Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-02 / 35. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

7

1S72. szeptember 2.

Mezőgazdasági

építkezések

Kelet-Szlovákiában

Ä CSKP XIV. kongresszusa, valamint a CSKP KB áprilisi plenáris ülése részletesen foglalkozott a mezőgazdasági építkezések helyzetével és határozatba foglalta, hogy a mezőgazdaság fejlesztését célzó feladatok szakaszán a jövőben' nagyobb mértékben ki kell venni részüket a mezőgazdasággal együttműködő üzemeknek, valamint az építő- és gépgyártó vállalatoknak, vegyiüzemeknek és minden tudományos kutatóintézetnek.

Mindenekelőtt arra voltam kíváncsi, hogy a mezőgazdasági építkezéseknél milyen feladat hárul az építő vállalatokra és Kelet-Szlovákia építővállatai hogyan veszik ki részüket a mezőgazdasági építkezésekből. Kérdésemre a legilletékesebb, JOZEF BÉHUNČIK mérnök a kerületi pártbizottság

elnökségének tagja, a košicel Magasépítő vállalat vezérigazgatója adott kimerítő választ:

— A nagy építkezési vállalatok feladata technológiailag biztosítani az összpontosított, komplex és szakosított termelési központok építését, amelyek nagyságukkal és igényességükkel túllépik a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium épitöüzemeinek lehetőségeit. Ezen kívül biztosítaniuk kell a technológiailag igényes építészeti, nagy kapacitású rekonstrukciós munkákat, amelyek létrehozására kombinált technológiai berendezésekre van szükség és jelentős igényeket támaszt a szakemberekkel szemben.

— Az elmúlt években milyen építkezéseket valósítottak meg Kelet-Szlováklában ?

— Meg kell mondanom, hogy az elmúlt évben Kelet-Szlovákiában építőipari üzemeink derekasan kivették részüket a különböző invesztíciós építkezésekből. Főképpen gyártási- és felvásárlási központokat építettek, beleszámítva a takarmánykeverőket és raktárakat, a mezőgazdasági felvásárló és ellátó központoknak. Nyolc üzemet építettünk 180 ezer tonna takarmány elraktározására. Két terménysiló építésénél a legkorszerűbb építészeti módszereket alkalmaztuk, amelyeket saját magunk kísérleteztünk ki. Ezek a módszerek nagyon jól beváltak és a jövőben is alkalmazzuk majd, miáltgl lényegesen meggyorsítjuk az épftkezésí munkálatok menetét. Az idei aratásra már 4 terménysilőt át is adtunk rendeltetésének, 4 pedig befejezés előtt áll, mégpedig Kežmarokon, Plešivecen (Pelsőc), Krasná nad Hornádom-on (Széplak) és Trebišovon (Terebes).

A belterjes gazdálkodási terv keretében biztosítjuk a különböző acélkonstrukciós kísérleti farmok építését is, mint például a Kiin nad Bodrngom-i (Bodrogszög) Állami Gazdaságban a 860 férőhelyes tehénistállút, Cakalovon a tyúkfarm és Budkovcén (Budkán) a sertésfarm építését. A neveseit épületeket a követelményeknek megfelelően korszerű berendezésekkel szereljük fel. hogy a legkevesebb emberi munkaerőt kelljen igénybe venni. Részveszünk a kosicei Frncona üzem építésében is. £s így sorolhatnám tovább a koiicei, sabinovi és a keZmarnki baromfifarm építését Is.

— Jelenleg milyen fontosabb építkezésen dolgoznak?

— A legfontosabb épftkezés a Malá Dobrá-i (Kisdobra) határban a terménysiló. Ez a hatalmas siló 2000 vagon termény befogadására alkalmas és teljesen automatizált lesz. Л beérkező termény raktározásának eddigi problémáit oldja meg. és ugyanakkor a technológiai berendezésével kiküszöböli az eddigi nehéz testi munkát. A Čierna nad Tisou-i (Tiszacsernyö) terményátrakodó építésére is nagy súlyt helyezünk. De nem feledkezünk meg a többi építkezésekről sem, amelyet építővállalatunk folytat Kelet- Szlovákiában. A mezőgazdasági és élelmezésügyi intézmények számára Kelet-Szlováikában csak ebben az évben 100 millió korona értékű munkálatokat kell elvégeznünk. Az eredmények azt bizonyítják, hogy mostanáig a határidőket sikerült betartanunk.

