Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-07-08 / 27. szám
Szabad Földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Szakmelléklet KERTÉSZET-Mí HÉSZET — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója 1972. július 8. Ara 1,— Kčs XXIII. évfolyam, 27. szám. Aratás előtti helyzetfelmérés A járási pártbizottságok titkárai, a járási mezőgazdasági társulások és termelési igazgatóságok vezető dolgozói, valamint azoknak a gazdasági szervezeteknek a képviselői, amelyek részt vesznek az aratási és terménybetakaritási munkák sikerének biztosításában, a múlt hét elején tanácskozást tartottak a Streda nad Bodrogom-i Állami Gazdaságban. Ennek az össz-szlovákiai értekezletnek a jelentőségét kiemelte az is, hogy azon jelen volt Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, az SZSZK kormányának elnöke, Ján Janik, az SZLKP KB titkára és Ján Janovic, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, valamint a kelet-szlovákiai kerület vezető politikai és gazdasági dolgozói. Az aratás előtti helyzet elemzésével foglalkozó értekezleten Ján Janovio elvtárs tartott vitaindító beszámolót. Hangsúlyozta, hogy az idei aratás előkészületeit a legfelsőbb párt- és kormányszervek nagy figyelemmel kísérik és mindent elkövetnek abból a célból, hogy a rendkívül nehéznek ígérkező aratáshoz a lehető legkedvezőbb előfeltételek legyenek. — Bár az aratás nehéznek ígérkezik — mondotta Janovic elvtárs —, aggodalomra azonban nincs ok egyrészt azért, mert a mezőgazdasági dolgozók általában jól viszonyulnak a munkához, másrészt pedig azért, mert a múlt esztendőhöz viszonyítva több kombájn áll rendelkezésünkre és kilátás van arra is, hogy a kombájnok zavartalan üzemeltetéséhez szükséges pótalkatrészek beszerzése sem okoz majd nagyobb problémát. Beszéde további részében elismeréssel nyilatkozott azoknak a járásoknak a munkájáról, amelyek az aratási munkák sikeres biztosítása céljából fejlesztették kooperációs viszonyaikat, s így Csehországból, valamint az észak-szlovákiai járásokból annyi gabonakombájnt kapnak, hogy egy kombájnra járási méretben csupán 70—80 hektár gabona jut. A mezőgazdaság járási irányító szervei képviselőinek helyzetjelentése főleg azt emelte ki, hogy nehéz aratásra lehet számítani. A rožňavai járásban — főleg az árvízsújtotta területeken — nem a gépeké, hanem a kaszáké lesz a szó. De nagy gondokkal küzdenek a Rimavská Sobota-í járásban, ahol a gabona ötvenegy százaléka a többszöri jégverés következtében fekszik, a lučeneci és a Veľký Krtíš-i járásokban is, mivel a gabonafélék 70—80 százaléka megdőlt, de nem jobb a helyzet a többi járásokban sem. Érdemes megemlíteni a Dunajská Streda-i járás helyzetjelentését, amely nem Is annyira az aratási munkákkal kapcsolatos problémákkal, hanem a várható terméseredményekkel foglalkozott. Megtudtuk például azt, hogy ebben a járásban nagy hektárhozamokra számítanak, mert egyes búzafajtákból, mint például a Kaukázból és az Aurórából 45—80 mázsás hektárhozamra van kilátás. A kelet-szlovákiai járások helyzetjelentése arra hagy következtetni, hogy az ottani mezőgazdasági üzemek sokkal jobban felkészültek az aratásra, mint az előző években. Ogy néz ki a helyzet, hogy betakarító gépekben sincs hiányuk és az egyes járások saját erejükből megoldják a gabona raktározásának bonyolult problémáit is. Dicséretes jelenség, hogy a mezőgazdasági dolgozók minden járásban felelősségteljesen készülnek az aratásra. A járási helyzetjelentések ugyanis arról adtak számot, hogy a dolgozók kezdeményezőkészsége minden mezőgazdasági üzemben tapasztalható. Kibontakozott a szocialista munkaverseny, amely értékes kötelezettségvállalásokkal párosul. A kötelezettségvállalások általában a szemveszteség korlátozására irányulnak. A felvásárló és ellátó üzemek területi vezérigazgatója, J. Báláz elvtárs — a gabonaraktározási gondok ellenére sem látja borúsnak a helyzetet. Hang_ súlyozta, hogy a felvásárló üzemek mindent elkövetnek abból a célból, < hogy a gabona száraz és tisztított állapotban fedél alá kerüljön. S mivel a kelet-szlovákiai járásokban hiány mutatkozik a szárító berendezésekből, soron kívül húsz darabot küldenek. A