Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-08-26 / 34. szám

1971. augusztus 26. SZABAD FÖLDMŰVES A juhtenyésztés fejlesztéséért Mint a mezőgaz­dasági termelés egyéb ágazataiban, úgy a juhtenyész­tés vonalán is lé­nyeges javulást kell eszközölni az elkövetkező évek folyamán, hogy si­keresebbé, eredmé­nyesebbé és gazdaságosabbá váljon hazánkban a juhtenyésztés. A távlati célkitűzések szerint foko­zatosan növelni kell Szlovákiában a juhok számát, egészen 1,2 millió da­­rabra. Az elkövetkező években a hús­termelés, valamint a gyapjú- és bor­termelés fokozása, s nem utolsó sor­ban a tej- és tejtermékek termelésé­nek állandósítása lesz az érdeklődés középpontjában. A közel 600 ezer da­rabbal történő állománynövelés lehe­tővé tenné, hogy évente mintegy 2100 tonna gyapjúval többet produkáljanak Szlovákia juhtenyésztői. A szóbanforgő ágazat termelésének sikeres fejlesztésének hogyan s mi­kéntjével több tudományos intézet foglalkozik. A Gazdálkodás Tudomá­nyos Intézete (ŰVSH, Bratislava) pél­dául kidolgozta a juhtenyésztők szá­mára a Szlovákia nagyüzemi juhte­nyésztésében megvalósítható optimá­lis szervezési és termelési megoldá­sokat. A szakszerűen kidolgozott út­mutatás nagy segítséget nyújt a kel­lő összpontosítás megvalósításában, valamint a juhtenyésztésnek az egyes körzetek gazdálkodási rendszerébe történő besorolásánál. A Juhtenyésztési Kísérleti Intézet dolgozói sem tétlenkednek. A közel­múltban fejezték be pl. a' bárányok korai elválasztására irányuló kísér­letek első szakaszát. Céljuk, hogy az eddigi hagyományos báránynevelési módszer helyett kidolgozzanak egy másik, eredményesebb eljárási módot, amely karakterénél fogva teljes mér­tékben kihasználhatná az egyre in­kább iparszerűvé váló állattenyésztés lehetőségeit. A kísérletek első szakaszában az ellés utáni 24 óra elteltével történő leválasztás eljárási módszereit vizs­gálták. A kísérletek kiterjedtek az utódnevelés további folyamatára is, melynek során elsősorban a külön­böző tejpóyókat próbálták ki, továb­bá megfigyeléseket végeztek az anya­tej és különféle gazdasági takarmá­nyok kombinált adagolása segítségé­vel megvalósított elválasztást és utődnevelést illetőleg is; ez utóbbi kísérleteknél más-más időtartamú volt a tejjel történő takarmányozás tartama. A kísérletek eredménye egyöntetű­­lég bizonyítja, hogy igenis alkalmaz­hatóak ezen módszerek a bárányne­velésben, s ezzel lehetőség nyílik a juhtenyésztés új nagyüzemi tenyész­tési eljárásainak bevezetésére, első­sorban a hízóbárányok tartásába. —bor— ■ litván „Olajne“ szovhoz lege­­lőin súlyos károkat okozott az 1968-as szárazság. A szakemberek és a vezetők elhatározták, hogy a le­gelők öntözését a közeli folyó vizével oldják meg. Beszerezték a szükséges szivattyúkat és műanyag csöveket, vásároltak egy DDN—45 típusú öntö­ző berendezést. Mindez a beruházás hektáronként 455 rubelt igényelt. ESŐ­RENDELÉSRE A következő, vagyis az 1969-es év is igen aszályos volt, s így bőven ka­matozott a befektetett pénz . Nem is volt semmi hiba az állatállomány ta­karmányellátása körül. Ősszel kiszá­mították, hogy az öntözött legelők hektárja átlagosan 150 mázsa szénát adott. A szovhozban minden 100 liter tej önköltsége két rubellel kevesebb volt, mint a szomszédos gazdaságok­ban. Litvániában komoly hagyományai vannak a tervszerűen előkészített le­gelőknek. A kilencedik ötéves terv­ben 60 ezer hektár ilyen legelő léte­sítését irányozták elő. Mintegy tizen­háromezer hektár újonnan létreho­zott legelőn az öntözést is megvalósít­ják, hogy a csapadékban szegény esz­tendőkben is biztosítani tudják a jó termelési eredményeket. (—) Kétezres tejtermelő nagyüzem az NDK-ban A nagyüzemi tejtermelés tapasztalatai Az egész világon óriási méreteket ölt a mezőgazdasági termelés egyes ágazatainak gépesítése, korszerűsíté­se, a termelési technológiák szaka­datlan fejlődése. A tudományos dol­gozók és gyakorlati szakemberek kö­zös erővel fáradoznak a jobb terme­lési eredmények eléréséhez szüksé­ges optimális alapfeltételek megte­remtésén. Eddigi munkájuk eredmé­nyeként jelentős sikereket értek el az állattenyésztés vonalán is. Sajnos, minden erőfeszítés ellenére talán a tehéntartás, illetve a tejtermelés sza­kaszán lépett előre legkevesebbet a nagy üzemi állattartási technológiák kifejlesztésének, a fölmerülő problé­mák megoldásának ügye. Az utóbbi időben hazánkban is sokat foglalkozunk a tejtermelés to­kozásának kérdésével, az egyesített mezőgazdasági üzemek termelésének ezirányú szakosítása lehetőségeivel, stb. Ezért érdeklődéssel tanulmányoz­tam át a Szlovák Mezőgazdasági Tár­saság egyik véletlenül kezembe ke­rült tájékoztató jellegű kiadványát, melyben részletesen bemutatják az egyik NDK-beli tejtermelő kombiná­tot. A DEDELOWI (prenzlaki járás) nagykapacitású tejtermelő kombinát lényegében egy magasfokú szakosí­tással rendelkező tejtermelő üzem, mely cca ezer hektár földterületen gazdálkodik. A farmon 2 ezer tehén van összpontosítva. A tejtermelő kom­binát (pontos elnevezése KOG Milch­viehanlage Dedelnw) további 7 mező­­gazdasági üzemmel — hat LPG = Eísz és egy VEG = ÄG — kooperál. Az együttműködő gazdaságok összterü­lete 6800 hektár, ebből 400 ha rét. Az üzemek az NDK mezőgazdasági szem­pontból intenzív termelő körzetében találhatók, ahol évente mintegy 500 mm csapadék hullik. A növénytermesztés — teljes és tökéletes gépesítéssel ellátva, beta­karító és betakarítás utáni termény­kezelő gépsorra) felszerelve — a ta­karmányfélék, gabonafélék és cukor­répa termesztésére van szakosítva. Zöidtakarmányből 650, cukorrépából 350, gabonafélékből 42—46 mázsa kö­rül mozog az átlagos hektárhozaro. A 12 hónap alatt fölépített tejter­melő üzem 1969 január elsejétől üze­mel. A farmon az almozás nélküli állattartást részesítik előnyben. A híg ürülék istállóból történd eltávo­lítása hidromechanikus és mechani­kus úton történik. Az állatállomány két részre, ter­melő és utódnevelö csoportra oszlik. Az utódnevelő csoport létszáma az összállománynak mintegy 22 százá­ig lékát adja, s ezek az állatok a nagy­kapacitású eiletőben vannak elhe­lyezve. A termelő, vagyis tejelő állatok a szabadtartásos, rostélyos, almozás nélküli istállóban vannak, ahol 90 cm magasságig acél csövekkel elkerített, gumiinatracos fekvőhelyek, boxok vannak kiképezve. Az ellető istálló szintén almozás nélküli, de már rö­­vidállásso, bekötéses rendszerű. A tejtermelő farmon lényegében 32, egyenként 48 tehénből álló csoport van elhelyezve az istállóban. Ezeket a csoportokat a nemi ciklus előreha­ladottsága alapján határozzák meg, állítják össze. Szükséges megjegyezni, hogy az is­tállók egyetlen hatalmas épületben kaptak helyet, amely a padlózat fe­letti takarmányozó vonallal, berende­zései van két részre osztva. Lényegé­ben egy öthajós pavilonról van szó, Gazdaszemmel melynek falai és a tetőzete azonos anyagból — hullámos aiumíniuinleme­­zek, s köztük hőszigetelő polystyrén — készült. A pavilón tökéletes szel­lőztető berendezésekkel van ellátva. Az elkülönített fekvőhelyek és a takarmányozó vályúk közölt 270 cm széles folyosó van. Az állatok több­nyire itt ürítenek, s az ürülék a ros­tokon keresztül az elvezető kanálisba hullik, innen a dugattyús szivattyúk segítségével a gyűjtő tartályba kerül. A karuszelos típusú fejőház 40 fejő állással van ellátva. Ezen fejöszerke­­zet segítségével óránként 160—180 tehenet fejnek ki. Fejés közben ér­dem szerinti mennyiségű szemesta­karmányt kapnak az állatok. A kifejt tej a csővezetéken keresztül a hütő berendezésbe, innen pedig a tejházba, illetve az itt elhelyezet kétezer lite­res „átömlesztő“ tartályba kerül. Eb­ből a tartályból azután földalatti ve­zetékeken át jut el a tej a 7 km tá­volságra lévő tejfeldolgozó üzembe. Naponta kétszer etetnek és kétszer fejnek. Egy csoport (48 tehén) kife­­jése 10—15 percig tart. A fejés gya­korlatilag reggel fél kilenctől este hatig, majd este fél kilenctől reggel hatig tart, tehát lényegében egész nap folyik a fejés. A takarmány adagolása automati­kusan, gépek, végtelenített szállító­­szalagok segítségével történik. A ta­karmányozó vályúnál minden állat­nak megvan a helye, ennélfogva itt már tulajdonképpen beszélni lehet a hasznosság szerinti takarmányozás elvének érvényesüléséről. Az üzem dolgozói és esetleges lá­togatói csakis tökéletes fertőtlenítés után jutnak az épületbe. A látogatók többnyire csak az e célt szolgáló te­levíziós készüléken keresztül kísér­hetik figyelemmel az egyes munka­folyamatokat, figyelhetik meg az ál­latok viselkedését, stb. Az egyes fon­tosabb adatok feldolgozását elektro­nikus számitugép végzi. Mit mutatnak az eredmények? Az inszeminációs munka jő minőségét igazolja, hogy az első fedeztetés (termékenyítés) után 75 n/o-os a fo­gamzás, ami igen fontos a kellő lét­számú állatcsoportok kialakításánál. Ezen a farmon a német feketetar­ka marhát tartják, s a kitermelt te­jet 3,5 %-os zsírtartalomra átszámít­va elérik a 4400 liter egyedenkénti évi tejtermelést. Sajnos, ezen fajták nem biztosítják a kellő zsírtartalmat, ezért a németek egy új, a nagyüzemi gépesített állattartás követelményei­nek megfelelő fajta kinemesítésén fá­radoznak. Ezirányú törekvéseik so­rán a német feketetarka dán Jersey bikával történő fedeztetése (mélyhű­tött, importált spermával) révén nyert Fi generációjú utódokat kana­dai származású, alacsonyabb fajta fríz bikával fedeztették, majd az így ka­pott Rí utúódokat Rí származású bi­kákkal (itt szintén 25 % : 25 % : 50 % a vérösszetétel) fedeztetik, s így kí­vánják fenntartani ezt a vonalat. Ez a kétezres farm naponta cca 25 ezer liter tejet termel és értékesít. A farmon 77 dolgozó van, ebből 36 állatgondozó, s egy gondozóra 55,5 tehén jut. A német szakemberek szerint ezen a farmon egyelőre drágább a terme­lés, mint a hagyományos istállókban, mert drága az épület, sok a műszaki­gazdasági dolgozó. Rájöttek, hogy az állatok nagymértékű összpontosításá­val ugyan csökken a manuális dolgo­zók száma, ám lényegesen növek­szik a műszaki-gazdasági dolgozók iránti igény. Végül meg keli említeni, hogy a kooperációs egységnek egy 500 ha-os ÄG is tagja, mely most előhasi üszők nevelésével foglalkozik. A fiatal álla­tokat a farm éltetőjéből kapják, há­rom hónapos korig tejes, 8 hónapos korig növényi takarmányozást alkal- j maznak, majd átkerülnek az álaltok \ az 1500 férőhelyes új istállóba, ahol .3 a vemhesség nyolcadik haviág ma- i radnak. Innen szállítják el őket a farmra. Itt, az