Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 3. szám

Különböző almaültetvények­ről készítettek részletes költ­ség- és hozamelemzést a svájci gyümölcstermesztési kutatóin­tézetben. A vizsgálatba olyan ültetvényeket vontak be, ame­lyekben 600, illetve 1000 (a volt hektáronként. Azt állapí­tották meg, hogy ilyen faállo­mány esetén a termés mennyi­sége már nem emelkedik a fák számával arányosan. Az elem­zés alapján nem javasolják a a termelőknek, hogy a fák szá­mát 1500 fölé emeljék ha-on­­ként, mert ez már az alma mi­nőségét veszélyezteti. A Salad nevű spanyol kutató csoport megállapította, hogy a legtöbb európai, észak- és dél­­amerikai országban azok a ki­emelkedő személyiségek, akik 75 évnél magasabb életkort értek el, majdnem kivétel nél­kül nagy gyUmölcsfogyasztók. Hasonló megállapítást tett az USA-ra és Kanadára vonatko­zóan az életmeghosszabbítással foglalkozó társaság (New York Life Prolongation Association) is. A z időjárás vagy egyéb okok következtében gyü­mölcsfáink ártalmatlan korha­­déklakó (szaprofita) gombái veszedelmes élősdiekké (para­zitákká) válhatnak. Gyakori eset, hogy fiatal élet­erős kajszifa hirtelen félolda­lasán elszárad, gutaütést szen­ved. A tünet, a hervadás oka többféle lehetett: a késő tava­szi erős fagykár sebeket okoz­hatott, vagy élettani legyengü­­lés a nyári szárazságban, víz­hiány, vagy rovarkártétei. Az egyik általam ismert konk­rét esetben szeptember folya­mán nyilvánvaló lett a guta­ütés főoka, mert a kórokozó gomba termőtestei a fa törzsén és vázágai hosszában megje­lentek, mutatva a gomba ter-1. A gomba terműtestei kajszifa törzsén. Olvasóink figyelmébe! Nem vitás, hogy a vegyi anyagok alkalmazása egyre nagyobb jelentőséggel bír gazdálko­dásunk egész területén. Évről-évre újabb, hatásosabb vegyszereket kap a mezőgazdaság rész­ben hazai, részben külföldi gyáraktól. Mivel e vegyszerek gyorsan cserélik egymást, fontos nak tartjuk közölni a jelenleg használatban lévő hazai és importból szerzett anyagok név­sorát, illetve röviden bemutatjuk az egyes vegyszereket, ismertetjük összetételüket és ha­tékonyságukat. Végül közöljük a használati utasítást. Reméljük, hogy mezőgazdasági üzemeink vezetői, valamint a kertészüedők örömmel fo gadják növényvédelmi lexikonunkat. Növényvédelmi lexikon A c r e x 50 W — lisztharmat és gubacsatka elleni permet­­anyag. Hatóanyaga: 50 % do­­butin (2,4—dinitre—6—sek. bu­­tylfenyl —o—izopropyl-karbo­­nát). -Almamoly ellen a készít­ményt 0,05 %-os koncentráció­ban használjuk. Az első véde­kezést rügypaftanás idején al­kalmazzuk, a másodikat virág­zás előtt, a többit szükség sze­rint 7—14 napos időközönként. A készítmény alkalmazható az uborka lisztharmat ellen is- 600 g/600 liter vízhez, tehát 0,1 %-nyi töménységben. A be­tegség első tüneteinél azonnal permetezünk, később a szük­séglet szerint Gyártja: Murphy cég — Anglia. A f a 1 o n — A burgonyában, sárgarépában, petrezselyemben és más mezőgazdasági növény­­kultúrákban előforduló egyéves gyomok irtására hasznosított permetanyag. Hatóanyag: 50 % Hnuren. A gyökereken is felszívódó gyomirtó szer. A növényekbe a leveleken és gyökereken ke­resztül jut. Hatása 3—4 hónap­ra biztosított. Az Afalon irtja a mezei veronikát és csibehúrt, a kicsiny gombavirágot, raga­dós galajt, a libatopféléket, labodaféléket, az árvacsalán fajtáit stb. A burgonyát ültetés után, de legalább három nappal a ki­kelés előtt permetezzük hektá­ronként 2—3 kg-nyi, 400—600 liter vízben oldott vegyszerrel. A sárgarépa és petrezselyem talaját szintén a kiültetés után permetezzük, de megelőzve a magok kihajtását. Ha a talaj ismét begyomosodik, úgy a kul­túrnövény két-három valódi levelének