helyzetelemző, de tapasztalatcserének Is nevezhető értekezletet Ján Janik elvtárs, az SZLKP KB titkára zárta le. Záróbeszédében elismerően nyilatkozott az aratásra való alapos felkészülésről, ugyanakkor azonban az alsóbb fokú párt- és állami szerveknek tanácsolta, hogy még egyszer tüzetesen ellenőrizzék az aratásra való felkészülés minden mozzanatát és minden olyan fogyatékosságot, ami veszélyeztetheti az aratás és a terményraktározás sikerét, időben le kell küzdeni. (ibj Д jövő reménységei A hét elején jutalomkirándulásuk során az élelmiszeripar tanoncai látogattak el Bratislavába. A város megtekintése után a 29 fiatalt fogadta Ing. JÄN JANOVIC a Szlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere. A miniszter elvtárs meleg szavakkal üdvözölte a fiatalokat, majd többek között arról beszélt, milyen jelentősége van az életszínvonal emelése szempontjából a kulcsfontosságú élelmiszeriparnak. A tudományosműszaki forradalommal lépést kell tartani az élelmiszeriparnak is és ez nagyban múlik a fiatalok felkészültségén, vagyis ok a fejlődés elörelendítöi. Sajnos, még sok élelmiszert gyártó üzem elavult, nem felel meg a kor követelményeinek. Viszont szorgalommal, odaadással ezekben is lehet jó minőségű árut előállítani. Lényegesen fontos tehát úgy felkészíteni a mezőgazdaságba és az élelmiszeriparba kerülő fiatalokat, hogy az ország élelmiszerellátása a jövőben még kifogásta'.anabb legyen. Külön kiemelte a nők szerepét az élelmiszeriparban. akik közül legtöbben dolgoznak a nemzetgazdaság e fontos ágazatában, s ezt bizonyítja az a tény, hogy az itt lévő legjobb tanoncok között is annyi a lány, mint a fiú. Az ünnepi beszélgetésen egymás után szólaltak fel az egyes élelmiszeripar-ágazatban tevékenykedő tanoncok. Meglepő volt, milyen magabiztosan beszéltek szakmájukról és mily nagy jelentőséget tulajdonítanak a szocialista mnnkaversenynek. A koíicei pékek például a modraiakkal versenyeznek a jobb minőségű kenyér és péksütemények előállításáért és a tisztaságért. De hasonlóképpen nyilatkoztak a tej-, hús-, söriparban tanulók és az új ágazat, az ipari takarmányok készítésének mesterségét elsajátító fiatalok. Bátran rámutattak a hibákra, amelyek sürgősen orvoslásra szorulnak az élemiszeriparban. Okosan, hozzáértően válaszoltak a miniszter különböző kérdéseire, s ebből kitűnt, hogy ismerik az üzemük problémáit. A találkozó, az ott elhangzottak arra engednek következtetni, hogy a tanoncképzés jó kezekben van és lesz megfelelő utánpótlás. TÖTH DEZSŐ Érkezik a baráti segítség. A termelékenység növekedése az életszínvonal emelkedését eredményezi I1VTERTÜ KROCSÄNY DEZSŐ ELVTÄRSSAL, A SZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÄRSASÄG MUNKAÜGYI ÉS NÉPJÓLÉTI MINISZTERÉVEL. — Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában csak a munka termelékenységének növelésével érhető el a termelés további növelése. Jelentősebb munkaerő tartalékokkal ma már nem rendelkezünk. Csehszlovákia Kommunista Pártjának és Szlovákia Kommunista Pártjának februári plenáris ülésén határozatot fogadtak el a termelés hatékonyságának további növelésére. Az egyes szakminisztériumok szétdolgozták saját munkaterületeikre az említett határozatot. Milyen feladatuk hárulnak a Szlovák Szocialista Köztársaság Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumára? — A feladatok nem könnyűek és nem rövid lejáratúak. A szövetségi munkaügyi és népjóléti minisztériummal karöltve azon munkálkodunk, hogy hazánk minden egyes dolgozójának munkakörülményei javuljanak, s a dolgozók jól érezzék magukat a munkahelyen. Ez nem kis feladat. Mielőtt a jelenlegi gondjainkra rátérnék, szükségesnek tartom/ hogy pár szót szóljak arról az örökségről, amelyet minisztériumunk az 19.68— 1969-es válságos évek után örökölt. A sokféle gazdaságpolitikai koncepció következtében a munkaerő szabad piacra jutott, meglazult a munkafegyelem, a munkatermelékenység csökkent; meglazult a bérfegyelem is és számos kis üzem alakult. Ezek a kis üzemek csábították a dolgozókat, mivel többet kerestek, mint a nagyüzemekben. A bérek aránytalan növekedése nem volt fedve a munkatermelékenységgel. Az áldatlan helyzet