Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-08-12 / 32. szám
1972. augusztus 12. SZABAD FÖLDMŰVES 15 A mezőgazdaság növényi termékei felvásárlásának szabályairól Teljes erővel halad a gabonabetakarítás — már ahogy azt a mostani Időjárás engedi — és megindult a felvásárlás is. Időszerű ilyenkor kissé átismételni a felvásárlás technikai véghezviteléről kiadott szabályokat, mert ezek ismeretének hiányából a mezőgazdasági termelő szövetkezeteknek igen sokszor jelentős káruk származik. Az aratási időben nincs sok idő megfontolásokra, hosszas tanulmányozásokra és éppen ezért röviden és velősen, könnyen érthetően adjuk meg a főbb irányelveket, amelyeket a gyakorlat dolgozójának tudnia kell. Tehát melyek a fö irányelvek a mezőgazdasági termékek felvásárlását szabályozó 55/67. sz. rendelet (ennek 122/1970. szám alatt megjelent novellizálása) értelmében: 1. A felvásárló vállalat köteles a gabonaféléket még a felvásárlás helyén — ha van arra ott technikai feltétel — mennyiségileg és a vonatkozó norma szabályai alapján minőségileg megvizsgálni. Ha a felek megegyeznek, azonnal kiállítandó a felvásárlási átvételi blokk, elismervény az előírt nyomtatványon, amelyet mindkét fél aláír. Ha nincs megegyezés, a felvásárló vállalat köteles haladéktalanul gondoskodni arról, hogy kihívják a minőségi ellenőrző szerv kiküldöttjét s annak jelenlétében mintát vesznek (három mintát], a mintavételről jegyzőkönyvet írnak röviden, a borítékot lepecsételik, aláírják. Egy példánya megy a hatósági minőségellenőrző tntézhethez (ŠIA), egy marad a termelőnél, egy pedig a felvásárlónál. A hatósági ellenőrző szerv döntése a mérvadó és utána két nap alatt a felvásárló vállalat köteles kiállítani a felvásárlási blokkot. 2. Ha nem jelenik meg a hatósági szerv, akkor Is mintát kell venni közösen s ugyanúgy eljárni, amint azt lentebb említettük. 3. Ha a felvásárló vállalat nem egyezik meg a termelővel a gabona minőségét illetően, a gabonát átveszi s nem tudja igazolni a hatósági ellenőrző szerv minőségi döntését, úgy a termelő által megadott minőség a mérvadó s aszerint kell kifizetnie a felvásárló vállalatnak a gabona árát, sót a mezőgazdasági termelő vállalat ilyenkor utólagosan is bármikor követelheti az általa megadott minőség elfogadását. 4. Ha a termelő és az átvevő vállalat nem egyezik meg a minőség tekintetében, akkor is köteles a felvásárló vállalat a gabonát átvenni (feltéve, hogy a termelő vállalat deklarációja megfelel a normának) és ilyenkor úgynevezett átvételi lapot (elismervényt) állít ki, amelyben feltünteti a beadást végző és átvevő vállalat megjelölését, a gabona nemét, mennyiségét és mindkét fél minőségi nyilatkozatát. Ennek egy példányát köteles kiadni a termelőnek. Ha azután a felvásárló vállalat nem tud felmutatni a hatósági ellenőrző intézettől minőségi ellenőrzési okmányt, akkor a termelő által megadott minőség a mérvadó az elszámoláskor. Gyakran fordul elő, hogy a termelő a felvásárló vállalattal történt megegyezés alapján egyenesen a malomba vagy más harmadik vállalathoz szállítja a gabonát. Ilyenkor állítson ki a termelő minden esetben kiadási blokkot (výdajka) s ebben tüntesse fel a gabona nemét, mennyiségét, nedvességtartalmát és egyéb minőségi megjelölését — osztályát — azt Írassa alá az átvevővel. Ha az átvevő nem akarja aláírni ezt, adja át menynyiségi és gabonanern megjelölési kiadási blokkal s póstán küldje be azonnal a többi minőségi megjelölést. Ha azután nem fut be a hatósági ellenőrző hivataltól az 1. pontban megjelölt módon vett minta alapján a minőségi ellenőrzés, a termelő által megadott minőségben köteles a felvásárló a gabonát elszámolni. Igen fontos szabály, hogy a felvásárlási blokk kiállítása után semminemű reklamáció nem érvényesíthető a termelő vállalattal szemben olyan minőségi okokból, amelyeknek a megállapítását már az átvételkor kellett megtenni a norma alapján. Tehát hiába fogja követelni a felvásárló vállalat a szövetkezettől, állami gazdaságtól, hogy fizesse meg az ő általa kiállított felvásárlási blokk és például a sörgyár deklarációja közti árukülönbözetet. A felvásárlási blokk kiállítása után nincs reklamáció s ilyen nem Ismerhető el. 6. A felvásárlási blokkot mindig azonnal ki kell álltául, amikor a gabonát átvették. Igen ám, halljuk az ellenvetést, hát nem lehet minden egyes traktor-pótkocsi, vagy teherkocsi után felvásárlási blokkokat kiállítani, hisz adíminisztratíve ez nem le-ALBSZUNK n<ÍR0ÍtÖKRE AZ ÜZEMI BALESETÉRT VALÓ FELELŐSSÉG A férjem szereld volt. A munkája közben baleset érte, aminek következtében a kórházban meghalt. Milyen kártalanításra van jogunk nekem és a férjem szüleinek a munkadóva) szemben? — teszi fel a kérdést levelében A. Z. olvasónk. A Munka Törvénykönyve elrendeli, hogyha a dolgozó üzemi baleset kövekeztében meghalt, a szervezet akkor felelőssége terjedelmében köteles — megtéríteni a gyógykezeléssel járó költségeket, — fedezni a temetéssel járó költségek arányos részét. — gondoskodni az elhúnyt hozzátartozóinak létfenntartási költségeiről. — egyszeri kártalanítási öszszeget kiutalni a hozzátartozók számára. A szervezet minderre csak akkor köteles, ha tényleg felelős az üzemi balesetért. A gyógykezeléssel és a temetéssel járó költségeket annak térítik meg, aki azokat eredetileg kifizette. A temetési költségekből leszámítják a betegbiztosításról szőlő előírások alapján kifizetett temetési segélyt. A hozzátartozók létfenntartásáról való gondoskodás csakis olyan személyekkel kapcsolaos, akinek az elhúnyt ellátását, eltartását biztosította, illetve köteles volt nyújtani. E költségek kiszámításához az elhúnyt átlagjövedelme szolgál alapul. Egyszeri kártalanítás a hitvest és a gyermekeket illeti meg, akiknek joga van az árv.asági járadékra. A gyermek 5000 koronára, a hitves pedig 3000 koronára tarthat igényt. Indokolt esetekben kártalanítási összeg az elhúnyt- szüleinek is kiutalható, amelynek a teljes összege 3000 korona. Ennyit röviden a felelősség kérdéséről az üzemi baleset vagy a foglalkozási betegség okozta károkat illetően. Ami az ön konkrét kferdését illeti, a felsoroltak teljesítése férjének munkaadóját terheli. Önnek törvényes joga van az ellátási költségek megtérítésére, s egyszeri kártalanítási összeg kiutalására, s ha férje gyógykezelése és temetése költségekkel járt, joga van ennek a megtérítésére is. A férjének a szüleit illetően, amennyiben ők is igényt tartanak a létfenntartási költségek megtérítésére, megbízhatóan igazolni kell a fiuk által rendszeresen nyújtott segélyösszeg nagyságát. Az egyszeri kártalanítási összegre nincs jogosultságuk, bár a szervezet ezt a szülőknek is megítélheti. Abban az esetben, ha a munkaadó szervezet megtagadná törvényes jogának az elismerését, érvényre juttathatja azt bírósági úlon, egy éven belül attól a naptól számítva, amikor károsodásról értesült, és megtudta, hogy azért ki a felelős. A szülők egyszeri kártalanítását illetően, amennyiben a munkaadó szervezet döntése számukra nem előnyös, kérhetik bírósági - úton jogosultságuk érvényesítését. Ugyanis, a bíróságnak joga van a szülők száméra megítélni az egyszeri kártalanítást, amennyiben megállapítja az eset indokoltságát. hetséges a csúcsforgalomban! Ez igaz, de az Is valő, hogy nem lehet pusztán szóra, vagy emlékezetből végezni a napi elszámolást. Mi a teendő tehát: Minden egyes traktor-szállításról, vagy teherkocsi gabonaleadásáról, a felvásárlást vállalat raktárnokával egyértelmű feljegyzéseket csinálnak és este azulán egyeztetik s akkor állítják ki a felvásárlás! blokkot. A fóelv: egymás jelenlétében egyszerre írják be я jegyzetfüzetbe az egyes beadási adatokat, de azonkívül is minden egyes szállítmány súlyáról és a gabona neméről előterjesztendő a felvásárlási vállalatnak egy kiadási lap, amelyet a raktáros aláír, tehát ne engedjük a traktorost, autösofrőrt gabonabeadáshoz esetenkénti leadási igazolások nélkül a felvásárló vállalathoz. Ehhez nem kell hosszas adminisztráció! 7. Előfordul, hogy a gabona, jelentős nedvességtartalma miatt, nem vásárolható fel. Ilyenkor is átveheti a felvásárló vállalat a gabonát, azonban. nem felvásárlási blokk, hanem csak átvételi elismervény (lístok o prevzatí) ellenében szárításra s annak megtörténte után állítja ki a felvásárlást blokkot. Ilyenkor az átvé telt elísmervénybe beírandó a gabona neme, mennyisége, nedvességtartals az egyéb minőségi jelek azzal a megjegyzéssel, hogy szárításra lett átvéve. Я. Végül néhány szót sztornóról. Előfordul, hogy a felvásárló vállalat a már kiállított felvásárlási blokkot valamely okból sztornírozza, azaz hatálytalanítja vagy úgy, hogy ez érvényét veszti, vagy úgy, hogy helyette újat állít ki. jól jegyezzük meg: semmiféle sztornó nem eszközölhető a termelő vállalat hozzájárulása és jogosult képviselőjének aláírása nélkül. A felvásárló vállalat raktárosa által egyoldalúan kiállított sztornó semmis, ennek nincs jogi megalapozottsága. Ha a raktáros sztorníroz, akkor fel kell tüntetnie a régi felvásárlási blokk dátumát, számát, a leadott gabona nemét, mennyiségét, árát stb. azzal, hogy ezt sztornírozták s helyette újat állít ki. Mind a sztornót, mind az új blokkot alá kell írnia a felvásárlási vállalat raktárosának és a termelő vállalat megbízottjának. Sztornó aláírására nem jogosult a traktoros, hanem csak a szövetkezet elnöke, ökonómusa. agronómusa. A szabály az, hogy akit a vállalat megbíz az áru leadásával, (el van hatalmazva aláírni az átvételi blokkot. Tehát ha nem akarjuk, hogy a traktoros írja alá a felvásárlási blokkot, ezt írásban kell közölni a felvásárló vállalattal s megjelölni, ki jogos a felvásárlási blokkot aláfrni, különben az érvényes. A sztornónál már nincs sző áru átadásról, tehát itt az árut előzőleg már átadó traktoros nem jogosult fellépni, mert nem ad át reábízott árut. A gyakorlati szakember írja e sorokat tapasztalatból és ha betartjuk az elveket, nem lesz súrlódás, nézeteltérés, utólagos vita a beadások el számolásánál. Dr. K. Ö. Magyarországi tapasztalatok Integráció, kooperáció=szakosítás Az Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek közös vállalkozási irodájában szerzett információk alapján látogattunk el az Agárdi Állami Gazdaságba, amely az integrációs ás kooperációs kapcsolatok egyik éld, mondhatnánk legjobb példája. Л vertikális integrációs és kooperációs kapcsolatok kialakulásának következtében valósul meg a szakosítás. Hozzá hasonló hazai példát nálunk még nem találunk. Az állattenyésztésben például felhasználva az eddigi tapasztalatukat és felmérve a legelőnyösebb feltételeket, a sertéstenyésztés domborodik ki. A sertéshús termelésének a szolgálatába állították a növénytermesztést. A szántóterület 85 százalékán kukoricát termelnek, azonban a jövőben ezt egészen 95 százalékra emelik. A 11392 hektáros gazdaságban a nagyarányú szakosítás mellett csak néhány hagyományos vagy jól jövedelmező kisebb ágazatot hagytak. Például a gyömölcsészetet, a szőlészetet, s a 300 hektárnyi nádast. Az állattenyésztésben a baromfitenyésztés mellett évente 1000 tenyészfácánt is tartanak, melyektől 20 ezer tojást adnak el, és a lelőtt fácánokkal együtt egymillió forintot vételeznek be. Híres a komondor és a kuvasz kutya-teuyészetiik is, amelyek közül a legkiválóbbak sikeresen szerepelnek a kutyakiállításokon. Ezeket a kisebb termelési szakaszokat azért említettük meg, hogy szemléltessük: a szakosítás nem zárja ki ilyen termelési egységek fenntartását sem, habár ezek elenyésző jelentőséggel bírnak az összbevétel szempontjából. Az Agárdi Állami Gazdaság tehát a kor követelményeinek megfelelően állítja át a termelést, de ugyanakkor ápolja a hagyományokat is. A fő szempont azonban mindig a gazdaságosság és ennek érvényesülése szabja meg, hogy melyik termelési ág részesüljön előnyben. Váncsa Jenő igazgató a gazdaság helyzetét úgy határozta meg, hogy a nagyarányú integráció és kooperációs kapcsolatokkal — amelyek az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek között jönnek létre és túllépik már az ország határait is — sikerült kialakítani az iparszerú vállalati gazdálkodást. A szakosítás és a kooperáció lényegesen hozzájárult a termelési eredmények fokozásához. Érdekes, hogy a szakosítás keretében kisebb egységek stabilizálódtak, amelyek az önálló elszámolás alapján gazdálkodnak. Az állami gazdaság szervezeti felépítése is az integrációs és kooperációs kapcsolatok szerint alakult ki. Az igazgatónak például van termelési, ökonómiai, és a közös vállalkozásokkal foglalkozó helyettese. Ilyen munkaszervezés lehetővé teszi, hogy a polititkai- és szakképzettséggel rendelkező káderek a legnagyobb mértékben érvényesíthessék tudásukat. A gazdaságban tehát a sertéstenyésztés a legfontosabb és legtöbb bevételt eredményező termelési ágazat. Kiemelhető a punszt a szabó lesi szakosított zártforgós sertéshizlalő üzem, melyet a tervezés alapján egy év alatt építettek fel. A zártforgóban lévő 600 kocától 2,2 évi ellési rotációval évente 12 500 malacot választanak el, amely lehetővé teszi mintegy 1200 tonna sertéshús eladását. A hizlaláshoz a kaposvári sertéshibridet használják, mely igen jól értékesíti a takarmányt. Az új istállók üzembehelyezésével egyidoben folyik a régi épületek korszerűsftése is. A kocák jelentékeny hányada még a régi épületekben van. A gazdaság évente összesen 200 tonna hízósertést és 1000 kocasüldöt ad el. Az új telepek hízói a budapesti vágóhídon kettéhasítva sonkasertésként kerülnek értékesítésre. A szakosítás keretében újabb épületeket helyeznek üzembe és a meglévők korszerűsítésével együtt évente annyi férőhelyet biztosítanak, hogy 4000 tonna hízósertést adhatnak el. A baromfitenyésztésben is a rentabilitás