új istállóban egy dol- J gozó — a téli hónapokon több, mert | akkor szilázst stb. kell szállítani ai * istállóba — gondozza az 1500 előhas: üszőt. Egyszóval ez az ÄG látja ei fiatal állatokkal a tejtermelő farmot —kg— r-A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Tej robot — mütej A világ élenjáró tudósai, élelmezéskutatói már évek óta kísérle­teznek a műtej előállításával, ám munkájukat mindezidáig nem koronázta siker. Ezért érdeklődéssel olvastam egy külföldi mező­­gazdasági szaklapban, hogy a legfrissebb jelentések szerint a Német Szövetségi Köztársaság szakembereinek sikerült olyan gépet szer­keszteni, melynek segítségével szagra, ízre, színre a valódi tejjel csaknem azonos értékű folyadékot, vagyis műtejet“ lehet produ­kálni. A világ tudományos szakemberei az utóbbi két évtized alatt vég­zett sokoldalú megfigyeléssel megállapították, hogyan „varázsolja* élvezhető termékké a tehén a füvet, s az egyéb takarmányokat. Képzelhető, milyen összetet, bonyolult folyamat játszódhat le az állat testében, hiszen a rágás, a kérődzés nem lehet elégséges. Bi­zonyított. tény, hogy a tehénnek erjeszteni keil a füvet, segédbak­tériumokat kell beiktatnia és biokémiai átalakításokat kell végre­hajtania, mielőtt egyáltalán hozzájutna a tápanyagokhoz. Ezután következik az átszúrás. Az ilymódon előkészített anyag a gyomor-, a bélfalak, valamint a máj szűrőjén keresztül bejut a vérbe, ahonnan a véráram továbbítja a tőgyhöz, ahol tejjé keveredik. A szóbanforgő szaklap megjegyzi, hogy a tejrobot sokkal egysze­rűbben végzi ezt a bonyolult folyamatot, és ízletes, szinte teljes ér­tékű .műtejet“, illetve tejpótlót ad végtermékkén. Lehetséges, hogy pár év múlva tejrobotoknak építünk majd istállókat? Meglehet, bat egyelőre nem tudjuk, mennyi takarmányból hány liter tejet állít elő ez a „műmicsoda“, és mennyibe kerül egy liter tej kitermelése és nyerhető-e melléktermékként tápanyagpőtlásra alkalmas trágya, mert ugyebár ez Is fontos? (kg) A Wuxal hatása áz almafákra Érdekes kísérletet végeztek egy magyar nagyüzemi gyümölcsös­kertben, ahol a Wuxal készítmé­nyek a télt almafajtákra gyakorolt hatását vizsgálták. A kísérletbe a Jonathán (középtörzsü és legyező­szerű), a Starking (legyezőszerű) és az Arany permen (középtörzsü) fajtákat sorolták be. A Wuxallal (0,3 %-os koncentrá­­tumban) történő levéltrágy ázás­nak a termék mennyiségére és mi­nőségére, valamint a következő év termésképződésének kezdetére gyakorolt hatását vizsgálták, há­rom parcellán. Az egyik területen kétszer, a másikon négyszer per­meteztek, az ellenőrző parcella vi­szont kezeletlen maradt. A permetezést különböző fejlő­dési stádiumokban végezték. Meg­állapították, hogy a kezelt terüle­teken lényegesen jobb volt a ter­més. A Jonathán négyszeri per­metezése 28, illetve 18 %-os, két­szeri kezelése pedig 27. illetve 5 százalékos hozamnövekedést ered­ményezett. A további fajtáknál még nagyobb eltérés volt tapsztalhatő. Lényegesen több volt a 6 cm át­­méretet meghaladó termékek, gyü­mölcsök száma is. A Jonathán négyszeri permetezés után 15 és 17 százalékkal, a Starking 8 %­­kai, az Arany parmen pedig 23 %-kal több nagyobb kategóriába tartozó gyümölcsöt termett. Ezen kívül intenzívebb Volt a gyümöl­csök színeződése, csökkent a sav­tartalmuk s nagyobb lett a cukor- és savtartalom aránya. A négyszer permetezett egyedeknél lényegesen nagyobb volt a hajtások átlagos növekedése, nőtt a termékeny rü­gyek száma és csökkent a liszt­­harmat