Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-04-15 / 15. szám

I 1972. «prills IS. .SZABAD FÖLDMŰVES ELKÉSZÜL-E... ? iT~ V'" — Vajon a Győzelem Napjára elkészül-e az új, második otthonunk? — kérdezgetik egyre gyakrabban a Radvaii nad Dunajom-i (Ounaradvány) óvodás gyerekek. Érthető ez a türelmetlenség, hiszen a gyerekek alig várják, hogy végtagjaikat kinyújthassák alvás, illetőleg pihenés közben ... Mert a jelenlegi szűkös helyiség erre nem ad lehetőséget. Reméljük, hogy az építő bácsik megemberelik magokat, s idejében el­készül a gyermekotthon. A lényképfelvételen: a melegen érdeklődő gyerekek... Foto: N. Kovács István Hogyan is szólítsuk egymást? Mint minden társadalmi érintkezésnek, úgy a tegezésnek, illetőleg a megszólításnak is megvan a saját illemtani szabálya. Ma már sokkal töb­ben tegezik egymást, mint a múltban. Szinte elképzelhetetlen az a visszás helyzet, ami a múltban volt, ti: fiúk, lányok együtt jártak iskolába évekig és inagázták egymást___Természetesen, a tegezés mai értelme is más: semmiképpen sem jelent egymagában bizalmaskodást, s nem ad okot arra. hogy a fiúk a lányokkal szemtelenkedjenek. Ez nem mentesíti őket az udvariasság alól. Tegezés esetében mi a helyzet az idősebbekkel? Sosem szabad meg­­fpledkezni arról, hogy mindig az idősebb kezdeményezheti. Ha fiatalabb indítványozza a tegezést, ez nagy fokú neveletlenségre vall. Tegező vi­szonyban is mindenkor kellő tiszteletet tanúsítsunk az idősebbek iránt. A tiszteletadásnak az élet minden mozzanatában meg kell nyilvánulnia. Egy-egy munkakörben dolgozó nők és férfiak is tegezhetik egymást a kölcsönös megegyezés alapján. Am ez esetben sem mentesít a tegezés a társasági illemszabályok betartása alól. Nagyobb közösségekben dolgozók, vagy az Iskolában a tanulók leg­többször vezetéknévvel szólítják egymást. Ez nem ütközik az illemszabá­lyokba. Mindenesetre abban az esetben, ha közelebbi baráti viszony áll fenn, szólíthatják így egymást: Jancsi, Laci, Pali stb. Ugyanez vonatkozik a fiúkra, lányokra is a munkahelyen. A kollega, kolléganő, az elvtársnő, elvtárs megszólítás hivatalos. Hasz­náljuk gyűléseken, ünnepélyeken, hivatalos összejöveteleken stb. Az „ön“, „kegyed“ megszólítás ma már furcsa és a „maga“ kissé durva is. Biztos, hogy a magázás esetében sokkal hamarabb ütközünk furcsa­ságokba, mint a tegezés esetében. Például társaságban azt mondani: „Maga üljön le“, nagyfokú udvariatanslág. Viszont a „Szíveskedjék helyet foglal­ni“ udvarias, csak hosszú. Családi összejöveteleken — tekintettel a rokoni, vagy egyéb kapcsolatokra —, szólítsuk így: „Pali bácsi, tessék helyet fog­lalni!“ vagy ebből, abból venni... stb. Ez a megszólítás is hosszú, de udvarias, és közelebbi kapcsolatokat fejez ki. Egyet jegyezzünk meg jól! Bármennyire is bizalmasak vagyunk a velünk dolgozó nőkkel, sose feledkezzünk meg az udvariasságról. -feros­mim A Bevásárlási tanácsadó Régebben a háziasszonyok magvet­­ték azt, amire szükségük volt. Ma­napság a helyzet más, különösen az önkiszolgáló üzletekben, ahol nagyobb a kísértés, mert az áru közvetlen a vevő előtt fekszik és szinte erőszako­san felkínálja magát. Bár a vevőnek eszeágába sem volt ezt vagy azt meg­venni, mégis gyakran áldozatul esik a kísértésnek, és így aztán előfordul, hogy olyan áru is bekerül a vásárló kosárkába, melynek beszerzése egy­általán nem volt tervbe Véve. Tanácsoljuk — még odahaza — egy kis