Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-05-06 / 18. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1972. május 6. Ľubomír Štrougal minisHerülnnk beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) hogy csökkent a burgonya és a cukorrépa vetésterülete, indokolatlanul csökkent az állatállomány létszáma, különösen a szarvasmarháé. Mivel tudták, hogy a szocialista államunk osztályhatalmának alapja a két osztály testvéri szövetsége, ennek aláásását tűzték ki célul. A szövetkezeti parasztság döntő többsége határozottan visszautasította a szövetkezetek, valamint a munkás-paraszt szövetség ellen irányuló támadásokat, és hűséges maradt a szocializmus eszméihez. JELENTŐS TARTALÉKOKKAL RENDELKEZÜNK A miniszterelnök szólott az életszínvonal, vagyis az élelmiszerfogyasztás emelkedéséről. Ezt a kalóriákban gazdag és biológiailag is értékes élelmiszerszükségletet körülbelül 85 százalékban hazai termelésből fedezzük. A hiányzó részt elsősorban a Szovjetunióból és más szocialista államokból fedezzük. A kapitalista államokból egyre nagyobb gondot okoz a behozatal, mert a tőkés piacokon szüntelenül emelkednek az élelmiszerárak. Éppen ezért egyre nagyobb jelentősége van a mezőgazdaságban lévő tartalékok feltárásának. Vagyis minőségben és idejekorán elvégezni a mezei és betakarítási munkákat, nagyobb gondot kell fordítani az állatállomány etetésére, gondozására, gazdaságosabban felhasználni a műtrágyát, gyorsabban alkalmazni a mezőgazdasági tudomány vívmányait, a bevált korszerű technológiai módszereket, vagyis mindenki erezzen komoly felelősséget a saját munkaszakaszán. Minden járásban és kerületben érvényesíteni kellene azt az elvet, hogy a lehető legrövidebb időn belül az átlagon aluli mezőgazdasági üzemeket az átlagosak színvonalára, az átlagosakat pedig a kiválóak színvonalára emeljék. Ennek a két fontos feladatnak a beszámoló nagy jelentőséget tulajdonított, mert a jelenlegi tervidőszakban például közel 42 millió tonna gabonát kell termelni, ami egyötöddel több, mint az előző ötéves tervben. Ez viszont a vetésterületek bővítésén kívül megköveteli, hogy az elmúlt időszakkal szemben hektáronként négy mázsával növeljük a hozamot. Erre minden lehetőség megvan, és az egyes járások már be is bizonyították. A Dunajská Streda-i járásban (Dunaszerdahely) ahol a mezőgazdasági dolgozók közel tíz év óta magas hozamú szovjet búzafajtákat termesztenek, az elmúlt évben 43,8 mázsa átlaghozamot értek el, amely mintegy 17,1 mázsával több, mint egy évtizeddel azelőtt. A jövőben a bevált búzafajtákat minél jobban el kell terjeszteni és új fajtákat is vetni a további hektárhozamok növelése érdekében. Az a tény, hogy a gabona rendkívül értékes a mezőgazdasági termelés és a népélelmezés számára, megköveteli, hogy necsak nagyobb termés elérésére törekedjünk, hanem gazdaságosan Is bánjunk a gabonával. Csökkenteni kell a szemveszteséget a betakarításnál és tárolásnál, célszerűen felhasználni a takarmánygabonát az állattenyésztésben. Különösen a takarmánykeverékek minőségét kell javítani, amely által a mennyiséget jelentősen lehet csökkenteni.. Mivel egyre nagyobb a kereslet az állattenyésztési termékek iránt, ezért a gabonatermesztés mellett ez a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének központi problémája. A szarvasmarha-tenyésztés biztosítja a lakosság élelmezése számára az állati eredetű fehérjék kb. 60 százalékát, és az állattenyésztés összforgalmúban közel 60 százalékkal részesül. Részaránya valamennyi mezőgazdasági termék forgalmában mintegy 39 százalék. A szarvasmarha emellett maximális mértékben hasznosítja a terimés takarmányokat, befolyásolja a talaj termelőképességét és ezzel az egész mezőgazdasági termelést. A szakágazat jelentőségét bizonyítja, hogy közel 200 ezer személyt foglalkoztat, vagyis az összes mezőgazdasági dolgozók egyötödét. tőén. , A szarvasmarha hasznosságának növelésére a nagyüzemi technológia feltételei között fel kell használni