Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-04-15 / 15. szám

J 1972. április 15. SZABAD FÖLDMŰVES SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIAI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA A SZÖVETKEZET ASSZONYAIHOZ ÉS LEÁNYAIHOZ! Az egyenjogúság érdekében A CSKP XIV. kongresszusának ha­tározata egyebek között kihangsú­lyozza: „A kongresszus nagyra be­csüli az anyák és a dolgozó nők szo­cialista társadalom építése terén szer­zett érdemeit. A párt a továbbiakban is igyekszik növelni a nők részará- K"át politikai és gazdasági életünk­ben. Valamennyi állami, gazdasági szerv és társadalmi szervezet köteles­sége kezdeményezni a nők munka- és életkörülményeinek javítását, társa­dalmi tevékenységük növelését.“ A mezőgazdasági termelésen belül a szövetkezeti szektor az, amelyben jelentős szerepet töltenek be a nők. Hajlongás és hízelgés nélkül mond­hatjuk, hogy mezőgazdaságunk — lő­­leg szövetkezeteink — nélkülük nem érhette volna el sem mennyiségi, sem minőségi téren a termelés mai szint­jét. Szocialista államunk vezető té­nyezőinek nem kis fáradságába ke­rült, hogy a dolgozó nők áldozatos munkájával arányosan a legmegfele­lőbb feltételeket biztosítson társadal­mi érvényesülésüknek. Am, még nem tettünk meg mindent! Az efsz-ek Vili. országos kongresz­­szusának vitaanyaga, amely a szocia­lista mezőgazdasági nagyüzemi ter­melés további hatékony fejlesztésével foglalkozik, egyebek között a szövet­kezetekben dolgozó nők helyzetének javítása érdekében javasolja: „A földművesszövetkezefek saját érdeke, hogy különös figyelmet fordítsanak a nők munkafeltételeire és a nemzeti bizottságokkal karöltve az életkörül­ményeire is. A korszerű gépek mun­kába állításakor egyoldalúan a fér­fiaknak adunk lehetőséget ezek ke­zelésére, ugyanakkor éppen a nőket kellene tehermentesíteni a fáradsá­gos munkától. Ennek előfeltétele azonban az, liogv asszonyainknak meg legyen a kívánt képesítésük a gépek kezeléséhez.“ Nagyon világosan megfogalmazott feladat ez, amit a megvalósításnak kell halaszthatatlanul követni. Min­den szövetkezetben találunk ügyes, tehetséges asszonyokat és lányokat, akik az eljövendő tudományos-műsza­ki forradalom időszakában elsajátít­ják majd a bonyolult termelési fo­lyamatokat, kezelik majd az ugyan­csak bonyolult gépeket. Csak erre lehetőséget kell számukra nyújtani! Ha tudtak eddig térdelve cukorrépát egyelni, tehenet fejni, stb., éppúgy megtanulják majd a nagy teljesítmé­nyű növénytermesztési és állatte­nyésztési gépsorok kezelésmódját is. Helyes lenne, ha a szövetkezetek VIII. országos kongresszusának kül­döttei konkrétan megmondanák, mi­ként teljesítik a XIV. pártkongresz­­szus határozatának erre vonatkozó szakaszát; s fordítva: a kongresszus nőküldöttei is felvetnék ezt a kér­dést. A kongresszusi vita tárgyát képezik a földművesszövetkezetl törvényjavas­lat tézisei is. E törvényjavaslat szin­tén sok olyan tételt tartalmaz, amely követlenül vagy közvetve a dolgozó nőket érinti. Például: nincs tán egy szövetkezet sem, ahol a kongresszusi vitán belül ne beszéltek volna a háztáji földek terjedelméről. Mert a tézisek tartal­mazzák, hogy a tagsági viszonyt két­ségkívül javítja a háztájiföld-haszná­­lati jog. Mint a tag személyi joga a szövetkezeti tagsággal egyszerre ke­letkezzék és ne legyen az eddig is jogilag meg nem határozott „földmű­vesszövetkezeti család“ fogalmához kötve. E megoldás csak javíthatja a szövetkezeten belüli kölcsönös viszo­nyokat. Hogyan érinti ez a