Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-07-01 / 26. szám

I 1972. Július 1. т SZABAD FÖLDMŰVES 15 ^«e*r'TUt>NIVAI.ÖK Földhasználat juttatás alapján Az egységes földmúvessznvetkeze­­tek járási konferenciáin sok szó esett e földalap kihasználásáról is. foggal, mert a mezőgazdasági dolgozóknak ez az alapvető termelési eszköze a mezőgazdasági termelés további fej­lődésének nélkülözhetetlen feltétele, a mezőgazdasági termelés további fejlődése viszont az egész népgazda­ság arányos és effektiv fejlődésének egyik előfeltétele. Ezért tartjuk cél­szerűnek tájékoztatni olvasóinkat a földhasználati jog egyik fontos intéz­ményéről. Ez: a földhasználat jutta­tás alapján. A szocialista mezőgazdasági nagy­üzemi termelés fejlődése megköveteli, hogy a mezőgazdasági talajállományt nagyobb egységekbe összpontosítsák. Amikor az egységes földművesszövet­kezetek alapításának időpontjában egyesítették a földeket, nem alakul­tak ki önállóan olyan nagyobb egysé­gek, amelyeken az egységes földmű­­vesszövetkezetek megkezdhették vol­na a magasabb színvonalé gazdálko­dást. Különösen a faluszocializálós kezdetén az alacsonyabb típusú egy­séges földművesszövetkezetek alapí­tásakor, a földművesszövetkezetek ta­lajállománya még nem volt alkalmas a gépi berendezések alkalmazására és kihasználására. Ezt a kedvezőtlen helyzetet megoldandó, keresni kellett olyan jogi megoldást is, amely lehe­tővé tette a nagyobb talajegységek kialakítását, amelyek alkalmasak vol­tak a szocialista mezőgazdasági nagy­üzemi termelés megvalósítására. A föld tulajdonjogát nem érintve ala­kult ki az űj haszonélvezeti intéz­mény — a földhasználat juttatás alap­ján. ami elősegítette az említett prob­lémák megoldását. Ezt szükségessé tette a földalap gazdasági-műszaki rendezése (HTÜP) keretében végre­hajtott tagosítás. Az adott problema­tikát jogilag szabályozta a Tt. 47/1955 sz. a HTĎP-re vonatkozó intézkedé­seket tartalmazó kormányrendelet, valamint a HK 212/1955 sz. végrehaj­tási utasítása, amit később a Mező­gazdasági, Erdészeti és Vízgazdálko­dási Minisztérium máig is érvényes HK 27/1958 sz. rendeletével helyette­sítettek. A juttatás alapján történő földhasz­nálat (haszonélvezet) joga a HTÜP keretében bizonyos jogilag meghatá­rozott cselekmény eredményeként ke­letkezik. A HTÜP keretében az eljá­rás vagy az efsz, vagy az állami gaz­daság, vagy esetleg máé olyan szocia­lista szervezet javaslatára Indul meg, amelyiknek javára történik, vagy pe­dig, ha áitalánoa közérdekről van szó, a jnb mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási ügyosztálya hatá­rozatának alapján indítják meg az el­járást. Az efsz javaslatát a HTÚP végrehajtására a szövetkezet vezető­sége, a tagsági gyűlés határozata alapján, a hnb révén, juttatja el a jnb illetékes ügyosztályára. Az állami szocialista mezőgazdasági szervezet vezetője terjeszti be a felettes szerv jóváhagyásával. A jnb mezőgazdasági ügyosztálya ellenőrzi, hogy a javas­lat megfelel-e a valóságnak és alkal­masak-e a gazdasági és politikai fel­tételek a javaslat realizálására. Főleg azt állapítja meg, hogy mi a véle­ménye a szövetkezeti tagoknak és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, meggyőződésük-e, hogy a földterület kiigazítása szükséges és előnyösen javítja gazdálkodásukat. A jnb