cédulára feljegyezni, mire van tényleg szükségünk, mit akarunk megvenni, természetesen összhangban a háztartásra szánt összeggel és ígv elejét vesszük a felesleges beszerzé­seknek, kiadásoknak. Az ilyen cédula-feljegyzéseknek még az az előnye is megvan, hogy a fizetésnél — a cédulán sorrendben bemondott árut — könnyebben ellen­őrizhetjük a pénztárblokkon feltünte­tett összeggel. Így módunkban áll megállapítani, nem történt-e tévedés a kiszámításnál, és ha igen, akkor mindjárt reklamáljuk. Így megelőzzük az esetleges differenciákat, izgalma­kat stb., már csak ezért is, mert ké­sőbbi reklamációkat a pénztárnál nem vesznek figyelembe. Ilyen cédula-feljegyzések, valamint bizonyos dátumok, határidők nyilván­tartása jó szolgálatot tesz más téren is. Például ajánlatos feljegyezni: szü­letési és névnapokat, telefonhíváso­kat, elintézendő levelezéseket és ha­sonlókat. (rp) Munka a serdülő korban Ha egy kis történelmi visszapillantást végzünk a munkára vonatkozóak akkor azt .látjuk, hogy az ókorban a görögöknél, a rómaiaknál igen hely« télén nézet alakult ki. Ezek azt tartották, hogy a testi munka lealacso* nyitja az embert. Éppen ezért a testi munkát a rabszolgákkal végeztették. Időközben ez a nagyon helytelen nézet természetesen megváltozott. Pesta­lozzi, a nagy svájci pedagógus volt az első, aki 1774-ben Neuhofban a* oktatás és a termelőmunka gondolatát összekapcsolta. Mondani sem kell, ma már sokkal előbbre tartunk, hiszen a szocialista társadalomban megbecsülik és értékelik a munkát. A mai szocialista iskola alapvető célkitűzése: az oktatás és a termelő­munka összekapcsolása. Ezt a célt szolgálják az általános kilencéves iskolák 1—5. évfolyamában a kézimunka és a 6—9. évfolyamokban a mű­hely-, a kerti munka, s a háztartási ismeretek gyakorlati elsajátítása — lányok részére. Joggal hangsúlyozza a CSKP, hogy az elméleti tudást gyakorlati tudással kell összekapcsolni. Ebből következik az, hogy a szülök kötelessége: gyermekeik megbízása bizonyos testi munkákkal. Különösen fontos ez a serdülő gyerekeknél, mind fizikai, mind pszichológiai szempontból. E korban meggyorsul a növekedés; a fejlődés korszaka. A növekvő szer­vezet vérellátása jelentősen megterheli a szív működését, amiből az kö­vetkezik, hogy súlyos tárgyak emelése nem tanácsos, sőt veszélyes. Tehát, a gyermekekkel csakis olyan munkát végeztessünk, amely erejüknek meg­felel. Ott, ahol kert van, helyes, ha a szülők a kerti munkára megtanítják gyermekeiket: ásás, kapálás, gereblyézés, kerti növények vetése és ülte­tése, gyümölcsfák gondozása, virágok kezelése, öntözése stb. Egyről azonban nem szabad megfeledkeznünk: a pubertás korban mind a lányok, mind a fiúk nagyon ingerlékenyek és sértődékenyek. Semmiképp sem helyes — még a szülők részéről sem —, ha ilyen megjegyzéseket használnak: „Te, nagy mafla ...“ stb. A testi munkába való bekapcsolást óvatosan végezzük. Jó, ha tavasszal, amikor a gyerekek iskolába járnak, hazatérés után először ebédelnek, és csak azután dolgoznak egy-egy és fél órát a kertben. Többet ne! Utána küldjük őket tanulni! Tanulás után — alkonyattájt — játsszanak, vagy könnyebb testi munkában segédkezzenek. Az ésszerű testi munka válta­kozása a tanulással a szervezet harmonikus fejlődését segíti elő, s a gyer­mek lassan hozzászokik a munkához. Amennyiben lehetséges, jelöljünk ki a gyermek részére egy kis darab földet, ahol önállóan mindenféle munkát szülői szakirányítással elvégez­het. Ez a módszer nagy mértékben fejleszti a serdülő gyermek önérzetének kialakítását. A gyermek megszereti a mezőgazdasági munkát, mivel látja munkájának eredményét. Továbbá ügyeljünk arra, hogy a testi munka logikus gondolkozásra késztesse gyermekeinket. Lássák, érezzék, tudják, hogy a munkát lehet könnyebben, jobban is elvégezni, s azzal is tisztában legyenek, miért is fontos az egyes munkák jó elvégzése. A szülők figyelmébe! Valamennyi pályához hivatásérzet és szeretet, vonzalom szükséges. Igyekezzünk gyermekeinket — azok képességeit — minél jobban megismerni, s olyan pályára tanácsolni őket, amely pályák­hoz vonzalmat éreznek. Mert igazán csak így válhatnak a szocialista tár­sadalom hasznos építőivé. PhDr. Hofer Lajos lERESZTREJTVENY тШШш MW И VI T*T*i*T*? ~.У\! 9ЯШШО az Összefüggés V/itttlí j BíAnKÍ SZU A tengerszéles szibériai folyón egy öreg ember halászott az unokájával. Együtt húzták-vonták a halakkal teli, nehéz hálót... Amikor a zsákmány megtöltötte a ladikot, elindultak a part felé. Az öreg szuszogva lapátolta a vizet az evezőkkel, a kisfiú pedig hátul az irányt tartotta és előre fi­gyelt. Egyszeresük a fiú észrevette, hogy valami félelmetes dolog úszik velük szembe ... — Nagyapó, nagyapó! Nézd csak, milyen szörnyű valami úszik ott,még prüszköl is! Az öreg megfordult, tenyerét a sze­me fölé emelte és arrafelé nézett, amerre a kisfiú mutatott. — Egy állat úszik a vízben... — mondta. Ettől a fiú még jobban megrémült. — Akkor evezz gyorsabban, nagy­apó! Menekültünk előle, amíg tudunk! — Ez szárazföldi állat, a vízben semmit sem árthat nekünk — nyug­tatta meg az öreg az unokáját. — Tudod mit, befogjuk egy kis munkára. És sebesen hajtotta a ladikot, hogy elvágja az úszó állat útját. Mind közelebb kerültek hozzá. Már a kisfiú is látta, hogy bizony nem fa­­tuskó az, hanem egy öreg jávor­szarvas. A termete, akár egy lóé, ere­je rettenetes, mint egy medvének. A kisfiú megragadta a ladik fene­kén levő szigonyt és nagyapja felé nyújtotta. — Nagyapó, fogd ezt a szigonyt és sújts le rá erősen! De a nagyapó nem vette el tőle a hegyes véqű szerszámot. Helyette előkntort két hos'ró kO'elot Az egyik kötél hurok/át az adat jobboldali, a másikat pedig a baloldali agancsára dobta, llymódon odakötözte a jávor­­szarvast a ladikhoz. Az állat rettenetes prüszkölésbe fo­gott, tekergette a fejét, de hiába ka­­pálódzott a lábával a vízben, nem érte el a fövényt. Így hát úszott a já­vorszarvas és húzta maga után a la­dikot. — Látod — mondta az öreg az uno­kájának —, milyen lovat szereztünkI Kihúz bennünket egészen a partig. Ha rád hallgatok és megölöm a szi­gonnyal, hazáig lapátolhattuk volntf a vizet. Kifogytunk volna minden erőnkből! Prüszkölt a szarvas, meg-megrázta fejét, de vonta a súlyos ladikot a part felé. Az öreg apó még irányítani is tudta a kötelekkel, mint a lovakat szokták a gyeplővel; ha meghúzta az egyiket, az állat jobbra fordult, ha pedig a másikat rántotta meg, balra vette az irányt. A kisfiú már nem félt tőle, örvendezett a különös vízt fogat­nak. Lassacskán feltűnt a part, a magá­nos halászkunyhó. — Na — szólalt meg az■. öreg —, most add ide a szigonyt, kisunokám! ... Eljött az ideje, hogy ledöf jem a szaravst. Eddig a lovunk volt, ezután az étkünk lesz — jávorszarvashúst eszünk! — Várj még nagyapó! — kérlelte a fiú —, hadd repítsen még egy ki­csit. Nem midennap akad ilyen lo­vunk. Mentek egy kevés ideig. Akkor az öreg megint a szigony után nyúlt, de az unokája tovább könyörgött. — Ne szúrd le, nagyapó, olyan jó így siklani a vizen! Ám a part már egészen közel volt, egy kődobásnyira. Az öreg a kezébe vette a hegyes szigonyt. — Ne. ne, nagyapó! — kiáltotta a kisfiú, és megragadta a karját. — Csak egy kicsit csónakázzunk még! És ekkor hirtelen fövényt ért a já­vorszarvas lába. Kiemelkedett a víz­ből. Megmutatta daliás termetét, tel­jes pompájában, majd patáit a ho­mokba vágta és nekiiramodotl... A kötelek elszakadtak... A ladik nagy lendülettel a parti kövekbe üt­között. Az apó és unokája a derékig érő vízben találta magát. Körülöttük deszkadarabok úszkáltak. De se ladik, se hal. A jávorszarvas már messze az erdőben járt. 1. ÁT*ENĎÉZÉ5 Kedves Gyerekekl Vágjátok szét az ábrát hat háromszögre. Ezután új sorrendben rakjátok össze az eredeti hatszögletű formára. Ha a betűk meg­felelő sorrendben kerülnek egymás után, az óramutató mozgásának irá­nyában összeolvasva egy nagy ma­gyar költő nevét (külső kör] és a költő egyik kedves versének a címét (belső kör) adják. VÍZSZINTES: Rejtvényünk első része. 9. N. L. 10. Magot hint. 11. Amerikai Egyesült Államok. 12. Határ­rag. 13. Tiltószó. 15. Korszak. 17. Vásárlási eszköz. 19. Régebbi súly­mérték. 21................ Mikulás, a múlt század neves cseh festőművésze. 23 Angol szeszes ital 24. Idő előtti. 26 A negyedik dimen zió. 27. Év — fran ciául. 29. Azono sak. 31. Mással hangzó kiejtve. 32 Versenyszánkó. 34 Számnév. 36. Csont héjú gyümölcs. 37 Olasz névelő. 38 Énekhang. 39. Hö emelkedés. 40. Ki — szlovákul. 43 Római Ötvenkettő 45. Tiltószó. 47. ____ Elma, Ismert magyar színésznő. 49. E. F. 50. Nem mozog. 52................ Goldoni, az olasz vígjáték mestere. 53. Birka. 54. Hiányos görcs. 56. Volt — Szlovákiában. 57. Érzeteket közvetít az agyban. 58. Könyörög. 60. Három Rómában. 61. Nátrium vegyjele. 63. Görög politikai párt. 65. Tudomány. FÜGGŐLEGES: 1. Rangjelző szócs­ka. 2. Vízisportot űz. 3. Szlovák föld. 4. A vízszintes 34. fele. 5. Autó része. 6. Az ábécé utolsó betűje kiejtve. 7. Gríz. 8. Sportág. 9. Rejtvényünk má­sodik, befejező része. 13. Azonos más­salhangzók. 14. Európai főváros. 16. Török férfinév. 18. Egy — németül (é. h.). 19. Idegen sorsjegy. 20. A hét vezér egyike. 22. Szigligeti személy­neve. 25. Gazdasági épület. 28. Házi­állat. 30. Igen olaszul. 32. Széptevés. 33. ... tex, külföldi mosószer. 35. Rossz szlovákul (fon.) 41. Állóvíz. 42. Fedő. 44. Csacsihang. 46. India része. 47. Paszuly. 48. Azonos betűk. 49. Véredénye. 51. L. R. E. 53. Friss. 55. Eltulajdonít. 57. Jegyezné. 59. Azono­sak. 60. Egyesület hozzátartozója. 62. Amerikában van! 64. Ady Endre név­jele. 65. Morse-jel. 66. E napon. Beküldendő a vízszintes 1. és füg­gőleges 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK Munkaverseny a termelés elörelen­­dítője — Egyenletesen teljesítsük a termelési feladatokat — A tanítók napja alkalmából szeretettel köszönt­jük pedagógusainkat! Könyvnyertesek: Morvay Éva, Žiharec — Baly Mária, Vyškovce nad Ipľom — Tárnok Mi­hály, Búc — Ambruzs Éva, Klöovo — Czita Béla, Veiké Kosihy — Bahorec Ferenc, Hurbanovo — Csady Erzsé­bet, SPTS Dun. Streda — Soőky Irén, Kamoča — Mihálko Károly, Sikenica. A nyertesek szíves elnézését kérjük a jutalom-könyvek késedelmes kézbe­sítéséért!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents