Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-05-27 / 21. szám

1972. májas 27. SZABAD FÖLDMŰVES M' .... —тпттШш>3 Vendégriasztás helyett- igazi vendéglátást Ránk köszönt nemsokára a forró, kalászérlelő nyár. Ez az évszak egyben a hagyományos szabadságolás és a turizmus földénye Is. Valóságos népvándorlás kezdő­dik. A szerencse lovagjai — köztük számos mezőgazdasági üzem dolgozója is — híres külföldi nyaralóhelyeken, vagy a sósleheletű tenger partján üdülhet; kreolszínflre süttethetik bőrüket. Kipihenhetik fáradalmaikat, s a további dologvégzéshez erőt gyűjthetnek. Noha, a nagy többség sem Jár rosszul, hiszen a dolgozók tízezrei ke­resik fel évente hazánk szebbnél szebb tájait, eltöltvén néhány gondmentes hetet a természet ölén, teleszíva a tüdőt friss hegyi, vagy ózondús, fennyölllatű erdei leve­gővel. Ez idő tájt az idegenforgalom a többszörösére duzzad, jó alkalom ez az igazi vendégszeretet kifejezésére, a baráti kapcsolatok elmélyítésére, stb. Szóhoz jut a ven­déglátóipar. Ám nem mindegy, milyen a kiszolgálás színvonala... Minden elismerésem azoké a vendéglátó­­lparl vezetőké, dolgozóké, akik a kötelező érvényű illem­­szabályok betartásán túl emberségesek, a szakma mes­terei; akik örülnek annak, ha a vendég elégedett, s ki­zárják mindannak lehetőségét, ami a vendéget felbosz­­szantja, sőt elriasztja. 1. Sajnos, még gyakori a vendégriasztás. Ezt példázza az alábbi eset: A múltkor Trebišovon (Tőketerebes) jártunk. Reggel nyolc óra tájt éhségünk a ZEMPLÍN étterembe űzött. A tágas étterem szinte kongott az ürességtől... Azaz, я nagyszámú kiszolgáló személyzet glédában sorakozott fel: egyik szemrevalőbb volt. mint a másik, de... Ékte­lenül nagyokat ásitoztak az unalomtól. Nagysokára mégiscsak rászánta magát a tizenévesek egyike: oda „slattyogott“ az asztalhoz. Felvette a rendelést. Ám az étket (tojásrántottát és teát) kínszenvedés volt kivár­ni.... Hja, kéreml Munkamegosztás is van a világon. A rendelést egy álmosszemű társa hozta az előbbinek. Részletekben. Merthát, étkészlet nélkül is ehető ugyebár a tojás-micsoda. A konyhából kihallatszó hangos szóváltásból arra lehetett következtetni, hogy a „főnök“ tolmácsolta „be­osztottjának“, hogy éppenséggel... a vendég rendes ki­szolgálást vár, amely a vendéglátás alfa-omegája. Ha ez elmarad: a legtöbb vendég legközelebb még a tájékát is messzire elkerüli a csárdának, étteremnek, szórako­zóhelynek. ,.í Mi azonban nem tartjuk lezártnak az ügyet. Ki­váncsiak vagyunk arra, mi lehet a ZEMPLlN-ben olyan­kor a helyzet, amikor teljes az üzemelés, vagyis zsúfolt az étterem...? 2. A „Váralja“ névre hallgat ez a halászcsárda. Rend­szerint szívesen keresik fel az arrajárók, mert igazán jó a vendéglátás. Habár egyetlen személy — a csárdás­né — a felszolgáló, mégsem ötlik fel a vendégben még a gondolata sem annak, hogy tovább megy egy csárdá­val, mert kicsit várnia kell. Kitűnő a halászlé — jóma­gam is főzök nemegyszer a vén Duna partján! —, s na­gyon ízletes a rántothal, és fenséges a csárdásné bora. Szinte „megálljt“ kell parancsolni, úgy ízlik a jó to­kaji ... Valószínű, hogy Kistoronyén dédelgetik a tőké­jét. Ilyen jó minőségű bort csakis dicsérni lehet, kalap­leemelve. No meg a színvonalas kiszolgálást is! Máskor ugyan­csak betérünk, ha arra járunk — Kelet-Szlovékiában. 3. Aki valaha Kolárovón (Gútán) járt, s ma ismét fel­keresi, hát rá sem ismer hazánk néhai legnagyobb köz­ségére. Városi rangra emelkedett. A régi községháza a Kis-Duna jobbpartján ...? Ki hinné ...? Jó hírű csárda — és éjjeli mulató, éjfél után egy óráig tart nyitva. Főleg nyáridőben nagyon keresett hely; a kirándulókat vonzza a többféle, ízletes halétel, az állandó zene, a bőséges és jó minőségű borok választéka, s nem kevésbé a ro­mantikus környezet, a Kis-Duna partja, amely a szerel­mespárok Eldorédója. A vendéglátó-üzem vezetője, Kelemen Ferenc elmon­dotta, hogy a helybeliek, valamint a környékbeliek is gyakori vendégei a TŰZOK-csárdának és borozónak. Mind a belső kiképzés, mind az intim zugok nagyon al­kalmassá teszik ezt a csárdát a szórakozásra, a búfe­lejtésre. Valóban így Igaz, romantikus a belső tér is, nemcsak a külső környezet. Aki egyszer megfordul ben­ne, s kicsit elszórakozik, másszor is szívesen felkeresi. Miért? Mert, valódi, színvonalas vendéglátásban része­sül. 4. Ugyanez elmondható a bolyi (Kelet-Szlovákia, TOKAJ vendégmarasztalóról is, ahol a jobbnál jobb ételkülön­legességek, a tokaji borok, a minden másnapi hangula­tos zene, az előkelő kiszolgálás vonzza mind a kör­nyékbeli, mindpedig az átutazó vendégeket. Bár nem zenés napot fogtunk ki, mégis a jó hangulat, a barátságos légkör, a tájjellegű kitűnő babgulyás, a zamatos tokaji bor, a jó társaság ezt kárpótolta. No meg az is, hogy — amint tapasztalhattuk —, itt nem szokás „egy rókáról két bőrt“ lehúzni. Csak mellékesen: a „kétbőrhúző“ elvet alkalmazó csárdák, borozók, szórakozóhelyek — több éves tapasz­talat szerint — nem véletlenül tíszavirágéletűek. О Röviden ennyit a szezonnyitás küszöbén. Remélhető, hogy a vendéglátóipar dolgozói a néhol szinte beideg­­ződött, vendégriasztő rossz szokásokat, buktatókat mel­lőzve, azon fáradoznak majd, minél elégedettebben tá­vozzék a vendég. N. KOVÁCS ISTVÁN Palkoviöovo (Szap) a kisközségek közé tartozik a Dunajská Streda-i fDunaszerdahely) járásban. A Duna töltése mellett meghúzódó falucská­ban hajdanában a földművelés mel­lett sokan aranymosással keresték a kenyerüket. Sajnos, a legdrágább fém Is csak szegénysorsot jelentett az ott­­lakóknak, még szerencse, hogy hal mindig akadt a vén folyóban. Manapság az „aranyat“ másképp keresik a szapiak. Jőnéhányan az iparban dolgoznak, egyesek a hajó­zássál jegyezték el magukat, van né­hány hivatásos halász is, sokan az efsz-ben szorgoskodnak, amely a kö­zelmúltban egyesült a topolovecivel (Nyérad). A falu arculata hihetetlenül sokat változott az elmúlt két évtized alatt. Rangos új házak sorakoznak, az utak aszfaltosak. A nemzeti bizott­ság sokat tett a falu szépítéséért, rendezéséért. Az ő Irányításukkal hoz­ták rendbe az utakat, járdákat, épí­tettek, s a középületek is igazoló! sokoldalú fáradhatatlan munkássá­guknak. Az előbbi választási időszak­ban több mint egymillió koronás be­ruházással iskola épült a két község tanulói számára. A lakosság jó Ívó­vízellátása érdekében közel 3 millió korona értékben megépült a vízveze­ték első szakasza. Az öreg, rozzant kocsma helyett minden igényt kielé­gítő vendéglátó üzem épült. Hosszan lehetne még sorolni azokat a létesít­ményeket, amelyet a nemzeti bizott­ság közreműködésével megvalósítot­tak a hatszáz egynéhány lakosú köz­ségben. Az új választási Időszakra szintén komoly feladatokat tűztek ki. Első­sorban Is növelni akarják a lakos­ságnak nyújtandó szolgáltatásokat. További fontos feladat a vízvezeték hálózat kiszélesítése, Illetve minden lakásba való bevezetése. Az új soron Járdát létesítenek. Mivel a Dunában gyermekek részére veszélyes a für* Bozsoky László titkár dés, a község közepén medencét épí­tenek. Azt is célul tűzték, hogy új óvodát építenek, megfelelő étterem­mel. Együttműködve a népi fogyasz­tási szövetkezettel, új üzletházat épí­tenek. Mindezek mellett egész sor kulturális-művelődési problémát olda­nak meg az elkövetkező öt évben. Az említett problémák megoldásá­ról beszélgettünk a nemzeti bizott­ság elnökével, Csicsay Ignáccal, Bo­­zsok; László titkárra,1 (aki megala­kulása óta tagja a nemzeti bizottság­nak) és Eszes Piroskával, a hnb leg­fiatalabb újdonsült tagjával. — Ha visszagon­dolok a múltra, — emlékezik Bozsoky elvtárs — a fejlő­dés szinte hihetet­lennek tűnik. Ezer­nyi nehézséget kel­lett leküzdenünk az elmúlt évek so­rán, hogy a közsé­günk ennyit fej­lődjön. Talán a leg­nagyobb akadály a maradiasság. A legnehezebb feladataink közé tarto­zott az egységes földművesszövetke­zet létrehozása. De komoly gondot okozott még a villany bevezetése Is, mert annak is akadtak ellenzői. Egye­sek még a gödröt sem akarták kiás­ni az oszlopoknak. Manapság már másképp van, s'mindenben számítha­tunk a lakosság sokoldalú segítsé­gére. A nemzeti bizottság elnöke már a holnapra gondol. — A két szomszédos falu a közel­múltban gazdaságilag egyesült — említi az elnök. — A szövetkezetek házassága természetszerűleg maga után vonja a politikai egyesülést is, s ezért a falu fejlesztését részben már ennek alapján képzeljük. Lénye­gében a falu vízellátását is közös kútból akarjuk megoldani. Ez sürgős feladat, mert az új lakóházakban már megvan a vízvezeték, fürdőkád, s most rajtunk a sor, hogy minél előbb használhassák is a családok. A falu közepén levő mocsárnak is hadat üzenünk. Ott létesítjük a ter­vezett fürdőt, ahol szülői felügyelet nélkül Is lubickolhatnak a gyerekek. Az üzletházat, óvodát viszont már a két falu között szeretnénk felépíténi. Ha egyesülünk, végeredményben a jelenleg beépítetlen rész lesz a falu közepe. Persze sok mindennek a meg­valósítása a járás anyagi hozzájáru­lásától függ. A társadalmi munka megszervezése nem okoz különösebb gondot. Vajon mi Eszes Piroskának a véle­ménye? — Jőnéhény éve vagyok az ifjúsági szervezet funkcio­náriusa. Őszintén megvallva, mi már várjuk az egyesü­lést. Különben van egy közös zeneka­runk, s a sportte­vékenység terüle­tén is együttmű­ködünk. Nekünk nincs megfelelő művelődési ottho­nunk, a nyáradiaknak viszont van, ahová szívesen járunk. A nemzeti bizottság kitűzött céljainak megvaló­sítását a fiatalok magukévá teszik és minden téren segítik. Egyre többen tudatosítják, hogy végeredményben minden ml értünk történik. Piroska nemrégiben ment férjhez. A párja megértő, és ezért továbbra is titkára az ifjúsági szervezetnek. Különben neki áll legjobban mód­jában szervezni a fiatalokat, mert az élelmiszerüzletben dolgozik, és így sokakkal találkozik. A beszélgetés során azt lehetett megállapítani, hogy a kitűzött felada­tok megvalósításáért már eddig is sokat tettek és a nemzeti bizottság ülésein mindent kompletizáltak. He­lyesen teszik, hogy távlatokban gon­dolkodnak, és a két falu már előre megegyezik a középületek elhelyezé­sével kapcsolatban. Mivel az utak, járdák lassanként már mindenütt rendben lesznek, a főcél az, hogy megjavítsák a szolgáltatásokat, illet­ve mindent megtegyenek a falu la­kóinak kultúráltabb életkörülmé­nyeiért. TŰTH DEZSŐ Eszes Piroska Fólia) ektetés kis traktorral a Dun. Klatau-i kertészeiben. FÓLLÄ­ELDORADO Versenyfutás az idővel: ez a ker­tészetek sikereinek titka, mert nem mindegy, hogy miknr, mennyiért ér­tékesítik az árut. Még pár évvel ez­előtt is fékezte a kertészeti dolgozók igyekezetét az időjárás, amíg meg nem jelent a „csodaszer“, a fólia, amelynek elterjedésével jóval koráb­ban lehet zöldséget szállítani a piac­ra, mint azelőtt. Főleg Szlovákia déli részein már óriási hangárszerű fólia­sátrakban termesztik a zöldséget. A fólia előnyeit, áldásait kihasz­­nálő két kertészetbe látogattunk el, a Dun. Klatovi-ba (Dunatőkés) és trsticeibe (Nádszeg). Dun. Klatov-on VIncze Kálmán főkertész, régi ismerősünk, az újítá­sok embere, sok csúcseredmény tar­tója, bizony nagy munkaütemben dol­gozott csoportjával. Kissé megkéstek az egyébként nagyon jó minőségben elkészített fóliasátrak felállításával, de ügyesen már előre alápalántázták a paprikát. Kis traktorral zöldfóliát fektetnek, amelyben szintén gyorsan palántázzák a paprikát. A kertész szerint a zöldfélia jobb, mint a feke­te, mert amellett, hogy több napsu­garat enged átr nem fejlődik alatta a gyom. Külön rendelésre készíti szá­mukra a bratislavai Slovnaft üzem. Ismerősünkben tehát nem csa­lódtunk, újdonsággal lepett meg is­mét. így van ez minden évben, vala­mivel mindig „kiugrik“. A múlt évben fóliával takart föld­ben termelt paprikát, dinnyét, para­dicsomot és nem csoda, hogy átlago­san is a csúcsot ostromolta. A ker­tészet hektáronként 98 ezer korona bevételt adott. Legnagyobb sikereket a paradicsomtermesztésben ért el, amelyért hektáronként 163 ezer koro­nát kapott. Szédületes csúcseredmé­nyek ezek, és látszik, hogy a főker­tész mestere a szakmájának, a ha­ladás embere, és nem rest a szom­szédba sem menni tapasztalatszerzés végett, hogy tudását gyarapítsa, a többtermelés érdekében. Idén változó sikerrel indultak, mert két hektáron megfagyott a korán pa­­lántázott paradicsom, de gyorsan pó­tolták, ezért nem szenvednek veszte­séget. A kelkáposztát már május ele­jén szállították a felvásárló üzemnek. őröm nézni a kertészeti csoport munkáját. Iparszerű zöldségtermesz­tés bontakozik ki. A fóliasátrakban például megkönnyítik a szedést is, mert nem a közepén, hanem inkább a két szélétől hagytak meg egy-egy szedősort. így négy oldalról szedhe­tik a paprikát. A fóliával takart föld­ben pedig úgyszólván nincs szükség fizikai munkára a palántázáson és a szedésén kívül. Kétszeresen előnyös ez, mert így pótolhatják a munkaerő­hányt és a másik oldalon több lesz a termés is. Fólia-eldorádóval a trsticei szövet­kezet kertészetében találkoztunk. A kertészetbe a forradalmi változást Sándor Gábor hozta be. Bizony nem volt könnyű. A tagság többsége