megjelenése után is­mét alkalmazhatjuk. Az ültetés utáni koncentráció 1,5—2 kg, ha, 400—600 liter vízben oldva. A sárgarépa és petrezselyem ki­kelése. után a koncentráció csökkentett (1,25—2 kg) ugyan­annyi víz hozzáadásával. Kisebb töménységű permetanyagot a könnyű, a koncentráltabbat a nehezebb talajokon használjuk. Ara mezőgazdasági üzemek­nek: 62,30 Kčs, bolti ára: 65 Kčs. Gyártja: BASF — Német Szö­vetségi Köztársaság. A 1 i c e p — a dughagyma, vetett hagyma és tulipán tala­ját gyomosító, egyéves kétszikű növények irtására használjuk. Hatóanyaga: 25 °/o pyrazon és 20 % BIPC. Az Alicep a gyomok levelén és gyökerén keresztül szívódik fel, leghatásosabb a szikleve­les stádium időszakában. Pusztítja a gyujtóványfűt, vadrepcét, libatopot, labodát, az árvacsalánt stb. A hagymát ültelés utáni kelés előtti Idő­szakban permetezzük ezzel a készítménnyel. Dtighagymára olyankor használjuk, amikor a gyom legérzékenyeb a vegy­szerre. A tulipán földjét ta­vasszal gyomtalanít juk vele, egészen addig, amíg az eléri a 15 cm magasságot. A nevezett növények gyomtalanítására 4 kg/ha mennyiséget alkalmazunk 600 liter vízben oldva. Ára a mezőgazdasági üzemek­nek: 62,30 Kčs, bolti ára: 65 Kčs. Gyártja: BASF — Német Szö­vetségi Köztársaság. Alipur — a bab, paraj (spenót), tulipán és cukorrépa talaját tartja tisztán az egyéves kétszikű gyomoktól. Hatóanyaga: 16,3 % OMU (Cykluron) 10,9% BIPC (chlor­­bufam).. Az Alipur szelektáló gyom­irtószer, amely a gyomosító növényekre azok csírázási fá­zisában hat. Támadja a gyujtóványfüvet, •vadrepcét, repcsénretket, pipa­csot, labodát, a baracklevelű keserűfüvet, mezei tarsókát és egyéb gyomokat. A babot 3 nappal ültetése után permetezzük 400—600 li­ter vízben oldva 3 kg gyomir­tót. Ez a mennyiség egy hek­tárnyi területre elég. A paraj esetében is ugyanezt a kon­centrációt alkalmazzuk. 4 kgAia 400—600 liternyi víz­ben oldva a tulipán gyomirtá­sára is alkalmazható. Tavasz­­szal permetezzük a 3—7 cm magasságú növényeket, amíg azok virágot nem bontanak. Ara mezőgazdasági üzemek­nek: 52,70 Kčs, bolti ára: 55 Kčs. Gyártja: BASF — Német Szö­vetségi Köztársaság. (Folytatjuk) —igr— Ne sajnáljuk kivágni jedésát a fában. A kiszáradás okozója a szkizofillumos gom­babetegség (1. ábra). Egy másik kertben őszibarac­kon találtuk ezt a gombát (2. ábra). Hogyan ismerjük fel? Kalap­jai szürkésfehérek vagy bar­násszürkék, kemények, félkör alakúak, oldalt állók. A kalap alatt a lemezek szürkésvörö­sek, Y alakúan hasadtak. A gomba élő fába fagysebek, rákos sebek, mechanikai sérü­lések, rovarrágások útján ke­rül be, tehát seb-élősködő. Ép fát akkor fertőz, !ha az vala­milyen környezeti tényező kö­vetkeztében legyengült. A gom­ba fapusztítő tevékenysége a külső felületi részekre, a háncsrészre terjed. A háncs­szövetben a szállító edényeket eltömi, így okoz gyors kiszára­dást. Az elpusztított részeken pú­pos szút találunk. A kis kéreg­­szú kölcsönös együttélésben van a gombával, és annak sza­porító szerveit a fák belsejébe viszi. így aztán egyes helyek­ről a szkizofillumos betegség kiirthatatlan. A védekezés a következő. Ke­rüljük el a művelőeszközökkel okozható sebzéseket. A meglevő sebeket éles késsel alaposan tisztítsuk ki, és sebkezelő anya­­gokkaT zárjuk le. A részlegesen elszáradt fát pedig ne sajnáljuk kivágni. Az „amíg él, maradjon“, helytelen 2. A fiatal fa sebzett törzsén már megjelentek a szkizofil­­lum gomba termőtestei. felfogás, mert így más fáink is megfertőződnek és előbb­­utóbb elpusztulnak. Dr. HAUSZ MIHÄLYNÉ A méz szerepe táplálkozásunkban A közelmúltban foglalkoztunk a mézben található glykutilfak­­torral, mely gyorsítja a méz cukorainak izmokba történő