szövetke­zetben dolgozó nőket, asszonyokat? A jelenleg is érvényben levő minta­­alapszabálvzat 10. cikkelye megálla­pítja, hogy a szövetkezetben elvég­zendő összes munkát elsősorban az efáz-tagoknak kell elvégezniük. Csak azon különleges esetekben, — amikor a rendkívüli feladatok teljesítése megköveteli a segítséget, — dolgoz­hatnak nem szövetkezeti tagok. Ezek pedig elsősorban a szövetkezeti tag családtagjai — felesége és gyerme­kei —, akik a szövetkezetbe adott föld tulajdonosai. Ezek anélkül dol­goznak a szövetkezetben, hogy annak nem tagjai, s munkaviszony sem köti őket. És ezzel elérkezlünk a dolog gyö­keréhez. Ugyanis a gyakorlat azt mutatja, hogy a szövetkezeti családtag — rendszerint a feleség — azért dolgo­zik a szövetkezetben, hogy kiegészít­se a család jövedelmét, vagy egysze­rűen jövedelemhez jusson. De . . . mind a mai napig nem teljesjogú tagja a szövetkezetnek. A tagsági viszonnyal ellentétben itt a legjobb esetben is — csak munkaviszonyról beszél­hetünk. Ezek az asszonyok — a szö­vetkezeti tagok feleségei — nem gya­korolják a tagokat megillető jogokat, s kötelességeket (a földhasználati jog és egyéb anyagi javak, a szövetkezet igazgatása, irányítása stb.). Nincs jo­guk a háztáji földhöz sem, annak el­lenére, hogy rendszeresen a. szövet­kezetben dolgoznak. Ezen joghiányos­ságot igyekszik megszüntetni a föld­művesszövetkezeti törvényjavaslat té­zis-sora. Minden kétséget kizáróan helyes ez a célzat. Mármint az, hogy a szö­vetkezeti tag feleségét is megillesse negyedhektár háztáji föld, hiszen hosszú évek során rendkívüli szor­galmával, a szövetkezethez való hű­ségével bizonyított. Azon a címen le­gyen ez a háztáji föld, hogy a szövet­kezet egyenjogú tagja. Természetesen, a szövetkezeti tagok feleségei — akik egyelőre még nem teljesjogúak, de rendszeresen dolgoznak — azért vál­nának a szövetkezet tagjává, hogy számukra is mégteremtsük a nagyobb társadalmi érvényesülés feltételeit, úgy, ahogy ezt a CSKP XIV. kongresz­­szusának határozata irányozza elő. Így a szövetkezeti családnak épp úgy fél hektár háztáji földje lenne, de mind a két házastárs tagsága címén. Még egy fontos dologról nem sza­bad megfeledkeznünk. Nevezetesen arról, hogy így megvalósul a szövet­kezeti tag feleségének a nyugdíj­jogosultsága is. Köztudott, eddig sok esetben a férj nevére írták azokat a munkaegységeket is, amelyeket a fe­leség teljesített, illetve az elvégzett munka utáni illetményt, amiért az asszonv dolgozott. Ilyen egyenjogosí­­tás nélkül hogyan akarjuk elérni, hogy az asszonyaink a szövetkezetek támaszai legyenek? Hiszen nélkülük egységes földmíívesszövetkezeteink a jövőben sem létezhetnek?! JUDr. MICHAL ĎURDIAK Anyasági segély TUDNIVALÓK A SZÖVETKEZETI TAGOK SZOCIÁLIS BIZTOSÍTÁSÁRÓL Mint betegség esetére, a szövetke­zetekben tevékenykedő anyák és gyermekeik igényeit is azonos elvek alapján biztosítják, mint a munkavi­szonyban álló dolgozókét. Jelenleg a következő juttatásokról lesz szó: Kiegyenlítési járulékot kap az a szövetkezetben dolgozó nő, akit ter­hessége folytan tiltott munkakörből vagy pedig az orvos megítélése alap­ján a terhességét veszélyeztető mun­ka helyett más beosztást kapott anya­sági szabadsága kezdetéig és annak befejezte után, legfeljebb a szülést követő Я hónap lejártáig. A kigvenlí­­tési járulék összege egyenlő a váran­dós nőnek új beosztása előtti utolsó 12 hónapban szerzett átlagos munka­jövedelme és azon utolsó jövedelme közötti különbséggel, amelyet új be­osztása után élvezett az egyes nap­tári hónapokban. Anyasági segély. Szövetkezetben dolgozó nő terhessége és anyasaga idején 26 hétre terjedő anyasági sza­badságra jogosult, amelyet rendsze­rint a szülés előrelátható napja előtt négy héttel kezdhet el. E szabadság letelte után az anya további szabad­ságot vehet igénybe, mégpedig a kis­ded 2 éves koráig Az anyasági sza­badság alatt (rendszerint 26 hétig) az anya munkadíj helyett anyasági segélyt élvez. E segély első feltétele, hogy az illető anya a szülés előtti 2 évben legalább 270 napig részese­dett szociális biztosításban és e biz­tosítás alapján Igényjogosult. Az a szövetkezett nő, aki egyszerre két vagy több gyermeket szült, az anyasági segélyt a 26 hét lejárta után is megkapja, legfeljebb azonban a 35. hét lejártáig, amennyiben leg­alább két újszülött gyermekét gon­dozza. Azonos határidejű (35 hét 1 anyasági segélyre igényjogosult, 26 hét után az a férjezetlen, özveggyé vált, elvált vagy egyéb, komoly okok­ból magára maradt szövetkezeti nő is, amennyiben újszülött gyermeke gondját viseli és munkajövedelmén amelyet a szövetkezetben dolgozó nő az utolsó 12 hónap folyamán kapott, mielőtt terhessége, illetve anyasága folytán munkáját beszüntette, legfel­jebb azonban 100 korona után 90 %-t. Az a szövetkezeti nő, aki anyasági segélyjogosultsága lejártával tovább gondoskodik újszülött gyermekéről vagy gyermekeiről, akik iskolaköte­lesek (esetleg ezek 26 éves koráig) amennyiben olyan rokkant gyermek­ről van szó, (aki különleges gondos­kodást igényel), a 107/1971 sz. t. alap­ján ún. anyasági pótlékra tarthat igényt. Ez az anyasági pótlék kifizet­hető munkadíj helyett a gyermek 2 éves koráig, mégpedig 500 korona havi összegben egy gyermek esetén, havi 800 korona összegben két gyer­mek esetén két éves korukig és havi 1200 korona összegben három vagy több gyermek esetén, azok 2 éves koráig. Bizonyos esetekben • (pl. magára maradt nő esetén) anyasági pótlék nyújtható akkor is, ha az asszony csak 1 gyermekről gondoskodik — annak 2 életévéig. A szülési segély egyszeri juttatás, amelyet a szövet­­; kezetben dolgozó nő, vagy szövetke­zeti tag hozzátartozója kap minden újszülött után 2000 korona összegben. Ing. F. GOLIAN Falvainkun aránylag kevés a szövetkezeti gyermek-bölcsőde, vagy óvoda. Jó lenne, ha ezen a téren az eddiginél sokkal többet tennének a szövet­kezetekben, hogy lényegesen megkönnyítsék a dolgozó családanyák hely­zetét. (A kép; a Kružinský-hagyatékból) Járási konferenciákról ф Feltárni és hasznosítani a tartalékokat ф Többet, jobbat, olcsóbban ф A járási konferenciák értékes javaslatai ф A Dunajská Streda-i (Duna­szerdahely) járásban kétségkí­vül köztársaságunk legterméke­nyebb mezőgazdasági földterü­letei találhatók. Az e járásban nemrég lefolyt efsz-konferencia küldöttei — a járás jó hírnevé­hez méltóan — alapos körül­tekintéssel tárgyalták meg a XIV. pártkongresszus határoza­tából reájuk váró feladatokat. Általános meggyőződéssel val­lották: mindent elkövetnek a még rendelkezésre állő tarta­lékok felhasználása, a mező­­gazdasági termelés további összpontosítása és szakosítása, a kitűzött feladatok teljesítése érdekében. Szilárdítják a mun­kafegyelmet, s elmélyítik a dol­gozók felelősségérzetét, s ja­vítják az irányítás, a munka­­szervezés színvonalát, stb., stb. E járás szövetkezeti gazdái, most az új, nagyon igényes fel­adatok előtt is példás magatar­tást tanúsítanak. A mezőgazda­ságfejlesztés vezérelvének a növénytermesztés és az állat­­tenyésztés széleskörű fejleszté­sét