Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-05-27 / 21. szám
.SZABAD FOLDMOVES 1972. máju* 37. 6 A CSKP XIV. kongresszusa vég- t következtetéseiben és határozataiban többek között kihangsúlyozta í a mezőgazdasági termelés dinamikus fejlesztése feladatának fon- 1 tosságát, hogy Így biztosíthassuk ' a hazai mezőgazdasági termelés ' nagyobb részarányát a lakosság egyre növekvő éíelmiszerszükség- Jetének fedezésében. A CSKP KB j és az SZLKP KB februári és ápri-! lisi plenáris ülései hangsúlyozták • a termelés nagyobb gazdasági ha- , tékonysága felőli fokozottabb gondoskodás szükségességét, ami az irányító és vezető tevékenység, színvonalának feltétlen Javítását követeli meg annak érdekében, hogy a lehető legtöbben felhasználják a termelési tartalékokat,, elérjék az alap termelőeszközök • nagyobb gazdasági hatékonyságát, különösen a gépek és a gépi berendezések kihasználása terén. Ugyanis a gépek és a gépi berendezések Szlovákia földművesszövetkezeteiben és állami gazdaságain 8,5 milliárd korona értéket képviselnek. Emellett a szocialista nagyüzemi termelés fejlesztése szorosan összefügg a termelés műszaki fejlesztésével, valamint gépesítésével, mivel ez a munka termelékenységének tartós növekedését, a termelés intenzitásának: emelkedését eredményezi és lényegesen megkönnyíti az ember munkáját — ezt kultüráltabbá teszi. A mezőgazdasági üzemekben ta-, iá iható és felhasznált gépek, valamint gépi berendezések nagy választéka és mennyisége megköveteli, — amint ezt a CSKP KB és az SZLKP KB áprilisi plenáris ülésének határozatai is kimondják — hogy feljavítsuk a használatban levő gépi berendezések műszaki, állapota felöli gondoskodást, valamint felhasználhatóságukat, ugyanakkor pedig korlátozzuk a mezőgazdasági gépek javítására fordított költségek indokolatlan növekedését, mivel ez a költség Szlovákia szövetkezeteiben és állami gazdaságain több mint egymillíárd koronát — azaz egy hektár mezőgazdasági földterületre 800—1000 korona költségtöbbletet jelent. A gépeknek ezt a gazdaságilag nemkívánatos költségalakulását főképp a következő tényezők befolyásolják: • a gépek műszaki állapota felö- S 11 csekély gondoskodás, a gépi ; eszközök, különösen a trakto- j rok műszaki karbantartásának hiányos elvégzése; • a gépjavítás elégtelen és nem racionális irányítása, hiszen a traktorok és más erőgépek jelentős hányadát, több mint 70 százalékát a mezőgazdasági ! üzemekben javítják, még a ge-, neráljavításokat is itt végzik $ lényegében kisiparos-módon, j nagyszámú gépjavító munkájá- I nak igénybevételével. Jelenleg j a szövetkezetekben és az álla- 9 mi gazdaságokon foglalkozta- I tott gépjavítók száma mégha- I ladja a 12 ezer 300-at. Ez az állapot kizárja, hogy a gépja- I vitásokat ipari módszerekkel, - szakosított gépjavító üzemek- | ben, a dolgozók legcélszerűbb koncentrációja mellett végez- 1 hessék. Emellett a gépállomá- | sok és a mezőgazdasági gép- я javító üzemek kapacitását Szlo- ; vákiában sok esetben csak 50 ? százalékra tudják kihasználni '■ gépek javítására; 0 a pótalkatrészek elosztásának ji helytelen megszervezése, amikor lényegében minden mezőgazdasági üzem vásárol és raktároz pótalkatrészeket, s habár az alkatrészek gyártása egyre növekszik, mégis hiánycikket képeznek ott, és akkor, amikor a gépek javításához kellenek, nincs belőlük elegendő, viszont a pótalkatrészek jelentős menynyisége kihasználatlanul marad; • a mezőgazdasági üzemek elavult gépparkja, különösen traktorai, amelyeknek 35 százaléka élettartamának lejárta után is több esztendeig még mindig üzemel, habár már nem gyártott típusok. Mivel újabb típusú gépeket nehéz beszerezni, ez arra kényszeríti a mezőgazdasági üzemeket, hogy a ré- | gi gépeket még a fokozottabb pótalkatrész fogyasztás és a javítási költségek jelentős növekedése árán is üzemeltessék. kihasználása terén A CSKP KB és az SZLKP KB áp- • rl lisi plénumái bírálva mutattak rá az előbb említett tényekre, és az érdekeltek kötelességévé tet’ték, hogy hatékony, komplex racionalizálási intézkedéseket tegyenek az említett hiányosságok fel- számolása, a gépek felöli gondoskodás javítása és a gépek jobb kihasználása érdekében. Az említett feladatok megoldásakor jelentős feladat hárul a gépállomások és a gépjavító üzemek főigazgatóságára is. Munkánk célja és tartalma tevékenységünk tárgyával összhangban szoros együttműködésben a mezőgazdasági üzemek vezetőivel, a mezőgazdaságot irányító szervekkel, és a képzett dolgozók tevékeny részvétele mellett távlatilag feldolgozni egész termelésigazdasági egységünk szolgáltatási tevékenységének lehetőségeit, hogy ez eredményesen befolyásolja a . gazdasági hatékonyságot, a mazógazdasági termelés újratermelési j folyamatának racionalizálását min- ■ j cepclójának tartalmát képezik* (majd az alábbi javaslatok, éspedig:« 0 a mezőgazdasági gépjavítás ipari jellegű megszervezése, amely lehetővé teszi a gépjavító tevékenység terén a műszaki haladást; 0 a gépjavítások terén bevezetni a szakosítást és az optimiális összpontosítást, helyes munkamegosztást alkalmazni az egyes gépjavító üzemek között, valamint a mezőgazdasági üzemekben úgy, hogy a mezőgazdasági üzemek teljes felelősséget vállaljanak a gépek kihasználásáért, a műszaki karbantartás minőségéért, csupán az egyszerű gépek és berendezések javítását végezzék, mint például egyes munkagépek és agregátumok fel- és leszerelését, amelyeknek javítását, beleértve pótalkatrészeik felújítását is, csupán a szakosított gépjavító üzemek végeznék a termelésigazdasagi egység keretében; den mezőgazdasági üzemben, és; különösképpen a mezőgazdasági i gépek javítására fordított költségek csökkentését. Ez lényegében tevékenységünk kritériuma és a • végzett munka iránti felelősségünk ^mértéke. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mezőgazdasági termelés 1 reprodukciós folyamatának szer! vés részét képezzük, hogy mi is ' felelősek vagyunk dinamikus és gazdasági fejlődéséért. Forradalmi feladatunk a gépállomások történelmi küldetését új tartalommal tölteni meg, olyannal, amely megfelel a termelőerők fejlesztése iránt támasztott jelenlegi szükségleteknek szocialista mezőgazdaságunkban. Termelési-gazdasági egységünk tevékenységéből kiindulva képzett dolgozók részvételével szakbizottságokban kezdjük meg a távlati feladatok feldolgozásét — a gépállomások és a mezőgazdasági gépjavító üzemek újonnan alakult termelési-gazdasági egysége tevékenységének Irányelveit kitűzni. Az említett feladatokat úgy akarjuk biztosítani, hogy a koncepciók tárgyi tartalmát az Illetékes szervek általi jóváhagyás után fokozatosan megvalósíthatjuk már az 1973-as évre szóló terv előkészítésének Időszakában. A gazdasági sürgősségre való tekintettel, munkánkat a mezőgazdasági gépek javító tevékenységének koncepciós feladatai kidolgozására összpontosítjuk, továbbá szeretnénk megoldani a gépi berendezések javításának kérdését és a pótalkatrészellátás problémáit, amelyek együttesen segíthetik elő a gépállomá■ sok és a mezőgazdasági gépjavító üzemek termelőkapacitásainak maradéktalan kihasználását, mivel e kapacitásokat jelenleg csupán 50 százalékra használjuk ki. A gépjavító tevékenység kon• az egyes kutatóintézetekkel, valamint a Mezőgazdasági Tervező Intézettel szoros együttműködésben javaslatot tenni az állattenyésztésben használt műszaki berendezések javításának elvégzésére, beleértve az egyes épülettípusok korszerűsítésével és újjáépítésével kapcsolatos; szerelőmunkákat is, s erre a tevékenységre specializált gép- ■ állomást választanának ki s ugyanakkor megoldanák az' említett körzet fejlesztési-konstrukciós tevékenységének kérdéseit is; 0 a pótalkatrészek elosztásának, és tárolásának racionális módszerét, valamint a gépjavító tevékenységben bizonyos tervszerűséget bevezetni, különösen a javítások anyagi-műszaki ellátása terén. A mezőgazdasági gépek javításának koncepciós megoldása kidolgozásának és gyakorlati megvalósításának célja, hogy biztosítsuk a javítások jó minőségét, a gépek teljes üzemképességét és a • javításra fordított költségek csökkentését. Az említettek alkalmazásakor figyelemmel