mező­­gazdasági ügyosztálya megállapítja, hogy a községben a HTÜP végrehajtó, felkéri az illetékes tervező intézetet, dolgozza ki a kiigazítás műszaki le­hetőségeiről és végrehajtásáról széló szakvéleményét, majd az ügyosztály a javaslatot jóváhagyás végett a jnb tanácsa elé terjeszti. A jnb tanácsá­nak határozatát közli a javaslat be­nyújtójával és értesíti ez illetékes hnb-t is. A HTÜP-t vagy egyszerű, vagy összesített terv alapján hajtják végre. A HTÜP végrehajtásának fontos szerve a helyi tagosíté bizottság. Ezt a hnb tanácsa alakítja meg abban a községben, ahol a HTÜP-t végre kell hajtani és a bizottság munkájában részt vesznek a hnb, az efsz, az álla­mi gazdaság és az egyénileg gazdál­kodó parasztok megbízottai. A juttatás alapján történő földhasz­nálati jog keletkezéséről a jnb illeté­kes szerve határoz. A terv jóváhagyá­sával és érvénybe lépésével kialakul a juttatás alapján történő földhasz­nálatra való jogcím. A HTÜP-ügyekben a határozati jog a nemzeti bizottsá­gok illetékes szerveinek hatáskörébe és nem az efsz (vagy az állami gaz­daság) hatáskörébe tartozik, ahogyan azt a gyakorlatban a földtulajdono­sok — néha tévesen — tudni vélik. A juttatás alapján történő földhasz­nálati jog különleges haszonélvezeti jog. ami akkor illeti meg a lelek tu­lajdonosát, ha a telkét a szocialista mezőgazdasági szervezet talajállomá­nyához csatolják ás számára más tel­ket utalnak ki, amelynek nem válik tulajdonosává, hanem csak használó­jává. A földhasználat jogosultjának széleskürti'jogai vannak, joga van a telek hozamára, megváltoztatja a lé­nyegét, építkezhet rajta (ha Ilyen jel­legű a talaj). Jogvédelmet igényelhet mindenkivel szemben, aki Illetéktele­nül avatkozik bele használati Jogaiba. Tehát ugyanolyan jogai vannak, mint­ha a telek tulajdonosa lenne, azzal a kivétellel, hogy a kiutalt telket nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. A használati jog tartósan össze­függ a telek tulajdonjogával, amely­­lyel kapcsolatban kiutalták. A kis- és középparasztoknak a sa­ját telkükkel azonos fajtájú haszná­lati telekre van igényük. Ilyen ese­tekben a használati telkek juttatásá­nál abból az alapelvből kell kiindul­ni, hogy a juttatott föld a jogosított saját (eredeti) telkével azonos faj­tájú (kultúrák), azonos terjedelmű, azonos bonitásű legyen, megközelítő­leg azonos távolságban terüljön el és a saját telekkel azonos gazdasági ál­lapotban legyen. A földhasználati jog módosítása, vagy megszűnése az illetékes nem­zeti bizottság határozata alapján tör­ténik, lényegében a HTÚP-vel azonos elvek alapján. Az ilyen jog megszün­tetésére jelenleg a leggyakrabban úgy kerül sor, hogy az egyénileg gaz­dálkodó parasztok belépnek a föld­műves szövetkezetekbe, amelyek szö­vetkezeti gondozásba veszik a hasz­nálatra kiutalt földet is. így a föld­­használati jog a faluszociaiizálás elő­rehaladásával zsugorodik. Ebből a szempontból a földhasználati jog csak ideiglenes és átmeneti. 