Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-08-26 / 34. szám
-SZABAD FÖLDMŰVES 1972. augusztus 26. Felszámolják a termelés aránytalanságait Ä CSKP XIV. és az EFSZ-ek VIII. országos kongresszusa is hangsúlyozta, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági üzemekben előforduló termelési aránytalanságokat fel kell számolni. E cél megvalósítása érdekében mit tesznek a- kelet-szlovákiai kerületben, erről beszélgettem a minap Juraj Mikita mérnökkel, a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium kelet-szlovákiai kerületi kirendeltségének vezetőjével. Megtudtam, hogy a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése terén elért eredményeik ma már konkrétan bizonyíthatók, ám hiányosságok is előfordulnak. Mikita elvtárs az eredményekről és a hiányosságokról a következőket mondta: — Az utolsó ötévben elért gazdasági eredményeink azt bizonyítják, hogy mezőgazdasági üzemeink sokat fejlődtek, sőt országos méretben a legtöbbet mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szakaszán. Ha összehasonlítjuk az 1961—65-ös évek eredményeit, megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdasági termelés a kerületben 59 százalékkal emelkedett, míg az országos átlag csak 29 százalék volt. Tehát a fejlődési eredmény duplája az országos átlagnak. Szép eredmény ez, az örvendezés azonban korai volna, mert még nagyon sokat kell tenni a termelékenység növelése érdekében, hogy sikeresen teljesíthessük a CSKP XIV. kongresszusa által megjelölt feladatokat. Mi. a fejlődést nem globálisan nézzük, hanem differenciáltan értékeljük, mivel csak így tudjuk az egyhelyben való topogást felszámolni. Érdemesnek _ tartom megemlíteni, hogy azok a szövetkezetek és állami gazdaságok, melyek a múltban gyenge eredményt értek el, az utóbbi öt évben felfejlődtek, az elsők közé sorakoztak, a szövetkezeteknek egyharmada és az állami gazdaságok kétharmada azonban még így is jóval a kerületi átlag alatt van, de bőven akadnak olyanok, melyek a termelés terén csökkenést mutatnak ki. Ugyanis az ország egyetlen kerületében sincs olyan nagy termelési differenciálódás az élenjáró és a kullogó mezőgazdasági üzemek közt, mint a mi kerületünkben. 9 Milyen természetűek az említett aránytalanságok? — Erre számtalan példát felhozhatok a gazdálkodás különféle szakaszairól. Például a trebišovi (Terebes) járásban lévő Iškovce-i (Isk) és a višňoví szövektezet egyforma feltétel mellett gazdálkodik, mégis az iski szövetkezet az utolsó három évben 100 korona költség mellett 21 koronás tiszta hasznot ért el állami juttatás nélkül, ezzel szemben a višňoví szövetkezet 21 százalékos ráfizetéssel gazdálkodik. A kosicei [Kassa] járásban a péderi szövetkezet 34, a Caňai pedig 32 százalékos jövedelemmel, a Ždan-i szövetkezet pedig 12 korona ráfizetéssel gazdálkodik. Hasonló a helyzet a vranovi járásban is. A Jastrabie-i szövetkezet 29 százalékos hasznot ér el 100 korona költségre, a pavlovcei pedig 22 százalékos ráfizetést mutat ki. A michalovcei járásban a Vmna-i szövetkezet 25 százalékos jövedelmet ér el, a svätuši szövetkezet pedig 10 százalékos ráfizetést mutat ki. Az állami gazdaságoknál még roszszabb a helyzet. Például a Streda nad Bodrogom-i állami gazdaságban (Bodrogszerdahely) 