elve érvényesül. A hízóbarnmfi tenyésztés például nem volt sikeres, kevés volt a haszon belőlük, ezért áttértek a tenyészállat nevelésre. Ma már 125 ezer tojótyúkjuk van és évente 18 millió keltető tojást termelnek. Kiemelkedő a börgöndi baromfiüzem, almi 100 ezer húshibrid szülőpárt tartanak. A többtermelést elősegítő kooperációs kapcsolatokban külön említhető az „Agrokomplexum“ munkája, amely összekapcsolja az állami szektort a szövetkezetivei. Ezt a szervezetet az agárdi, enyingi és a sárszentmikiósi állami gazdaságok hozták létre. Később társult hozzájuk nyolc termelőszövetkezet is. Ezen belül tervező irodával is rendelkeznek, mely egyben gyártó, beruházó és kivitelező üzem is. Oj épületek készítésére szerződést kötöttek Csehszlovákjával, és tárgyalások folynak a Szovjetunióval, Lengyelországgal és Jugoszláviával is. A „Futurfabrik“ a tervek szerint 33 nagy hústermelő kombinátot épít, ebből már 12 készen van. Az itt kikfsérletezett típus szerint építették fel például a zvolení és a koSinei hústermelő kombinátot is. Amint a példák is bizonyítják, az integrációs és kooperációs kapcsolatok lényegesen hozzájárulnak a szakosítás kialakulásához, és ilymódon egyes termelési szakaszok lehető legnagyobb fokú korszerűsítésével lényegesen emelkedik a munkatermelékenység. Többet, olcsóbban, kevesebb ráfordítással és nagyobb tiszta haszonnal termelnek. BÁLLÁ JÓZSEF Csomagok a tetőn Nyári idényben a külföldi utakhoz, túrákra, vikendre nagyobb holmik és csomagok szállításához szint? nélkülözhetetlen a tetőcsomagtartó. A hazánkban gyártott és kapható típusok teljesen egyenrangúak a külföldiekkel, sőt egyesek jobbak és célszerűbbek is. Nagyon praktikusak azok, amelyek könynyen összerakhatók, kis helyen elférnek és aránylag olcsók. A felszerelést illetően kétféle rendszer közül lehet választani. Vagy a tetőcsatorna hordja a súiyt, vagy a tető, melyre gumikorongok tapadnak. Ha elég erős a csatorna, melyet általában a tető lemezéből képeznek ki és nem egy külön felszerelt, esetleg alumínium rész, akkor ezt vegyük. Ellenkező esetben a gumikorongos megoldás célszerűbb. A csomagtartót úgy szereljük fel, hogy a tető első felére kerüljön. A felpakolt csomagokat, még rövid útra is kötözzük le, mert ellenkező esetben az elvesztésből származó káron kívül még baleset is származhat belőle, melyért az autós a felelős. A csomagtartóban egy ablakot szállítottak, mert jól feküdt a tartón. A kocsit követő másik autós látta, hogy nagyobb sebességnél az ablakot emelgeti a légáramlás. Figyelmeztetésül kürt- és fényjeleket adott, majd látva, hogy ez nem használ, előzni akart. A másik autós erre gyorsított, amitől az ablak felemelkedett a tetőről, majd a mögötte jövő kocsi szélvédője mellett elsüvöltve a műútra csapódott. Tanulság az esetből, hogy vegyük észre, ha bármely okbői figyelmeztető szándékkal jeleznek, és körültekintően járjunk el a rakodáskor. Még a kötözőzsinőr ts elszakadhat, vagy meglazulhat, különösen, ha súlyosabb és éles holmikat szállítunk. Rögzítés céljára jobban megfelelnek a használhatatlan tömlőből vágott gumiszalagok vagy az autós boltokban készen kapható horgokkal ellátott gumikötelek, melyek állandó húzást fejtenek ki. Óvatos vezető egy idő után megáll, ellenőrizni a felszerelést. Jó módszer, ha az oldaltükröt — különösen, ha mindkét oldalon van — úgy állítjuk be, hogy abból megfigyelhető legyen a tetőn elhelyezett holmi.