'ÁLASZUNK Toborzási járulék visszatérítése Helyes gazdálkodás a gumi­abroncsokkal A gumi gyors és rendellenes kopása helytelen kerékállásból, a kerekek rossz beállításából keletkezik, amikor az összetar­tás vagy a dölésszög az előirt értéknek nem felel meg. Ilyen esetben a kerék nemcsak gör­dül, hanem kissé „csúszik“ is az úttesten. Ez a hiba a leg­gyakrabban akkor következik be, ha az első kerék a Járda­­szegélynek, kődarabnak ütkö­zik. A vezető sokszor csak any­­nylt vesz észre, hogv a kerék nekifeszül a járdaszegélynek, pedig ez már elegendő, hogy a kerék állása megváltozzon. A kerékállást mindig műszerrel kell ellenőrizni vagy beállítani, ez a javítóüzemek nagv részé­hen megtalálható. Saját ma­gunk, műszer nélkül, a beállí­tásra ne vállalkozzunk. A rossz kerékbeállítás esetén a gumi­abroncsok külső vagy belső széle kopik rendellenesen. A rossz lökéscsillapltók miatt az abroncs futófelületén lapos kopásfoltok keletkeznek. A rossz lökéscslllapltót ki kell cserélni, mert a gumik gyors kopásán kívül a rugók kifára­dása és törése Is bekövetkez­het. A lökéscsillapító cserénél beszerelés előtt speciális készü­lékkel kell ellenőrizni a csil­lapítás mértékét, és ezt szintén csak a javítóüzem tudja elvé­gezni. Mind a kerékbeállítást, mind a lökéscsillapítók állapo­tát rendszeresen ellenőrizni kell, hogy a keletkező egyéb hibákat is megelőzzük. A leg­helyesebb, ha a cseréket öt- és tízezer kilométeres karbantar­tási szakaszoknál végezhetjük el javítóüzemben. A vezetési módszertől Is na­gyon függ a gumik élettartama, mert az erőszakos gyorsítások (különösen állóhelyzetböl, ami­kor „kipörgnek“ a kerekek), majd a hirtelen fékezéseknél a kerekek csúszása, erősen kop­tatják a futófelületet, százon felül közlekedő kocsiknál szin­tén gyorsabb a gumik kopása. Ha a gumiabroncsok levegő­nyomása nagyobb vagy kisebb az előírt értéknél, ez szintén rendellenes kopást idéz eló, lapos guminál a futófelület két széle, míg a túl feszesre fújt guminál a futófelület közepe kopik gyorsabban. Jó úton a la­pos gumi (0,7 atmoszféra alatti nyomáson) vászna gyorsan tönkremegy. A túl kemény ke­rék gödrös, köves úton szen­ved jobban. A rendszeresen és jól kar­bantartott, megfelelő módon vezetett autónál egyenletes a gumik kopása és 3—5 éves élettartam Is elérhető. Van azonban ennek még egy továb­bi feltétele is: a gumik ápolá­sa; ezt legalább félévenként úgy kell végezni, hogy a gumi­abroncsok mindkét oldalát pa­raffin- vagy glicerinolajjal erő­sen bedörzsöljük, meggátoljuk az öregedés egyik tipikus je­lét, e repedezóst. Egy olvasónk levelében a követke­zőt kérdi: Az egységes földművesszö­­vetkezet traktorosa munkábalépéskor toborzási járclék címén 25П0 Kcs-t kapott. Milyen összeget köteles ebből visszatérfteni, ha a kikötött határidő előtt meg akarja szüntetni munkavi­szonyát? A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Közleményének 20. ré­szében 1967. VI. 23-án megjelent 31. sz. utasítás értelmében toborzási já­rulékot fizetnek az egységes földmfl­­vesszövetkezetben munkát vállaló szakembereknek, ha ezek kötelezik magukat, hogy öt évig a szövetkezet­ben fognak dolgozni. Az idézett utasítás 2. cikkelyének 4. bek. értelmében a dolgozó a teljes összeget köteles visszatéríteni, ha a szerződés megkötésétől számított há­rom éven belül megszünteti munka­­viszonyát az egységes íöldmflvesszö­­vetkezettel. Amennyiben az egységes földművesszövetkezetben legalább há­rom évet ledolgozott, úgy, csak az összeg kétharmadát köteles visszaté­ríteni. A Munka Törvénykönyvének 46. és 51. §§-ban felsorolt feltételek, ame­lyek teljesítése mellett a járulék visszafizetésétől el lehet tekinteni, azokra az esetekre vonatkoznak, ami­kor a szervezetet megszüntetik, a dol­gozó megbetegszik és betegsége miatt nem végezheti a vállalt munkát, vagy ha a dolgozó házastársát követi an­nak lakóhelyére. Az adott esetben nincs szó a Munka Törvénykönyvben feltüntetett esetről. Tekintettel a mondottakra, az egy­séges földművesszövetkezet helyesen járt el, ha követeli a járulék vissza­fizetését. APg^HIRPETrS SZÜLETÉSNAPI JÓKÍVÁNSÁG A legdrágább édesapának, Latika Sándornak, Lédecre, 60. születésnap­jára szívből gratulál: neje, lánya Ir­ma, fiai: Karcsi, Józsi és Gyuri. Sok örömteli csókkal kedveskedik négy unokája: Venoui, Jitka, Katica és Szilviké. Miről írnak a szlovák mezőgazdasági szaklapok ? EKONOMIKA POĽNOHOSPODÁRSTVA 8. számában a lap több érdekes cikket ts közöl. Ezek egyi­kében bemutatja Pavol Molnár mérnököt, a gépállomások és a mezőgazdasági gépjavító üzemek újonnan megalapított szak­ágazati igazgatóságának főigazgatóját és a vele folytatott be­szélgetésben megismerteti olvasóközönségét e termelési gaz­dasági egység, küldetésével, céljaival, tevékenységével és táv­lataival. A CSKP KB és az SZLKP KB áprilisi plenáris.-eióeel. valamlDÍ a szövetkezetek VIII. kongresszusa határozatai megvalósítá­sának szükségességére és módozataira mutat rá clkkébsn Ján Záhoran mérnök. Az élelmiszeripar távlati fejlesztése as 1980-as esztendőig és az e téren szükséges beruházások kér­déseivel foglalkozik a lapban Vojtech Beňa. a mezőgazdasági és élelmzeésügyl miniszter helyettese. A lap további cikkeiben a jelen kor néhány igen fonto» kérdését elemzt, többek/között a mezőgazdaságnak nyújtott «olgáltatáeok kérdését, valamint Otakar Zajko mérnök CSc tollából. cikket közöl ez Irányítóé rendszeréről, valamint a számvitel vezetéséről és kihasználá­sáról a mezőgazdasági üzemekben. A lap további cikke az állattenvésztés normáinak tökélete­sítésével és a Jutalmazás köröli kérdésekkel foglalkozik. To­vábbi cikkel a munka, a munkafeltételek és a munkakörnyezet kérdéseit taglalja a sertéstenyésztés terén. Belgiumi tanulmányúján szerzett tapasztalatairól számol be az olvasóknak Miroslav Grznár mérnök a bratislaval Ökonó­miai Főiskola docense, melyben ismerteti a belga mezőgazda­ság ökonomikáját és szervezését. CHOV HOSPODÁRSKYCH ZVIERAT A lap 6. számában a szarvasmarha-tenyésztés fontosságára mutat rá, mivel pártunk Központi Bizottsága áprilisi plénuma is e kérdés fontosságát emelte ki. Az állattenyésztésben az összpontosítás és a szakosítás bevezetése a borjak összponto­sítását is megköveteli. A nagy borjúistáilőkban azonban ko­moly kérdést jelent a borjak egészségi állapotának fenntar­tása, nem beszélve erről, hogy az ilyen nagy befogadóképes­ségű borjúistállók építése is komoly kérdés. Ebben igyekszik segítséget nyújtani a lap egyik cikke, amelyben a szerző tanácsot ad, hogyan lehet átalakítással kellő borjúlstállót üzembe helyezni, s ugyanakkor tanácsot ad a jelenlegi hiá­nyosságok eltávolítására is. Értékes tanulmányt közöl a lap a jól értékesíthető hűs­­sertéselöállításról és tanácsot ad az ilyen hússertés kineme­­sftésére a hibridek felhasználásával. Az Ilyen jellegű terme­léssel a nitrai járásban találkozunk, ahol e téren a koncentrá­ció is a legnagyobbnak mondható. Érdekes cikk a lapban a szarvasmarha nagyüzemi