a hazai és a külföldi genetikai ismereteket, melyek azt bizonyítják, hogy a gyors siker egyetlen útja a kitűnő fajtákkal való keresztezés. A beszámoló foglalkozott a sertéstenyésztés, a tojástermelés és baromfitenyésztés mtenzifikálásával és racionalizálásával. Ezeket a termelési ágazatokat célszerűen többnyire közös mezőgazdasági üzemekben kell összpontosítani. A serléshizialás nagyobb összpontosításának előnyeit már sok helyen igazolni tudják, ahol jelentősen emelkedett a napi súlygyarapodás és csökkent az önköltség. CÉLSZERŰ KONCENTRÁCIÓ ÉS SZAKOSÍTÁS A párt központi bizottsága már sokszor hangsúlyozta. — folytatta beszámolójában a miniszterelnök —, hogy rendkívül jelentős a mezőgazdasági termelés átgondolt koncentrációja és szakosítása annak érdekében, hogy növeljük a hatékonyságot. A mezőgazdaságban már kétszer kezdtük meg a termelés koncentrációjának a fokozását. Első Ízben a kollektivizáláskor, másodízben akkor, amikor a kis szövetkezeteket nagyobb üzemekben egyesítettük. A szövetkezetek ma átlag 670 hektáron gazdálkodnak. Csakhogy termelési szerkezetük még mindig sokoldalú, vagyis nem szakosított. Mivel a jelenlegi helyzet nem kielégítő, a CSKP KB elnökségének határozata alapján tíz járásban kidolgozták a további koncentráció és szakosítás tanulmányát. Itt olyan értékes tapasztalatokra és Ismeretekre tettek szert, amelyeket a többi járásokban is fel kell használni hasonló tanulmányok kidolgozására. A megállapítások szerint elsősorban a tejet, húst és tojást gyártó korszerű és nagyteljesítményű szakosított üzemek felépítése, a beruházások szempontjából nagyon igényes, ezért fontos, hogy ne forgácsoljuk szét az eszközöket és a termelés döntő fontosságú szakaszaira összpontosítsuk őket. Ez nem egy ötéve« terv feladata. hanem távlati program, melyet fokozatosan a népgazdaság lehetőségeivel összhangban valósítunk meg. Štrougal elvtárs kihangsúlyozta, hogy a termelés fokozatos összpontosítása és leegyszerűsítése mellett nem szüntethetjük meg a már létező üzemeket addig, amíg nem helyettesítik tökéletesebb nagyüzemek. Az eddigi árualapot nem hagyjuk kihasználatlanul. Maximális mértékben ki kell használni a már létező objektumokat és berendezéseket. A mezőgazdasági termelés koncentrálását és szakosítását, valamint az üzemek közötti szoros fejlesztését az alábbi elvek alapján kell megvalósítani. Először: valamennyi Intézkedés hasznosságának fö mércéje a mezőgazdasági termelés és az élelmiszergyártás intenzitásának dinamikus növekedése: az önköltségek csökkentése, a munkaerők és a termelőeszközök hatékony kihasználása. Másodszor: a koncentrálás és a szakosítás a távlati termelési programból és az adott természeti körülmények optimális kihasználásából Indul ki. Respektálnunk kell a társadalmi szükségleteket, és lehetővé kell tennünk a tudomány és a technika Ismereteinek érvényesítését. Harmadszor: teljes mértékben fejlesztenünk kell a szövetkezetek és az állami vállalatok közti együttműködés különböző formáit, beleszámítva a szolgáltatást üzemeket, a feldolgozóipar üzemeit Is. Az együttműködést a gazdasági előnyösség és a társadalmi hatékonyság alapján fejlesszük az üzemek jogi és gazdasági önállóságának megőrzésével. Negyedszer: az együttműködési csoportok valamennyi formáját demokratikus elvek alapján alakítjuk ki, és a közös munkában elért jövedelmet az egyes üzemek munka, anyagi és pénzügyi részvétele szerint osszuk szét. ötödször: a koncentrálás és a szakosítás egvüttmfiködés, vagy egyesülés útján történő megvalósítását, beleszámítva a káderek megnyerését és előkészítését is, az illetékes állami szerveknek tervszerűen kell Irányítaniuk. A miniszterelnök aztán a mezőgazdaság és az ipar közti bonyolult kapcsolatokról beszélt: Az 5. ötéves terv időszakában 50 milliárd korona beruházást eszközlünk a mezőgazdaságba és ebből csaknem 20 milliárd korona jut gépekre és berendezésekre. Ebben az ötéves tervben a beruházási program súlypontja 200 ezer fejőstehén és 300 ezer egyéb szarvasmarha, több mint 100 ezer koca, egymillió sertés és több mint 3,5 millió tyúk 52(Шщ.