5 százalékos jövedelmet érnek el, ezzel szemben a szomszédos Slovenské Nové Mesto-i gazdaság 11 százalékos ráfizetéssel gazdálkodik stb. A legjobb eredmény a poprádi, valamint az iglói járásban van, mivel termelési aránytalanságok ott nem fordulnak elő. A felsoroltak azt bizonyítják, hogy az elmaradott szövetkezeteknél és állami gazdaságoknál nem a területi felosztásban kell keresni az aránytalanság okát, hanem máshol. Amikor egyes szövetkezetek és állami gazdaságok termelési elemzést végeznek, rájövünk, hogy nem az éghajlati, illetve természeti feltételek a rossz eredmények okozói, hanem az irányítás elégtelen színvonalában kell keresni a hibát. Ha ellenőrzést tartunk az ökonómiai szempontból alacsony színvonalon lévő szövetkezetekben és állami gazdaságokban, mindig komoly fogyatékosságok bukkannak elő a termelésben. A legtöbb hiba a növénytermesztésben, az agrotechnika rossz alkalmazásában van. Bizonyíték erre, hogy a kései vetés és a szakszerűtlen trágyázás következtében az őszieknek 11 százalékát k'ellett kiszántani, s a megmaradt ősziek vetésterületének 12 százalékáról nem értük el a tervezett hektárhozamot. 9 Milyen hiányosságok fordulnak elő az állattenyésztésben? — Az elmaradott üzemekben az állattenyésztés irányításával van a legtöbb baj és a felelőtlenül végzett takarmányozás, valamint a munkadíjazás is hozzájárult ehhez. Átlagosan a kerületben 100 korona értékű termelésre 80 korona értékű takarmányt használtak fel, de a Stará Ľubovňa-i járásban 89, a Bardejov-iban 88, a trebišoviban 85 és a Humenne-i járásban 84 korona értékű takarmányt használtak fel. Az állami gazdaságokban azonban még rosszabb a helyzet. Az elmaradott gazdaságok állattenyésztésében dolgozók munkadíjazása körül ugyancsak nagy rendetlenség uralkodik. Főképpen a rozüavai, a bardejovi és a svidníki járásokban, mivel 100 korona termelékenységre 42 koronát fizetnek, holott a kerületi átlag 25 korona. Az ellenőrzés folyamán megállapítottuk, hogy a košicei járásban lévő čížaticei szövetkezet 150 ezer korona állami támogatást kap, s a választott borjakért mégis 122 koronát fizet darabonként a gondozóknak, holott a kerületi átlag 50 korona. Hasonló hiányosságokra bukkantunk a svidníki járás chotčai szövetkezetében, ahol szintén állami támogatással tartják fenn magukat, s 100 liter tej kitermeléséért 86 korona munkadíjat fizetnek. Nagy hiba az is, hogy az elmaradott szövetkezetek és állami gazdaságok vezető dolgozói nem a hibák eltávolítására törekednek, hanem azokat indokolpi próbálják. Ezeket a vezetőket mindenhol meg lehet találni, csak a mezőn vagy az istállóban nem, ) ahol szervezni kellene a munkát, s felügyelni a minőségre. Nincs olyan rossz föld, mely csupán 10 mázsás hektárhozamot teremne gabonafélékből, s nincs olyan rossz tehén, mely csupán 1500 liter tejet adna. A rossz eredményekért a felelősség feltétlenül a gazdára hárul. 