Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-04-22 / 16. szám

1972. április 22. .SZABAD FÖLDMŰVES l a szocialista mezőgazdaság további fejlődéséért! Csökkenteni kell a betakarítási veszteséget A Veiké Wany-i Magszaporítö Állami Gazdaságban 1958 óta gépek segítségével végzik a cukorrépa betakarítását. Kezdetben külföldi, 1961-től pedig a hazai gyártmányt! egy-, két-, Illetve háromsoros gépeket alkalmazták. A múlt évben 150 hektáron Slovmona, 70 hektáron Dobrovická A fajtát termesztettek, 30 hektár területén pedig külföldi fajtákkal kísérleteztek. Az 1962—1970-es Időszakban 430 q/ha, a múlt évben pedig 321 q/'ha átlaghozamot értek el cukorrépából. A betakarítást három fejelő és szintén három klszántó (mindkét eseben háromsoros gépekről van szó) kombájn segítségével végez­ték. A Papp Ferenc, Mészáros Károly és Krizán Karol által üzemel­tetett gépsor (fejelő és répabetakarító kombájn) több mint 100 hek­tár begyűjtését végezte el. — A Dobrovická fajtából 113—118 ezer, a Slovmonából pedig 95—98 ezer egyed volt egy hektáron. A Slovmonát kért művelés nélkül termesztettük, itt egyenlőbb volt az egyedek közötti távolság, ezért a betakarítási veszteség is kevesebb volt, mert a gépek jobb minőségű munkát végeztek — mondta beszélgetésünk folyamán Kmeť Jaroslav mérnök, a gazdaság igazgatója. A továbbiakban megtudtam, hogy a régi módszer — ekkor még csak a kiszántás és a rakodás volt gépesítve — alkalmazásakor 1152 korona ráfordítással takarították be egy hektár cukorrépa ter­mését, a háromsoros gépek segítségével viszont 678 korona ráfordí­tást vesz igénybe ugyanez a folyamat. — A betakarítás gépesítése minden esetre gazdaságos, még akkor Is, ha ez bizonyos mértékig veszteségesebb, mint a régi módszer. Köztudott, hogy egyre kevesebb üzemeinkben a kézi munkaerő, s ezért csak a gépek lehetnek segítségünkre. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy bele kell törődnünk a betakarítás veszteségessé­gébe — folytatta Kmeť elvtárs —, mert szerintem csökkenteni lehet a betakarítási veszteségeket. — Néhány évvel ezelőtt csupán a fejelő gépek üzemeltetése több mint 25 százalékos veszteséget jelentett üzemünknek, mivel nem ismertük a gépeket, nem tudtuk őket helyesen beállítani — vette át a beszéd fonalát Sebők Fridrich elvtárs, a Veiké Űfany-i gazdasági részleg vezetője. — A múlt évben már csak 30—35 q hektáronkénti betakarítási veszteségünk volt. Az említett — sőt számos más gazdaság — mezőgazdasági üzem vezetőinek szavaiból arra következtetek, hogy vannak még tartalé­kok, melyek tökéletes kiaknázásával tovább lehet csökkenteni a cukorrépa betakarítási veszteségét. Itt fontos szerepet játszik a mun­kaszervezés, valamint az, hogy milyen becsületesen végzik munká­jukat az egyes dolgozók, hogyan fordulnak meg a gépekkel a par­cellák végén, s hogyan térnek rá a következő sorokra. Az sem mindegy, milyen kiegyensúlyozott a répa fejlődése, mert tapaszta­lataik szerint a gyengébb, vékonyabb egyedeknél nagyobb a veszte­ség. Az egyenlő egyedtávolság és egyenletesen fejlett növényállo­mány esetében sokkal jobb munkát végez a gépek kopíroző beren­dezése, s ez már eleve csökkenti a betakarítási veszteséget. Persze fontos, hogy a kopírozó berendezés jól legyen beállítva. Ök a neve­zett berendezést úgy állítják be, hogy kb. 20 kg legyen a rúgók megterhelése, ami lehetővé teszi a berendezés számára a könnyű, rugalmas mozgást, tehát érzékenyebb a gép. Sebők elvtárs szerint sok múlik a fejelő kések élességén Is. A tökéletesen megélesített, helyesen kialakított élű késekkel ellátott gépeknél a megkívánt helyen történik a fejrész elkülönítése, s így legalább 1—1,5 cm-rel kisebb a levágott rész. Mint mondotta, ők úgy biztosítják a fejelők jó munkáját, hogy 5 óra üzemelés után újra élesítik a késeket, vagyis kicserélik a megtompult, élüket vesz­tett késeket. , Kmeť elvtárs azon a nézeten van, hogy vannak még kiaknázatlan tartalékok, melyek segítségével további eredményeket lehetne elérni a cukorrépa betakarítási veszteségeinek csökkentése szakaszán. Számos mezőgazdasági üzemben évek óta gépekkel végzik a nevezett termény begyűjtését, tehát rendelkeznek értékes tapasztalatokkal is. Mint mondotta, bizonyára javára szolgálna szocialista mezőgazda­ságunknak, ha a mezőgazdasági üzemek szakemberei átadnák, nép­szerűsítenék tapasztalataikat, észrevételeiket, hogy azokon a helye­ken, ahol még mindig nagy a betakarítási veszteség, vagy ahol csak most kezdik a nevezett munkálatokat gépesíteni, minél tökélete­sebben ki tudják használni a gépi eszközöket. Ez annál is fontosabb, mert évente egyre több cukorrépát kell produkálnunk, s ha figye­lembe vesszük azt a tényt, hogy a 10 hektáron kimutatott betakarí­tási veszteségek mennyisége sok esetben felér egy hektár cukorrépa átlaghozamával, akkor belátjuk, milyen fontos feladat ezen égető problémának a megoldása. —bor ÜJ módszerekkel - gazdaságosabban A komárnoi (Komárom) járásban a múlt évben közel ezernyolcszáz hek­táron, vagyis megközelítően hatszáz hektárral nagyobb területen termesz­tettek zöldséget, mint egy évvel ko­rábban. Az utóbbi időben hatalmas méreteket ölt a zöldségvásárlási igény — ennek növekedéséhez nagyban hozzájárul majd a közeljövőben a Nové Zámkyban (Érsekújvár) épülő modern konzervgyár üzembehelyezé­se is — s ígv nem lehet csodálkozni azon, hogy a kedvező éghajlati és talajviszonyokkal rendelkező mező­gazdasági üzemekben különböző in­tézkedéseket foganatosítanak a zöld­ségtermesztés kibővítése, a kertészeti tevékenység hatékonysága fokozása érdekében. A Radvaň nad Dunajom-1 (Duna­­radványl szövetkezet kertészeti cso­portja a járás legjobbjai közé tarto­zik. A hagyományos termelési mód­szerrel 50 ezer korona körüli hektá­ronkénti bruttó jövedelmet értek el. Takács András mérnök, a szövet­kezet elnöke és Baranyai Lajos, akt Immár 20 éve Irányítja a kertészeti csoport tevékenységét, sokat töpreng­tek azon, hogvan lehetne lobb ered­ményeket elérni ezen a szakaszon, hogvan lehetne fokozni a zöldség­­termesztés hatékonyságát, gazdasá­gosságát. — Különböző kirándulások és ta­nulmányutak alkalmával több ízben eljutottunk olyan mezőgazdasági üze­mekbe, ahol már más módszerekkel termeltek, sót kiváló eredményeket értek el a műanyag lepel, vagyis a fólia alatti zöldségtermesztéssel le­mondta Takács elvtárs a közelmúlt­ban folytatott beszélgetésünk során. — Gondoltuk, miért ne hasznosíta­nánk a jó tapasztalatokat. Múlt évben 18X4,2 méteres, vagyis 0,75 ár terjedelmű fólia sátrak alatt (összesen egy hektáron) próbálkoz­tak a zöldségtermesztéssel. S az ered­mény? — Hatszázhetvenezer korona bruttó jövedelem hektáronként. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az aránylag kis területű fóliasátrak alatt még mindig elég költséges a terme­lés. Idén már 14 ár földterületet ta­kar egy fóliasátor. Illetve fólia ház, s ezekben már a gépek Is elvégezhet­nek bizonyos műveleteket, főleg a talajelőkészítést. — Múlt évben 80, Idén már csak 62 hektár területen kertészkedünk, de minden remény megvan arra, hogy több terméket adjunk a dolgozók asz­talára, mint az előző évben. Jelenleg 3 hektár van fólia alatt, ami számí­tásaink és rövidtávú tapasztalataink szerint annyi korai zöldség, paprika, stb. kitermelését teszi lehetővé, mint egy 20 hektáros hagyományos műve­lésű kertészet. A fólia alatti kertészedés is elég kockázatos. Ha Jön egy erősebb szél­vihar, eltépi, elszaggatja a rögzítő köteleket, a műanyag leplet, s máris kész a katasztrófa. A szőbanforgó szövetkezetben 10X10 cm szembősé­­gű szilonhálókkal vonják be a fólia sátrakat, hogy legalább némileg meg­óvják azokat a szél tépőhatása ellen. A közeljövőben — talán az ötéves tervidőszak végére — öt hektárra szeretnék növelni a fóliával fedett terület nagyságát. Ez az intézkedés elsősorban a kertészeti termelés haté­konyságának fokozását szorgalmazná, másrészt viszont tovább csökkenthet­nék a kertészet területét. A felszaba­duló területen szemeseket és takar­mányféleségeket akarnak termeszte­ni, mivel sajnos még napjainkban sem önell'tók a takarmányokból. Mind­erre csak akkor kerülhet sor, — je­gyezte meg Takács elvtárs, aki egyéb­ként szintén ott lesz az efsz-ek VIII. kongresszusának küldöttel között — ha teljes mértékben sikerül megolda­ni a fólia alatti öntözés, növényvéde­lem és gépi művelés körüli problé­mákat. Szerinte az ipar nagy segít­séget nyújthatna a termelőknek, ha fokozottabb figyelmet fordítana a konstrukciók és a nagyméretű fólia­takarók készítésére. —dek. A közismert háromsoros répakombájnok mellett rövidesen meg­jelennek a földeken a modern, nagyteljesítményű, hatsoros betaka­rítógépek. Tagadhatatlan tény, hogy a me­zőgazdasági termelés színvonalá­nak fellendítésére, a termelés ész­szerűbbé, gazdaságosabbá tételére irányuló törekvések sikere nagy­ban összefügg a mezőgazdasági üzemek rejtett tartalékainak feltá­rásától, minél tökéletesebb kiak­názásától. A mezőgazdasági üze­mek dolgozóinak, újítóinak, felta­lálóinak leleményességét, áldozat­­készségét, a nevezett problémához és feladathoz való pozitív hozzá­állását mi sem bizonyítja fénye­sebben, mint az a valóság, hogy a mezőgazdaságban dolgozó újítók és feltalálók ügybuzgalma révén évente hasznosabbnál-hasznosabb ötletek, újítási javaslatok látnak napvilágot. Ezen újítási javaslatok gyakorlati átültetése, realizálása lehetővé teszi mezőgazdasági üze­meink számára, hogy évente több millió koronát takarítsanak meg, egyszerűbbé, könnyebbé tegyék a dolgozók munkáját és fokozzák a termelés gazdaságosságát. A mezőgazdasági dolgozók újító­­mozgalma korántsem újkeletű a komárnoi járásban. A nevezett 1á­­rás mezőgazdasági dolgozói már régebben is jelentős sikereket ér­tek el ezen a területen, de mióta (1967) a Járási Mezőgazdasági Társulás gépesítési osztálya és a találmányi és újítási szakbizottság — mely szintén a jmt irányítása alá tartozik — karöltve irányítja az újítók és feltalálók tevékenysé­gét, azóta nagyon megszaporodott az elfogadott újítási javaslatok, a felterjesztett és realizált találmá­nyok száma. — Az e téren tapasztalt javulást talán a következő adatokkal lehet­ne legjobban érzékeltetni — mond­ta Bucz Sándor elvtárs, a járási találmányi és újítási szakbizottság titkára, a jmt gépesítési osztályá-Megtakarított milliók eredményezett az újítőmozgalom sikere a járás mezőgazdasági ter­melése vonalán. A komárnoi járási szervek és a mezőgazdasági üzemek messzeme­nően támogatják az újítómozgalom fejlődését. Évente kiállítást ren­deznek, melven bemutatják a leg­sikeresebb újításokat és találmá­nyokat, kétévenként Járási Mező­­gazdasági Kiállítást rendeznek — erre idén előreláthatólag október­ben kerül sor — külföldi és hazai tanulmányutakat szerveznek, s az egyes meglátogatott mezőgazdasá­gi üzemekben szerzett tapasztala­tokat igyekeznek saját viszonyaik között kamatoztatni. Az újítók és feltalálók között szocialista munkaverseny folyik, s a legsikeresebb egyének vagy kollektívák az év végén méltó el­ismerésben és jutalomban része­sülnek. A vojnicei, kolárovoi, čičo-Első felvételünkön a lipovéi szö­vetkezet gépssítöjének, Buček Du­­iannak az újítási javaslata alapján kivitelezett szerkezet látható, amely a tehenészetben dolgozók munkáját — nevezetesen a tejes­kannák be és kihordását — teszi könnyebbé. A második felvételen a vojnicei szövetkezet újítói — Juhász Sándor kertész és Bottyán József gépja­vító — által szerkesztett újfajta tápkockakészítő gép látható. A hulladékvasból és különböző se­­lejtanyagokből létrehozott, villany­­motorral meghajtott gép 1800 ko­rona ráfordítással készült. A neve­zett szövetkezetben ezelőtt virág­­cserepekbe rakták a palántákat. A saját készítményű tápkocka ké­szítő gép üzemeltetése révén 90 ezer koronával csökkent a palán­tanevelés anyag- és munkakölt­sége. KÄDEK GABOR 'nak dolgozója, amikor az ezen a szakaszon elért eredmények felől érdeklődtem. Ezerkilencszázhat­­vanhatban még csak 32 ezer koro­na megtakarítást eredményező újí­tási javaslatot terjesztettek fel mezőgazdasági üzemeink dolgozói, s ezeket a javaslatokat maradék­talanul realizáltuk. Egy évvel ké­sőbb már S61 ezer Б30, 1968-ban több mint 2 millió korona, 1969- ben közel 260 ezer, 1970-ben pedig mintegy 317 ezer korona megtaka­rítást értünk el a beadott és gya­korlatilag megvalósított újítási ja­vaslatok révén. A múlt évben 581 ezer 149 korona megtakarítást vi és buci szövetkezetek, valamint a Bajő-i Állami Gazdaság újítóit, feltalálóit a komárnoi járás leg­jobb, Iegsikeresebh újítói, feltalá­lói között emlegetik. Az újítómozgalom sikerét, fejlő­dését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy évről évre nő a me­zőgazdasági dolgozók ezirányú ér­deklődése, aktivitása, egyre több értékes újítási javaslatot, talál­mányt nyújtanak be, ami legtöbb esetben nemcsak helyi és járási, hanem országos méretben is jelen­tősen hozzájárul a mezőgazdasági termelés színvonalasabbá, gazdasá­gosabbá tételéhez. .-ü. ГршШт 5 t é

Next

/
Thumbnails
Contents