áramlását. Ezáltal a méz gyor­sabban és hatásosabban érvé­nyesül szervezetünkben. A jobb megérthetőség szem­pontjából ismerkedjünk meg a méz keletkezésével. A méz a mézelőméh terméke. Szabadban tehát nem fordul elő. A növények virágaiban édes anyag keletkezik (nektár), mellyel a növény csalogatja a rovarokat, elsősorban a méhe­­ket, hogy Tiektárgyűjtésük al­kalmával elősegítsék a virágok megporzását, illetve a mag képződését. Itt tehát kölcsönös haszonról van szó. Ez alkalom­ból meg kell jegyezni, hogy az a haszon, amit a méh megpor­­ző munkájával létrehoz, tíz sőt többszörös értékű, mint a méh közvetlen termékei (méz, anya­­pempő, viasz, méhszurok, virág­por, méhméreg). A munkásméhek felkeresik a mézelő virágokat s azokban keletkezett nektárt felszívják. A növények fajtája szerint a nektárban nemcsak édes anyag főleg répacukor, de szőlő- és gyümölcscukor, hanem ásványi anyagok (mész, foszfor, kálium, vas, mangán, réz, kén, nitrogén stb.), vitaminok, illó olajak, aromatikus anyagok és inhibí­­nek vannak. A méh a nektár felszívásával egyldőben a ga­ratmirigyeiben képződő vála­dékokat kever a leendő mézbe. E váladékok fehérjeanyagúak s nagyobb részt ínvertáze enzi­met tartalmaznak. Az enzimek tulajdonsága, íjogy átváltoztat­ja a répacukrot szőlő- és gyü­mölcscukorrá. ( Amikor a munkásméh haza érkezik, nem helyezi el a ho­zott nektárt a lép sejtjeibe, ha­nem átadja fiatalabb társainak. Ezek szintén ínvertázeval dú­sítják az átvett nektárt, majd érdekes módon tovább sűrítik. Az enzimek nektárba történő keverésével a leendő méz mi­nősége tetemesen emelkedik. Amikor az így felvett nektár annyira megsűrűsödött — vagy­is vizének nagy részét elvesz­tette — a méhek sejtekbe rak­ják, ahol besűrűsödik s mikor a víz szintje mintegy 20 %-ra zsugorodik a nektárból méz lett. A méhek a sejteket viasszal födik, hogy nedvesség ne érje az anyagot. Tudnunk kell, hogy a méz higroszkópikus, ami azt jelenti, hogy a levegőben lévő vízpárákat felszívja, s ezáltal megritkul. A levegőből különö­sen az erjesztőgombák a meg­ritkult mézbe kerülhetnek, ahol erjedést, illetve a méz romlását is előidézhetik. Ha a méz sza­bályos' mennyiségben tartalmaz vizet, vagyis kb. 20 °/o-ot az erjesztőgombák ilyen sűrű méz­ben nem szaporodnak. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a nektá­ron kívül a méhek egyéb édes anyagokat 'is gyűjtenek, mint pl. édesharmatot, mely apró élősdiek közreműködésével a növény nedveiben lévő cukrok­ból áll. így keletkezik igen ér­tékes sötét, főleg erdei méz, jórészt tűlevelű növényekből. Most pedig nézzük még a mézben található anyagok je­­leútőségét. Elsősorban a káliumot em­lítjük, mely a méz hamujának 50 %-át képezi. Szervezetünk­ben a kálium emeli a sejtek falainak átszűrő képességét, mely segíti és gyorsítja az anyagcsere folyamatát. Ezért jótékony hatása van. Vas és réz. A vér hemoglo­binja piros alkotórésze, mely közreműködik az. oxigén vér útján történő szállításában. Vas és némi mennyiségű réz nélkül nem képződhet. A test egészsé­gi állapotára tehát nagy befo­lyással van. A vérszegénység például — amelyet az egyoldalú táplálko­zás idéz elő — mézzel gyógyít­ható. Erre vonatkozóan két fiú táplálkozásának megfigyelése igen tanulságos. A fiatalabb vérszegénységben szenvedett. Vérének hemoglobintartalma csak í>3 % volt. Az idősebb vé­rének hemoglobin tartalma 70 százalék volt. Noha mindket­ten ugyanazon módon táplál­koztak azzal a különbséggel, hogy a fiatalabb mézet Is fo­gyasztott, vérének hemoglobin­tartalma a kúra befejezés után 82 °/o-ra emelkedett, testének súlya 4 kg al szaporodott, míg az Idősebb vérének hemoglo­bintartalma a jó étkezés elle­nére csak 78 %-ra s testének súlya csupán 1 kg-al növeke­dett. Háromhetes patkány vérének 100 cmA-ben 11 g hemoglobin volt. Öthetes — tisztán tejjel történő táplálkozás után — vérének hemoglobintartalma 100 cm3-ben 5 g-га csökkent. Amikor ezután 10 héten át a tejbe 20 °/o sötét mézet is ke­vertek, a vér hemoglobintar­talma emelkedett s túlszárnyal­ta eredetiét, vagyis 100 cm3 vérben 11,4 hemoglobint talál­tak. A sötét mézek vas- és réz­tartalma magasab mint a vilá­gos nektármézeké. Noha a vas- és réztartalom a mézben nem nagy, mégis elegendő — amint ez az említett példákból is ki­tűnik — hogy fedezzék szer­vezetünk szükségletét. Nem vitás, hogy a foszfor szükséges az izmok tevékeny­ségénél s azonkívül az idegek tápláléka. A méz hamujának foszfortartalma 13—14 %. A szellemileg túlfáradt egyének­nél a méz tejben vagy teában történő fogyasztása az idegek lecsillapodásához vezetett. Egy orvos túlfeszített mun­kája után nem tudott aludni. A különböző tabletták sem használtak számára. Ezekután minden lefekvés előtt langyos tejben felhígított mézet fo­gyasztott. Fáradságérzete meg­szűnt, alvása javult. Az emberi szervezetben a foszfor és a mész 4:10 arány­ban vegyül. Ebből képződnek a csontok, fogak, körmök s a haj. Ha a szervezetbe ezen anyagokból több jutott, mint szükséges, a felesleg lerakódik a csontokba, ahonnan azután szükség esetén elhasználódik. A táplálékban igen fontos a mész. Jelentőségének egy ré­szét mar a fentiekben említet­tük. Azonkívül fontos a szív izmok zavartalan működésénél is. Amikor az errevonatkozó kí­sérleteknél kihagyták a me­­szet az oldatból, mellyel a szi­vet mesterséges úton táplál­ták, a szív verése gyengült. Amint azonban az oldatba újra meszet kevertek, a szív műkö­dése normális lett. A méz magnéziuma is igen fontos a táplálékban. A mag­nézium jelenléte tompítja az emberi szervezetben az idegek és az izmok ingerültségét. Moszkvai kórházakban méz adagolásával gyógyítottak sok esetben gyomorfekélyt anélkül, hogy műtétre lett volna szük­ség. A méz magnéziumtartalma tompította e bajnál fellépő fáj­dalmakat. Megállapították, hogy a méz rendszeres fogyasztása követ­keztében szűnik a magas vér­nyomás. A méz cukrainak fo­gyasztásával többek között adenylsav is képződik. Ez tá­gítja az ütőereket, miáltal a vérnyomás csökken, normalizá­lódik. A méz fogyasztóinak a kö­vetkezőkre hívom fel figyel­müket. Minden méz sajátossá­ga, hogy idővel megkristályo­sodik. Amely mézben több a szőlőcukor, mint a gyümölcs­­cukor, hamarább kristályoso­dik. Idővel azonban minden méz sűrű lesz. Ilyenkor sok esetben az a helytelen nézet uralkodik, hogy hamisított mézről van szó. Ez nem fedi a valóságot. Ha azt akarjuk, hogy a kristályosodott anyag újra folyékony legyen, a mé­zes edényt állítsuk vízbe egy másik nagyobb edényben. Eb­ben a vizet lassan 40 C°-ra me­legítsük. Nagyobb hőmérséklet nem ajánlatos, mert a mézben lévő enzimek, glykutilfaktor, illő olajok, inhibínek hatása leromlik s a méz közönséges szőlő- és gyümölcscukor szi­rupra változik. A vizet tehát csak annyira melegítjük, hogy újjunkat hosszabb ideig benne tarthassuk. Ennek ismeretében nem ajánlatos a mézet forró teába, tejbe, vagy kávéba ten­ni, inkább langyos ételbp ada­goljuk. A mézet száraz helyiségben, zárt edényben tároljuk. Cink­ből, rézből, vasból készült edé­nyeket ne használjunk, kivéve ha az edény kifogástalanul zo­máncozott, mert a méz savai (citrom, alma, vaj, ecet, tejsav) ezeket a fémeket megtámadják, minek következtében káros ve­­gyületek keletkeznének. A méz tárolása legcélszerűbb üveg-, porcellán-, kő-, őn, vagyis fe­hér bádogedényekben sötét, nappali világítástól védett he­lyen. Svanczer £.

Next

/
Thumbnails
Contents