tekintik. Az SZLKP járást bizottságának dunaszerdahelyí plénuma intencióinak megfele­lően a következő feladatokat tűzték ki a járási hektárhozam­átlag és hasznosságfokozás ér­dekében: járási méretben búzából 50, szemeskukoricából 55, cukor­répából 400 mázsás hektárho­zamot érnek el, továbbá a leg­jobb minőségű és teljes tápér­tékű takarmányokat termeszte­nek. Tehenenként 3500 liter te­jet, a szarvasmarhahizlalásban napi 1 kg-os darabonkénti súly­­gyarapodást, a sertéshizlaldák­ban 0,57 kg-os sűlygyarapodási­­átlagot, s 16,5 malacot választa­nak el anyakocánként, továbbá 250 tojást termelnek tojónként. Ismervén e járás eddigi ered­ményeit, a mezőgazdasági üze­mek vezetőinek szakavatott irá­nyítókészégét, a szövetkezeti tagok munkaszeretetét és áldo­zatkészségét, nem kétséges, hogy az említett feladatokat teljesítik, annál is inkább, hi­szen azokat egyéni és kollektív kötelezettségvállalások egész sora támasztja alá. Ugyancsak Ígéretek hangzot­tak el, amelyek a dolgozók jobb élet- és munkakörülmé­nyeinek javítását, kellemesebbé, szebbé tételét irányozzák elő. A senicai járás szövetkezetei küldötteit számos követelménv­­nyel, s megbízatással menesz­tették a járási konferenciára. A javaslatok, jó tanácsok job­bára a járási szervek címére szóltak. Az adás-vételi kapcso­latokra vonatkozó kérdésekre már a konferencia keretében válaszoltak. Viszont a felsőbb vezető szervekhez intézett meg­jegyzések, javaslatok még meg­válaszolásra várnak... Ez a konferencia javasolta, hogy belátható időn belül tör­vényjavaslat készüljön, mely komplex módon orvosolná a te­lek viszonyokat, amelyeket a legkülönfélébb jogi normák szerint kezelnek, s végképp nem felelnek meg а XIV. párt­­kongresszus által követelt fel­tételeknek. Л küldöttek ajánlot­ták ezenkívül, hogy a szövet­kezeti tagok, különösen a nők számára tegyék lehetővé szer­ződésileg, hogy a téli időszakra más üzemekben, vállalatokban biztosítsanak munka-, Illetőleg keresett lehetőséget. Hangsúlyozták továbbá я kül­döttek, hogy a Szövetkezett Földművesek Szlovákiát Szövet­sége miután a Nemzeti Front­hoz tartozó érdekvédelmi és társadalmi szerv lesz, llymódon közvetlenebb kapcsolatba kerül я munkásosztállyal, elmélyülhet a munkás-paraszt szövetség, mely államunk létalapja. A senicai járás efsz-konferen­­ciájának küldöttel támogatják a szövetkezeti mozgalom szá­mára kiadandó törvényt, rész­ben azért, mert rendezné a szö­vetkezetek belső és külső kap­csolatait, n földhasználati Jog sok bonyolult probléma megol­dását segítené elő, s egységesí­tené a különféle jogszabályo­kat, s végül e törvény rögzíte­né a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége — mint a mezőgazdasági dolgozók tár­sadalmi érdekszervezete — helyzetéi. dr lobi) hamarább, mbit későn Figyelmeztetés a külföldön üdülni szándékozók részére! A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségének üdültetési osztálya közvetítésével évente több száz szövetkezeti tag és gyermeke részesül külföldi üdülésben. Testileg-lelkileg felfrissül, s gyönyörködhet a természet szépségeiben, megismerheti más nemzetek kulturális, történelmi emlékeit. A kellemes külföldi üdülést megelőzően szeretnénk azonban olvasóink figyelmét felhívni a szükséges utazási okmányokra vonatkozó formalitá­sokra. A szocialista országokba, tehát a Szovjetunióba, a Német Demokra­tikus Köztársaságba, Lengyelországba, a Magyar Népköztársaságba, Romá­niába és Bulgáriába érvényes útlevéllel indulhatunk, vagypedig a személyt igazolványhoz kapcsolt melléklettel. De jugoszláviai útra már az érvényes útlevélhez kiutazási engedély is szüksűges, meg az esetben is, ha csopor­tos üdülésről lenne sző. A jelenlegi időszakban — 1972. december 31-ig — a Szlovák Szocialista Köztársaság kerületi vagy járási útlevél- és vízumosztálya ellenőrzi a cseh­szlovák állampolgárok passzusait. Az alapfontosságú adatok ellenőrzésén kívül az említett hivatalok kifogástalannak nyilvánított útleveleket bélyeg­gel látják el, amely az útlevéltulajdonusokat ez év március 1-től korlátlan számú útra jogosítja fel a Német Demokratikus Köztársaságba, Magyar­­országra, Bulgáriába és Romániába. A vízummentes utazásokra vonatkozó megállapodás létrejötte után Lengyelországba is. Ezek az útlevelek később érvényesek lesznek a Szovjetunióba utazásokra is. A határőr-szervek 1972. május 1-től nem ismerik el érvényesnek azokat az útleveleket, amelyekről hiányzik a kiegészítő bélyeg. Minden külföldre utazó érdeke tehát, hogy útlevelét minél előbb bélyeggel láttassa el, ne­hogy kellemetlen meglepetés érje. Mindazok, akik jugoszláviai üdülésre, vagy gyógykezelésre készülnek, a Szövetség üdültetési osztályától í Bratislava, Panenská 1) megkaphatják a közbiztonsági szervek által kiadott, külföldi utazáshoz szükséges nyom­tatványt, melynek kitöltése és az illető egységes földművesszövetkezet vezetősége általi jóváhagyás után azt a Szövetkezeti Földművesek Szlová­kiai Szövetsége járási bizottságához küldjék, vagy a járási mezőgazdasági társulás (mezőgazdasági termelési igazgatóság) illetékes osztályához nyújtsák be. további jóváhagyás végett. A jóváhagyott kérvényhez a kér­vényező hivatalos — 30 naposnál nem régibb — büntetlenségl igazolványt (Výpis z trestného registra) és tíz koronás okmánybélyeget kell mellé­kelni. Amennyiben a kérvényező eddig még útlevéllel nem repdelkezett, két fénykép Is szükséges az előirt méretekben. Férfiak 18—50 év között kérvényüket az illetékes katonai hatóságokkal is elismertetik. Az itt fel­sorolt követelményeknek megfelelő kérvények aztán a kérvényezők lakó­helye szerint a Belügyminisztérium illetékes útlévélosztályán nyújtandók be elintézés miatt. Végül azt tanácsoljuk, hogy mindazok, akik a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége üdültetési osztályának közvetítésével számolnak a külföldi üdülésre, illetőleg gyógykezelésre vonatkozóan, azok a szükséges formalitásokat Idejében, lehetőleg azonnal intézzék el. Ugyanis, nem fize­­tödik ki az ezirányú késlekedés, az olyan bizakodás, hogy három héten belül úgyis elintézik kérvényüket. Minél hamarabb, annál jobb! I. Lintner kívül más megélhetési lehetősége nincs. Anyasági segély illeti meg azt a szövetkezeti nőt is, aki állandó gon­dozásba veszi más gyermekét és ez­által pótlólag vállalja e gyermek fe­letti anyai gondoskodást, akit az il­letékes szervek bíztak rá későbbi adoptálás megindokolásával, ha e gyermek anyja meghalt. Ilyen esetek­ben az anyasági segély arra az idő­szakra lesz meghatározva, amely alatt a szövetkezetben dolgozó nő a gyer­mek átvétele óta arról gondoskodik, legfeljebb azonban 22 hétig, maximá­lisan a kisded 7 hónapos koráig. Mint a táppénzt, az anyasági se­gélyt is munkanapokért és azon ün­nepnapokért fizetik ki, amelyek után a munkaviszonyban álló nőnek bér­térítés jár. Az anyasági segély nagysága az átlagos nap munkabér 90 %-t teszi ki a teljes munkajövedelemből számítva (beleértve a természetbeni juttatáso­kat is mint a munkabér tartozékát),

Next

/
Thumbnails
Contents