Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-15 / 2. szám
1972. január 15. SZABAD FÖLDMŰVES 15 ÖRVÉNYEK r&Hoatm A MEZOGAZDASÄGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUM KÖZLÖNYÉBŐL Utasítások a mezőgazdasági termelés munkáinak időnormáival kapcsolatban Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a Tt 158/1970 számú, a béralakulás Irányításáról és a munka Jutalmazásáról szóló rendelet értelmében a Mezőgazdasági Dolgozók Szlovákiai Szakszervezete Központi Bizottságával megegyezve a következő rendelkezést hozta nyilvánosságra. A rendelkezés a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma hatáskörébe tartozó üzemekre vonatkozik. sét feltételező agrotechnikai és technológiai követelmények betartása mellett. Az időszabványok alkalmazásának módját, a rendkívüli viszonyok közötti módosításukat, valamint az üzemi szabványok kialakításának módozatait a gyűjtemény tartalmazza. A szabványok kötelező volta A gyűjteményben feltüntetett időszabványok, normák kötelezőek ez egyes tételekben megnevezett műszaki-szervezési feltételek betartása mellett végzett munkák esetén [alkalmazott gép, eszköz, traktor, a munka végzésének módja, a terep és'a talaj adottságai). Általános meghatározások A gyűjteményben felsorolt időszabványokat a szervezetazonnal bevezeti, ha alkalmazásukra a kellő feltételeket megteremtette, de legkésőbb 1972. április 1-éig. A szervezet ezt megelőzően megegyezik az illetékes szakszervezeti szervvel az érvényes előírások szerint. A mezőgazdasági, termelésben végzett munkák időnnrmáinak gyűjteménye A növénytermesztésben és a mezőgazdasági szállítás terén végzett munkák időnormáinak meghatározásakor az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kiadott szakágazati időszabvány-gyűjtetnény érvényes, éspedig: 9 a gépesített mezei munkák időszabványa a kiegészítő normákkal együtt, 9 a mezőgazdasági szállításnak, az anyagok fel- és lerakásának idöszebvány-gyűjteménye, в a fogalos és kézzel végzett munkák időszabványai. Az e gyűjteményekben felsorolt idöszabványok e munkáknak gazdaságilag legcélszerűbb elvégzési módjára vonatkoznak a munka biztonságát és higiéniáját célzó előírások, valamint a jó minőségű munka elvégzé-A szabvány-gyűjtemény bevezetésének napján érvényüket veszítik e rendelkezés szerint: 1. az 1966-ban a növénytermesztés kézzel végzett és fogatos munkáit rendező időszabvány-gyűjtemény, 2. a szlovákul 1963-ban, cseh nyelven 1964-ben kiadott és a növénytermesztést — a gépesített mezei munkákat szabályozó időnorma gyűjtemény, 3. az 1964-ben a növénytermesztés számára kiadott időszabvány módosítás és kiegészítés gyűjteménye. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma ajánlja, hogy a járási mezőgazdasági társulások és a mezőgazdasági termelési igazgatóságok az említett szabvány-gyűjteményt az egyes mezőgazdasági üzemek, az egységes földművesszövetkezetek számára a járás adottságai szerint dolgozzák fel és írják szét. A rendelkezés 1971. november 1-től van érvényben. A MUNKAIDŐ RENDEZÉSÉRŐL ÉS A MUNKASZÜNET ÁTHELYEZÉSÉRŐL AZ AUGUSZTUS 29-1 ÁLLAMÜNNEP ALKALMÁBÓL Lapunk 1971. decemher 11 én megjelent 49. számában részletesen ismertettük az 1972-es évre széló országos jelentőségű és érvényű munkaidő rendezést ezért jelenleg csak a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának 314. számú határozata alapján a Szlovákiára vonatkozó külön rendelkezést ismertetjük. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsával történt tárgyalás után 1971. szeptember 29-i határozatával módosította a munkaidőt Szlovákiára vonatkozóan és a munkaszüneti napok áthelyezéséről határozott. A MUNKASZÜNETI NAP ÁTHELYEZÉSE 1972-BEN A Szlovák Szocialista Köztársaság területén 1972-ben a szombatra, augusztus 26-ára eső munkaszünetet hétfőre, augusztus 28-ára, valamint a hétfői, augusztus 28-i munkaidőt szombatra, augusztus 26-ára helyezik át. A munkaszünet és a munkaidő áttolódása nem vonatkozik az állandó üzemelésű munkahelyek dolgozóira. A kereskedelem és a szolgáltatások, a kereskedelmet ellátó üzemek, nagykereskedések, a postahivatalok és a közforgalmi vállalatok dolgozóinak munkaidejét az illetékes szervezetek szabják meg az általános utasításokkal összhangban. Egyébként a Szlovák Szocialista Köztársaság területén a Szövetségi Kormány által kiadott és lapunkban már a műit évben ismertetett munkaidőrendezés érvényes. TÉLI TANÁCSOK A WARTBURG MELEGÍTÉSÉRŐL Itt a tél, s ezzel együtt az idén i* gyorsan megszokottá válik majd az elmúlt évekből már jól ismert kép: a kocsiját a hó alól kiásó, a motort percekig melegítő autós. Mivel a gépkocsi télen is gondos bánásmódot igényel, különös figyelmet érdemel az a tévhit, amely a Wartburg-tulajdonosok körében terjedt el arról, hogy kocsijukat nem kell bejáratni, továbbá, hogy reggelenként elég egy elegáns mozdulattal elfordítani a gyújtáskulcsot, visszatolni a szívatót és máris teljes gázzal lehet nekivágni a sok buktatót rejtegető téli autózásnak. Az elmúlt télen nagyon sok Wartburg-tulajdonus jelentkezett a szervizekben azzal a panasszal, hogy csörög a motor. A szétszerelés után sajnálattal kellett megállapítani, hogy a nem előírás szerinti használat miatt a motor „behúzott“. Annak érdekében, hogy a most kezdődő télen e hibákat elkerüljük, felhívjuk a Wartburgtulajdonosok figyelmét, hogy különösen az új kocsik indításánál és bejáratásánál tartsák he a gyár itt olvasható tanácsait, hogy autóikkal minél több tízezer kilométert tehessenek meg gond nélkül. A MOTOR BEINDÍTÁSA ÉS MELEGÍTÉSE: 1. Ügyeljünk a megadott 33:l-es benzin-olaj keverési arány betartására. amelyet a gyár gondos kísérletezésének eredményeként állapított meg. Az előírttól elteró összetételű üzemanyag használata nemcsak a motor teljesítményét rontja, hanem elöbb-utóbb rongálódásokhoz is vezethet. 2. Hideg motor indításánál a szívatógombot teljesen ki kell húzni. A motor beindulása után a gombot nyomjuk vissza félállásba, s csak akkor toljuk vissza alaphelyzetbe, amikor a motor már egyenletesen, rángatás nélkül jár és gázadásra is azonnal reagál. A motor melegítését a híitőzsalú zárásával gyorsíthatjuk meg. Meleg motort szívatás nélkül kell indítani. 3. A még hideg motort túlerőltetni nem szabad, ezért az indulás utáni első két-három kilométeren kíméletesen kell vezetni, kerülve a hirtelen gázadásokat és a motor túlpörgetését az egyes sebességfokozatokban. A motor üzemi hőfokának elérését az jelzi, hogy a hőmérsékletjelzö mutatója a fehér mező közepe tájáig kúszott. TÉLI FELSZERELÉSEK Télen fontos a páramentesítő fűtőkészülék, ha nincs a kocsiban gyári légfúvó, amely megakadályozza a párásodást. Egyes kocsiknál páramentesítés nélkül a szerencsés belső légáramlás oldja meg ugyanezt a feladatot. Páramentesítő csengőt, törlőruhát viszont a legkorszerűbb párásndásgátlóval felszerelt autóhoz is érdemes venni. Indulásnál, nagy hőváltozásoknál ugyanis előfordulhat párásndás és az ablakok belső felületét egyébként is tisztítani kell. Hasznos és nélkülözhetetlen téli autóskellék a fagypont alatti hőmérsékleteknél a jegesedésgátló aerosolns készítmény, amely többféle név alatt kerül forgalomba. Ebből az anyagból egy kis permet elegendő, hogy az ajtó, a gépháztető és a csomagtartó zárszerkezete télen is kifogástalanul működjék. Fagyás gátlásán kívül a korróziógátló használatával a zárak könnyen működnek, kevéshé kopnak. Ugyancsak nélkülözhetetlen fagyásgátló adagodása az ablakmosóvízhez. Erre a célra egyébként a denaturált szesz is megfelelő. Adalék nélkül a puszta víz télen — függetlenül attól, hogy kevésbé tisztít és nagyobb súrlódással működik az ablaktörlő — könnyen befagy a mnsőkészülék tartályába és ráfagy az ablakra is. Havas utakon célszerű segédeszköz az összecsukható hólapát. A kocsiban ügyesen elhelyezhetjük rögzíthető gumiszalagokkal a csomagtér felső részében. Fontos, hogy könnyen hozzáférhető helyen tartsuk, hogyha elakadunk, ne kelljen a csomagokat a hóba kirakni, amikor a lapátra van szükségünk. Téli felszerelésünk között mindig vigyünk magunkkal műanyagzsákban homokot vagy salakot, amit csúszós úton — például ha síkos lejtőn felfelé kell elindulni, a kerekek alá szórhatunk. I —e—) ALfl SZUNK Anyasági járulék S. E. koniárnói olvasónk kérnlncs jogigénye munkabérre és munkabért pótló táppénzt sem kap, néni kap továbbá járulékot az új muhkábalépés előtt (a Szövetségi Munka és Szociális Ügyi Minisztérium Tt 74/1970 sz. hirdetménye), sem elhelyezés előtti Járulékot (a Szociális Biztosítás Állami Hivatala Tt 101/1964 hirdetményének 72. paragrafusa, Tt 102/1964 sz. hirdetmény 95. paragrafusa, Tt 103/1964 sz. hirdetmény 108. paragrafusa: Tt 104/1964 sz. hirdetmény 78. paragrafusa). dezi: „Az utóbbi idóben sokat beszélnek az anyasági járulékkal kapcsolatban bekövetkezett változásukról. Mivel két gyermek anyja vagyok, érdekelne, milyen feltételek mellett van a nőnek jogigénye erre a járulékra, továbbá, hogy hol lehet az igényt érvényesíteni?“ Az anyasági járulékra vonatkozó rendelkezéseket 1971. .október 1-1 hatállyal módosították. mégpedig az anyasági járulékról szóló Tt 107/1971 számú törvénnyel. A törvényhozó ezzel a módosítással a népesedés fejlődését akarja elősegíteni, ezért anyasági járulékban részesíti azokat a nőket, akik kiskorú gyermekről gondoskodnak, miközben munkatevékenységből eredő jövedelműk nincsen. A törvény kimerítő médon felsorolja azokat a feltételeket, amelyek teljesítése mellett a nő igényt tarthat Járulékra. A nőnek a járulékra Jogigénye vian, ha — egész napon át rendszeresen gondoskodik kétéven aluli gyermekéről és — rendesen gondoskodik egy vagy több további Iskolaköteles gyermekéről, állami gondoskodást igénylő rokkant gyermek esetében pedig 28. életévének betöltéséig. Annak a nőnek, aki egész napon át csak egy kétéven aluli gyermekről gondoskodik, akkor van anyasági járulékra jogigénye, ha — hajadon, özvegy, elvált vagy más komoly ok miatt egyedül állé nőről van szó, aki nem él együtt élettársával vagy — ha rokkant gyermekről van sző, aki állandó gondoskodást Igényel, vagy — ha olyan gyermekről van sző, akit a nő anyai gondoskodást pótló tartós gondozásba vett. Ezekben az esetekben csak akkor illeti meg a nőt anyasági járulék, ha — teljesítette az anyasági pénzsegély elismerésének feltételeit (Tt 88/1968 sz. törvény a szülési szabadság meghoszszabbításáról, az anyasági juttatásokról és a betegbiztosításról nyújtott családi pótlékről), vagy ha — a gyermek megszületésének (anyai gondoskodást helyettesítő gondozásba vételének) napján alkalmazva volt (munkatevékenységet folytatott), mégpedig olyan terjedelemben, hogy ez a dolgozók betegbiztosításában való részvételre jogosította fel (ilyennek számít a kisipari termelőszövetkezetek tagjainak betegbiztosítása, a szövetkezeti földművesek szociális biztosítása, az egyénileg gazdálkodó földművesek járadékbiztosítása, a fegyveres erók engedélye alapján szolgáltatásokkal vagy javításokkal foglalkozó polgárok járadékbiztosítása) és a szülés előtti évben (a gyermek gondozásba vétele előtti évben) legalább 90 napig részese a biztosításnak. Az említetteken kívül további feltételeket is teljesíteni kell, amelyeket a törvény tartalmaz, pl. hogy a gyermeknek csehszlovák állampolgársággal kell rendelkeznie, az állam területén kell élnie, ha az anya rendesen törődik valamennyi gyermekének testi és lelki fejlődéséről és alávetette magát a terhesség alatt a rendszeres orvost vizsgálatoknak az egészségügyi intézetekben; hogy a két éven aluli gyermekről történő gondoskodás ideje alatt Az anyasági járulékot nem Ismerik el vagy megvonják, ha a nő életmódja ellentétben áll a szocialista társadalom polgára életének elveivel és ezzel a gyermek vagy a gyermekek fejlődését, illetve nevelését veszélyezteti. Hajadon, özvegy, elvált vagy más komoly ok miatt egyedülálló nőt, aki nem él élettárssal, akkor Is megilleti az anyasági járulék, amennyiben kereseti tevékenységet folytat, ha a gyermeket komoly okból nem helyezhette el bölcsődében és a nő foglalkozása (munkatevékenysége) alatt, más módon saját költségére más személy által biztosította a gyermek felől szükséges gondoskodást. Az anyasági Járulék összege havi 500 korona, ha a nő egy kétéven aluli gyermekről, 800 korona, ha két kétéven aluli gyermekről gondoskodik. A- mennyiben az anyasági járulékot csak a hőnap bizonyos részére folyósítják, 16 korona naponta, ha egy kétéven aluli gyermekről, 26 korona, ha két kétéven aluli gyermekről gondoskodik, és 40 korona, ha három vagy több kétéven aluli gyermekről gondoskodik. Ezt a járulékot havonta visszamenőleg fizetik. Ha a nő teljesíti az anyasági Járulékra való Igény feltételeit, az igényt köteles érvényesíteni, mégpedig: 9 a munkaviszonyban levő nő, valamint az olyan, aki mint dolgozó vesz részt a betegbiztosításban, annál a szervezetnél, amely betegbiztosítását nvilvániartja, 9 a kisipari termelőszövetkezet tagja abban a szövetkezetben, amelyikben dolgozik, 9 a szövetkezeti földművesnő, az egységes földinfívesszövetkezetben, amelynek tagja, 9 a tényleges nőkatona, a fegyveres biztonsági testület, valamint a Javltö-nevelő testület tagja annál a szervezetnél, amely betegbiztosítását intézi, 9 a többi nő az állandó lakhelye szerint Illetékes járási nemzeti bizottságon. Az adott esetben (mivel az anyasági Járulékra tartott igénye a Tt 154/1969 sz. törvény szerint megszűnt) szükséges, hogy kérvényezze az anyasági segély folyósítását (a Tt 107/ 1971 sz. törvény 15. §-ának, 2. bekezdése értelmében). Levelében a törvény végrehajtása során felmerülő esetleges szigor kiküszöbölésére vonatkozólag is kérdést tesz fel. A törvényhozó erről a kérdésről sem feledkezett meg: a betegbiztosítás Járási Igazgatóságai kiküszöbölik ezeket, amennyiben olyan nőkről van sző, akik részesei a betegbiztosításnak, — kisipari termelőszövetkezeti tag esetében (aki részese a szövetkezeti tagok betegbiztosításának) a kisipari szövetkezet illetékes szövetségét Illeti meg ez a Jog, — aktiv szolgálatot teljesítő katonanő, a fegyveres biztonsági testület tagjai és a javítőnevelőtestület tagjai esetében e jog a betegbiztosítás területén felmerülő szigort kiküszöbölő szerveket illeti meg, — a többi esetben pedig a járási nemzeti bizottságot illeti meg ez a jog.
