Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-09-09 / 36. szám
ж v ! KŰLFÖLIOt táz&k&K „LANGYOS“ VÍZBEN TELELTETETT IVADÉK Fedorenko V. A. egynyaras pontyokat (átlagos súlyuk 59-93 g volt) 16,5 CC hőmérsékletű vízben teleltetett. A kissé „langyos“ víz lehetővé tette, hogy láppal — melynek fehérjetartalma 35,35 % volt — takarmányozzák a telelés alatt a halakat. Megállapították, hogy 1 g súlygyarapodást 1,78 g táppal lehetett elérni. A 6 hónapos téli időszakban az elhullás 2—20 »/o közt ingadozott. A táppal takarmányozott halak 5,69 %-os zsírtartalma 9,63 °/o-ra növekedett, szervezetük fehérjetartalma 14,99 %-ról 13,99 %-ra csökkent, vagyis kismérvű elzsírosodás volt tapasztalható. A nem takarmányozott halak testének fehérjetartalma nagyjából változatlan maradt, viszont a zsírtartalom 5,98 «/o-ról 1,92 «/o-ra csökkent. ADJ KUPIN T PONTYAIDNAK! A hasvízkór ellen új, nagy hatású gyógyszert sikertilt előállítani, melyet a gyártó cég Rupin néven hoz forgalomba. A nevezett szer 1 kgjában 2,1 g klóramphenicolpalmitat, 50 000 NE A-vitamln, 25 000 NE D3-vltamin; 0,3 methylénkék van — a töltő- és kötőanyag búzaliszt. A szürkéskék színű, granulált győgytáp több mint 12 órán keresztül megőrzi szilárd alakját a vízben. Ahhoz, hogy a halak ellenállók legyenek a veszedelmes kórral szemben, az alábbi adagolást kell alkalmazni: Mindén kg halra la g RUPIN-t kell adni, az etetést 8 alkalommal célszerű megismételni, egy-egy gyógytáp etetés közt 2—4 nap szünet legyen. (Fischwirt) MOSÓSZER A VÍZBEN A svájci halegészségügyi szervek jelentése szerint az alpesi folyókban mind gyakrabban találni olyan pisztrángokat, pénzes pereket, amelyeknek a bűre penészes, fckélyes. Megállapították. hogy a folyókban jelenlévő foszfortartalmú mosószerek támadják meg a halak nyálkahártyáját, aminek következtében a bőrön nyitott kapuk várják a legkülönbözőbb kórokozók, így elsősorban a halpenész spóráit. (Der Bund) ähol kilátszott a zátony homokfa. így hát úgy fürödlem meg, ahogy éppen tudtam. Úszásról szó sem lehetett. Ha egész testemmel a vízbe akartam merülni, akkor hemperegnem kellett a sekély vízben. De így is alaposan felfrissültem. Kijöttem a vízből és néhány percre elbóbiskolva élveztem a forrón sütő nap melegéi, ami passzióm. Ahogy bóbiskoltam, vizfröcskölés ütötte meg a fülemet. Fejemet a hang felé emelve Fetuqrollam, és mint a villám vágtattam arra a helyre, ahol a nagy hal vergődött a zátonyon. Nagy ívben ugrottam a magas partról a vízbe. Mire a halhoz értem, annak már nagy erőfeszítések árán majdnem sikerült magát a zátonyról leszabadítania. De még nem anyagira, hogy ne kezdhessek valamit fogságba ejtésére. Nem haboztam. Gyorsan föléje halottam és közvetlen közelről láttam, hogy az a szép PONTYKALAND A ZSITVÄN Június egyik vasárnapján a Nové Zámky jÉrsek újvárI közelében lévő Besenyő községben voltam látogatóban ottani ismerőseimnél, akik családi házal építenek, s a munkát többnyire szombaton és vasárnap végzik, amolyan önkéntes társulás formájában összeverődött sógor brigád keretében. Segíteni jöttem én is, és az egész kollektívával vállvetve bizony megdolgoztuk a magunkét, mert az egy olyan munkakollektíva, ahol nincsen „lógás", itt dolgozni kell. Akt nem dolgozik, azt kinézik! Ment is a munka, mint a karikacsapás. Reggel 6-tól estig, amíg a közeli ősrégi templom toronyórája el nem ütötte a 8-at. Mivel napközben rekkenő me leg volt, és nem túlzók, ha azt állítom, hogy a 30—35 C fokot is elérte a hőmérő higanyszála, ezért délben az ízletes és bő ebéd után, egy kis engedményt adtak a felfrissülésre, fürdésre. Magamhoz szólítottam a ház kedvencét, a Kormos névre hallgató fekete göndörszőrű kiskutyát és elindultunk a munkahelytől vagy 150 méterre folydogáló Zsitva folyócska jelé. Amíg én vetkőztem, Kormos már a Zsitva folyó hullámaiban lubickolt. Mire én a