Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-22 / 3. szám
Különböző almaültetvényekről készítettek részletes költség- és hozamelemzést a svájci gyümölcstermesztési kutatóintézetben. A vizsgálatba olyan ültetvényeket vontak be, amelyekben 600, illetve 1000 (a volt hektáronként. Azt állapították meg, hogy ilyen faállomány esetén a termés mennyisége már nem emelkedik a fák számával arányosan. Az elemzés alapján nem javasolják a a termelőknek, hogy a fák számát 1500 fölé emeljék ha-onként, mert ez már az alma minőségét veszélyezteti. A Salad nevű spanyol kutató csoport megállapította, hogy a legtöbb európai, észak- és délamerikai országban azok a kiemelkedő személyiségek, akik 75 évnél magasabb életkort értek el, majdnem kivétel nélkül nagy gyUmölcsfogyasztók. Hasonló megállapítást tett az USA-ra és Kanadára vonatkozóan az életmeghosszabbítással foglalkozó társaság (New York Life Prolongation Association) is. A z időjárás vagy egyéb okok következtében gyümölcsfáink ártalmatlan korhadéklakó (szaprofita) gombái veszedelmes élősdiekké (parazitákká) válhatnak. Gyakori eset, hogy fiatal életerős kajszifa hirtelen féloldalasán elszárad, gutaütést szenved. A tünet, a hervadás oka többféle lehetett: a késő tavaszi erős fagykár sebeket okozhatott, vagy élettani legyengülés a nyári szárazságban, vízhiány, vagy rovarkártétei. Az egyik általam ismert konkrét esetben szeptember folyamán nyilvánvaló lett a gutaütés főoka, mert a kórokozó gomba termőtestei a fa törzsén és vázágai hosszában megjelentek, mutatva a gomba ter-1. A gomba terműtestei kajszifa törzsén. Olvasóink figyelmébe! Nem vitás, hogy a vegyi anyagok alkalmazása egyre nagyobb jelentőséggel bír gazdálkodásunk egész területén. Évről-évre újabb, hatásosabb vegyszereket kap a mezőgazdaság részben hazai, részben külföldi gyáraktól. Mivel e vegyszerek gyorsan cserélik egymást, fontos nak tartjuk közölni a jelenleg használatban lévő hazai és importból szerzett anyagok névsorát, illetve röviden bemutatjuk az egyes vegyszereket, ismertetjük összetételüket és hatékonyságukat. Végül közöljük a használati utasítást. Reméljük, hogy mezőgazdasági üzemeink vezetői, valamint a kertészüedők örömmel fo gadják növényvédelmi lexikonunkat. Növényvédelmi lexikon A c r e x 50 W — lisztharmat és gubacsatka elleni permetanyag. Hatóanyaga: 50 % dobutin (2,4—dinitre—6—sek. butylfenyl —o—izopropyl-karbonát). -Almamoly ellen a készítményt 0,05 %-os koncentrációban használjuk. Az első védekezést rügypaftanás idején alkalmazzuk, a másodikat virágzás előtt, a többit szükség szerint 7—14 napos időközönként. A készítmény alkalmazható az uborka lisztharmat ellen is- 600 g/600 liter vízhez, tehát 0,1 %-nyi töménységben. A betegség első tüneteinél azonnal permetezünk, később a szükséglet szerint Gyártja: Murphy cég — Anglia. A f a 1 o n — A burgonyában, sárgarépában, petrezselyemben és más mezőgazdasági növénykultúrákban előforduló egyéves gyomok irtására hasznosított permetanyag. Hatóanyag: 50 % Hnuren. A gyökereken is felszívódó gyomirtó szer. A növényekbe a leveleken és gyökereken keresztül jut. Hatása 3—4 hónapra biztosított. Az Afalon irtja a mezei veronikát és csibehúrt, a kicsiny gombavirágot, ragadós galajt, a libatopféléket, labodaféléket, az árvacsalán fajtáit stb. A burgonyát ültetés után, de legalább három nappal a kikelés előtt permetezzük hektáronként 2—3 kg-nyi, 400—600 liter vízben oldott vegyszerrel. A sárgarépa és petrezselyem talaját szintén a kiültetés után permetezzük, de megelőzve a magok kihajtását. Ha a talaj ismét begyomosodik, úgy a kultúrnövény két-három valódi levelének megjelenése után ismét alkalmazhatjuk. Az ültetés utáni koncentráció 1,5—2 kg, ha, 400—600 liter vízben oldva. A sárgarépa és petrezselyem kikelése. után a koncentráció csökkentett (1,25—2 kg) ugyanannyi víz hozzáadásával. Kisebb töménységű permetanyagot a könnyű, a koncentráltabbat a nehezebb talajokon használjuk. Ara mezőgazdasági üzemeknek: 62,30 Kčs, bolti ára: 65 Kčs. Gyártja: BASF — Német Szövetségi Köztársaság. A 1 i c e p — a dughagyma, vetett hagyma és tulipán talaját gyomosító, egyéves kétszikű növények irtására használjuk. Hatóanyaga: 25 °/o pyrazon és 20 % BIPC. Az Alicep a gyomok levelén és gyökerén keresztül szívódik fel, leghatásosabb a szikleveles stádium időszakában. Pusztítja a gyujtóványfűt, vadrepcét, libatopot, labodát, az árvacsalánt stb. A hagymát ültelés utáni kelés előtti Időszakban permetezzük ezzel a készítménnyel. Dtighagymára olyankor használjuk, amikor a gyom legérzékenyeb a vegyszerre. A tulipán földjét tavasszal gyomtalanít juk vele, egészen addig, amíg az eléri a 15 cm magasságot. A nevezett növények gyomtalanítására 4 kg/ha mennyiséget alkalmazunk 600 liter vízben oldva. Ára a mezőgazdasági üzemeknek: 62,30 Kčs, bolti ára: 65 Kčs. Gyártja: BASF — Német Szövetségi Köztársaság. Alipur — a bab, paraj (spenót), tulipán és cukorrépa talaját tartja tisztán az egyéves kétszikű gyomoktól. Hatóanyaga: 16,3 % OMU (Cykluron) 10,9% BIPC (chlorbufam).. Az Alipur szelektáló gyomirtószer, amely a gyomosító növényekre azok csírázási fázisában hat. Támadja a gyujtóványfüvet, •vadrepcét, repcsénretket, pipacsot, labodát, a baracklevelű keserűfüvet, mezei tarsókát és egyéb gyomokat. A babot 3 nappal ültetése után permetezzük 400—600 liter vízben oldva 3 kg gyomirtót. Ez a mennyiség egy hektárnyi területre elég. A paraj esetében is ugyanezt a koncentrációt alkalmazzuk. 4 kgAia 400—600 liternyi vízben oldva a tulipán gyomirtására is alkalmazható. Tavaszszal permetezzük a 3—7 cm magasságú növényeket, amíg azok virágot nem bontanak. Ara mezőgazdasági üzemeknek: 52,70 Kčs, bolti ára: 55 Kčs. Gyártja: BASF — Német Szövetségi Köztársaság. (Folytatjuk) —igr— Ne sajnáljuk kivágni jedésát a fában. A kiszáradás okozója a szkizofillumos gombabetegség (1. ábra). Egy másik kertben őszibarackon találtuk ezt a gombát (2. ábra). Hogyan ismerjük fel? Kalapjai szürkésfehérek vagy barnásszürkék, kemények, félkör alakúak, oldalt állók. A kalap alatt a lemezek szürkésvörösek, Y alakúan hasadtak. A gomba élő fába fagysebek, rákos sebek, mechanikai sérülések, rovarrágások útján kerül be, tehát seb-élősködő. Ép fát akkor fertőz, !ha az valamilyen környezeti tényező következtében legyengült. A gomba fapusztítő tevékenysége a külső felületi részekre, a háncsrészre terjed. A háncsszövetben a szállító edényeket eltömi, így okoz gyors kiszáradást. Az elpusztított részeken púpos szút találunk. A kis kéregszú kölcsönös együttélésben van a gombával, és annak szaporító szerveit a fák belsejébe viszi. így aztán egyes helyekről a szkizofillumos betegség kiirthatatlan. A védekezés a következő. Kerüljük el a művelőeszközökkel okozható sebzéseket. A meglevő sebeket éles késsel alaposan tisztítsuk ki, és sebkezelő anyagokkaT zárjuk le. A részlegesen elszáradt fát pedig ne sajnáljuk kivágni. Az „amíg él, maradjon“, helytelen 2. A fiatal fa sebzett törzsén már megjelentek a szkizofillum gomba termőtestei. felfogás, mert így más fáink is megfertőződnek és előbbutóbb elpusztulnak. Dr. HAUSZ MIHÄLYNÉ A méz szerepe táplálkozásunkban A közelmúltban foglalkoztunk a mézben található glykutilfaktorral, mely gyorsítja a méz cukorainak izmokba történő