а .megfftiplQ objektum felépítése lesz. Ez lehetővé teszi, hogy ezekben az objektumokban a tehenek ápolását a két és félszeresére, a szarvasmarha-hizlalásban az ötszörösére és a sertések gondozásában csaknem hatszorosára növeljük a munkatermelékenységet. Ez megköveteli, hogy az állami és gazdasági szervek megjavítsák szervezőmunkájukat és kibővítsék a mezőgazdasági építővállalatok kapacitását. Egyúttal azt, hogy az eddiginél jobban teljesítsék a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára tervezett feladataikat. A GÉPESÍTÉS FEJLESZTÉSE, a műtrágyák, vegyszerek JOBB FELHASZNÄLÄSA A munkatermelékenység növekedése és csökkentésének alapvető feltétele a nagyteljesítményű technika, a mezőgazdasági gépek és berendezések biztosítása. Ezért — hangsúlyozta a beszámoló — a XIV. kongresszus határozata alapján kidolgozták s a kormány Jóváhagyta a mezőgazdasági gépek rendszerének koncepcióját a következő 15 évre. A terv alapján a növénytermesztés és a betakarítás majdnem teljesen gépesített lesz. Lényegesen fontos feladat a szarvasmarha-istállók korszerűsítése. ‘ Sokan bírálták a pótalkatrészhiányt is. Ennek az az oka, hogy az alapgépek élettartamát aránytalanul meghosszabbítják s így hiába emelkedik az alkatrészgyártás, az ellátás nem lehet megfelelő. A műtrágyaellátás tiszta tápanyagban 183 kilóról 220 kg-ra emelkedik. Jelentősen növelni kell a szemcsés és a mésztartalmú műtrágyák részarányát. Az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a műtrágyák és vegyszerek raktározására és ésszerű felhasználására. A beszámoló további részében Štrougal elvtárs a tudományos-kutatómunka növekvő jelentőségével foglalkozott, kiemelte, hogy a tudományoskutatómunka terén szorosan együtt kell működni a szocialista országokkal. Egyúttal arra kell törekedni, hogy a tudományos kutatómunka eredményeit a lehető leggyorsabban érvényesítsék a gyakorlatban. PÉNZÜGYI POLITIKA — Már többször megállapítottuk, — folytatta beszámolóját a miniszterelnök —, hogy továbbra is stabilizálni akarjuk a kiskereskedelmi árak politikáját. Ez megköveteli, hogy megőrizzük a mezőgazdasági termékek szilárd felvásárlási árainak rendszerét és az állam ennek megfelelő intervenciós és szubvenciós politikáját. A kongresszus előtti vitában többször bírálták egyes termelőeszközök, elsősorban a mezőgazdasági technika árának mai színvonalát. A termelőknek és az Illetékes állami szerveknek az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítaniok arra, hogy az új mezőgazdasági gépek és gépi eszközök ára teljes mértékben megfeleljenek használati értéküknek, valamint a munkatermelékenysége növelésére gyakorolt hatásuknak. Hangsúlyoznunk kell, hogy a mezőgazdasági, hazai vagy külföldi gyártmányú termelőeszközök árának jelentős részét már ma is befolyásoljuk. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági üzemek a termelőeszközök többégét alacsonyabb áron vásárolják. így pl. a vegyipari termékeket, a takarmánytermékeket, de egyes fajta gépeket Is. Ma az árak befolyásolása csupán a műtrágyák terén több mint egymilliárd koronát jelent. Ezenkívül a mezőgazdasági üzemek támogatást kapnak számos termelőeszköz beszerzésére. Ez államunk politikájához tartozik, amellyel nemcsak olcsó élelmiszereket biztosítunk a lakosságnak, hanem egyúttal lehetővé tesszük a mezőgazdasági üzemeknek, hogy a termelőeszközök vásárlásával megteresmtsék a feltételeket a gazdálkodás jobb eredményeihez. Ezt a politikát továbbra is folytatni akarjuk. Nyíltan meg kell mondani viszont, hogy a jövőben nem fedezzük állami eszközökből a rossz gazdálkodást, nem fizetünk rá a termelés szervezésének és irányításának fogyatékosságaira, s ezzel gyakorlatilag nem támogatjuk egyes mezőgazdasági üzemük lemaradását . ÉRTÉKES HOZZÁSZÓLÁSOK A beszámoló a továbbiakban megállapította, hogy a kongresszusi tanácskozást hasznos, széleskörű vita előzte meg. De nemcsak véleményeiket, elgondolásaikat fejezték kt a termelés fokozásával kapcsolatban, hanem konkrét kötelezettségvállalásokat Is tettek az 5. ötéves terv feladatainak teljesítése céljából. Ezt bizonyítja a több mint 30 ezer egyéni, közel 11 ezer knlelktív és négyezerén felüli üzemi kötelezettségvállalás. A kongresszust megelőző vitában bíráltak néhány tartós hiányosságot. Panaszkodtak a pótalkatrész-ellátásra, a takarmánykeverékek minőségére, a mésztartalmú műtrágyák, vegyszerek hiányára, a közszolgáltatás minőségére és egyéb dolgokra. A kongresszust megelőző előkészület, beleszámítva a járást konferenciákat, — amelyen több mint 20 ezer küldött vesz részt, — a mezőgazdasági dolgozók komoly iskolája volt. A dolgozók politikai és szakmai érettségét tükrözte, és kialakította a kedvező feltételeket a kongresszusi tanácskozás sikeres lefolytatására. A FOLD VÉDELMÉÉRT štrougal elvtárs kiemelte, hogy a föld a jelenben és a jövőben is a legnagyobb és tartós természeti kincsünk, amelyet nem csak kt kell használni, hanem meg kell őrizni a jövő nemzedék számára. Ezért a jövőben fokozott figyelmet kell szentelni a földalap növelésére. A jelenlegi ötéves terv időszakában mintegy 300 ezer hektár vizes területet kell lecsapolni, és 100 ezer hektáron kiépíteni az öntözéses gazdálkodást. Ezeket a talajjavítási akciókat az állam továbbra is támogatni fogja. Ez azonban még önmagában nem hozza meg a szükséges társadalmi hasznot, hanem javul a már meliorált földek gondozása és az eddigi nem kielégítő kihasználása. A GABONATERMESZTÉS ÉS SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS ELŐTÉRBEN Az elmúlt évtizedben jelentősen javult az állomány minősége és hasznossága. 1960-hoz viszonyítva 1970- ben a vágómarha felvásárlása 159 ezer tonnával, vagyis 46 százalékkal, a tejfelvásárlás 1,4 milliárd literrel, vagyis 60 százalékkal, a tejhozam pedig közel 40 százalékkal nőtt. Az egy tehénre számított jelenlegi orszáogs évi tejátlag 2553 liter. Persze nagy különbségek tapasztalhatók az egyes járások és mezőgazdasági üzemek között, mind a termelés, mind az önköltség között. A szarvasmarha-tenyésztésben kedvezőtlen tendencia, hogy 1960-tól 1970-ig a tehénállomány száma 166 ezerrel csökkent. Tavalyelőtt ugyan sikerült a csökkentést megállítani, sőt a múlt évben a létszám valamivel nőtt, de a helyzet továbbra sem kielégítő. A csökkenés legfőbb oka az, hogy csökkent a tehenek száma a háztájt gazdaságokban és az egyénileg gazdálkodó parasztoknál. Az utóbbi tíz évben ez több mint 300 ezer tehenet jelentett. Mivel a földművesszövetkezetek és állami gazdaságok ezt a csökkenést nem tudták pótolni, célszerű lenne, ha minden járásban figyelemmel kísérnék és szabályoznák a háztáji gazdaságokban és egyénileg gazdálkodó parasztoknál a tehénállomány fejlődését és következetes intézkedéssel oda hatnának, hogy a veszteséget pótolják. Az említettek miatt a legfontosabb feladatok közé tartozik a szarvasmarha-tenyésztés céltudatos fejlesztése. Ezért a CSKP KB elnökségének kezdeményezésére kidolgozták a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének távlati koncepcióját. Itt nemcsak arról van szó, hogy céltudatosan fejlesszük a saját takarmánytermelést és a tartósítás, feldolgozás korszerű módszereit, hanem arról is, hogy az összes tartalékot felhasználjuk az állomány növelésére és minőségének megjavítására a borjúnevelés hatékony rendszerének bevezetésével, a takarmányozás ipari formáinak tökéletesítésével, valamint azzal, hogy a fiatal szarvasmarha-állomány Intenzív takarmányozásával növeljük a súlygyarapodást. Ez a koncepció a jövőben megköveteli a nagyobb részvételt nemcsak az állam részéröl, hanem a mezőgazdasági vállalatok részéről is, a szakosított nagy kapacitású szarvasmarha-tenyésztő üzemek építését és korszerű műszaki felszerelését ille-ÜJBÖL JÁRÁSI mezögazdasAgi IGAZGATÓSÁGOK LESZNEK A párt Központi Bizottsága és a kormány a kerületi és a járási irányítószervek munkájának eredményeiből kiindulva arra a következtetésre jutott, hogy legkésőbb ez év szeptem bér elsejétől az eddigi Járási mezőgazdasági társulások, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kerületi osztályai helyett kerületi és járási mezőgazdasági szakigazgatóságokat létesít, mint a mezőgazdasági irányítás állami szerveit. A beszámoló a továbbiakban foglalkozott az egyénileg gazdálkodó földművesek problémáinak a megoldásával és a szövetkezeti tagok, valamint a többi dolgozók szociális és gazdasági létfeltételeinek fokozatos kiegyenlítésével. Tudomásul kell venni azt az alapelvet, hogy mindenki képességei szerint dolgozik, és mindenki végzett munkája után kapja Jutalmát. Az elmúlt két évtizedben ez nem volt minden esetben betartva, de tény, hogy az utolsó tíz év alatt a szövetkezetl' tagok átlagos jutalmazása kétszeresére emelkedett, és aránylag gyorsan fejlődött a földművesek szociális nyugdíjbiztosítása. Egyes szövetkezetekben észlelhetők káros jelenségek a jövedelemelosztás elvével kapcsolatban. Gyakran nem tartják be a helyes arányokat, a bővített újratermelés és a szövetkezetek jutalmazási alapjának dotálása között. A beszámoló azt Is megállapította, hogy a pénzbeli jutalmazás gyorsabb bevezetése hozzájárulna ahhoz, hogy rendet teremtsünk a természetbeniek elosztásában, Illetve eladásában. A továbbiakban arról volt szó, hogy elvben ne változtassák meg a háztáji gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, melyek általában beváltak. Vegyék viszont figyelembe a háztáji földterületének megállapításánál az egyes tagok munkáját és ezáltal differenciálják a háztáji föld területét és a szövetkezeti család azon tagjainak a száma szerint is, akik a szövetkezetben dolgoznak. Štrougal elvtárs foglalkozott a fiatalok helyzetével a mezőgazdaságban és azzal, hogv miként kéne közülük minél többet megnyerni, mivel a nemzetgazdaságnak ebben az ágazatában kedvezőtlen a korösszetétel. A nők helytállása az eddiginél nagyobb megbecsülést érdemel — állapította meg a beszámoló és fontos, hogy a jövőben többen kapjanak helyet a vezetésben. A szakképzettség és az életkörnyezet javítása szintén nagyon fontos feladat. Ezért a szövetkezetek a továbbiakban is támogassák a tanulni vágyó fiatalokat és oldják meg a lakásproblémáikat. A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK KÜLDETÉSE Az efsz-ek VIII. kongresszusa előkészítésének során ez a kérdés Is megoldódott, — állapítja meg a beszámoló. — A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének, mint a Nemzeti Front egyik társadalmi szervezetének az a feladata, hogy hozzájáruljon a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségének elmélyítéséhez, serkentse a szövetkezeti tagokat a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak megvalósítására. A szövetségnek széleskörű lehetősége van falvainkon a társadalmikulturális élet fejlesztésére, a szövetkezeti tagok szociális és más szükségletéről való gondoskodás megjavítására: üdültetésük biztosítására, munka- és életkörülményük megjavítására, egészségük védelmére. A szocialista nevelés terén a szövetségnek szórásán együtt kell működni a Nemzett Front szervezeteivel, a nemzeti bizottságokkal és az illetékes állami szervekkel. Štrougal elvtárs beszámolójában foglalkozott Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusának határozatával, amely kitűzte a lenini szövetkezetesítést terv megvalósítását. Az azóta megtett út bizonyítja, hogy a célkitűzés helyes volt, vagyis igazolta a kommunista párt politikájának helyességét. A beszámoló befejező részében a miniszterelnök mégegyszer összefoglalta azokat a fő feladatokat, amelyek megoldása még gyorsabban elősegíti a mezőgazdaság fejlődését. Azt a meggyőződését fejezte ki, hogy az efsz-ek VIII. kongresszusa jelentősen elősegíti a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak megvalósítását a szocialista mezőgazdasági termelés tovább fejlesztését. ✓