vízbe kerültem, már a parton rázta maolyan dolgot láttam, ami álmo- ponty bizony közel van a 7—8 dozásaiból a leglustább hor- kilóhoz. gászt is felriasztotta volna. Ami most következett, lélek-Ugyanis tőlem vagy 70 —75 zelelállttá, drámai jelenet volt. méterre, egy hatalmas ponty A sekély vízben alattam fetrengő ponty nagy szemeit kétségbeesetten forgatva minden igyekezetével és idegszálával a menekülésen törte a fejét. Főleg, amikor nagy bajában újabb ellenségét, saját személyemet is észrevette. Ekkor mint a macska ugrottam feléje és valahol a torka és a hasa táján kél kézzel elkaptam. Már biztosra vettem, hogy a hal az enyém. Vadul szorítottam, mikor halam öszszeszedvén minden erejét, egy hatalmasat vágott egész testével, aminek következtében kezeim kemény, csúszós pikkelyekkel borított nagy izmos testén meglazultak, és sikerült kisiklania, megmenekülnie. Még láttam, amint széles háta hasítja a vizet és eltűnik a folyó mélyebb vizeiben. Azt sem tudtam, mit tegyek. Mérgelődjek e vagy nevessek. Az egész dolog pillanatok alatt játszódott le. A ponty kisiklott kezeim közül, eltűnt a mélyben én meg a meglepetéstől, meg a bosszankodástól belecuppantam a vízbe. Még az volt a szerencse, hogy senki sem volt a közelemben és nem volt tanúja a mulatságos jelenetnek. Mert ha ott lettek volna a falubeliek, bizonyára nagyot nevettek volna rajtam. Egy tanúja mégis csak volt az esetnek. Mégpedig a Kormos nevű kutyus barátom, amely az egész viaskodást végignézte. De mint ahogy nem tudott a dologba beleavatkozni, úgy nem is fogja tudni ezt senkinek sem elpletykálni. HOLCZER LÁSZLÓ Komárno fKomáromj d KISÁLLATTENYÉSZTÉS & HAIASZAT A Szabad Földműves szakmellékletc VADA5ZAT A z évente felvásárolt vágógalambok túlnyomó öbbsége a kistenyésztők állonányáből származik. Minthogy i kistenyésztők körében ma nég vajmi kevesen foglalkoznak speciálisan vágógalambok előállításával, úgy is mondhatnók, hogy a vágásra szánt, madarak leginkább a tenyésztő tevékenység kapcsán kiselejtezett egyedekből „melléktermékként“ kerülnek piacra. Ha keressük az okát, hogy miért is van ez így és miért A kiállításokon való jó szereplés pedig — a hírnév lehetőségén kívül — anyagiakban is megnyilvánulhat, mégpedig az ott elért eredmények arányában. Kétségtelen, hogy ily módon a tenyésztők több „zsebpénzre“ tehetnek szert, mint abban az esetben, ha galambjaikat speciálisan a hústermelés szolgálatába állítanák. A kiállításokon díjazott galambok értékesítése manapság még nem jelent különösebb problémát, bitókat igyekszik a tenyésztés folyamán érvényesíteni. Az elmondottakat figyelembe véve érthető, hogy a kislenyésztők tenyésztői gondolatvilágától méginkább távol esik a haszonkeresztezések alkalmazása, holott az a vágógalamb előállításának igen hatékony módszere lehetne. Érthető, mert a haszonkeresztezések alkalmazásával végképpen le kell mondani a hagyományos szelekció szemléletről. Nevezetesen arról, hogy az egyedek típusban telGALAMB haszonkeresztezés nem akar nagyobb tért hódítani az igazi értelemben vett haszongalamb tenyésztés, ill. vágógalamb termelés, akkor az alábbi következtetésekre jutunk: A húsfajtákat tartó galambászok elsősorban a fajtatiszta tenyésztésben találják meg igazi kedvtelésüket és tenyésztői tevékenységüket illetően semmiben sem különböznek a díszgalambászat gyakorlati módszerétől. Többnyire egy, vagy két kedvelt fajtával foglalkoznak és általában szigorú küllemi szelekcióval igyekeznek olyan állományokat, egyedeket létrehozni, hogy azok a különböző kiállításokon „versenyképesek“ lesznek. szén az azonos fajtát tartók hasonló szemlélettel tenyésztenek és sokat áldoznak azért, hogy állományukat értékes egyedekkel tovább javíthassák. A jó árak és jó értékesítési lehetőségek mellett érthető, hogy nem választanak egy másik — anyagiakban egyelőre bizonytalanabbnak látszó — galambtenyésztési szórakozást. Igaz az is, hogy a gazdasági értékmérő tulajdonságokra való szelektálás nagyobb tenyésztői felkészültséget igényel ahhoz, hogy az valóban eredményes is legyen. Ezenkívül az ilyen tenyésztői munka a felületes szemlélő számára nem annyira „hatásos“, mint amikor valaki kizárólag a küllemi szempon-1 90 a л jesen egyöntetűek és kizárólag ennek figyelembevételével lehessen eldönteni a tenyészértéket. Következésképpen a haszonkeresztezések révén lehetne leginkább kiküszöbölni azokat a tenyésztési bukkanókat, amelyek miatt néhány kezdeményezőnél a vágógalamb előállítás megrekedt. Ugyanis a szakszerű keresztezés eleve kizárja a gazdasági vonatkozásban nem kívánatos — egyoldalúan küllemi — szelekció alkalmazását, amire különben még azok a tenyésztők is hajlamosak, akik vágógalamb előállításúra rendezkednek be. Az elmondottakra való tekintettel nem véletlen, hogy a galambhús-termelés fellendítése érdekében leginkább célravezetőnek tekintjük a haszonkeresztezések alkalmazását. A gazdasági állatfajok tenyésztésénél régóta hasznosítják a haszonkeresztezésekből eredő biológiai előnyöket. Manapság általánossá vált az a gyakorlat, hogy az állati termékek előállítására berendezkedett üzemek különböző haszonkeresztezések révén tudnak leggazdaságosabban termelni (hús, tojás stb.). A galambok haszonkereszlezéséböl mutatkozó biológiai, ill. gazdasági előnyök a következő tényezőkből adódnak: — a keresztezés következtében kedvezőbb arányú a termelékenység és nagyobb az embrionális életképesség. Ennek következményeként azonos számú tojásból több fióka kel ki; — a keresztezett egyedek életképessége általában nagyobb, mint a fajtatiszta áltatoké. Éz főként abban nyilvá18. SZÁM 1972. SZEPTEMBER 9. • A TARTALOMBÓL Galamb haszonkeresztezés 4. Hobbyja a madárvilág + Ne használjunk kölcsönbakot! + Broilertermelő vállalat az USA-ban Jó tudni + A -baromfiköszvény 0 Szarvasbőgés hallik 0 A vadászterületek minőségi felosztása 0. A fogoly hazája, elterjedése és élete 0 Közös erővel д Sporthorgászok figyelmébe ^ Horgászképzés, horgászvizsgák Svájcban д Külföldi vizeken д Pontykaland a Zsitván nul meg, hogy a keresztezettek jobban elviselik a kedvezőtlen környezeti hatásokat (időjárás, tartás, takarmányozás). A nagyobb életképességgel együtt jár a hosszabb ideig tartó hasznos élettartam, vagyis a tenyészállatok gazdaságos termelés mellett tovább tarthatók állományban; — kedvezőbb a fiatalkori fejlődési erély, hamarabb és nagyobb arányban lehet vágásra érett fiókákat nevelni. A keresztezés révén egyöntetűbb vágőárut lehet előállítani; —- kísérletekkel bizonyították, hogy a keresztezés révén néhány belegséggel szemben növekszik az ellenállóképesség (fertőző nátha, ornitózis, diftéria stb.; — a keresztezés heterózishatást is eredményezhet, ami abban nyilvánul meg, hogy gazdaságilag fontos tulajdonságok tekintetében a keresztezett utód a jobbik szülő (fajta) képességét is felülmúlja. A haszongalambtenyésztésnéi heterózis hatás jelentkezhet a kelési eredmények, az évente felnevelt fiókák létszáma és a fiatalkori súlygyarapodás tekintetében; — kedvező előnnyel jár, hogy a keresztezett utódokban egyesíthetők a szülők hasznos tulajdonságai, amit a fajtatiszta tenyésztésnél többnyire csak hosszadalmas munkával lehet elérni. A haszonállat-előállító keresztezéseknek két alapvető (Folytatás a 2. oldalon) Még ennél is nagyobb leheteti... gáról a vizet, utána pedig leha- rászaladt a folyó közepén a vízsalt a friss zöld fűben. ' bői majdnem kiemelkedő ho£n is megfürödíem, sajnos a mokzátonyra, és ott egész tesvíz, tgen sekély volt. A folyó tével vadul küszködött, hogy szélein félméteres lehetett, kö- újból visszakerülhessen az élezepén pedig itt-ott zátonyos tét jelentő mélyebb vízbe. Pervolt. Sőt olyan hely is akadt, sze nekem sem kellett több.