hizlalá­sáról, amely módszer Romániában igen elterjedt. A juhtenyész­téssel foglalkozó anyagok közül említést érdemel a Bajől Ál­lami Gazdaság Juhtenyésztés! tapasztalatairól szóló cikk. A lap Júniusi számában foglalkozik még a nagyüzemi baromfite­nyésztéssel és bemutatja a tranífn! Járás közös szövetkezeti baromfiüzemének fejlesztési programját, mely a szakosításon és a kooperáció kihasználásán alapul. PÖDA A ÜRODA Hazánkban egyre növekszenek a gabonafélék termesztésé­nek fokozását célzó Igények. Ezt elsősorban a növekvő élet­­színvonal, a lakosság számának növekedése, valamint az állat­­tenyésztés struktúrájának megváltozása Indokolja. A pártha­tározatok, valamint a szövetkezetek VIII. kongresszusának határozatai Is komoly figyelmet fordítottak a gabonakérdés megoldására. Ezt mezőgazdaságunk alappilléreként nevezték meg, amelytől egész népgazdaságunk függ. A gabonafélék betakarításának nagyüzemi technológiáját alkalmazva gyakran gondot okoz a szalma. A szalmát a földön elégetni már nem szabad, és hogyan szántsuk be, hogy ezáltal ne csökkenjen я későbbi veteménvek terméshozama, ezzel a kérdéssel foglalkozik a lap további cikke. Az olvasók érdeklődését bizonyára felkelti majd a lapban közölt anvag, amely a jobb minőségű fehérjetartalmú kukorica kérdésével foglalkozik. E kukorica Ipari feldolgozásakor mi­nőségileg értékesebb fehérjét nyerhetünk, amelyeket a kemé­nyítő melléktermékeként nyernek, és jől felhasználható az ál­latok takarmányozására. Egy további anyag a galantal járás kukoricatermesztőinek tapasztalataival foglalkozik. Ezen kívül töb más érdekes anyag tarthat számot az olvasók érdeklő­désére. ZÄHRADNfK A lap vezércikke részletesen tájékoztat a gyümölcs-, zöldség és a szőlő engedélyezett fajtáiban bekövetkezett változások­ról. További anyaga átfogó képet nyújt Szlovákia gyümölcsé­­szetének fejlődéséről és foglalkozik egyrészt az intenzív és az extenzív gyümölcsösök jelenlegi állapotával, valamint elemzi a fajtaválaszték kérdéseit e gyümölcsösökben. Növényvédelmi rovatában a lap foglalkozik a gyümölcsöket fenyegető beteg­ségekkel és rámutat a hatékony védelem lehetőségeire. A zöldségtermesztői részben e számban indul egy újabb cikksorozat, amely a kertészeti gépekről szől, és bemutatja a mezei zöldségek gépi művelésére alkalmas berendezéseket. Egv további cikke az iparilag feldolgozható zöldség termesz­tésének távlatait mutatja be a kelet-szlovákiai kerületben, s ugyanakkor értékeli a termelők és a feldolgozó Ipar közötti kapcsolatokat, rámutatva azokra az utakra, amelyek e kap­csolatok Javítását eredményezhetik a termesztők teljes meg­elégedésére. A lap 6. számában külföldi zöldségtermesztő ta­pasztalatokat Is közöl a Magyar Népköztársaságból. Igen színes és tartalmas a lap virágkertészeti része Is. Sok képet mutat be a Bratislavában megrendezett III. nemzetközi világkiállításról, a továbbiakban pedig tájékoztat a virágok fajtaválasztékában bekövetkezett változásokról. Érdekes cikk­nek számít a szakosított magyarországi kertészeti szövetkeze­tek gazdálkodásának tapasztalatairól szóló cikk, mely a sasadt mezőgazdasági termelőszövetkezet virágkertészeti tapasztala­tait Ismerteti. Ezenkívül a lapban számos más értékes szak­cikk található. (ja) t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents