításokat és tanácsokat közli. CHOV HOSPODÄRSKÝCH ZVIERAT Szeptemberi számában a lap tartalma az olvasók figyelmét az állattenyésztés több olyan fontos területére irányítja, amelyek lényegesen befolyásolják az állattenyésztés további fejlesztését. Ezek közül legfontosabb az állategészségügyi szolgálat hatékony segítsége és eredményes bekapcsolása az állatok felöli gondoskodás feljavítására, különösen a nagyüzemi technológiával végzett üszőnevelés terén. A szarvasmarhahizlalás kérdésében egyszerű, de hatékony módszer e szemcsésített takarmánnyal történő hizlalás. A lap a továbbiakban foglalkozik az inszemeniáciős technológia fejlődésének kérdéseivel, amelyben bemutatja a legújabb módszerek távlatait és felhasználási lehetőségeit. A sertéstenyésztés terén központi kérdést képez az állományok egészségi állapotának feljavítása és a sertések inszeminációs megtermékenyítése. Érdeklődésre tarthat számot ebben a számban dr. Žuffa cikke, az Aujeszky-féle kór kihatásairól az újonnan létesített nagyüzemi sertésfarmokon. A juhtenyésztés rovatában a lap közli néhány szakemberünknek a Szovjetunióban szerzett tapasztalatait arról, hogyan fejlesztik kiváló minőségűre a juhállományt. PÔDA A ÚRODA Ez év július elején Nitrán össz-szlovákiaí szemináriumot tartottak a gabonatermesztés alapvető agrotechnikájának kérdéseiről, amelyen élenjáró mezőgazdasági szakembereink tartottak értékes előadásokat. A lap 9. számában közli az e szemináriumon elhangzott előadások legfontosabb részeit, amelyben a szakemberek beszámolnak a gabonatermesztés agrotechnikájában eddig elért eredményekről a talajelőkészítés tapasztalatairól, az intenzív gabonatermesztésnek a talaj termékenységét befolyásoló hatásáról, a talajelőkészítés racionalizásáről és több más kérdésről. A szakemberek ezen előadásaikban olyan kérdéseket és problémákat vetnek fel, melyeket a mezőgazdászok gyakorlati munkájukban azonnal értékesíthetnek, valamint olyan kérdéseket is érintenek, amelyekkel a jövőben behatóbban kell foglalkozni, hogy a gabonafélék hektárhozama tovább emelkedjék, amint azt a CSKP KB áprilisi határozatai, valamint a szövetkezetek VIII. kongresszusának irányelvei kitűzik. E kérdéssel szükséges foglalkozni azért is, hogy az előirányzott hozamnövekedést elsősorban a nagyobb terméshozamú fajták biológiai képességeinek felhasználásával, a növények tápanyagellátásának jobb rendszerével és a tudományosan megalapozott agrdtechnika segítségével érjük el. A lap szeptemberi számában időszerű cikkeket közöl a szemeskukorica betakarításáról, a cukorrépa-betakarítás kérdéseiről, a nitrai járásban mutatkozó takarmányproblémáről, a fűnövényzetek rekultiválásáről, az őszi vetemények öntözéséről, a szerves anyagot jelentő szalma talajjavító fontosságáról, valamint a homokos földek feljavítását célzó kutatás terén eddig elért eredményekről. ZÁHRADNÍK Ez alkalommal a lap 9. számának első része a virágkertészettel foglalkozik. A vezércikk visszatérve a virágrendezés nemrég lezajlott versenyére, foglalkozik a virágrendezési versenyek új rendszerével, mert nemsokára nemzetközi részvétel mellett országos versenyre kerül sor, a szeptember végén Bratislavában megrendezésre kerülő III. nemzetközi virágkiállítás alkalmából. Egy további cikk foglalkozik a virágrendezés legfőbb esztétikai elveivel a sorra kerülő nemzetközi verseny kapcsán. Szeptember a hagymás virágok kiültetésének ideje. Ezzel kapcsolatban a lap 9. száma cikket közöl a hagymás virágok termesztéséről és választékáról. A külföldi tapasztalatok közül a lap cikket közöl a Nagy-Britannia-i virágkertészek ta pasztalatairól, valamint az erfurti IGA nyári kiállításán szerzett benyomásokról. A díszkertészeti részben kezdetét veszi a Szovjetunió megalakulásának 50: évfordulója alkalmából írt cikksorozat köz lése. E sorozat bevezető cikke Kijevnek, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosának parkjait és zöld övezeteit mutatja be. A lapban további érdekes anyagnak számít a mlyrianyi Arborétum újdonságairól szóló cikk. A gyümölcskertészeti részben igen érdekes a szilvatermesztés fejlesztéséről szóló szakcikk, amely tárgyilagosan értékeli a szilvafélék termesztésének jelenlegi színvonalát, és rámutat a szilvafák számának állandó csökkenésére, valamint az ebből adódó jelentős károkra. A kertészeti gépekről szóló cikksorozatban a lap ismerteti a muroktermesztő és betakarító gépeket, amelyeket a nagyüzemi gazdálkodás során az NDK-ban használnák. A lapból ez alkalommal sem hiányzanak a szokásos állandó rovatok. <1