megbetegedés foka. —r— 20 ezer férőhelyes óriáshizlalda Az Ohlo állambeli (USA) South Charleston-ban adták át 1970—71 telén az Egyesült Államok, sőt a világ eddig legnagyobb szarvas­­marha hizlaldáját, melynek kapacitása teljes üzemelés esetén 20 ezer hízómarha. A hizlalda 8 egymástól 150 méter távolságra elhelyezett és fedett folyosóval összekötött fedett istállóból áll. Az egyes épü­letek mérete 442,5X20,1 méter, s belterületük húsz egyenlőméretű rekeszre van felosztva. A rekeszek mindegyikébe 120 db 225 kg-os, Illetve 100 darab 360 kg súlyú állatot helyeztek el. A hizlalás 140 napos ciklusban történik, 500 kg-os súly eléréséig. Egy állatra tehát 2,8—3,3 m2 jut. A trágya eltávolítása homloklemezes traktorral történik, majd aerobos bomlasztás során a szervestrágya elbomlik a gyűjtőtartály­ban és sterilizálódik. A takarmányozásról teljesen automatizált takarmánykeverő üzem gondoskodik, melynek teljes kapacitása 6,5 óra alatt 225 t takar­mány. Az óriáshizlalda üzemeltetésének egyes fázisait számítógépek dol­gozzák fel. A hizlalás befejezésekor az állat tulajdonosa komplett adatokat kap a súlyszaporulati egységekre eső költségekről, a ta­karmány felhasználásáról, valamint arról, milyenek voltak az egész vállalkozás jövedelmezőségi mutatói. -mt­ezer sertés, mintegy 19 ezer juh és közel 2 millió 100 ezer baromfi volt összpontosítva. Az üzemközi szervezetekben és vállalatokban dolgozott a mezőgazdasági állan­dó dolgozók 8,2 %-a. з)с Űj univerzális munkagépeket kapnak Szovjetunióban a szőlő­­termesztéssel foglalkozó mezőgaz­dasági üzemek. A PRVN 2,5 A és a PRVN 1,5 A jelzésű univerzális ta­lajművelő gépek speciálisan azon szőlőtelepítések részére készültek, melyekben a téli hónapokra be kell takarni a tőkéket. Az első gép a 2,5 méter, a másik az 1,5 méter sortávolságé telepítésekben alkal­mazható. Mindkét gépet lehet szántásra, talajlazításra, takarás­ra, valamint az öntöző barázdák mélyítésére is használni, de vé­gezhető segítségükkel a kitakarás és a műtrágyák mélyebb rétegek­be történő bedolgozása is. Szintén újdonságnak számit á Szovjetunióban a közeljövőben forgalomba kerülő univerzális ve­tőgép, melyet a tök és dinnye ve­­tőmagvának talajba juttatására lehet használni. A gép csillag­alakra veti a magokat, s egyidejű­leg tápoldattal önötzi meg az el­ültetett magokat. A tápoldat ada­golását a magvak talajból történő kimosása nélküli veszély mellőzé­sével lehet szabályozni. —r— jjc Az NDK állattenyésztői jóval megelőztek bennünket a szarvas­marhatenyésztésben elért eredmé­nyek szempontjából. Száz hektár mezőgazdasági földterületen átla­gosan 86,7 marhát, ebből 37,6 fe­jőstehenet tartanak, amivel sajnos ezidálg egyetlen szocialista ország sem dicsekedhet. Két évvel ezelőtt 3327, 1971-ben pedig 3274 liter volt az egyedenkénti átlagos évi tejtermelés, országos méretben. A múlt évben minden hektár mező­­gazdasági földre 1128 liter tejet termeltek. Emellett az egyéb állat­fajokból sem tartanak kevesebbet, mint mi. Múlt évben 148,3 db ser­tés, és 23,4 db juh jutott 100 ha mezőgazdasági földre. Az utóbbi időben jelentős sike­reket érnek el az NDK-ban a szarvasmarha-tenyésztés nagyüze­mi koncentrálása és munkaszer­vezése szakaszán is. Két éve már 1641 különböző üzemközi szerve­zet létezett az NDK-ban, közel 73 ezer dolgozóval. Ezen szerveze­tekben és vállalatokban a műit évben már 70 ezer szarvasmarha, ebből 20 ezer tehén, továbbá 1ST i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents