Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-04-22 / 16. szám
1972. április 22. SZABAD FÖLDMŰVES 7 A SZÖVETKEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE JOGI FORMAINAK ALAPJAI A termelő erők további hatalmas fejlődése, főleg a nagyüzemi technológia és technika effektiv érvényesülése mgeköveteli, a növénytermelés és állattenyésztés céltudatos szakosítását és összpontosítását. Ez az út abban az esetben a legcélszerűbb, ha egyes körzetek termőföldjein túlsúlyban a szövetkezetek gazdálkodnak, illetve, ha a szövetkezetek használatában lévő földek váltakoznak az állami szervezetek földjeivel. Ezen megoldás előnye, hogy nem szükséges változtatni a mezőgazdasági üzemek Jelenlegi szervezeti struktúráján és megmarad jogi, gazdasági önállóságuk. A javasolt jogi rendezés teret biztosít a kooperáció különböző formáinak éspedig olyan kooperációnak, mely nem vezet új szervezet létesüléséhez, vagypedig, mely nyomán új szervezet létesül. Mindkét forma csak írásbeli szerződés megkötése alapján jöhet létre, amelyet jóvá kell hagyni az efsz taggyűlésének. Ezzel elégtételt nyer a szövetkezeti önkormányzat elve, mely szerint maga a tagság dönt az egyes szövetkezetekkel, illetve állami szocialista szervezetekkel történő együttműködés kérdésében. A SZÖVETKEZETEK EGYESÍTÉSE Erről a kérdésről majdnem minden Járási konferencián szó volt. Sok konferencia küldöttel javasolták a 112. tétel következő módosítását: „Az egyesüléshez szükséges minden egyesülni akaró földművesszövetkezet taggyűlésének beleegyezése; az egyesülést kimondó határozat érvényességéhez szükséges a szövetljezet öszszes tagja több mint a felének beleegyezése“, nem úgy, mint az eredeti javaslat szerint a tagság kétharmadára. E kérdés jobb megértéséhez meg kell jegyezni, hogy a szövetkezetek egyesítése a mezőgazdasági termelés céltudatos koncentrációjának és specializációjának egyik formája, főleg abban az esetben, ha ezen célt nem lehet elérni a szövetkezetek egymás közti együttműködésével, illetve csak egyes tevékenységekben létrehozott kooperációval. Az összevonás — egyesülés csak azon szövetkezeteknél jön számításba, amelyek még a belüzemi szakosítás alkalmazása esetében sem tudják termelésük nagyüzemi formáját biztosítani. Erre mutat a tézisek 111. tétele is, amikor kimondja: „A szövetkezetek abban az esetben egyesülhetnek nagyobb és előnyösebb gazdasági egységekbe, ha az egyesülés lehetővé teszi a termőföldek, gépek és egyéb beruházások jobb kihasználását, a célszerű szakosítást és öss^ pontosítást, a szakemberek teljes érvényesülését, jobb munkaszervezést és a szövetkezeti tagság életszínvonalának növelését.“ Nagyon fontos az a körülmény, hogy az egyesítés által az egyesített szövetkezetek eddigi vagyona, valamint jogai és kötelezettségei Iikvidáció (felszámolás) nélkül az egyesült szövetkezetbe olvadnak, mely a megSZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIAI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Hozzászólások az efsz-ek Vili. kongresszusa vitaanyagához Bizonyára nem lesz érdektelen, ha közvetlenül a kongresszus elölt áttekintjük, valójában milyen javaslatok hangzottak el a nemrég lezajlott járási efsz-konferenciák küldöttei részéről. A legtöbb hozzászólás, javaslat kétségkívül a szövetkezetek szorosabb együttműködésével (kooperáció) kapcsolatban született. Hangsúlyozták a küldöttek, hogy a szövetkezetek — és más szocialista mezőgazdasági üzemek, vállalatok — együttműködése szükségszerűségét, s azt, hogy annak összhangban kell lenni a társadalmi érdekekkel, amellett elősegítse a mezőgazdasági termelés további szakosítását és összpontosítását. Nevezetesen a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás szövetkezeti földművesei javasolták, hngy az új földművesszövetkezeti törvény tartalmazza az egyes társulásokba lépéskor az önkéntesség elvének betartását, s biztosítani a legkedvezőbb feltételek megteremtését az együttműködéshez — közös mezőgazdasági vállalatok létrehozása, stb. esetében. A földművesszövetkezeti törvényjavaslat téziseinek 93. tétele ugyan kimondja, hogy a mezőgazdasági üzemek együttműködésének megszervezése a társüzemek önkéntessége, a kölcsönös gazdasági előnyök, valamint az egyenjogúság alapján történik. Ezt a kérdést mégis jobban meg kell vizsgálni, tekintettel több járási konferencián elhangzott javaslatra, hozzászólásra — különös tekintettel az együttműködés, társulás kevésbé fejlett és fejlett formájára, módozataira. szűnt szövetkezetek jogutódja lesz. A megszűnt szövetkezetek tagjai pedig a javaslat szerint az egyesült szövetkezet tagjaivá válnak. [ÖVEDELEM ELOSZTÁS, A SZÖVETKEZETI TAGSÄG JUTALMAZÁSA A szövetkezeti tagság jutalmazásának eddigi rendezését, ahogy azt a Mintaalapszabályzat, valamint az efszek jutalmazásának rendszere és a prémiumszabályzat tartalmazza, a fejlődést már túlhaladta és nem felel meg a szövetkezetek további fejlődésének. Ezért a törvényjavaslat azzal számol, hogy a Szövetségi Mező.gazdasági és Élelmezési Minisztérium ezen törvény felhatalmazása alapján kiadja az efsz-ek egységes országosérvényű jutalmazási irányelveit, amelyek tartalmazni fogják továbbá az egyes munkák és hivatások osztályozását, a díjazási skálákat, a munkanormák rendszerét és a munkaszükségletek szabványait, úgy ahogy azt végeredményben Szlovákia összes járási konferenciáin követelték. Ezen elvek alapján kidolgozzák majd az egyes szövetkezeik a saját jutalmazási szabályzatukat. Ennél azonban szükséges lesz figyelembe venni a tézisek 63. tételében felvázolt elveket. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az efsz-ek funkcionáriusainak és tagjainak azon követelését sem, miszerint ezen új, egységes országos rendezést még megjelenése előtt meg kell vitatni az efsz-ekkel és ezek társadalmi-érdekvédelmi szervezetével — a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségével. AZ EFSZ-EK IRÄNYlTÖSZERVEI ÉS EZEK HATÁSKÖRE Több járási konferencia küldöttei javasolták egyebek közt például, hogy a tagság megszűnéséről szóló megegyezés, valamint a tagfelvétel tartozzék a vezetőség hatáskörébe, tekintettel arra, hogy maga a földművesszövetkezeti törvényjavasfat téziseinek 70. tétele szerint a taggyűlés szükség szerint, de legalább hathónaponként egy ízben ülésezik, ami nagyon hosszú időszak a tagok kérvényeinek rugalmas elintézésére. A tézisek 74. tétele kimondta, hogy a vezetőség a taggyűlés megbízása alapján tagokat vehet fel (bocsájthat el), de Ilyen felhatalmazást a taggyűlés a vezetőségnek nem köteles adni. A törvényhozó testület biztosan mérlegelni fogja a kongresszusi vitában elhangzott összes javaslatokat, de bizonyos alapköveteléseket már most meg lehet magyarázni. Természetes, hogy a törvényjavaslat tézisei tartalmazzák a szövetkezeti demokrácia eddig is bevált alapelveit, ezeket tovább fejlesztik és hozzáillesztik a szövetkezetek szükségleteihez. Ezen elvekkel összhangban a szövetkezet ténykedése alapkérdéseiben való döntés joga a kollektív szervek kezébe van letéve, ugyanakkor feltételezzük, hogy az egyes szövetkezetek alapszabályaikban majd részletesebben rendezni fogják ezen szervek hatáskörét, és tagjainak megbízatási idejét is. A törvényjavaslat fenntartja a taggyűlésnek, mint a szövetkezet legfőbb szervének eddigi szerepét. A taggyűlés tanácskozásán és döntésén a szövetkezet minden tagjának joga van résztvenni. 0} felfogásnak számít, mely szerint az alapkérdések egy részét, amelyről a 70. tétel szerint a taggyűlés tárgyal és dönt, lehetséges lesz meghatározott esetekben átruházni a szövetkezet más választott szervére — a képviselőtestületre, illetve a vezetőségre. Azon kérdések, amelyekben a taggyűlés dönt, nincsenek a javaslatban név szerint felsorolva. A taggyűlés fenntartja magának azt a jogot, hogy más kérdésekben is maga fog dönteni. A gyakorlat követelményeivel összhangban újszerű a javaslatban a taggyűlések megtartásának problematikája, abban az esetben, ha a rendesen összehívott taggyűlésen nem jelenik meg a szükséges taglétszám. Ebben az esetben a taggyűlés határozatképes kisebb taglétszám esetén is, ba legalább a tagság egyharmada (esetleg egynegyede) jelen van, amennyiben a tárgyalását egyórás várakozási határidő elteltével kezdi meg. A határozat érvényességéhez ez esetben a jelenlevő tagok kétharmadának beleegyezése szükséges. Az állam befolyásának érvényre jutása érdekében a 71. tétel szerint lehetséges az efsz taggyűlését összehívni, ha ezt a mezőgazdaság járási irányító szerve követelni fogja. Ez szintén újdonságnak számít. A TAGGYŰLÉS EGYBEHlVASA és a szükséges taglétszám biztosítása főleg a nagy, illetve összevont szövetkezetek esetében nagyon körülményes. Ezért a javaslat lehetővé teszi, hogy a taggyűlés egyes szövetkezetek körülményei szerint képviseleti testületet válasszon (73. tétel), mely mint kollektív szerv gyakorolná a taggyűlés hatáskörének egy részét. Ugyanakkor a taggyűlés döntésére bízzák, hogy hány szövetkezeti tagra esik (10 —20 között) egy képviseleti testületi tag. Ezen Javaslatot nagyon sok efszben melegen fogadták, meg kell jegyezni azonban, hogy azon szövetkezetben is, melyben képviseleti testület működik majd évente legalább egyszer össze kell hívni az évzáró rendes taggyűlést. Ami a vezetőségei Illeti (74. tétel), sok járás javasolja ténykedésének és Jogkörének bővítését. Az eddigi állapottal összevetve a vezetőség hatáskörének bővítése a javaslat szerint abban áll, hogy egyes fontos kérdésekben való döntést a taggyűlés átruházhatja a vezetőségre. Az efsz-elnökkel, — mint választott szervvel — kapcsolatban a kongreszszusl vitában nem volt * komolyabb hozzászólás. A gyakorlat kívánalmának megfelelően javasolják, hogy a szövetkezetek válasszanak alelnököt is. így főleg a nagyobb szövetkezetekben lehetséges lesz elválasztani az efsz gazdasági és társadalmi tevékenysége irányításának feladatait, de a fő felelősség az efsz egész ténykedéséért továbbra Is az elnököt Illeti. Aránylag sok hozzászólás volt AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGOKKAL 'KAPCSOLATBAN, annak ellenére, hogy sok szövetkezeti tagnak, de tisztségviselőnek Is nagyon megfelelt ezen szervek tétlensége, vagypedig a szakszerűtlen, Illetve a szövetkezeti funkcionáriusok által „Irányított“ ellenőrző bizottság működése. Az ellenőrzés demokratikus elvét elmélyíti az a tény, hogy az ellenőrző bizottság csak a taggyűlésnek felelős és független a szövetkezet többi szervétől. Több járási konferencia javaslatát, mely szerint célszerű lenne — hogy az ellenőrző bizottság elnöki tisztjét a szövetkezet olyan tagja végezné, aki minden más munkától mentesítve lenne, — hogy a nagyobb efsz-ekben létesítsenek belüzemi ellenőrzőszerveket, — hogy a szövetkezet részletes revízióját megtérítés ellenében a mezőgazdasági irányítás járási szervei, illetve a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége végezné, mérlegelni kell majd. A törvényjavaslat tézisei eleget tesznek a gyakorlat kívánalmának, amikor Javasolják, hogy a szövetkezetek egyes szerveit ötéves időtartam ra válasszák azon indokolással, hogy az egyes funkcionáriusok több éves tapasztalataikat a szövetkezetek érdekében jobban gyümölcsöztethessék. Nem jelenti ez azonban az egyes tisztségek ötéves „bérletét“. E néhány példa szerint is a kongresszusi vita tükrözi a szövetkezeti tagság azon elszántságát, hogy a CSKP XIV. kongresszusa határozataiból származó feladatokat sikeresen teljesítik majd, melynek bizonyítéka szlovákiai viszonylatban a több mint 450 millió Kčs értékű felajánlás és a szövetkezeti parasztság az ú] földművesszövetkezeti törvényjavaslat tézisei iránti érdeklődése és ennek támogatása. JUDr. MICHAL ĎURDIAK, a SZFSZSZ jogi osztályának vezetője A pihentető üdüléseket, a világot látó társasutazásokat rendszerint városnézéssel, történelmi kincsek, nevezetességek megtekintésével kötik össze. Felvételünkön a budapesti Milleneumi emlékmű a Hősök terén, amelyet évente sok ezer külföldi turista megcsodál. Szlovákia járást mezőgazdasági társulásainak, illetőleg mezőgazdasági termelési igazgatóságainak dolgozói — akik jelenleg szervezetileg gondoskodnak a járás mezőgazdasági dolgozóinak különféle üdüléséről a Szövetkezeti Földművesek Szlnvákiai Szövetségének irányelvei alapján — nemrég Bratislavában tartották ülésüket. Ezen az aktíván csaknem félszáz vezető vett részt. Aloiz VOJACEK mérnöknek, a Szövetség KB titkárának beszámolójából közöljük az alábbiakat: A szövetkezeti földművesek és gyermekeik, valamint a mezőgazdasági szaktanintézetek tanulóinak üdültetése iránti gondoskodás minőségi javítása szövetségünk legkomolyabb feladatai közé tartozik. Ha összehasonlítjuk az 1972. évi tervezett üdültetéseket az 1968. évivel (amióta a szövetség szervezi ezeket az üdüléseket), megállapíthatjuk, hogy azok létszáma lényegesen növekedett: 11 250-ről 27 ezerre szökött fel. Ugyanakkor a színvonal Is kétségkívül magasabb fokon áll. A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége 1968-ban kezdte a szövetkezeti dolgozók gyógyintézeti és ambuláns gyógyfürdői kezeltetésének megszervezését. Míg 1969-ben a szövetség csak 53 szövetkezeti dolgozó számára tudott fürdőhely! gyógykezelést biztosítani, az idén már 2300 személy vehet részt Ilyen gyógykúrán. Közülük 300-an külföldön, mindenekelőtt Bulgáriában és Jugoszláviában gyógykezeltethetik magukat. Az ilyen gyógykezelés költségeinek a fedezéséhez a szövetség személyenként 600 — 1100 knrona dotációval járul hozzá, a gyógyfürdői kezelési költség szerint. A beutalást, illetőleg kezelési költség fennmaradó részét a szövetkezeti tag, vagy az illető szövetkezet fizeti. Ügy lenne helyénvaló, ha valamennyi szövetkezet az említett fennmaradó részt megtérítené a szociális-kulturális alap anyagi eszközeiből. Annál inkább, hogy ilymódon is bizonyítaná, valóban gondoskodik sok éven át dolgozó tagjainak egészségvédelméről. Ami a szövetkezeti tagok üdültetésének színvonala emelkedését illeti, abban is megnyilvánul, hogy gyakorlatilag az év minden szakában üdülhetnek a szövetkezett tagok. Növekedett a belföldi üdülőközpontok száma, s ilymódon az üdülési lehetőségek javultak; s a külföldi üdülések is jól beváltak, mindenekelőtt a baráti szocialista országokban. Az idén négyezer szövetkezeti dolgozó részére biztosítottunk külföldi üdülési lehetőséget. Javulás észlelhető továbbá a nyári üdülések megszervezésében. Míg 1968-ban csupán egyes járások keretében értünk el bizonyos eredményeket, 1969 óta már országos méretben szervezzük a nyári üdüléseket, s emelkedőben van a szövetkezeti tagok gyermekei külföldi üdülésének részaránya is. Több lehetőséget biztosítottunk a mezőgazdasági szaktanintézetek tanulói üdülésére vonatkozólag, de az üdülőtelepek választékát illetően is javulás mutatkozik. Elmélyült az üdülések kötöttsége Is az iskolai neveléshez. S 1970. óta egyre gyarapodik a mezőgazdasági tanulók részvétele a külföldi üdüléseken. A Szövetkezeti Földművesek Szlnvákiai Szövetsége a jövőben is mindent elkövet a szövetkezeti tagok minél szélesebb körű és mind tartalmasabb üdülése érdekében. A. V. javulnak az üdülési és gyógyfürdőzési lehetőségek
