Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-05-20 / 20. szám
1972. május 20. SZABAD FÖLDMŰVES 15 A takarékosságról (De A CSKP Központi Bizottságának és az SZLKP Központi Bizottságának februári plénumáin elfogadott határozatok értelmében minden erőt a gazdasági problémák sikeres megoldására összpontosítunk. A társadalmi élet és a népgazdaság konszolidálásának eddigi eredményeiből és a szükségletekből indulunk ki és folytatjuk a XIV. pártkongresszus következtetéseinek realizálását a gazdaság területén. A népgazdaság fejlesztésével rendkívül szorosan összefügg a Szlovák Állami Takarékpénztár tevékenysége, mivel a takarékpénztári szolgálatok szorosan összefonódnak a lakosság létszükségleteinek és életszínvonalának fejlesztésével. Emellett a lakosság növekvő szükségleteinek tartós biztosítása a párthatározatok értelmében valutánk megszilárdításához, a stabilitásába, valamint a népgazdaság stabilitásába vetett hit megerősödéséhez vezet. Párhuzamosan a lakosság takarékbetétjei ideiglenesen szabad eszközöket képeznek, amelyeket az állam egyéb eszközökkel együtt a sikeres szocialista építésre, a termelőerők fejlesztésére és a lakosság életszínvonalának emelésére használ fel. Ezek az eszközök részben a közigazgatási szerveket is szolgálják, a takarékpénztár hitel formájában adja nekik a lakosságnak nyújtott fizetett szolgáltatások fejlesztésére, a kulturális sport-, turista és üdülő-létesítmények építésére és fejlesztésére és kölcsön formájában a lakosság is részesül belőlük. A lakosságnak nyújtott kölcsönök részaránya a betétekben az elmúlt évben 20,48 százalékot tett ki. A takarékbetétek ezáltal olyan tényezővé válnak, amelyekben szervesen kapcsolódik a betevő személyei érdeke a dolgozók közös érdekével. Ilyen feltételek között a takarékoskodás annak a megnyilvánulása, hogy bölcsen kihasználjuk saját bevételünket az élet- és kulturális színvonal olyan mérvű emelésére, amely megfelel a szocialista társadalom tagja igényeinek. A pénzmegtakarítás képzése több tényezőtől függ. Elsőrendű szerepe van annak a körülménynek, hogy társadalmunkban minden egyes polgár munkájával és az érte kapott jutalmazással képes fedezni nemcsak létfenntartási szükségleteit, amelyek megfelelnek az életszínvonal követelményének, hanem képes pénzügyi tartalékot is kialakítani a család költségesebb igényeinek fedezésére. A betétek jelenlegi növekedése ennek meggyőző bizonyítéka. Amikor a Szlovák Állami Takarékpénztár ebből a szempontból értékeli az elmúlt évben folytatott tevékenységét, megállapítható, hogy a konszolidáció és a szocialista ökonómia fokozatos fejlődése rendkívüli jelentőségű volt a takarékpénztár munkája szempontjából. Főleg abban nyilvánult meg, hogy a takarékbetétek képződése az egész 1971-es évben folyamatos és zavaró körülményektől mentes volt. E feltételek között a betétek 2991 millió koronával nőttek és állományuk elérte a 19,8 milliárd koronát. A beté-I tek gyarapodásának magassága a kiskereskedelmi forgalom feladatainak egyidejű túlteljesítése mellett arányban van a lakosság pénzbevételének és kiadásának alakulásával. Változás következett be a hosszúlejáratú betétek struktúrájában is, főleg a 12-havl felmondású négyszázalékos betétek növekedése révén. A takarékpénztár állománya 1907 millió koronára nőtt. A betétek éves növekedéséből 40,7 százalék jut a hosszabb időre elhelyezett betétekre. Részarányuk a betétkönyveken elhelyezett betétek összállományában az 1971-es év folyamán 12,9 százalékról 16,8 százalékra nőtt. A takarékbetétek növekedéséhez főleg a takarékoskodás szervezett formái járultak hozzá. Erőteljesen megnyilvánul a vállalati takarékoskodás és a szövetkezeti parasztok takarékoskodása, amelyekben rendszeresen havonta 572 ezer üzemi és szövetkezeti dolgozó vesz részt és összes megtakarításuk elérte a 2771 miiliő koronát. Az egy takarékoskodóra jutó átlagos havi betét meghaladja a 300 koronát. Az így szerzett betétek éves volumene a takarékbetétek volumenének 23,7 százalékát teszik ki. A rendszeres takarékoskodásra való nevelés jelentős formája továbbra is a fiatalok prémiumtakarékoskodása, amelyben az eddigi ciklusokban 80 ezren vesznek részt és megtakarításuk elérte a 327 millió koronát. Így a lakosság a nem realizált eszközök 87,3 százalékát helyezte el betétkönyvön. Az egy betétkönyvre jutó átlagos betét 5906 korona és egy lakosra 4330 korona jut. A gazdasági és társadalmi tényezők növekedése nem csupán a takarékbetétek képzésének terjedelmében tükröződnek, hanem a takarékoskodás és a fogyasztói igény, további differenciálódáásban és motívumaiban is. Az orientációs áttekintések, amelyeket a takarékpénztár készít a takarékbetétek céljáról és szociális-gazdasági jellegéről, elősegítik a takarékbetétek alakulásának elmélyítését, irányzatainak megismerését. A takarékoskodás célja alapján a megtakarítások legnagyobb részét, 42 százalékát a lakásprobléma megoldása (ház vásárlása, építése, tatarozása, szövetkezeti lakás) képezi. Az efajta betétek növekedése megfelel az általános fejlődési tendenciának a legigényesebb hosszúlejáratú használati tárgyak kielégítésében és azzal számolhatunk, hogy a betétek részaránya nem változik a jövőben sem. A lakás berendezésére, különféle iparcikkekre, szabadságra, üdülésre és egyebekre szánt megtakarítások részaránya 21 százalék. Elsősorban olyanokról van szó, akik új lakásra várnak, avagy az eddigi berendezést kívánják kiegészíteni avagy modernizálni. Ilyen formában évente több mint 30 ezer lakást rendeznek be. Az iparcikkekre szánt megtakarítások növekedése gyengébb, tekintettel arra, hogy az egyes cikkek ára alacsonyabb, s figyelembe véve, hogy azokat kiegészítő- és célkölcsönökkel is beszerezhetik. Különösebb terjedelmet nem öltenek a szabadságra szánt megtakarítások sem, mivel rövid időn belül felhasználják őket. Lényegesen magasabb, 37 százalék azon megtakarítások részaránya, amelyek meghatározatlan anyagi tartalékot, gyermekek javára (tanulmány, kelengye) és öregségre szánt megtakarítást képeznek. E megtakarítások tartósabb jellegűek és emelkedő irányzatukkal számolhatunk. A szociális-gazdasági jelleg alapján a takarékbetét-állományt széttagolhatjuk munkásalkalmazotti háztartásra 64 százalékos részaránnyal, mezőgazdaságira 24 százalékos részaránnyal, és egyebekre 12 százalékos részaránnyal. Az egy háztartásra jutó átlagos betét 15 728 korona. A mezőgazdasági lakosság megtakarításának képződése alapvetően meghaladja a többi csoportot. Ez elsősorban a pénzbevételek gyorsabb növekedéséből, a jelentős naturális fogyasztásból, a háztartás tagjai jövedelmének nagyobb halmozódásából ered. A takarékoskodás szükséglete. bizonyos anyagi tartalékok kialakítása esetleges későbbi felhasználásra, az ember egyik természetes, veleszületett tulajdonsága. Ismeretes, hogy a dolgosság és a takarékoskodás lakosságunk legszebb hagyományaihoz tartozik. Ezek kibontakoztatása a jelenlegi feltételek között azonban nem jelenti azt, hogy a munkával szerzett pénzt megfelelő módon nem használja fel anyagi szükségleteinek beszerzésére, kielégítésére, hogy ne öltözzön szépen, ne járjon nyaralni, megvonja magától a kultúrát vagy a szórakozást. A takarékoskodás értelmét abban látjuk, hogy a pénzt feleslegesen nem pazaroljuk el. A népgazdaság fejlesztésének és az állami terv teljesítésének keretében a Szlovák Állami Takarékpénztár folytatta a takarékoskodás intenzív fejlesztését az 1972-es esztendőben is. A betétek gyarapításának feladata az eddigi növekedési irányzatokból indul ki, figyelembe véve a lakosság bevételeinek és kiadásainak feltételezett alakulását, s a népgazdaság sikeres fejlődését. Mindez kedvező feltételeket teremt a betétállomány növekedése emelkedő irányzatához. Erre jellemző az a körülmény, hogy az idei esztendő első két hónapja alatt a betétállomány 1294 millió koronával gyarapodott. A múlt év azonos időszakához viszonyítva ez több mint 151 millió korona növekedést jelent. Ez főleg annak az. eredménye, hogy az idén a földmíivesszövetkezetek zárszámadó közgyűlései után sikerült jelentősen növelni a betétállományt. Az összesen kifizetett eszközökből 387,6 millió koronát helyeztek el a takarékpénztárban, ami a kifizetett pénzeszközök 64 százalékának felel meg. Az elmúlt évhez viszonyítva a többlet meghaladja az 59 millió koronát. Megfontolt előkészítés után a takarékpénztár kirendeltségei megkezdték a takarékoskodás új formájának szervezését, a takarékforgatmány számlákra 2 százalékos kamatlábbal. A takarékforgatmányzsíró elterjedése, mint a készpénz nélküli takarékoskodás, valamint a fizetési kapcsolatok új racionális eszköze végeredményben előnyt jelent mindenki számára a betétszolgálatok és a fizetés meggyorsítása révén. Hirdessen a Szabad Földművesben A LEGKISEBB NYUGDÍJ ÖSSZEGE J. G. olvasunk levelében nehezményezi, hogy ez 1985-ben megállapított öregségi nyugdíja csupán 244 koronát tesz kt, noha a legutolsó, azaz 1971/1D8. sz. törvény szerinti emeléssel, a legalacsonyabb nyugdíj az egyedül élő esetében 551) korona és együttélő házaspár esetében 900 korona. Az 197L/106. sz. törvény III. cikkelye, épp úgy mint az erre vonatkozó előző 1968/16). sz. törvény a legalacsonyabb nyugdíjak említett összegét csak abban az esetben állapítja meg, ha az a nyugdíjas egyetlen megélhetési forrása. Ha olvasónk említett alacsony nyugdija férje nyugdíjával együtt eléri a havi 900 koronát, nem igényelhet, az újabb rendelkezések szerint sem, nyugdíjemelést. A levélben foglaltak szerint olvasónk nyugdíját 1965-ben állapították meg és így reá nem vonatkozik az 1971/106. sz. törvény azon rendelkezése, amely szerint 1971. október 1- tőt kezdődő hatállyal kötelezően felemelték havi 120, 200, illetve 300 koronával az I., II. és III. munkakategóriák szerint megállapított nyugdíjakat, ha oly öregségi, teljes rokkantsági és özvegyi járadékról van szó, amelyet az alkalmazotti munkaviszonybői származó nyugdíj esetében 1957. január 1. előtti előírások értelmében és az efsz nyugdíjak esetében 1962. április 1. előtti előírások szerint állapítottak meg. Olvasónk nyugdíját később állapították meg, és így sem 6, sem a hasonló helyzetben levők 't\ OTOROS ’'TANÁCSOK MIKOR KELL FÉKOLAJAT CSERÉLNI? Az autó vezetőjének a gépkocsiban csak akkor lehet biztonságérzete, ha a kormány és a fékek megbízhatóan működnek. A kormány működését a vezető az indulás pillanatában ellenőrzi, a féket már kevésbé, mert ha előzőleg jól „fogott“, hajlamos azt hinni, hogy az mindig jó. Bármilyen jó volt az előző utazásnál, feltétlenül szükséges az időnkénti alapos ellenőrzés. A mai korszerű személygépkocsikban szinte kivétel nélkül hidraulikus fékrendszert építenek. Ez az egyszerűsége mellett megbízható működésű és hosszú élettartamú, mert minden alkatrészét igen finom felületi megmunkálás mellett pontos méretre gyártják. Gumialkatrészeit, a dugattyúkat, a tömítéseket olyan különleges gumianyagből készítik, amelyet nem támad meg a fékolaj. Az így gyártott fékszerkezetnél nem fordulhat elő olajszivárgás és nem juthat be levegő, a hidraulika dugattyúi nem szorulhatnak meg. Ez a fékrendszer jő és megbízható. Oj kocsiknál szinte teljesen megbízhatunk a fékben, mert mielőtt a tulajdonos átveszi, fékmúködését, az egyenletes fékhatást hatósági szakemberek ellenőrzik. Azonban a fék hidraulikus szerkezete nem örök életű, nagy nyomás alatt működő és mozgó alkatrészek kopnak, ami leggyakrabban a — mivel házastársukkal együtt elérik a havi 900 koronás nyugdíjhatárt — nem kérhetik az 550 koronánál alacsonyabb nyugdfjak emelését. VAN E IGÉNY STABILIZÁCIÓS KÖLCSÖNRE? S. T. olvasónk írja, hogy a* efsz, ahol dolgozik, elutasította a feltételesen kamat és térítésmentes kölcsön folyósítása iránti kérelmét, azzal, hogy az efsz-nek nincs erre a célra pénze. Olvasónk felesége a hnb-on kért és kapott 12 000 korona stabilizációs kölcsönt. Olvasónk azon az alapon, hogy a házastársak összesen együtt 25 000 korona kölcsönt kaphatnak, szintén kérelmezte a kölcsönt a hnb-n, de azzal az eredménnyel, hogy hajlandók a felesége nevére engedélyezett kölcsönt átíratni nlvsónkra, de további összeget nem engedélyezhetnek. A családi házak építésére folyósított feltételesen kamat- és térítésmentes kölcsön folyósí- I fására sem a munkaadóval (ez I esetben az efsz-szel szemben szövetkezett tagsági viszony alapján), sem a hnb-vel szem- I ben senkinek sincs Igénye. A hnb-ok igyekeznek pótolni a kölcsönt az olyan esetben, ahol I a munkaadó nem tud (nem I áll módjában) kölcsönt adni. Egyébként lehetséges, hogy mindkét házastárs munkaadója adjon kölcsönt, de azzal a megkötéssel, hogy a kölcsönök összege egy családi ház esetében nem haladhatja meg a 25 000 koronát. A központi szervek igyekeznek befolyásolni a vállalatokat, hogy a szociális-kulturális alapjukból megfelelő összeget tervezzenek erre a célra. Lényegében ez vonatkozik az efszekre Is. Dr. F. J. fékolaj lassú fogyásában mutatkozik meg. Nagymértékben a vezetési technikától függ az alkatrészek kopásának mértéke, mert a gyakori, hirtelen fékezések nagyon igénybe veszik a berendezést, és a vártnál gyorsabban kezdődik meg a fékolaj elszivárgása, fogyása. A fékolajtartályban az olajszintet gyakran kell ellenőrizni, hogy a fogyást észleljük, utánatöltsük, mert ennek elmulasztása súlyos bajokat okozhat. Bármilyen lassú is kezdetben a fogyás, ne reméljük, hogy önmagától megszűnik. Arra kell számítani, hogy a hidraulika rendszerben a íegkisebb tömítetlenség is csak fokozódik. Mind gyakrabban kell utánatölteni a tartályt és ilyenkor sürgősen javítóüzemhez kell fordulni. Bármilyen tökéletes is azonban a hidraulikus rendszer, minimális olajszivárgás mindig van, s emiatt kb. félévenként pótolni kell a hiányzó fékolajat. Az olajszintet azonban legalább kéthetenként kell ellenőrizni, és minden nagyobb út előtt és után. Amikor már egy-két hónaponként kell pótolni csak kis mennyiségben is a fékolajat, akkor már az olajelfolyás nagyobb, a fék nem biztonságos, mert egy hirtelen nagyerejű fékezésnél olyan mennyiségű olaj szökhet el, hogy a fékezés hatástalan lehet. A fékolaj minőségére, az olajcsere módjára vonatkozó gyári utasításokat feltétlenül be kell tartani, mert igen gyakori, hogy a gyárak egymástól eltérő minőségű, speciális fékolajat, gumi vagy egyéb alkatrész anyagminőséget írnak elő, és csakis azokat lehet alkalmazni.