áramlását. Ezáltal a méz gyorsabban és hatásosabban érvényesül szervezetünkben. A jobb megérthetőség szempontjából ismerkedjünk meg a méz keletkezésével. A méz a mézelőméh terméke. Szabadban tehát nem fordul elő. A növények virágaiban édes anyag keletkezik (nektár), mellyel a növény csalogatja a rovarokat, elsősorban a méheket, hogy Tiektárgyűjtésük alkalmával elősegítsék a virágok megporzását, illetve a mag képződését. Itt tehát kölcsönös haszonról van szó. Ez alkalomból meg kell jegyezni, hogy az a haszon, amit a méh megporző munkájával létrehoz, tíz sőt többszörös értékű, mint a méh közvetlen termékei (méz, anyapempő, viasz, méhszurok, virágpor, méhméreg). A munkásméhek felkeresik a mézelő virágokat s azokban keletkezett nektárt felszívják. A növények fajtája szerint a nektárban nemcsak édes anyag főleg répacukor, de szőlő- és gyümölcscukor, hanem ásványi anyagok (mész, foszfor, kálium, vas, mangán, réz, kén, nitrogén stb.), vitaminok, illó olajak, aromatikus anyagok és inhibínek vannak. A méh a nektár felszívásával egyldőben a garatmirigyeiben képződő váladékokat kever a leendő mézbe. E váladékok fehérjeanyagúak s nagyobb részt ínvertáze enzimet tartalmaznak. Az enzimek tulajdonsága, íjogy átváltoztatja a répacukrot szőlő- és gyümölcscukorrá. ( Amikor a munkásméh haza érkezik, nem helyezi el a hozott nektárt a lép sejtjeibe, hanem átadja fiatalabb társainak. Ezek szintén ínvertázeval dúsítják az átvett nektárt, majd érdekes módon tovább sűrítik. Az enzimek nektárba történő keverésével a leendő méz minősége tetemesen emelkedik. Amikor az így felvett nektár annyira megsűrűsödött — vagyis vizének nagy részét elvesztette — a méhek sejtekbe rakják, ahol besűrűsödik s mikor a víz szintje mintegy 20 %-ra zsugorodik a nektárból méz lett. A méhek a sejteket viasszal födik, hogy nedvesség ne érje az anyagot. Tudnunk kell, hogy a méz higroszkópikus, ami azt jelenti, hogy a levegőben lévő vízpárákat felszívja, s ezáltal megritkul. A levegőből különösen az erjesztőgombák a megritkult mézbe kerülhetnek, ahol erjedést, illetve a méz romlását is előidézhetik. Ha a méz szabályos' mennyiségben tartalmaz vizet, vagyis kb. 20 °/o-ot az erjesztőgombák ilyen sűrű mézben nem szaporodnak. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a nektáron kívül a méhek egyéb édes anyagokat 'is gyűjtenek, mint pl. édesharmatot, mely apró élősdiek közreműködésével a növény nedveiben lévő cukrokból áll. így keletkezik igen értékes sötét, főleg erdei méz, jórészt tűlevelű növényekből. Most pedig nézzük még a mézben található anyagok jeleútőségét. Elsősorban a káliumot említjük, mely a méz hamujának 50 %-át képezi. Szervezetünkben a kálium emeli a sejtek falainak átszűrő képességét, mely segíti és gyorsítja az anyagcsere folyamatát. Ezért jótékony hatása van. Vas és réz. A vér hemoglobinja piros alkotórésze, mely közreműködik az. oxigén vér útján történő szállításában. Vas és némi mennyiségű réz nélkül nem képződhet. A test egészségi állapotára tehát nagy befolyással van. A vérszegénység például — amelyet az egyoldalú táplálkozás idéz elő — mézzel gyógyítható. Erre vonatkozóan két fiú táplálkozásának megfigyelése igen tanulságos. A fiatalabb vérszegénységben szenvedett. Vérének hemoglobintartalma csak í>3 % volt. Az idősebb vérének hemoglobin tartalma 70 százalék volt. Noha mindketten ugyanazon módon táplálkoztak azzal a különbséggel, hogy a fiatalabb mézet Is fogyasztott, vérének hemoglobintartalma a kúra befejezés után 82 °/o-ra emelkedett, testének súlya 4 kg al szaporodott, míg az Idősebb vérének hemoglobintartalma a jó étkezés ellenére csak 78 %-ra s testének súlya csupán 1 kg-al növekedett. Háromhetes patkány vérének 100 cmA-ben 11 g hemoglobin volt. Öthetes — tisztán tejjel történő táplálkozás után — vérének hemoglobintartalma 100 cm3-ben 5 g-га csökkent. Amikor ezután 10 héten át a tejbe 20 °/o sötét mézet is kevertek, a vér hemoglobintartalma emelkedett s túlszárnyalta eredetiét, vagyis 100 cm3 vérben 11,4 hemoglobint találtak. A sötét mézek vas- és réztartalma magasab mint a világos nektármézeké. Noha a vas- és réztartalom a mézben nem nagy, mégis elegendő — amint ez az említett példákból is kitűnik — hogy fedezzék szervezetünk szükségletét. Nem vitás, hogy a foszfor szükséges az izmok tevékenységénél s azonkívül az idegek tápláléka. A méz hamujának foszfortartalma 13—14 %. A szellemileg túlfáradt egyéneknél a méz tejben vagy teában történő fogyasztása az idegek lecsillapodásához vezetett. Egy orvos túlfeszített munkája után nem tudott aludni. A különböző tabletták sem használtak számára. Ezekután minden lefekvés előtt langyos tejben felhígított mézet fogyasztott. Fáradságérzete megszűnt, alvása javult. Az emberi szervezetben a foszfor és a mész 4:10 arányban vegyül. Ebből képződnek a csontok, fogak, körmök s a haj. Ha a szervezetbe ezen anyagokból több jutott, mint szükséges, a felesleg lerakódik a csontokba, ahonnan azután szükség esetén elhasználódik. A táplálékban igen fontos a mész. Jelentőségének egy részét mar a fentiekben említettük. Azonkívül fontos a szív izmok zavartalan működésénél is. Amikor az errevonatkozó kísérleteknél kihagyták a meszet az oldatból, mellyel a szivet mesterséges úton táplálták, a szív verése gyengült. Amint azonban az oldatba újra meszet kevertek, a szív működése normális lett. A méz magnéziuma is igen fontos a táplálékban. A magnézium jelenléte tompítja az emberi szervezetben az idegek és az izmok ingerültségét. Moszkvai kórházakban méz adagolásával gyógyítottak sok esetben gyomorfekélyt anélkül, hogy műtétre lett volna szükség. A méz magnéziumtartalma tompította e bajnál fellépő fájdalmakat. Megállapították, hogy a méz rendszeres fogyasztása következtében szűnik a magas vérnyomás. A méz cukrainak fogyasztásával többek között adenylsav is képződik. Ez tágítja az ütőereket, miáltal a vérnyomás csökken, normalizálódik. A méz fogyasztóinak a következőkre hívom fel figyelmüket. Minden méz sajátossága, hogy idővel megkristályosodik. Amely mézben több a szőlőcukor, mint a gyümölcscukor, hamarább kristályosodik. Idővel azonban minden méz sűrű lesz. Ilyenkor sok esetben az a helytelen nézet uralkodik, hogy hamisított mézről van szó. Ez nem fedi a valóságot. Ha azt akarjuk, hogy a kristályosodott anyag újra folyékony legyen, a mézes edényt állítsuk vízbe egy másik nagyobb edényben. Ebben a vizet lassan 40 C°-ra melegítsük. Nagyobb hőmérséklet nem ajánlatos, mert a mézben lévő enzimek, glykutilfaktor, illő olajok, inhibínek hatása leromlik s a méz közönséges szőlő- és gyümölcscukor szirupra változik. A vizet tehát csak annyira melegítjük, hogy újjunkat hosszabb ideig benne tarthassuk. Ennek ismeretében nem ajánlatos a mézet forró teába, tejbe, vagy kávéba tenni, inkább langyos ételbp adagoljuk. A mézet száraz helyiségben, zárt edényben tároljuk. Cinkből, rézből, vasból készült edényeket ne használjunk, kivéve ha az edény kifogástalanul zománcozott, mert a méz savai (citrom, alma, vaj, ecet, tejsav) ezeket a fémeket megtámadják, minek következtében káros vegyületek keletkeznének. A méz tárolása legcélszerűbb üveg-, porcellán-, kő-, őn, vagyis fehér bádogedényekben sötét, nappali világítástól védett helyen. Svanczer £.
