Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-09-09 / 36. szám
Szabad Földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1972. szeptember 9. Ara 1,— Kčs XXIII. évfolyam, 36. szám. Mezőgazdasági dolgozóink diadalmas seregszemléje Nyitra ismét kitett magáért. A Zobor öléri pihenő ősi város két napra „menyasszonyi köntösbe“ öltözött, úgy fogadta a mezőgazdasági dolgozók tízezreit, akik az egész országból képviseltették magukat, 1972. szeptember 2-a és 3-a ismét aranybetűkkel íródik a város történelmébe. .Az időjárás is eszményi volt. A természet, melynek sikerült a „pótvizsgája“ mintha csak kárpótolni akarná a földműveseinket a mulasztottakért. Mindkét napon bőségesen árasztotta a napsugarakat a VII. össz-szlovákiai aratási ünnepség résztvevőire. Szombaton és vasárnap minden út Nitrára vezetett. A végeláthatatlan autókaravánok és a parkolóhelyeken sorakozó autóbuszok sokasága árulkodott a legjobban a nagy érdeklődésről. Még olyan nagyszabású világesemény, mint az olimpiai játékok, sem konkurálhatott ezúttal a kenyér ünnepével. Az emberek vigadni, ünnepelni jöttek, ígv a csehszlovák és szovjet zászlókkal és transzparensekkel feldíszített utcák már szombaton reggel megteltek. Am nemcsak az utcák, házak öltöztek ünnepi köntösbe. Az ünnepelni vágyók legnagyobb része ugyancsak kitett magáért. Különösen p lányok, asszonyok. Az öreg ládafiákból ismét előkerültek a gyönyörű népviseletek, melyek színárnyalata a parkokban pompázó virágokkal vetélkedett. Még magasan járt a nap, mikor már szállt a dal, összecsendültek a poharak, fogyott az új és az óbor. Egy-egy asztalnál nemegyszer különböző járások mezőgazdasági dolgozói ültek. A téma persze közös volt. Az idői nehéz aratás, s az elkövetkezendő feladatok. Hiába, ez a parasztember vérében van, hogy még az ünneplés, vígadás közben, is „dolgozik“. A tubái (Libád] 'Egyetértés szövetkezet képviselőivel is összefutottunk, kikkel egy-egy pohárka jóízű tramín „társaságában“ szintén az aratásról váltottunk néhány szót. Palim Imre elvtársnak, a közös elnökének ugyancsak megvolt az oka a kocintásra, hisz ők is azok közé tartoztak, kik becsületes munkájukért magas állami kitüntetésben részesültek. — A rendkívüli körülmények közt 36 mázsás átlagot sikerült elérnünk — mondotta az elnök nem kis büszkeséggel — s ez jobb a járási átlagnál. Szerencsére a mi határunkat elkerülte a jég, az időjárás azonban így is mintegy 7 mázsától fosztott meg hektáronként. A jó eredmények elérésénél jelentősen közbejátszott a gondos előkészület, a növényvédelem, a jó munkaszervezés és n.em utolsósorban dolgozóink odaadó, becsületes munkája. Lehetett szombat, vasárnap, éjjel, vagy hajnal, soha, senkit nem kellett noszogatni a munkára. Azelőtt jó időben nem egyszer elhangzott: „Hát ezért nem nagyon érdemes dolgozni!“ Ezúttal senki sennnézte az egyéni érdekeket. Az aratás után egyik kombájnosunk mondta is: — Elnök elvtárs, a munka dandárjában eszünkbe sem jutott megkérdezni, mennyit is keresünk majd. A pénz akkor senkit sem érdekelt. Az volt a legnagyobb gondunk, hogy mielőbb tető alatt legyen a termés. Ez a határtalan lelkesedés, őszinte odaadás volt különben jellemző az ország minden mezőgazdasági dolgozójára. A szórakozási lehetőség igen sokrétű volt. Szlovákia számos népi együttese, — köztük az Ifjú Szívek is, cigány-, fúvós- és tánczenekarral szórakoztatta a közönséget. Nem hiányzott a folklór, a tánc- és a beatzene, valamint a jóízű humor. Alighogy kialudtak az amfiteátrum reflektorai, a nitrai vár fölött a hagyományos tűzijáték késztette csodálatra a vendégsereg apraját-nagyját. A szombati ünneplés ugyan vasárnapba nyúlt, ám reggel a pattogó muzsika ismét gyorsan kicsalta az embereket az ágyból, kik egy percet sem akartak elmulasztani a párt- és kormányküldöttség ünnepi beszédéből, és az aratási ünnepség fénypontjából, a szinpompás felvonulásból. Fél tízkor már egy gombostul sem lehetett leejteni a tribünt körülvevő embertömegben, kik lelkes tapssal üdvözölték a megjelent vendégeket, Lenárt elvtársat a CSKP KB elnökségi tagját, az SZLKP KB első titkárát, Peter Colotkát, a CSKP KB elnökségi tagját, az SZSZK miniszterelnökét, František Haniouzt, a Szövetségi Kormány alelnökét, ián Janovicot, ez SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterét, M. M. Gyejevet, a Szovjetunió bratislavai főkonzulát stb. Jánovic elvtárs bevezető beszédében értékelte az idei aratást, majd jelen(Folytatás a 2. oldalon.) Nyitott szemmel Az időjárás viszontagsága még az aratás alatt sem kímélt meg bennünket. Talán ez a generáció nem is emlékszik ilyen nehéz aratásra. A naponta megújuló záporok és a nyomukban járó lezúduló vízmennyiség, úgyszólván lehetetlenné (ette az aratást, nemcsak azért, mert rendesen a nappali, a délutáni, vagy a délelőtti órákban jelentkeztek, de oly tömegű vízzel árasztották el az amúgy is nedves földet, hogy a kombájnok vágószerkezete a felázott talajt túrta és nem volt képes a gabonaszárat elvágni. Szomorú látvány volt a végre felszáradt talajon porfelhőim burkolt kombájnokat nézni, amint a szürkésfekete színű, raviilt szalmája gabonát vágták, a „veszett fejsze nyelének“ megmentése céljából. S még a táblák nagy részén ott a szalma. Tarluhántast úgyszólván nem is látni. A fertőző gombabetegségek kórokozói ott tenyésznek a földeken, s jaj annak, aki ilyen talajba akar isinél gabonát vetni a következő évben is. Nagy problémát okoz a szem egészségi állapota is. Ügy érzem, növényvédelmi szakembereink feladatát képezi, azonnal ismertetni termelőinkkel milyen helyzetet teremthet a jövő évi termesztés szempontjából a myceliumokkal és hyíákkal fertőzött vetőmag elvetése. Azt nyugodt létekkel és a leghatározottabban állíthatjuk, hogy az elkövetkezendő gazdasági évben saját jól felfogott érdekek miatt ne termeljünk gabunát gabona után. A monoculuirális gabonatermesztést ez évben 1U0 százalékban mellőzni kell. Igen nagy lenne a termelési kockázat. Végig kell gondolnunk vetési programunkat, és vetésforgóinkat úgy módosítanunk, hogy még olyan etűvetemény után is beiktassuk az őszi kalászos termesztését, melyek után egyébként nem szoktunk őszi gabonái termeszteni, de tavaszit. Természetesen ismét előtérbe kerül a lucerna és vöröshere után termesztett búzák kérdése. Számolni kell az aránylag legkorábban lekerülő kukoricákkal is, mint előveteménnyel, továbbá silókukoricákkal: Sajnos, a sok eső miatt a kukoricák érése is előreláthatólag ki fog tolódni, nemkevésbé a cukorrépák technológiai beérése. Sok lesz a vegyes parcella a vetésforgóban, ami eleve komplikálja a taiajelokészftést. Mégis úgy vélem a monokulturális termelés veszedelmének elkerülése végett, inkább kell vállalni a kisebb rosszat és az agrotechnikai határidő rovásáia is a későbbi vetés mellett keli dönteni. Nem tudjuk, mit hoz az elkövetkezendő év, s milyen időjárás fog a jövő évben uralkodni. Az elmondottak megkívánják, hogy a talajelőkészítést sokkal több gonddal és természetes anyagi megterheléssel vállaljuk. Az agrotechnika jelentősége fokozott mértékben fog érvényesülni. Az olcsó búzatermelés a gabona elöveíemények után jelenleg háttérbe kell hogy szoruljon. Növelni kell a szántás és vetés közti időtartam hosszát. Erre azért van szükség, hogy a szervesanyag lebomlás a veszélyes nilrogéndepreszszió és iniiihíciós hatások káros jelensége nélkül menjen végbe. A sok gyom- és sarjúhajiások leszántása ugyanis e veszélyeket jelentősen növelni fogja. Szükséges lesz a talajba a foszfor és káli 2/3 rész amonnitronak ellenére, hogy szakembereink, sajtó, rádió, televízió, járási értekezletek és szemináriumok útján, de a szakosítás terén is előre figyelmeztettek azokra a veszélyekre, melyekkel elöbb-utóbb számolnunk kuli. Kanyarodjunk tehát vissza a kisebb rizikóval fenyegető gabonatermesztésre és vegyük figyelembe a következő agrotechnikai kívánalmakat. Gabona után ezidüben semmi esetre se termeljünk őszi búzái. Talajainkat fertőtlenítsük vetés előtt taiajfertőtlenítő szerekkel. Minthogy a tarlóhántás ideje rég elmúlott, s különben is a talaj felületén elfekvő gyoiumagvak héjai már annyira megvastagodnak, hogy biológiai (csírázás nélküli, talajbaktériumok útján végzett] gyomirtásról szó sem lehet, szántsuk azokat le a szokottnál mélyebbre, egyszeri mélyszántással, abban a reményben, hogy ott levegőhiány miatt és szénsav felhalmozódás réven csírafulladás és magpusztulás áll be. A szántást minél hamarább végezzük el, minden szánibajöhelö elóvelemény után, úgyhogy a szántás és vetés közti idő minél hosszabb legyen. Olyan elöveíemények után, melyek későn kerülnek le a talajról, a természetes ülepedés pótlásáról megielelo taiajtümörítéssel gondoskodjunk. Erre a gyors és egyenletes kelésen kívül a jó áttelelés végett van nagy szükség, különösen a gyengébb fagyállóságú Kaukaz búzáknál, de a többi fajtánál is. A műtrágyákat (foszfor, káli egészben, nitrogént 2/3 részbeni már a szántással szántsuk be a tűidbe, ugyanakkor 1/3 rész salétromnitrogen őszi adagolásáról sem feledkezzünk meg. A szántott talajt a szántással egyidejűleg dolgozzuk el veluágynak alkalmas módon, mert a későbbi eldnlgozás veszélyezteti a jó porhanyó ma8hgyat, a gyors és egyenletes kelést, ami eleve problematikussá teszi a jó termés elérésének lehetőségét. Vetés után minden őszi búzát (kivéve az összefolyós jellegű talajokat) le kell hengerelni gyűrűs (sohasem sima) hengerekkel. A hengerezésl lehetőleg a télen át uralkodó szélirányra merőlegesen végezzük, szél és üófogás céljából. Ahol csak lehel, a vetési surokat Észak-Dél irányban vezessük. A vetóágy legalább 10 cm mélységig kerti porhanyó legyen, de a talaj előkészítésénél igyekezzünk a szántott réteg mélységig porhanyóvá tenni a földet. A tdlajelókés.ritésnéi szántással egyidejűleg használjunk tárcsás boronákat: minél több szerves anyagot hagy vissza az elöveiemény, annál inkább szükség lesz a tárcsák egyidejű bevetésére. Búza előveleiuényéül minden őszi repce, mák, lóbab, borsó, len, kender talajt vegyünk igénybe, s ott, ahol ezt a talaj állapota megengedi, e növényeknél eke helyett a tárcsa bevetése lesz indokolt Korái kukoricák, csalamádé, silókukorica. lucernák és herék után rendkívül gondos és alapos talajelokészítésre lesz szükség. Többéves lakarmányok tarlóját már a 2. kaszálás után törjük fel és szántás és vetés között legalább hat hetet hagyjuk a földet pihenni (a gyomirtó fogasoláson és az azt követő hengerezésen kívül). HIDAUATAS AZ SZNF JEGYÉBEN A dicsó Szlovák Nemzeti Felkelés tisztelőiére országszerte nagyszabású ünnepségekre, megemlékezésekre Került sor. Bratislavában ezt a jelentős évfordulót' egy nagy eseménnyel kötötték egvbe. Augusztus 26-án délelőtt 11 órakor nyitották riieg a maga nemében szinte egyedülálló létesítményt, az új hidat, mely a Szlovák. Nemzeti Felkelés névet viseli. A zászlódíszbe öltözött napsütéses Duna-parton már egy órával a hivatalos megnyitás előtt megindult az emberáradat Szlovákia fővárosának új dominánsa felé. Mindenki sietett, hogy a lehető legjobb helyet biztosítsa magának. Az ünnepi manifesztál cióval egybekötött jelentős aktusra nemcsak a különböző üzemek, intézetek dolgozói voltak kíváncsiak. A transzparensekkel, jelszókkal, zászlókkal tarkított sokezres embertömegben nyugdíjasok, gyerekek, katonák, diákok és szatyrokkal felszerelt háziasszonyok — akik egy órácskával elhalasztották a bevásárlást — is megjelentek és ■ izgatottan várták az ünnepélyes pillanatot. A. 11 órakor, felcsattanó vastaps a díszemelvényen, megjelent közéleti személyiségeknek szólt; kiknek-élén a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, dr.’ Gustáv-HUSÄK elvtárs haladt: A csehszlovák és a szovjet himnusz elhangzása után a Szlovák Nemzeti Színházművésze, - Vladimír Durdík szavalatával tette még ünnepélyesebbé a meg? nyitót, majd Gejza Šlapka, az SZLKP KB elnökségének tagja, a Bratislavai' Városi Pártbizottság vezető titkára üdvözölte a megjelent vendégeket: Gustáv Husák, Jozef Lenárt, Peter Colotka, Andrej Klokoč, Ján Janik; Elena Litvajová, Mirosláv Välek stb. elvtársakat. Ezt követően a Doprastav igazgatója Dušan Mikiének mérnök jelentette Husák elvtársnak a monumentális építkezés befejezését, meiy a hídépítők kötelezettségvállalásai jóvoltából időre, a Szlovák Nemzeti Felkelés 28. évfordulójára elkészült. A CSKP KB'fő,titkára is -szólt az egybegyűltekhez. Üdvözölte a megjelenteket,és az ellenállási mozgalom minden résztvevőjét, megköszönte a szívélyes meghívást, majd köszönetét mondott mindazoknak, akik becsületes munkájúkkal hozzájárultak e nagyszabású- technikai remekmű elkészítéséhez. , — Huszonhét 'évvel ezelőtt — mondotta továbbiakban Husák*-éivtárs — alkalmam nyílt Konyev marsallal megnyitni a régi hidat is, mely a mai napig szolgál. Ez az új híd a Szlovák Nemzeti. Felkelés .nevet kapta, s ez szerencsés dolog volt,-hiszen a,nagy gondolatok, a forradalmi események, a neinzetek,, népek életében szintén hidat' alkotnak , az egyik korszaktól a másikig. Ily .módón képzett, hidat az. SZNF a fasiszta elnyomás, megszállás és gyilkolás és a nemzeti felszabadítás, államunk felújítása között. Beszéde után Húsúk elvtárs leleplezte a híd, egyik bekötő útjának tartópillérére elhelyezett 'emléktáblát, majd kíséretével a hiúra vonult, ahol elvágta a hófehér szalagot, s ezzel átadta rendeltetésének e nagyszerű építményt. (Folytatás a 2. oldalon.) gén műtrágyán kívül még gyorshatású salétrom nitrogénnek bizonyos méretű beszántása is, hogy a kelő ősziek nitrogén éhségének időpontját sikeresen átvészeljék. Ez az év ismét bebizonyította, amit állandóan hangoztatunk, hogy a mezugazdasagi termelésben nincs sablonosság, nincs dogmatizmus es agrotechnikai tevékenységeinket a mindenkori viszonyuknak megfelelően, a tudományos elvek tigyelemlievelclevcl kell alkalmaznunk, még akkor is, ha azok látszólag diauietriális ellentétben állnak általános nézeteinkkel, mert döntő mindenkor a „kisebb rnssz“ elve kell hugy legyen. Talán kissé szerencséről is beszélhetünk, akkor, amikor azt állítjuk, hogy jobb, hogy ez az időjárás must jött, mint két év múlva, mert akkor a búzatermelésben katasztrófa is beállhatott volna. Termetűink ugyanis már annyira rákaptak a búza monokutturális termesztésére, hogy idén már 65—7(1 százalék között mozgott a gabona után vetett gabona területe, s a tendencia emelkedőben voll an-A vetendő őszi búza vetomennyiségét ne növeljük még későbbi vetés esetén sem, de jó magágyletesítéssel biztosítsuk a gyorsabb és egyenletes kelést. A vetés mélysége ne haladja meg az 5—6 cm-t, még humokosabb talajokon sem. A túl dimenzionált vetés és túlmély vetés mindig komplikációt okoz, s a termés rovására' megy. Későbbi vetés esetén a tenyészido lerövidülés miatt olyan fajtát válasszunk, mely ezt tűri (Mirouovszkája), de ne fokozott vetőmag mennyiséggel rontsuk a kikelt növények esélyeit. Elmondottak komoly figyelmet érdemelnek az idei búzák alá való lalajelőkészítésnál, mert azokhoz a nehézségekhez igazodva javasolják a termelési módszert, melyet az idei rendkívüli év időjárása okozott. Javaslatunkat azzal zárjuk: „ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát". Prof. Dr. Dr. h. c. Ing. FRIDECZKY Á., DrSc. egyetemi tanár