nem hitt az újításban. Ennek ellenére sok zökkenővel, fáradsággal, mégis elkészült a fóliaváros. Sándor Gábor­­nét, a főliakertászet vezetőjét alig találtuk meg a sok sátor között. Bi­zony beszélgetésre sem jutott sok ldö, mert minden percre szükség van. A fóliás termesztés alfája és ómegája a szakszerű szellőztetés, mert ha túl magasra emelkedik a hőfok, akkor a növények raegsínylik. Sándor elvtárs­nő szakértőén mondja: ahol több a zöldtömeg, gyakran kell szellőztetni. Főleg a paprikára kell vigyázni. Az uborka sokkal kevesebb szellőztetést igényel, mert kevesebb a zöldanyagja. A paradicsom, az uborka és a papri­ka gyorsan fejlődik és erősek az egyedek. A paprika és a paradicsom virágzásnak indult, és az uborka már meghozta első termését. Mór július­ban 100 ezer darab paprikát dobnak a piacra, úgyhogy a beruházás már kezd megtérülni. Ez még csak a kez­det kezdete. A kertészet bevétele elő­reláthatólag sokkal több lesz, mint a múlt évben. Szükséges is már a ter­melés fokozása, mert amint Kockás Károly kertész újságolta, a múlt év­ben alig érték el hektáronként az 50 ezer koronás bevételt, pedig ideá­lis termelési féltételeik vannak. Igaz, volt már sikeresebb évük is, de tény, hogy az eddigi eredményekkel nem lehetnek megelégedve. A szabadföldi kertészetben is helyet kapott a fólia. Űt hektárra fekete fóliát fektettek le, és ikersorokbe ültették a tápkoc­kás paprika-palántákat. Sándor Gá­bor elvtárs újítására egy leleményes géppel hajszálnyi pontossággal lyu­kasztották ki a paprikapalánták ré­szére a fóliát. így sokkal gyorsabban és kevesebb fizikai munkával végez­ték el a palántázást. Örülnek is a kertészet dolgozói, hogy könnyebben és eredményeseb­ben dolgozhatnak, és naponta gyö­nyörködtethetik szemüket a gyorsan fejlődő zöldségfélékben, mind a sza­badtéri kertészetben, mind a fólia­városban. Két élenjáró kertészetbe lötogat­­tnnk a tavaszi munkák dandárjában. Bizony egyben sem kevés a gond, mert a sok csapadék miatt nem lehet kellően kihasználni a munkaidőt, a gyom pdegl gyorsan nő. Azonban a fóliával takart területeken nincs ilyen probléma, mert ott a tudomány és a technika vívmányával gátolták meg a gyomnövények fejlődését. BÁLLÁ JÓZSEF FELHÍVÁS A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szö­vetség Központi Bizottsága és az OBZOR Kiadóvállalat — minden alap­szervezet és a szövetség minden tag­ja, olvasója, s egyben terjesztője is a CSSZBSZ lapjainak — jelszó alatt versenyt hirdet a Svet socializmu, Horizont, és a Szovjetbarát című la­pok terjesztésére. A versenyben leg­jobb eredményt elérő kerületi, Járási, helyi szövetségek, valamint egyének jelentős pénzjutalomban részesülnek. A verseily 1972. május 9-től november 31-ig tart, s az eredményeket decem­ber 20-án hirdetik ki, és adják át a jutalmakat. A Szabad Földműves szerkesztősé­gének dolgozói, akik valamennyien tagjai a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetségnek, versenyre hívják fel a nagy Bratislava területén lévő magyar iskolákat, és magyar lapok szerkesz­tőségeit és az ott tevékenykedő Szö­vetség tagjait a Szovjetbarát című lap terjesztésére. Megrendelőlap a CSSZ­BSZ városi titkárságán kapható. Megvalósítják a kitűzött célokat Csiciay Imre elnök

Next

/
Thumbnails
Contents