9 Hogyan akarják a hibákat felszámolni? — Kitűztük a feladatot, hogy ez év végéig a gyengén gazdálkodó szövetkezeteket és állami gazdaságokat részben átszervezzük és a jövő év végéig pedig a kerület összes ilyen gazdaságait átszervezzük. Ezzel elérjük, hogy a kerület felsorakozzon a többi jól gazdálkodó kerületekhez. Tudjuk, ez nem könnyű munka, de elegendő tapasztalattal rendelkezünk, s minden járásunkban van rá konkrét példa miként járjunk el az elmaradottság felszámolásában. A feladatok teljesítése a JMTI-re hárul. Tudjuk, hogy az összes mezőgazdasági üzemeket nem lehet sablonosán irányítani, mert minden gazdaságban más a probléma, melyet differenciáltan kell megoldani. (in) Hasznosítják a földalapot A Sikenička-i (Kisgyarmat) Efsz a terv szerint ’fejlődő állatállománya mellett az 1972-es évi egyéb tervfeladatait sikeresen teljesíti. Legeredményesebb volt náluk a tejtermelés, ahol a tejelékenység tervmutatóját a múlt évi valósággal szemben tehenenként 750 literrel emelték. Hogy a szövetkezet ezen célkitűzése nagyon is megalapozott, azt mutatja a félévi kiértékelés is, ahol az időszakos tervet jócskán túl is szárnyalták. A szlovák tarkafajta marha kiváló egyedi tenyésztése s a szakszerű gondozás meghozta a kívánt eredményt. És persze ehhez nagyban hozzájárult a jó takarmányalap is. A földalap termőerejének hasznosításánál rangos helyre került a rekultiváció. A Garamtól a községig húzódó kevés hozamú rétek és legelőkből az utóbbi évek során 150 hektárt törtek fel. A „szűz“ föld az első évben például 55 q/h gabonaterméssel, másutt pedig 450 q/h silőkukoricaterméssel hálálta meg a gondoskodást. Az akció jelentőségét szembetűnően úgyis jellemezhetnénk: korábban egy hektár termése 14 q széna volt, most pedig a terület minden hektárja 12 ezer koronás nyerstermelési értéket nyújt. Ám a szövetkezeti tagok nem állnak meg ennél a lépésnél. Összesen 546 hektárnyi területre nagy felületű öntöző rendszer építését irányozták elő, mely Sikenicka és a szomszédos szövetkezet földjeit a rendszeres öntözéssel serkenti a belterjes termelés fokozására. Az öntözőrendszer vize a Szikince patak új medréből szivattyú rendszerrel kerül a csövekve, tehát a vízellátás folyamatos, olcsó és nem igényes az emberi munkára. A rekultivációt az elhanyagolt öreg j szőlőhegyek 60 hektárjánál is véghez viszik. Itt a tíz hektár régi gyümölcsös mellé 1980-ig még 40 hektárun új gyümölcsöst telepítenek, a jelenlegi 40 hektárnyi szőlőt pedig további 12 hektárral bövitik. Az elmondottak és a vázolt elvek alapján az efsz tevékenységét méltán úgy értékelhetjük, hogy termelésük nagyon sok mutatóban nár az ötéves terv előirányozta színvonal közelében tart. GÁBRIS JÓZSEF, Nové Zámky Az ügyeletes állatorvos egy napja Czombat reggel 7 óra. Fülledt, * meleg az Idő. Átvesszük a szolgálatot. A komárnői Állategészségügyi Központ ügyeletese Dr. Kulich Péter állatorvos, a technikus pedig Nagy Miklós, ő a telefonügyeletes. Négy elmünk van. Egyelőre még csak ennyi, később azonban lesz több is. Elindulunk. Az első cím Zemianská OlCa (Nemesócsa) F.-ék. Beteg a sertésük. A házszáinot nem diktálták be. Várnak ránk a hnb épülete előtt. Megérkeztünk és sehol senki. A név után keressük a címzettet. Három ilyen nevű is van a faluban. Félórába kerül, de megtaláljuk. A sertés állapota nem aggasztó. Csomó van a hasában. Ezzel várhattak volna hétfőig. Megsértette, s gyűlik. Régebben történhetett, s csak most vették észre, így megijedtek. Ichtiolos kenőcsöt írunk ki, s 4—5 nap múlva a csomót felvághatjuk. Kilenc óra van. Irány az Okoličná-i (Ekel) Állami Gazdaság. Egy üsző felfúvódott. A