Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-05-06 / 18. szám
1972. május В. SZABAD FÖLDMŰVES 15 A prágai hadművelet A MÁSODIK VILÄGHÄBORÜ IDŐSZAKA EURÓPÁBAN Moravská Ostrava felszabadítása ntán a negyedik nkrán front kötelékébe tartnzö csapatok minden hadműveleti szünet nélkül kapcsolódtak be a prágai harcokba. Az európai kontinensen ez volt a szovjet fegyveres erők utolsó hadművelete a második világhábord során. Annak ellenére, hogy a hitleri vezérkar lényegében már teljesen megsemmisült, a fasiszták azonban még elkeseredetten védekeztek. Á hadászatilag legtltöképesebb egység a „Közép“ hadseregcsoport volt, amely Nyugat-Csehországban, Schörner tábornok vezetése alatt működött. A hadszintéri-politikal helyzet, amely a prágai hadművelet előtt alakult ki, a legutolsó pillanatban egyszeribe nagyon kiéleződött. Május ötödikén a déli órákban Prágában fegyveres felkelés robbant ki a német megszállók ellen. A cseh hazafiak hatalmukba kerítették a rádió épületét és felhívták a lakosságot a fegyveres ellenállásra. Ugyanebben az időben három szovjet front alakulatai megkezdték a német katonaság bekerítését a cseh—morva térségben. A prágai hadművelet így egy nappal korábban kezdődött, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Május 8-án reggel az első ukrán front előőrsei váratlanul megtámadták az ellenséget. Ez a támadás olyan meglepetésszerűen érte az ellenséget, hogy visszavonulásra kényszerült. A következő nap, tehát május 7-ének reggelén a hadműveletekbe bekapcsolódott a 2. ukrán front is. A 4. ukrán front még mielőtt részt vehetett volt a prágai hadműveletben, öldöklő harcot vívott az ellenség olomouci csoportjával. Moravská Ostrava felszabadítása után az 1., 4. és a 2. ukrán front alakulatai hatalmas ívben törtek előre, amely ív Drezdától a Dunáig terjedt. Az első ukrán front katonái Drezda bevétele után megtörték az ellenség makacs ellenállását a Krušné Hory lábánál, leküzdötték a határmenti erődrendszert és északról léptek Csehszlovákia területére. Az elkövetkező események alakulására óriási jelentőséggel bírt a „Közép“ hadseregcsoport vezérkarának megsemmisítése Prágától északnyugatra, ami I. P. Jermakov vezérőrnagy 5. gépesített gárdahadosztályának hős fegyverténye volt. Olomouo felszabadítása ntán a 4. ukrán front további hadműveleteit Prága irányába folytatta. A szovjet hadsereg sikeres előnyomulását nagy mértékben segítette a helyi lakosság is. Május 8-ájának éjjelén a szovjet hadsereg előőrsei 80 —120 kilométerre voltak Prágától. Ezen a napon írták alá a német hadvezetés képviselői Berlin Karlhorst nevű elővárosában a német hadsereg feltétel nélküli megadásáról szóló okmányt, amely szerint a német egységek fegyverletételét május 8-án 24 órától kellett megkezdeni. A késői éjszakai órákban a szovjet hadvezetés a rádió hullámain keresztül intézett felhívást a Csehszlovákia területén még harcoló német katonasághoz, hogy feltétel nélkül adják meg magukat. Erre a felhívásra válasz nem érkezett. Május 8-án 24 órakor a szovjet hadsereg .egységei feldjították hadműveleteiket és gyorsított menetben igyekeztek Prága felé. Ebben az időben Prágában már válságos volt a helyzet. A hitleristák a felkelők ellen páncélkocsikat és nehéz tüzérséget vetettek be. A felkelő hazafiak ereje fogyóban volt. Prágának sürgősen segítségre volt szüksége. S ez a segítség még idejében megérkezett. Május 9-e hajnalán 80 kilométer megtétele után Prága területére léptek az első ukrán front 3. és 4. páncélos gárdahadosztályai. A délelőtti órákig folytatódtak az utcai harcok. Csupán déelotť 10 éra tájban sikerült a szovjet hadsereg alakulatainak a prágai polgárok aktív segítségével a várost teljesen felszabadítani. A 4. ukrán front első egységei Prága területére 10,45-knr érkeztek keleti irányból. A később érkező szovjet egységek már csak az egyes helyeken elszigetelten harcold és ellenállást kifejtő náct katonaság leküzdését és lefegyverzését végezték. Csehszlovákia városainak és falvainak lakéi őszinte örömmel fogadták a szovjet csapatok érkezését. Az öröm könynyeivel szemükben ölelték és csókolták a csehszlovák hadseregcsoport katonáit és tisztjeit is. Mindenütt csehszlovák és szovjet zászlók lengtek, a lakosok spontán módon gyülekeztek és ünnepelték felszabadítóikat. JÄN M1CÄTEK, alezredes A kiváló dolgozók érdemeinek elismerése Szép szokássá vált, hogy a dicső májusi napok, a Munka ünnepe és szabadságunk évfordulója alkalmából érdemrendekkel tüntették ki a legkiválóbb dolgozókat. E hagyományról az idén sem feledkeztek mag s így n legmagasabb állami kitüntetések tulajdonosainak száma a mezőgazdasági dolgozók sorából Is tovább emelkedett. Köztársaságunk elnöke május 1. és 9. alkalmából az Agrokomplexum dolgozói és munkaközösségei által elért kiváló sikerek elismeréseképpen Szlovákia mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatában 35 állami kitüntetést adományozott. Munkaérdemrendet kapott az OCOVAí EFSZ (zvolení járás) a termelésben elért eredményeiért, FRIDOLIN MONCMAN, a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat trnavai üzemének igazgatója a mezögazdaságt felvásárlás és ellátás terén elért eredményekért, valamint a NOVÉ ZÄMKY-I JÄRÄS a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlesztése érdekében kifejtett munkájáért. A kiváló munkáért érdemrendet 32 munkaközösség és egyén nyerte el éspedig: a Május 1 nevet viselő LIPTOVSKÝ ONDREJOVI EFSZ (Liptovský Mlkunláš-1 járás), а ТО* POľCANYI VETŐMAGTERMESZTŐ Állami gazdasAg topol- Canyt részlege, DUSÁN SAGARA mérnök, CSc a Mezőgazdasági ökonómiai Kutatóintézetének Igazgatóhelyettese, Bratislava, STEFAN VULGAN, a Senica nad Myjavou-1 Állami Gazdaság Igazgatója, JOZEF PISARCIK, a Frucona n. v. Prešov, košiceí üzemrészlegének közgazdásza, KÄZMÉR SÁNDOR, a Veiké Blahovo-t (Nagyabony) Efsz sertésgondozéja (Dun. Streda-t járás), a Nyugat-szlovákiai Tejfeldolgozó n. v. Calovol üzemel TEJPOR-gyArtö részlegének munkaközössége (Dun. Streda-l Járás), FRANTIŠEK JANCI, a Piešťany-1 Malmok és Tésztagyárak nyltrai üzemének igazgatója, JÄN RAKOVSKY mérnök a Martini Járást Mezőgazdasági Társulás Igazgatója, VIKTOR NEUPAUER, a Poprádl Állami Gazdaság strážskéi üzemegységének fejőgulyása, JOZEF BIACOVSKY, a Budimíri Efsz (košicei járás) elnöke, a ClCAROVCEI EFSZ (trebišovi járás), VINCENT HUSOVSKY, a Polnohospodárske stavby n. v. prešovl üzemének ácsmestere, APOLLONIA SNAJDEROVA, a Mtchalovcel, Állami Gazdaság stankovcel üzemrészlegének fajőnöje, ZUZANA SIDOROVA, a Chyžné-1 Efsz (rožňaval járás) kocagondozónője, PAVOL DŽUGAN, a Falkušovce-1 Efsz (mlchalovcel járás) szarvasmarha etetóje, KONŠTANTÍN LESS mérnök a Svlna-1 Efsz (prešovl járás) elnöke, AGÄRD1 MARGIT a Sahy-l (Ipolyság) Állami Gazdaság kocagondozőnóje (íevlcel Járás), ONDREJ MATEO a Mudг.ofiovo-1 Efsz (komárnol Járás) •íejőgulyása, MÄRIA REMEftOV'A a Nítrlanská Streda-l Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz állattenyésztési dolgozója (toporóany járás), MARIA ВЕШОVÄ a Veiké Zálužle-1 Efsz sertésgondozónője (nitrát járás), LUDMILLA ORAVCOVA a Košuty-1 Efsz fejőnője (galántal járás), FRANTIŠEK BERKES mérnök a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kerületi kirendeltségének főelőadója Bratislava, KAROL SVEC a Járási Baromfitenyésztő Társulás Igazgatója, Bratislava— Rača, VALÉRIA HORNÄKOVÄ а Trnavai P. Jilemnický Cukorgyár előadója, MARGITA KMEŤOVA a Sobotka-i Állami Gazdaság sertésgondozónője (Rím. Sobota-i járás), EMILIA ŠIRÄŇOVÄ a Lovčlce-i Béke Efsz fejőnője (Žiar nad Hronom-i járás), STEFAN STRHÄR a Záhor- Cice-i Efsz fejőgulyása (Veiké Krtíš-i járás), PAVOL MÄZOR a Kalinovo-i Efsz traktorosa (Lučenec-1 Járás), PAVOL ŠIROŤÄK a Kelet-Szlovákiai Húsipari Vállalat košicet üzemének dolgozója, FORRÖ GÉZA a Topol'níky (NyárasdJ Efsz főzootechnikusa (Dun. Streda-i járás). A kitüntetetteknek mi Íz szívből jövő jókívánságainkat fejezzük k.i ALAJZUNK РкЙФЕ$иШ| Üzemi baleset kártalanítása MOLNÁR LÄSZLÖ, vlnicai (Ipolynyék) olvasónk levelében Írja, hogy 1971. október 8-án munka közben körfűrésszel bevágta kisujját, amely megbénult, és a többi ujja is megsérült. Az üzemi balesettel kapcsolatban négy hétig volt bategállományos, de keze még azóta sincs rendben. Olvasónk tagja a dolgozók társas balesetbiztosításának. Eddig a Szlovák Állami Biztosító 125 korona összegű kártalanítást folyósított. Olvasónk kérdi van-e igénye további kártalanításra éa ha van, kivel szemben. Az Állami Biztosító a biztosítási feltételekben foglalt táblázat szerint köteles kártalanítást nyújtani. Ez a táblázat lényegesen eltér a 32/1905 sz. rendeletben megállapított fájdalomdlj és társadalmi érvényesülés megnehezüléséért megállapított térítések összegétől. A Biztosítótól kérhet felvilágosítást a kiszámítás módjára vonatkozóan. Egyébként helytelen térítés esetében a káreset utáni egy év eltelte, azaz 1972. október 6-től kezdődőleg három éven belül évülne el az esetleges további térítésre szőlő Igénye a Biztosítóval szemben. A Biztosító az ön által kötött biztosítási szerződés alapján és annak értelmében térít. Mivel az adott esetben üzemi (munkabalesetról van sző), az efsz a Munka Törvénykönyvből folyó objektív (tárgyi, azaz felróhatóságra való tekintet nélküli) felelőssége folytán köteles kártalanítást nyújtani: fájdalomdíjat (30 ponton felül), tartós következmények esetében a társadalmi érvényesülés megnehezüléséért járó térítést — a 32/1965 sz. rendelet alapján az orvos, illetve a kórház által megállapított pontok száma szerint (egy pontért 10 korona jár). További igénye van a betegállomány Ideje alatt az 1970. évi átlagkeresete és a táppénz közti különbözetre. Ha a balesettel kapcsolatban részlegesen rokkanttá válna, igénye * lenne a baleset előtti átlagkereset és a rokkantsági (részleges rokkantsági) járadékra, valamint a keresete egyesített összege közti különbözeire, az ún. elesett kereset megtérítésére. Mindezen térítésre csak részben van.igénye, ha a balesetet részben a munkabiztonsági előírások be nem tartásával Idézte volna elő. Ha a baleset teljes egészében в munkabiztonsági előírások ön részéről való be nem tartásának következménye (ha ezek az előírások Ön előtt ismeretesek voltak és azok betartását a* efsz ellenőrizte és betartását megkövetelte) akkor az efsz mentesülne az említett tárgyi kártalanítása kötelezettsége alól. — A véletlent, a munkával kapcsolatot kockázatot nem lehet a dolgozóra áthárítani. Az üzemi munkabalesetböl származó igényeket azok esedékességétől számított egy éven belül lehet a Járásbíróságon perben érvényesíteni, ha az efsz nem lenne hajlandó önként teljesíteni. Ezen határidő után az efsz az elévülés kifogásával védekezhetnék. A szolok rekultiválása LALÄK ANDRÁS, Farná (Várnád). Levele szerint ön efst tag, még ha nem is fejt ki aktív tevékenységet az efsz-ben. Az efsz törvény értelmében az efsz tagok földjei és az általuk belépésükkor használt földek az efsz-ben társítottnak számítanak. Ennek értelmében az efsz-ben társított földterületnek számít az ön szólója még abban az esetben is, ha külön megállapodás alapján a szőlőt ön használta. Az efsz-nek Jogában áll á társított földeken a nagytáblás gazdálkodás szükségletei szerint megfelelő intézkedéseket tenni, önt érzékenyen érintette, hogy a kérdéses dűlőben elrendelt szólö-rekultlválás következtében az ön gyümölcsfáit Is kivágták és a szőlőtöveket kiégették. Érzékenyen érintette önt, hogy mindezt nagyon rövid határidőn belül valósították meg. Az említett tényállás alapján csak azt tudjuk ajánlani, hogy a szövetkezettel egyezzen meg, hogy hol Juttatnak önnek pótszőlőt, vagy pótföldet az említett módon „tagosított“ szőlőjéé és gyümölcsöse helyett Nyugdíj ügy RÄSZTOCKT ANDRÄS, Mlkolíany. Ajánljuk, hogy a nyugdíjára vonatkozó Iratai alapján kérjen közelebbi tájékoztatást a Jnb társadalombiztosítási osztályán. A levelében közölt adatok alapján nem áll módunkban tájékoztatást vagy tanácsot adni. Dr. F. J. (Motoros TANÁCSOK Beégett szelepek Ha kisebb sebességgel közlekedünk, nemigen érzékeljük a motor erejének gyengülését, azt, hogy nem húz megfelelően. A négyütemű motoroknál ennek egyik oka, hogy a szelepek nem zárnak, átfújnak, kisebb a kompresszió, s a motor nem adja le a megfelelő teljesítményt. A szelepátfújás elsősorban a kipufogószelepnél veszélyes. Itt nem észlelhető azonnal, ellentétben a szívószeleppel, ahol az átfújás arról állapítható meg, hogy „visszarobbanás“ hallható. A szelepátfújás azonban nemcsak teljesítménycsökkenést okoz, hanem lassan „elég“ a szelep Is, elroncsolódik a szelepülék, és a szelepvezető-persely szintén cserére szorul. Elhanyagolt motornál az Is előfordulhat, hogy a szelep beragad, és nagyobb roncsolódás következik be. Például a du-’ gattyútetö benyomódik, megsérül a henger stb. A szelepátfújás oka elsősorban a nem megfelelő szelepemelő hézag, vagy ha korom, Illetve salakszemcse rakódik a szelep zárőfelületére. (Gyári hiba Is lehet, ha nem megfelelő anyagminőségből gyártották a szelepet, vagy a szelepüléket, ha rossz volt a hőkezelés vagy a felületi megmunkálás. Ez azonban a legritkább esetekben fordul elő.) Az ilyen jellegű hibák szinte kivétel nélkül nem megfelelő szelephézagből keletkeznek. Nagyon fontos, hogy a hézagot rendszeresen ellenőrizzük vagy ellenőriztessük, mert a kis szelephézag a felmelegedett motornál átfújást idéz elő, a nagy szelephézag pedig a csattogó hangon kívül alig észrevehető teljesítmény csökkenést okoz, ami hosszú idő alatt a dugattyú és a dugattyúgyűrűk kormozódását idézi elő a tökéletlen égés miatt. A kipufogószelep beragadását a szelepek elégtelen kenése vagy nagy terhelésnél az elégtelen hűtés is okozhatja, de ezek a legritkább esetek. Mindez elkerülhető, ha ilyenkor sem hanyagoljuk, el a karbantartást, amelynek során a motor műszeres ellenőrzését a szelephézag ellenőrzését és állítását végezzük el.
