Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-06-17 / 24. szám
1972. június 17. SZABAD FÖLDMŰVES .15 A májusi esőzéseit várható következményei Л kiadós májusi esőzések az ..aranyeső“ fogalmát időn kissé niegknptatták és problematikussá tették. Ismét kézzel fogható bizonyítékká vált, hogy a légköri* termelési tényezők egyik iegfnntnssabbika a tíz. Vetéseink buja fejlődése a talajban lévő és nem kis mennyiségű vegyi tápanyagokat feloldotta, s azt növényeink fel is vették — különösképpen a nitrogén jelentős részét. Sok helyről panasszal fordultak hozzám, mi lehet az oka annak, hogy ennyi eső és bőséges nitrogén ellátás ellenére .kultúrnövényeink sárgulni kezdenek, holott sötétzöld színeződést kellene fölvenniük. Közérdekűségénél fogva, magyarázatul és a helyzet ismertetése céljából a következőket közlöm. A sok víz hatására a talajban levő nitrogén feloldódott s azt a növények többnyire fel is vették. A nitrogénnek az a része, amely salétrom nitrogén formájában lett adagolva és a növény bármi okból nem vette fel, kimosódott a talaj mélyebb rétegeibe, s ott a növények számára fel nem vehetővé vált. A sárgulás oka a talaj levegő ellátottságában beálló zavarokból keletkezik, mivel megbomlott a talajvíz és levegő egyensúlya — a levegő rovására. Normális csapadék viszonyok mellett a talajvíz az ún. hajszálcsöveken (kapilláris) helyezkedik el, melyeknek átmérője 0,2—0,02 mm között váltakozik. Esők esetén átmenetileg vízzel telítődnek a talaj légüregei is az ún. nem kapilláris üregek, de ezek a víz mélyebbre hatolásával ismét szabaddá válnak és levegővel telítődnek, így a lég és víz ellátás újból egyensúlyba kerül. Ha sok az eső és a talaj már mélyebb rétegeiben is vízzel telítődik, úgy a légüregek is víztárolóvá válnak. s a talaj biológiai életében és a növények életfolyamatában beáll a zavar. Tudnunk kell ugyanis azt, hogy nemcsak a talaj földfeletti része igényli a levegőt, de a földalatti része s a növény gyökérzete is. Ez a rendes metabolizmusnak alapfeltétele. Levegő hiányában a szerves anyagok bomlása is vontatottá válik, az ásványosoddal folyamat helyett a huinifikáció lép előtérbe. A talajban keletkező széndioxid nem tud eltávozni. Ez az állapot amolyan kisebb fuldoklási folyamathoz hasonlítható. Ha a talaj mélyebb rétegei innét átveszik a felsőrétegek légüregeinek vízkészletét, a felszabaduló légüregek igen intenziven szinte szívóhatással telítődnek a légkör levegőjével, az anyagcsere forgalom h^yreáll, s a növények sárgulása is megszűnik. Az intenzív légcsere a széndioxid felszínre kerülésében is megmutatkozik, ami viszont élénkebb asszimiláció révén a növények légköri táplálkozásának nyitja meg az útját. A talaj vízzel való ellátottsága nem kívánatos jelenség, vagyis igaza van a közmondásnak, hogy „a jóból is megárt a sok“. Későbbi kihatásában nagy előnyt jelenthet az, hogy tagjaink alsóbb rétege vízzel telítődött, mert bizonyos biztosíték van arra, hogy ez a víz, későbbi csapadék hiány esetén, fedezni fogja a növények fokozódó vízszükségletét. A sárguláson kívül még egy igen kellemetlen hatása volt a sok csapadéknak. Megfigyeléseink azt mutatják, hogy a lucernások első kaszálása elkésett. Ez nemcsak azért hátrányos, hogy minőségileg elöregedett, elfásodott takarmányt takarítanak be, de azért is. mivel az alsó levelek mind elsárgultak és lehulottak, vagyis a takarmány legértékesebb részének jelentős hányada veszendőbe ment. A baj még ezzel nem szűnt meg. A kései kaszálás miatt a lucerna fejlődési ritmusa is lelassult és kaszálási ideje kitolódott az aratási időszakba, ami nemcsak munkatorlódást, de terméshozam csökkenést is okoz. Ez sok termelőt arra csábít majd, hogy a harmadik kaszálás kivárásával pótolja hiányzó szálastakarmány készletét s ezáltal a tarlóját későn töri fel s a búza jó elővetemény helyett rossz előveteményt kap annak minden hátrányával és veszélyével (felületet talajelókészítés, kései vetés, inhiblció, nitrogén depresszió fellépte, rossz áttelelés, kifagyás veszélye stb.j. Mit tehet ilyenkor a termelő? Látszólag keveset, de lényegében igen sokat azállal, hogy felismerve mindazon veszélyt, mely az adott helyzetben fenyegeti, igyekszik elkerülni a csapdákat és az agrotechnikai időpontok legszorosabb betartásával, gondos talajmunkával, szakszerű trágyázással, időben történő vetéssel a legkisebbre csökkenti annak káros hatását. Egy jó orvoshoz hasonlóan kell eljárnunk, aki a megállapított betegség diagnózisához igazítja a gyógyítás folyamatát és azt nem sablonos receptúra szerint végzi. Természetesen mindenkor számolnunk kell az általunk annyira nem befolyásolható természeti tényezők viszonylagos alakulásával, mely szélsőséges kilengéseket eredményez, de azt legtöbbször be is pótolja. Ha számolunk is ezzel a lehetőséggel, munkánkat csak erre alapozni nem szabad. A jó termelő előrelátó és szakmai tudását és ismereteit a mindenkori körülményekhez alkalmazza. Aki ismeri agrotechnika műveleteinek elméleti és gyakorlati várható következményeit, az akkor sem jön zavarba, ha (a nagy ismeretlen) a természet — bőkezűsége vagy mostohasága más, a várttól eltérő helyzetet teremt. A mi feladatunk jelenleg a szokatlanul csapadékos május hatásának felmérése és a jövő évi termeléshez való alkalmazása lesz. Különösen felhívom termelőink figyelmét a lucerna elővetemény megválasztásánál fennálló nehézségekre, s azok leküzdésére, mivel a gabona utáni gabonavetés problémája már többnyire harmadik évébe lép, ahol annak lehetősége s káros hatása már komoly gondokat okoz. Azért hangsúlyozom ezt különösképpen, mivel a „bevált csoda“, hogy azt teszem, ami az adott körülmények között legegyszerűbb és legkönnyebben megvalósítható, most már komolyan növeli a termelés kockázatát. Vigyázat, ne haladjunk az extenzivitás irányába, mert a XIV. pártkongresszus határozatai értelmében a mezőgazdaság feladatai, a jövő fejlődése az intenzitás irányába mutatnak. Prof. Dr. Dr. h. c. Ing. FRIDECZKY A., Dr. Se. A Šafárikovo! Állami Gazdaság (Rimavská Sobota-i járás) felvételre keres 3 zootechnikust spe- . cializált tehénfarmjára, Az állások azonnal elfoglalhatok. Megkövetelt képzettség — mezőgazdasági főiskola vagy mezőgazdasági műszaki középiskola és ötéves gyakorlat. Ugyancsak felveszünk egy ökopómust, közgazdászt a gazdaság főökonómusi funkciójának betöltésére. Az utóbbitól a mezőgazdasági főiskola mezőgazdasági-ökonómiai tanszékén elért vagy az ökonómiai főiskolán elért végzettséget, esetleg szakközépiskolai végzettséget követelnek, ha az illető jártas az állami gazdaságok ökonómiai problémáiban és az említett funkcióban kellő gyakorlattal rendelkezik. A főökonómusi állás 1972. VII.' 1-től foglalható el. Kétszobás összkomfortos lakás egy ikerházban, vagy háromszobás lakás garázszsal rendelkezésre áll. Štátny majetok, Šafárikovo, okr. Rim. Sobota lövőt formáló tervek A szan/asmarha-állomány fejlesztésének távlatai A IREBIŠOVI JÄRÄSBAN Sok szó esik az utóbbi időben a szarvasmarha-állomány fejlesztéséről, s nem véletlenül, mert annak számszerinti növelése világszerte komoly problémát okoz. A CSKP XIV. kongresszusa mélyrehatóan foglalkozott e problémával és feladatul adta az illetékes szerveknek, hogy az ötödik ötéves tervidőszak végéig 18 százalékkal kell emelni mezőgazdasági üzemeinknek a szarvasmarha-állomány létszámát, ami annyit jelent, hogy 100 hektáronként a Jelenlegi 22 helyett legalább 30-at számoljunk. « Mindezekből láthatjuk, hogy a jövőben a szarvasmarha-tenyésztés feladatai szorosan összefüggnek majd a társadalom gazdasági és politikai feladataival. A tej, a tejtermékek és a marhahús-fogyasztással járó fokozódd igények jóval progresszfvebb intézkedésre kötelezik az állattenyésztést szervező és irányító vezetőket. A szarvasmarha-tenyésztés szintje hűen tükrözi az állattenyésztés és az egyes mezőgazdasági üzemek gazdasági megalapozottságát. Ebből kitűnik, hogy az állattenyésztésen belül előtérbe kell helyezni a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését, miáltal biztosíthatjuk az állomány fokozatos számbeli emelkedését 1s. A trebišovi járásban a többéves tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szlovák-tarka tenyészállomány optimális körülmények között helyes válogatással felveszi a versenyt bármelyik európai tejelő állattal. Haladó tenyésztési módszerekkel a hazai tenyészállatoknál több helyen olyan eredményeket értek el, amelyek a jövő szempontjából is biztatóknak minősíthetők. A mezőgazdaság műszaki forradalma küszöbén — joggal elvárható az ipari jellegű modern technológia korszakába való belépés. Ezért olyan szarvasmarha fajtát kell kitenyészteni, amelyik megfelel mindennemű mortoftziolőgiai követelménynek. A trebišovi járás jelenlegi tehénállománya nem felel meg az igényes követelményeknek, ezért a szakemberek kénytelenek lesznek a tenyészálLomány újbóli átnemesítéséhez hozzálátni. Ugyanis mostanáig a trebišovi járásban a tehénállomány jellegének formálásában nem vették tekintetbe az Intenzív nagytermelés követelményeit. A járás területén a tísztavérü tenyészállatoknál a nemesítést program tőleg az egyes jő tulajdonságok átültetésével foglalkozik. A legszélesebb körű tenyészállatok közötti keresztezés főleg a szlovák-tarka és a piros-tarka fajták között lesz megvalósítva. A nemesítés célja olyan állomány kitenyésztése, amely megfelel a nagyüzemi új technológiai követelményeknek, s az egyedek elérik az 5000—6000 literes évi tejhozamot 3,8—3,9 százalékos zsírtartalommal. E cél elérése érdekében szigorú vizsgálat alá vetnek minden állományt, amelyik keresztezésre számításba jöhet. Csak az 1972-es évben — vagyis mostanáig a keresztezésbe a járás mezőgazdasági üzemeiben — 2700 tenyészállat van beállítva. Fokozatosan 198Q-lg a trebišovi járásban lévő tenyészállomány többségét vonják be a nemesítési akcióba, ami előreláthatólag 10 ezer tenyészállatot eredményez. A JTI illetékes szerveitől megtudtam, hogy a szarvasmarha-állomány ilyen célú kereszte7,ése jelenleg még kísérleti stádiumban van, amely főleg arra irányul, hogy ezzel mintegy az állomány 25—27,5 százalékánál elérjék a kitűzött célt. A járásban a haszonállatok nemesítését még 1968-ban elkezdték. A hasznosság javulása főleg a feketetarka tenyészbikákkal megvalósított keresztezés után volt észlelhető, Itt csupán a haszonállatok egy csoportjáról volt szó, amely a törzsállomány kb. 30 százalékát teszi ki. E nemesítésből származó utódoknak a kooperációs viszony kialakítása keretén belül a tejtermelést biztosító haszonállományt kellene képeznie. Ilyen kísérletek folytak a Malé Trakany-i (Kistárkány), Malý. Horeš-í (Kisgéres), boti (Boly) és több állami gazdaságban. A trebišovi járásban több olyan mezőgazdasági üzem van, ahol már a 4000 literes évi fejési átlagnál tartanak. Ilyenek többek között a Veľké Kapüsany-l (Nagykapos), polanyi (Pőlyány), čičarovcel (Cslcser) szövetkezetek. Meg kell jegyeznem, hogy az említett szövetkezetekben különös gondot fordítanak a jóinínöségö takarmányalap biztosítására, és az állatokat is szakképzett, öntudatos emberék gondozzák a gépesítés lehetőségét kihasználva. A mezőgazdasági üzemek a csoportosulások után áttértek a tiszta vérű állomány