gázokat szondával nem tudták eltávolítani, így megtrokárolták. Szpeszis történt, nem veszélyes. Egy injekció és irány a következő istálló. Ott tizenkét borjú beteg. Vírusos tüdőgyulladásban szenvednek. Nem megyek be, mert nem szeretném haza vinni a betegséget. A kezelés háromnegyed órát vesz igénybe. Kijövet a gondozó felesel, s nem tudja megérteni, hogy miért ugyanazzal az orvossággal oltottunk, mint a körorvos. Tőlünk többet várt. Kis előadást tartottunk állatkórtanból. A Zlatná-i (Aranyos) szövetkezet hat tehenének van tőgygyulladása. Nem kezeljük le, csak gyógyszert hagyunk ott. Azonkívül sok orvosságra Irtunk ki receptet. Következő állomásunk a Nová Stráž-i (Ojfalusi) Állami Gazdaság. Közben üzemzavar van a kocsin. Az idő tizenegyre jár. A hőmérséklet kívül 28 °C, a kovesiban pedig 33. A gazdaságból jelentették: Beteg egy tehén. A betegségnek külső jelei nincsenek. Sztetoszkóppal vizsgáljuk. A tehén szöget nyelt, mely megsértette a szívburkot. Jelentettük a gazdaság vezetőjének, hogy a tehenet vágóhídra kell vinni. Telefonálunk a vágóhídra. $enki sem veszi fel a kagylót. Nem bírná ki hétfőig? KI vállalná a felelősséget? Dél van, mikor ismét Komárnóba érünk. Az autójavítóban megnézetjük a kocsit. Nem találnak különösebb rendellenességet. A központban újabb címeket veszünk fel, s nagyjából elmondatjuk a szimptómákat. B. gazdaság: négy nappal ezelőtt megborjazott egy tehén, azóta alig áll a lábán. Csupán ez a diagnózis. De mikorra megérkezünk, állapota súlyosbodott. Kivezették az istállóból, s kint megkötötték. Azon a helyen megszorult a nap, s így napszúrást is kapott. A kezelés most már csak tüneti. Következő állomásunk Calovec (Megyercs). Itt méhészek várnak. Költésrothadásra gyanakodnak. Az utak felázottak, a kaptárokat nem tudjuk kocsival megközelíteni. Két kilométert gyalogolunk odáig és ugyananynyit vissza. Nincs baj. Közben egy idősebb asszony megállít: felfúvódtak birkái. Szakszerű beavatkozás, s mennénk tovább. Az állami gazdaság zootechnikusa megállít. Elhullott egy hízósertés. Erről már csak Igazolást adhatunk. Komárnőn keresztül ismét Zemianska Olčára KM-ékhez megyünk. Közben kocsink műszaki állapota roszszabbodik. így autószerelőt keresünk. Megtalálja, kijavítja a hibát. Pénzt nem fogad el. Megkeressük a címzettet. Én lépek be először hozzájuk, s a kutya megharap. A sebet fertőtlenítjük, s csak aztán következik jövetelünk célja. Beteg a sertésük. Túlságosan jóllakatták, s megállt a gyomorműködés. Hánytatőt és Injekciót adunk. A következő cím Tôň (Tany) a főút mellett két nagy hajü stoppos áll. Az arra haladó járműveknek integetnek, de egy sem áll meg. Ellenkező irányban megyünk, de nekünk is intenek. Talán valami baj történt. Megállunk. A két fiúnak nincs úticélja, csak kocsizni szeretne. Szidják a soffőröket, különösen a nőket, hogy nem álltak meg. „Három autó is elhagyott, amelyben egymaga ült az öreglány és nem állt meg“ — mondja az egyik. Mi is gondoljuk a magunkét és a legközelebbi megállónál kitesszük őket. Aztán megkeressük a címzettet. Nincsenek otthon. A szomszédasszony azzal fogad, hogy várjunk egy cseppet, mindjárt jönnek. Húsz percet vártunk, s megérkezett a tulajdonos. Beteg a sertése. Nagyon ‘beetették. . Este van. A következő cim Holiare, az efsz. Két sertés, egy üsző beteg. Mire odaérkezünk már csak az éjjeliőrök vannak ott. Semmiről sem tudnak. Ezzel az úttal tartoztunk az ördögnek. GYÖRGY ELEK IV. RÉSZ Az utóbbi ötven év kutatásai nagyon kibővítették ismereteinket a mezőgazdasági tudományok minden vonatkozásában. A nagy felfedezések már csak ritkán fűződnek egy névhez, mert többnyire egész kutatócsoport munkájának az eredményei. Ezen időszak alatt tudománnyá fejlődött a talajvizsgálat, a talajvédelem, a növényi tápanyagforgalom és a talajalkotó organizmusok ismerete. Horace Greonley amerikai újságíró és államférfi volt a mélyszántás (25 cm) első propagálója. Szerinte a szántás azért fontos, A földművelés mert megkönnyíti a csapadék íalajbajutását, megakadályozza elfolyását és lehetővé teszi a gyökerek talajbahatolását. Ezzel egyidejűleg alakult ki a talajnedvesség megőrzésre az ún. portakarő elmélet, mely a Wisconsin! Kísérleti Állomás King nevű kutatójához fűződik. Megfigyelte, hogy a talajvíz hatására a kapiiarltás segítségével a víz felfelé áramlik a talajoszlopban és végül a felszínen elpárolog. Ezt az üvegcsövekben létrehozott talajoszlopokon a kapilaritás elve alapján bizonyította be. Azt is megfigyelte, hogy a talaj felszínét kb. 10 cm mélységig fellazítva csökken a felületi párolgás és a vízveszteség sebessége. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a talajt főleg eső után kell fellazítani. Szerinte ideális helyzet ha porréteg takarja a talajfelületet. Erről az elméletről későbben kiderült, hogy helytelen a kísérleti eredmények értékelésével együtt. A portakarő elméletből kifolyólag a felszín lazítására főleg a kultivátorozás terjedt el nagymértékben. Olyan jelszavak voltak, hogy „a kultivátorozás az egyetlen hatásos módszer a víztolvaj klíma elleni harcban“. Általánossá vált az századunk elején a gyakorlat, hogy lókapával vagy * kunivátorral a termés betakarításáig folyamatosan lazították a talaj felszínt. A mélyítő szántás nem vált általános szokássá, mert a lovak vonó ereje nem volt hozzá elegendő. Ma már tudjuk, hogy a túlzott kultivátorozás nemcsak a termelési költségeket növeli, hanem sok helyen hozzájárul a talaj széletoziós károsításához. A talajnedvesség megőrzésére azzal is törekedtek, hogy minél kevesebb művelettel végezzék a munkát. így például a nagy kukoricatermő vidéken elterjedt, hogy a kukoricát a szántással egymenetben vetették el. A földművelés gyors fejlődésének századunkban nagy szerepe van a műtrágyafélék elterjedésében. Ez a századfordulóig' elég lassú volt, de a következő harminc évben gyorsult, míg az utóbbi évtizedben rohamossá vált. A századforduló idején azt tartották, hogy a növények fejlődéséhez tíz elem szükséges, most pedig már 16 elemet tartunk számon. Az állatokkal és .bizonyos növényekkel kapcsolatosan további öt egészíti ki a sort. Ezeket mikroelemeknek nevezzük. Nagyon kevés szükséges belőlük, de hiányuk különféle betegségeket válthat ki. Például Ausztráliában nagy hiány volt a fontos molibdén nyomelemből a talajban. Pótlásával tízszeresére sikerült emelni a legelők hozamát. Egy gombostűhegynyi kobalt pótlása a juh életét vagy halálát döntheti el. TARR GYULA mérnök V w tudománya Idén kitűnő cukorrépa-termés várható országszerte.