kísérjük majd e tevékenység társadalmi hatékonyságát, s emellett nem feledkezünk meg arról, milyen igényes és felelősségteljes feladat ez, hiszen csupán a jő minőségű javításokért vállalt szavatosság képezi tevékenységünk értékelésének kritériumát. További jelentős feladat, amelynek megoldását szintén megkezdtük, a gépek, gépi berendezések és pótalkatrészek gyártásának koncepciója. E tevékenység terjedelme a gépállomások, valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemek termelési kapacitásai tökéletes kihasználását célozzák, összhangban a terv szükségleteivel, amely ter. vet a mezőgazdasági gépek jővá, hagyott rendszere követeli meg. * A bmol Zbrojovkával együttműködve meg kell egyeznünk abban ’ a legalább öt év időtartamára mennyiségileg pontosan meghatározott gépigényben és az így le. kötött termelési program biztosítása érdekében a kellő anyagi-mű■ szaki nyersanyagszükségletben — , gondolva itt a kohó-, illetve fémipari nyersanyagokra, a szükséges gépek beszerzésére és a termelés pontos műszaki-gazdasági feltételeinek meghatározásra, hogy a gyártott gépek és gépi berendezések a kellő műszaki színvonalon álljanak és kellő haszonértéket képviseljenek a fogyasztó számára. A gépek és gépi berendezések gyártását céltudatosán és komplex módon kell előkészíteni, valamint megvalósítani, javításokat az ipari termelés elvei alapján kell megszervezni erre szakosított üzemekben, ahol a dolgozók koncentrációja a legcélszerűbb s ahol a termelés, a munka megszervezésének progresszív formáit lehet alkalmazni, jelentősen növelni lehet az alkalmazott nők számát s mindezek által a munkatermelékenység növelését és kiváló minőséget lehet elérni. Az említett gazdaságműszaki koncepció kidolgozásakor tekintettel arra, hogy a munkanormák terén eddig jelentős különbségek észlelhetők, meg kell oldani a munka racionalizálásának kérdését és egységes, műszakilag indokolt munkanormákat kell kidolgozni, amelyek minden egyes dolgozó munkájának igazságos értékelésén alapulnak. A gépjavító tevékenység, valamint a mezőgazdaság gépek és gépi berendezések gyártásának most előkészített és megvalósítás- , ra kerülő koncepciójának elvá- > laszthatatlan részét képezi az a követelmény, hogy termelési-gazdasági egységünk üzemeiben fejlesztési-konstrukciós ténykedés lehetőségeit építsük ki úgy, hogy ezt, a termelést megelőző, nagy felkészültséget igénylő munkát a főigazgatóság által irányított szakosított egységekben végezzék. Ezeken a részlegeken képzett szakembereket összpontosíthatnak, akik az illetékes kutatóintézetekkel szorosan együttműködve a termelőüzemek számára elkészítik a szükséges műszaki dokumentá-' ■ clót, megoldják a fejlesztés kérdéseit és kidolgozzák a leghaladóbb t termelési technológiai folyamato- 1 kai. A mezőgazdasági termelési tevékenységben, habár ez a jelenlegi időszakban a gépállomások munkájának csupán 10 százalékát teszik ki, biztosítanunk kell a mezőgazdasági gépek maradéktalan kihasználását és a géppel végzett mezőgazdasági munkák, elsősorban a vegyszeres növényvédelmi . munkák kiváló minőségét. Az előbbiekben említett tevékenységért a gépállomások igazgatói, de elsősorban a járási mezőgazdasági társulások és a mezőgazdasági termelési Igazgatóságok vezetői, igazgatói felelősek. E téren afiból Indulunk ki, hogy a mezőgazdasági termelő tevékenység terjedelme a gépállomásokon a területi összpontosítás és a kooperáció folyamatának további Intenzitásától függ majd, amikor is objektív feltételeket alakítanak ki a nagyteljesítményű, az elkövetkező esztendőkben piacra kerülő új gépek tökéletes kihasználására. A gépállomások vonalán a mezőgazdasági tevékenység további fejlődése feltétlenül megköveteli a géppark kibővítését és felújítását, amely jelenleg a gabonakombájnokon kívül igen elavult. Ez különösképpen a Szlovákia északi körzeteiben működö gépállomásokra vonatkozik, ahol a szocializálás folyamata most fejeződik be, valamint az olyan körzetekre, ahol a mezőgazdasági üzemek földterületének terjdelme nem teszi lehetővé a nagyteljesítményű gépek tökéletes kihasználását. Sürgetően szükséges elsősorban a vegyszeres növényvédelem ágazatát nagyteljesítményű gépekkel kiegészíteni, mivel az agrokémiai központok létrehozásának folyamata megköveteli, hogy ezt a tevékenységet továbbra Is a gépállomások vé< gezzék legalább átmenetileg. Feltételezzük azt Is, hogy a gépállomásoknak kellene, legalább részben, elvégezni az agro-meliorációs munkákat, mint amilyenek a talaj rekultiválása, amihez szintén megfelelő gépi berendezések szüksé- ; gesek. Termelési-gazdasági egységünk tevékenységének tartalmát képező feladatok kidolgozásakor mérlegeljük annak lehetőségét Is, mennyiben lehetne bizonyos szakmaitanácsadó szolgálatot nyújtani a mezőgazdasági üzemeknek a gépek műszaki felügyelete és a diagnosztika terén, ami feltétlenül a gépek műszaki állapota iránti nagyobb gondoskodást és a javítások tervszerűségét eredményezné. Elősegítené a nagytelejsítményfl gépek és komplex gépsorok Jobb kihasználását, a gépi eszközök szükségletének helyesebb tervezését, mivel a konkrét természeti adottságokból és a termelés lehetőségeiből Indulna ki. A mezőgazdasági gépjavítás termelési gazdasági egysége említett termelési tevékenységének kidolgozásakor és gyakorlati megvalősításakor elsősorban a gazdasági hatékonyságot és a termelés rentabilitását kall szem előtt tartanunk, hogy kellőképpen összeegyeztessük a társadalmi érdekeket az üzem érdekével, s ami a j legfontosabb, hogy jóminőségű ■ szolgálataink kedvezően befolyásolják a mezőgazdasági üzemek gazdálkodását. Ezzel kapcsolatban át kell dolgoznunk és meg kell szilárdítanunk termelési-gazdasági egységünk üzemei, valamint a nekünk szállító és tőlünk munkát igénylő szervezetek közötti kapcsolatok rendszerét, annak érdekében, hogy a kapcsolatok belső ; tartalmát a tervfegyelem, a köl- | csönös gazdasági előnyösség és a megegyezett kötelezettségek telje- jj? sitésekor a megbízhatóság és pon- 5 tosság képezze. A velünk kapcso- i latban álló üzemeknek feltétlenül ;( érezniük kell, hogy megbízható :s partnerrel állnak szemben, aki szá- I mukra elsőrendű, Jőminőségű szol- 1 gáltatásokat nyújt. A termelési kérdések mellett fokoznunk kell a dolgozók nevelése Iránti gondoskodást, rendszeresítenünk kell az iskolázás hatékony rendszerét, jobban kell gondoskodnunk a kellő munka- és életfeltételek kialakítása felől és támogatnunk kell a munkakezdeményezés fejlesztését a Szlovákia területén hatáskörünkben levő 36 üzemben. Ugyanígy termelési-gazdasági egységünkben növelni kell az Irányítás színvonalát és tökéletesebb munkamódszereket, munkaformákat kell kialakítani. A gépállomások valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemek dolgozói a szocialista mezőgazdaság építésének elmúlt időszakában munkájukkal nagy mértékben já- * rultak hozzá az eddig elért jó jí eredményekhez. Várható, hogy jelenleg és a jövőben is becsületes, megfontolt munkájukkal hatékonyan elősegítik a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítését. Bízunk abban, hogy említett céljaink megvalósításakor a mezőgazdasági üzemeknél csak úgy mint a mezőgazdaságot Irányító szerveknél is kellő támogatásra és megértésre találunk. PAVOL MOLNÄR mérnök, főigazgató XXX Ezt a cikket, Pavol Molnár mérnöknek, a gépállomások és a me- ■ zőgazdasági gépjavító üzemek főigazgatójának Írását vitaindítónak szántuk. Minden mezőgazdasági üzemben sok gondot akozott és okoz még ma is a mezőgazdasági gépek javítása, a pótalkatrészek beszerzése. E kérdés megoldásához szeretnénk mi is hozzájárulni s lapunkban vitát indítunk ezzel a kérdéscsoporttal kapcsolatban, amelyhez olvasóinknak, a szövetkezetek vezetőinek, gépkezelőinek, a gépállomások dolgozóinak és minden érdekeltnek véleményét, észrevételeit, javaslatait kívánjuk közölni. Reméljük, hogy e kérdáskompplexumhoz mind többen hozzászólnak, s közös erővel segítik elő e bonyolult probléma megoldását. Várjuk a hozzászólásokat, amelyeket folyamatosan lapunk következő számaiban közlünk. A SZERKESZTŐSÉG A Racionalizálás a mezőgazdasági technika és a gépek