tenyésztésére. Ezekben a gazdaságokban többnyire az alacsony vérmérsékletű pirostarkák, mint a fajtatiszta állatok lönnek számításba. A többi állatfajták, mint a dán vörös, különböző keresztezésen mennek át, éspedig magas vérmérsékletű pirostarka apaállatokkal. Magyarázatként még azt Is hozzá kell tenni, hogy az (gy kitenyésztett fajtát már nem lehet egyszerűen keresztezettnek tekintene Ez fogja majd képezni az új, nemes szlovák-tarka hazai állományt. ILLÉS BERTALAN A távlatokban való gondolkodás azt diktálja, hogy a Jövő az egyre nagyobb földterületen gazdálkodó mezőgazdasági egységeké. Ezért van az, hogy a Veľký Krtíš-i (Nagykürtös) járásban Is több földművesszövetkezet társul, hogy korszerű, nagyteljesítményű gépeket vásároljon, specializálhassa növénytermesztését, állattenyésztését, s ennél fogva egyre jobban növelhesse a termelési szintet. A járás 44 092 ha mezőgazdasági területén 1969-ben még 53 efsz és 2 állami gazdaság gazdálkodott, s ma, már csak 26 a földművesszövetkezetek száma. A JMTt és я szövetkezetek képviselői között lefolyt tárgyalások eredményességét bizonyítja az a térkép Is, mely a járás efsz-einek újabb terület átszervezését, Illetve azok nagyobb egységekbe csoportosításának tervét szemlélteti. Ezek szerint 1985-ig a járás mezőgazdasága a következő központokban egyesül, s főleg az alábbiakra specializálja magát a termelésben: 1. Busince (Bússá): gabona, cukorrépa; fejőstehén (1000), hízómarha (2300), borjú (1200), 2. Cebovce (Csáb): gabona, szőlő; fejőstehén (1200), hízőmarha (1500), baromfi (80 000), juh (500), 3. Daőőv Lom: burgonya, takarmány; növ. marha (1000), juh (1500), 4. D. Plachtince (Alsőpalojta): gabona, burgonya; fejőstehén (1200К Juh (1000), 5. Dolná Strehová fAlsósztregova): gabona, burgonya; fejőstehén (1800), baromfi (3000), 6. Kiarov flpolykér): gabona, cukorrépa; fejőstehén (1200), hízőmarha (2500), borjú (1200), 7. Pólor: gabona, burgonya: fe|őstehén (10001, növendékmarha (1700), juh (1000), 8. V. Calomija (Nagycsalomija): ga bona, cukorrépa; fejőstehén (1400), hfzómarha (900), borjú (900), 9. Vinica (Ipolynyék): gabona, cukorrépa, szőlő; fejőstehén (1400), növendékmarha (2300), baromfi (165 000 — ebből tojó 100 000), 10. Želovce (Zély): gabona, cukorrépa; fejőstehén (1600), növendékmarha (1200). A sertéshústermelést a Velká Calomiján épülő, valamint Veľký Krtíš-i Állami Gazdaság Stracínyban működő nagyhizlaldája biztosítja. Anyasertéstenyésztéssel a D. Strehova-i Efsz foglalkozik. A baromfitenyésztés a vlnicai korszerű baromfitelepre összpontosul. A mezőgazdasági üzemeknél a beruházások terén is lényeges változások tapasztalhatók. Az építkezés ez 500—1000 férőhelyes Istállókra irányul, melyekben a gépesítés segítségével kevesebb állatgondozó több állatot láthat el. (Tehenenként 12—13 helyett 45—50 darabot.) Mivel a szövetkezetek a szálastakarmányokról mindinkább áttérnek a lucernaliszt és „szenázs“ alkalmazására, egyre több szárító épül a járásban. Az egyre nagyobb méreteket öltő szőlőtelepítés (Cebovce 200 ha, Vinice 100 ha), nagyteljesítményű borfeldolgozó építését teszi szükségessé. Már elkészült a Cebovce község határában 7 millió 400 ezer koronás beruházással építendő borfeldolgoző üzem terve. Felépítése után 950 ezer hl mustot dolgozhatnak itt fel. Az üzemben palackozó és egy 3400 hl-es pince is lesz. A Járási székhelyen épül egy nagyteljesítményű borfeldolgozó, melyet idén adnak át. BÖJTÖS JÄNOS köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik 1Я72. június 12-én elkísérték utolsó (Újára drága halottunkat, a jó férjet, édesapát és nagyapát SZIKORA FERENCET a tardoskeddi temetőbe, s virágedományaikkal és koszoróiakkal enyhítették mély fájdalmunkat. A gyászoló család t