— Hallottam, hogy egyes építkezéseknél vannak lemaradások. Mi ennek az oka?

— Az építkezéseknél valóban vannak problémáink, mégpedig a befejezési munkálatoknál, a szakemberek hiánya miatt. KI kell jelentenem, hogy már megtettük a szükséges intézkedéseket és remélem, hogy ezen a téren is az elkövezendő időszakban lényeget javulásra számíthatunk.

— Milyen táviatokkal rendelkeznek az elkövetkezendő időszakra?

— Már most, a tervezésnél keressük az utat. az új, nagykapacitású létesítmények progresszív megoldására. főképpen a különböző istállók és egyéb gazdasági épületek építésénél.

Rövidesen megvalósítjuk az öntözőberendezések építését Krár. Chlmec fKirályhelmec) és Michalovce (Negymihály) környékén.

A mezőgazdasági üzemek egyesülésekor nagy mezőgazdasági üzemek jönnek létre és fgy az intcnzifikációs elemek szükségszerűen mutatkuznak. A meglévő kis gazdasági épületek átépítésén kfvül elkerülhetetlen lesz az új épületek építése ott. ahol a szakosított gazdálkodásra térnek át, főképpen a szarvasmarha-istállóknál, sertéshizlaldáknál és a baromfifarmoknál.

Az új és nagy kapacitású létesítmények modern technikát igényelnek és felépftésükkor új technológiára van szükség. Problémáink vannak a fedőanyaggal. Az új gyártási eljárásnál könnyű, esetleg műanyag fedőanyagot kell forgalomba hozni. Az elkövetkezendő időszakban az építkezési munkáknál a gépek maximális kihasználására lesz szükség minimális emberi erő mellett. Ez a kutatások meggyorsítását követeli, hiszen mostanáig nem foglalkoztak kielégítően a mezőgazdasággal. A haladást ezen a területen szükséges lesz az említett fednanyagok és a műanyag panelok előállítására irányítani. Továbbá meg kell oldani az istállókban a húgylé elvezetését és összegyűjtését. Ezt úgy kell megoldani, hogy a nagyipari elemek itt is érvényesüljenek. A tervező és szállító vállalatoknak az építő vállalattal közösen kell kutatni az új építkezési formákat, amelyek lényegesen lerövidítenék az építkezési munkálatokat. Erre jó példával szolgál a koiicei Frukona üzem építése.

Mindez célravezető munkát követel az invesztíciós terv kidolgozásakor, a gépi-technológia jó előkészítésekor, valamint a szállító és épftövállaiatok jó együttműködését igényli.

A jelenlegi fejlődés azt mutatja, hogy az invesztíciós építkezések a mezőgazdaság és élelmezésügyi ágazatban magasabb szintre kerültek, ami megfelel az ipari építkezések színvonalának, de egyes nehézségeket, amelyek a mezőgazdasági építkezéseknél még előadódnak, mielőbb le kell küzdeni.

Végül csak annyit, hogy mi szórósán együttműködünk a mezőgazdasági építkezéseket tervező és megvalósító vállalatokkal és mindent megteszünk az egyes építkezések gyors realizálásáért. A bratislavai Pék- és Malomipar vezérigazgatóságával közösen tervezünk különböző üzemeket, amelyek a legmodernebb technológia eljárással épülnek ás amelyeket a legkorszerűbb berendezésekkel szerelnek fel. 1980-ig 20 hasonló üzemet építünk fel Szlovákiában. Aláírtuk a szerződést a vítkovicei kohóiizemekkel, miszerint a jövőben közösen fogjuk építeni a különböző siló- ás szenázstornyokat.

A cél tehát világos: az építőiparnak oda kell hatnia, hogy elősegítse a mezőgazdaság további fejlesztését, ahogy azt a CSKP áprilisi plenáris ülésén határozatba foglalták. Reméljük, hogy a jövőben ez maradéktalanul megvalósul.

Beszélgetett: ILLÉS BERTALAN

I *'

Bérkövetelés

Egy vraknni (Várkony) olvasónk levelében írja, hogy az efsz műhelyében dolgozik. A műhelyben dolgozó többi társa 9.30 korona órabért kap. míg ö csak 8.30-at. Olvasónk rámutat arra, hogy hároméves mezőgazdasági iskolát végzett és 1988 óta az iskola elvégzése óta állandóan az efsz-ben dolgozik. Közben teljesítette a kétéves tényleges katonai szolgálatát is. — Olvasónk megjegyzi, hogy tudomása szerint a katonai szolgálati idő is beszámítódik a munkaviszonyba és így nem tud)a, hogy miért tesznek esetében kivételt. *

A levél alapján feltételezhető, hogy olvasónk és társai nem munkaviszonyban, hanem tagsági viszonyban dolgoznak, (valószínűleg szilárd bérezésü efsz-röl van sző).

Ha olvasónk mint tag dolgozik az efsz-ben, az efsz fizetési és prémium-szabályzat alapján kell megítélni esetleges magasabb — társaival egyenlő — órabérre való igényét.

A fizetésre a végzett munka mennyisége, minősége szerint mindig az érvényes fizetési rendelkezések szerint keletkezik igény. Ha valamelyik munka-osztályra fizetési rendszabály minimális és maximális összeget jelöl meg, a besorolás a vezető hatáskörébe tartozik, a dolgozó munkája, menynyisége, minősége és a munkához, valamint a kollektívához való viszonyulásának értékelése alapján.

A vezetőség a dolgozó kívánságára köteles megmagyarázni, hogy mivel indokolja az eltérő díjazást. A helytelenül folyósított alacsony bér és a fizetési rendelkezések szerint megállapított bér közti különbséget az esedékességtől számított egy éven belül lehet esetleg a járásbíróságon perelni (ha az efsz önként nem lenne hajlandó ügyét rendezni).

Az ellenállási

mozgalom

egyes

csoportjairól

Egy olvasónk kérdezi: Részt vettem az ellenállási tevékenységben megszakítás nélkül, 1939-től a fölszabadulásig. Az érdekelne, hogy az ellenállási mozgalom részvevőinek melyik csoportjába osztanak majd be engem a nyugdíjbiztosítás céljából? Minek az alapján sorolják be az ellenállási mozgalom részvevőit az egyes csoportokba, és a teljes öregségi járadékra való jogosultságnak mi a korhatára?

Az ellenállási mozgalom részvevőit, akik megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyeket a külföldi csehszlovák hadsereg tagjaira és a felszabadítás nemzeti harcának más tagjaira vonatkozó Tt. 255/1964 sz. törvény, továbbá a légionáriusok elhelyezéséről szóló és a Tt. 196/1946 sz. törvény alapján kiegészített Tt. 462/1919 sz. törvény szab meg, a nyugdíjbiztosítás céljából négy csoportba sorolják be.

Az első csoportba az ellenállás olyan részvevőit sorolják be:

1. akik legalább 4 évig fejtettek ki ellenállási tevékenységet, és az alatt legalább 6 hónapon át

a) katonai tábori szolgálatot teljesítettek fegyveres alakulatokban,

b) a fasiszta üldözés következtében fogságba szenvedtek,

2. akik legalább 2 évig teljesítettek katonai tábori szolgálatot fegyveres alakúitokban,

3. akik aktív repülők vagy az ellenség hátországába ledobott ejtőernyősök voltak,

4. akik harcokban estek el, vagy a fasiszta üldözés következtében börtönbe kerülve, ott meghaltak, továbbá az említett okoknál fogva teljesen (részlegesen) megrokkantak, és rokkantságuk a nyugdíjjogosultság

elérésének a napján még fennáll,

5. akik megszakítás nélkül folytatták ellenállási tevékenységüket 1939-től a felszabadulásig.

A második csoportba azok tartoznak:

1. akik legalább 2 évig fejtettek ki eletnállási tevékenységet, és

ez alatt legalább három hónapon át

a) hadi szolgálatot teljesítettek fegyveres alakúitokban,

b) a fasiszta üldözés következtében börtönben sínylődtek,

2. akik legalább 6 hónapon ét hadi szolgálatot teljesítettek fegyveres alakútokban,

3. akik legalább 4 évig folytattak ellenállási tevékenységet s közben nem felelnek meg az első csoport feltételeinek.

A harmadik csoportba az ellenállási mozgalom olyan részvevői tartoznak:

1. akik fegyveres alakulatok tagjai voltak, vagy a fasiszta üldözés következtében börtönökben szenvedtek,

2. akik legalább 1 évig fejtettek ki ellenállási tevékenységet s közben nem tesznek eleget az T. és 11. csoport feltételeinek.

A negyedik csoportba azokat soroják be:

1. akiknek az ellenállási tevékenysége egy évnél rövidebb ideig tartott,

2. akik 1945. májusában részt vettek a felkelésben (a felkelés részvevője a Tt. 255/1946 sz. törvény 1. §, 1. bek. 1. Te. f) betűje értelmében minden olyan személy, aki 1945 májusában részt vett a felkelésben, a harcokban elesett, súlyosan megsebesült vagy egészségét másféle súlyos kár érte), és nem tesznek eleget az I., a II. és a III. csoport feltételeinek.

Az első világháborúellenes zendüléseinek a részvevőit a negyedik csoportba sorolják be.

Minthogy ön az ellenállási tevékenységben 1939-től tartósan és megszakítás nélkül részt vett, azért a nyugdíjbiztosítás céljából az ellenállási mozgalom részvevőinek az első csoportjába sorolják majd be.

A teljes öregségi járadékra való jogosultság korhatárát az I. és a

II. csoportban úgy szabják meg, hogy a férfiaknál a 60 éves kortól, a nőknél az 55 éves kortól az ellenállási tevékenység minden megkezdett éve után leszámítanak 1 évet úgy, hogy az I. csoportban a férfiak szükséges korhatára legalább 55 év, a nőkét pedig 50 év legyen, a II. csoportban viszont a férfiaknál legalább 57, a nőknél 52 év. A III. csoportban azoknál, aki klegalább 6 hónapot töltöttek fogságban fasiszta üldözés következtében, a teljes öregségi járadékra való jogosultság korhatára a férfiaknál 59 év, a nőknél 54 év.

Az ellenállás részvevőjének az öregségi és rokkantsági járadéka a nyugdíjbiztosítás folyósításakor bármilyen más járadékkal együtt nem haladhatja meg a havi 2500 koronát. Legkisebb összege azv I. csoportban 1400 korona, a II. csoportban 1200 korona, a harmadik csoportban 1000 korona és a IV. csoportban 800 korona havonta. Ugyan ilyen összegben folyósítják az ellenállási mozgalom részvevőjének, ha megállapították számára a társadalmi nyugdíjat is.

Ha valaki az ellenállási tevékenység okozta egészségromlás következtében állást változtat, akkor a nyugdíjának kiszámításához szükséges átlagos havi jövedelmet, amennyiben az számára előnyösebb lesz, annak a jövedelemnek az alapján határozzák meg, amelyet az ugyanolyan minősítésű dolgozók érnek el abban a hivatásban, amelyben azelőtt az ellenállási mozgalom részvevője dolgozott.

Mikor mehet nyugdíjba ?

Kőén Gyuláné dubovcei olvasónk levelében írja, hogy 48 éves, 25 éve özvegy, egy gyermeket nevelt fel. Eddig 22 ledolgozott éve van, ebből 16 az efsz-ben, ahol jelenleg is dolgozik.

Az 1964/103 sz. efsz nyugdíjtörvény szerint azok a nők, akik legalább 25 évet dolgoztak le, amely időbe be kell számítani áz efsz nyugdíjbiztosítás idején kívül az

1948. október 1-től kezdve ez egyéni gazdálkodási tevékenységet, valamint az időpontra való tekintet nélkül a munkaviszony idejét a következő korhatárok betöltése esetében szereznek igényt öregségi nyugdíjra:

az 53. életévük betöltésével, ha 5 vagy több gyermeket neveltek fel, az 54. életévük betöltésével, ha 3 vagy négy gyermeket neveltek fel, az 55. életévük betöltésével, ha legalább 2 gyermeket neveltek fel, az 55. életévük betöltésével, ha egy gyermeket neveltek fel, az 57. életévük betöltésével, ha nem neveltek fel gyermeket. Mindegyik esetben feltételt képez, hogy az igény megnyíltakor a biztosítás még tartott.

Továbbá öregségi nyugdíjra van igénye az efsz-ben (a gyermekek számára való tekintet nélküli dolgozó nőnek a 60. életéve betöltésével, ha 1943. október 1-töl kezdve legalább 20 évi efsz nyugdíjbiztosítási évet, vagy mint egyéni gazdálkodó, illetve mint az egyénileg gazdálkodó együtt dolgozó felesége (családtagja) az efsz munkatevékenységgel együtt szerzett 20 beszámítható nyugdíjévét. További feltétel, hogy a nyugdíj igény keletkezésekor és előtte legalább 5 éven át megszakítás nélkül érvényben volt a nyugdíjbiztosítása.

Végül öregségi nyugdíjra van Igénye annak a nőnek is, szintén a gyermekek számára való tekintet nélkül, aki betöltötte 65. életévét és vagy mint efsz tag, vagy mint egyénileg gazdálkodó legalább 10 nyugdíjévét szerzett és nyugdíjbiztosítása az igény megnyílásakor érvényben van.

Az utolsó két esetben pétidéként be kell számítani a rokkantjáradék folyósításának idejét, a betegállományos időket, azokat az időket, amikor szülési segélyt vagy a kisgyermek ápolása címén pénzsegélyt élvezett, továbbá pótidőként be kell számítani — a gyermekéről — vagy anyai gondozást helyettesítő ellátásba fogadott gyermekről — annak hároméves koráig való gondoskodás Idejét is.

Az ön esetében a válasz tehát az, hogy legkorábban az 56 életéve elérésekor szerezhet igényt öregségi nyugdíjra.

öregségi nyugdíj vagy rokkantjáradék?

Szecei Ernő sazdicet fSzázdl lakoz levelében frja, hogy 1950-ben betegség következtében hosszabb ideig betegéllományos, majd rnkkantjáradékns volt. Mivel a rokkantjáradék (feltehető, hogy részleges rokkant járadékról vau szó) összege alacsony volt és olvasónk egészségi állapota megjavult, rendes munkaviszonyban ledolgozott 15 évet és most, 80. életéve betöltése után kérelmezte az öregségi nyugdíját. — Olvasónk kérvényére olyan értelmű választ kapott, hogy esetét az 1904/101 sz. törvény 116. § 2. bekezdése értelmében kell elbírálni, mivel még 1957. ajnuár 1. előtt keletkezett а rokkantjáradéka és a rokkantjáradékra való igénye 1964. július 1. után (az említett törvény hatálybalépésének napja) továbbra is fennáll.

Az olvasónknak megküldött átirat szerint a Nyugdíjigazgatóság megkeresi a levícei (Léva) járási szociális biztosítási véleményező bizottságot, hogy vizsgálja meg az ön egészségi állapotát, vajon rokkantsága fennáll-e még az öregségi járadék-igény keletkezésének időpontjában is. Ha a válasz — mint feltehető — az ön számára kedvező lesz, az öregségi nyugdíj Iránti kérvényét érdemben letárgyalják.

A Nyugdíjigazgatóság válasza megfelel a törvény Idézett rendelkezésének és feltehető, hogy az említett módon ügye — bár kis késéssel — rendezést nyer.

Ha a vélemnyezési bizottság döntése az ön számára kedvezőtlen lenne, a törvény merevségének megszűntetése címén (odstránenie tvrdosti zákona) kérelmezze majd a Nyugdíjigazgatóság elnökéhez címzett .külön, kérelemben a kivétel engedélyezését (öregségi nyugdíj folyósítását). Dr. F. J.

»