következményei rövid időn belül ;elentkeztek a piacon is. Megnövekedett a hiánycikkek száma. Minisztériumunk a CSKP XIV. kongresszusának határozatait, meiyek az említett fogyatékosságok kiküszöbölését is sürgették — feldolgozta és konkrétan meghatározta saját feladatait. — Az elmúlt évben a határozatokból mit sikerült megvalósítani? — Legjelentősebbnek tartom, hogy csökkent a munkaerő-vándorlás és megszilárdult a szociális biztonság. Természetesen mindezek mellett problémáink is vannak. Sajnos, egyesek évente 8—10-szer változtatnak munkahelyet, tehát a fluktuációt tovább kell csökkenteni. További probléma a munkakerülők kérdése, minek a megoldásán jelenleg dolgozunk. 1968—69-ben elszaporodtak a melléküzemágak, és vezetőik nem tartják be bérszabályozó intézkedéseinket. Egyesek ennek következtében még mindig szívesebben helyezkednek el a melléküzemágakban, mert ott jelenleg is nagyobb kereseti lehetőségek vannak, mint a nagyvállalatoknál. A mi véleményünk az, hogy az egész ország területén azonos menynyiségű és minőségű munkáért egyenlő bér jár. — 1971-ben rendelet szabályozta a munkahely változtatást. Ezen rendelet érezteti már hatását? — Általánosságban elmondhatjuk, hogy Igen. A járási nemzeti bizottságok nyilvántartják a felvételre várókat és az üzemek igényeit. A jövőben a nemzeti bizottságok felszólítják a munkakerülőket, hogy vállaljanak munkát. Ha a felszólításnak nem tesznek eleget, hatósági intézkedésekre kerül ■ sor. — Továbbra is tart a bérek területén az a kedvezőtlen állapot, amely 1968—69-ben érte el tetőpontját. Milyen megoldásra számíthatunk? — Az 1960-as bérrendezés nem érte el célját. Az aránytalan bérek, a nagy bérkülönbségek a munkásság és a parasztság rétegeiben nyugtalanságot váltottak ki. Ma már nem titok, hogy egy gépkocsivezető például Banská Bystricán eltérő bért kap, mint Bratislavában dolgozó ugyanolyan körülmények között dolgozó társa. Az. új bérpolitikán, amely mennyiségi és minőségi munkához van kötve, egységes lesz az egész ország területén. Ez a koncepció körülbelül 10—15 évre határozza meg a bérek alakulását. Nagyobb teret biztosítunk az akkordbérnek, amely igazságosabb és közérthetőbb. Csak akkor fogunk jutalmakat kifizetni, ha azt a munkatermelékenység indokolja. Ezt minden vállalatvezetőnek tudatosítania kell. — A közeljövőben milyen szociálpolitikai változásokra számíthatunk? — Szociális ellátottság területén a világ ranglista élén állunk. Múlt évben emeltük az alacsony nyugdíjakat, rendeztük a nehéz fizikai munkát végző dolgozók nyugdíját. Célunk az, hogy lehetőségeinkhez mérten a nyugdíjak az aktív dolgozók életszínvonalának emelkedésével párhuzamosan növekedjenek. — Ogy értesültem, hogy új népjóléti programot dolgoznak ki. — Az alapvető elképzelésünk az, hogy mindenki a szocializmus építésében szerzett érdemei alapján legyen értékelve. Különféle szóbeszédekre, amelyek azt állították, hogy emeljük a nyugdíj-korhatárt, csak ennyit: a nyugdíj-korhatár nem változik, tehát a férfiaknál 60 év, a nőknél továbbra is 56 év lesz. Azok a nyugdíjasok, akik továbbra is részt vállalnak a termelőmunkában, erre lehetőséget kapnak. A nyugdíjalapból 1000 koronát folyósítunk, úgy mint eddig, a fizetést az elvégzett munka alapján kapják, Oj népjóléti programjavaslatunkat 1974-ben, vagy 1975-ben terjesztjük párt és állami vezetésünk elé jóváhagyásra. — A munkaerőhiány következtében elszaporodtak a másodállások. Egészségesnek tartja ezt? — A problémát ismerjük. A munkajogi előírásokat több helyen megszegték. Tudunk róla, hogy egyesek 3—4 helyen kötöttek munkaszerződést, amely a józan gondolkodású embernek hihetetlen, hisz minden munkakör egész embert kíván. Ellenőreink minden munkaszerződést átvizsgálnak, amelyek munkaügyi előírásainkkal ellentétlen állnak, azokat érvénytelenítik. Tudjuk, hogy egyes helyeken szükséges a másodállás, itt nem gördítünk akadályokat. — A cigány származású lakosság kérdése már több éve napirenden szerepel. A kérdés komplex megoldása még mindig várat magára. Hallhatnánk a minisztérium ilyen irányú terveiről? — A cigánykérdés szocialista köztársaságunkban nagyon sokrétű. Amíg (Folytatás a 2. oldalon.) Y
