Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 2. szám

1972. január 15. SZABAD FÖLDMŰVES 7 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIAI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Köszönet a becsületes munkáért Eseményekben gazdag volt az 1971-ee év. amely hazánk minden be­csületes polgárának erőfeszítése ré­vén meghozta a politikai és gazdasági konszolidációt és a marxista-leninista politika győzelmét a kül- és belföldi jobboldali, antiszocialista erők felett, akik az 1968—69-es évben meg akar­ták változtatni köztársaságunk szo­cialista államrendjét. Ebben a harc­ban Csehszlovákia Kommunista Pártja egységbe forrott és sorait megszilár­dítva visszaverte az ellenforradalmi erők előretörését. Ezt a győzelmet a CSKP éppen abban az évben érte el, amikor alakulásának 50. évfordulóját ünnepelte, és ezzel a győzelemmel kedvező feltételeket nyitott a XIV. kongresszus összehívására, melynek ülésein a résztvevők egyöntetűen megállapították, hogy szocialista tár­sadalmunkat sikerült konszolidálni, és szociális, valamint jogi biztonságot teremtettünk polgáraink számára. Szövetkezeti földműveseink a politi­kai és gazdasági élet konszolidálásá­ban igen nagy szerepet játszottak. Mint a munkásosztály hű szövetsé­gesei a legnehezebb időkben is de­rekasan helytálltak, becsülettel őriz­ték és gyarapították szövetkezetük vagyonát. A közös gazdaságok még sikeresebb fejlesztésén fáradoztak, amelynek alapján sikerült megváltoz­tam a falvak életét, szociális és kul­turális színvonalát, és létrehozni a szövetkezeti parasztság új osztályát. A XIV. kongresszus hangsúlyozta a munkás-paraszt szövetség megszi­lárdítását, mert ez az osztály álla­munk politikai hatalmának alapja. A kongresszus mezőgazdaságunk szá­mára új szakaszt tűzött ki, mégpedig a termelés további szakosítását, és koncentrálását. Világosan meghatá­rozta, hogy szocialista mezőgazdasá­gunk fő feladata a növekvő élelmi­szerfogyasztás biztosítása. Ennek ér­dekében szövetkezeti földműveseink rövid idő alatt is sokat tettek. Mun­kájukkal, helyes politikai helytállá­sukkal bizonyították és bizonyítják hűségüket és odaadásukat szocialista rendszerünkhöz. A sikerek eléréséhez mezőgazdasági dolgozóinkat nem kis mértékben hozzásegítette a „MIN­DENKI SZOCIALISTA MÖDON“ ver­senymozgalom, amelynek keretében számtalan kötelezettségvállalás szü­letett a CSKP megalakulása 50. év­fordulója, valamint a XIV. kongresz­­szus tiszteletére. Földműveseink a dolgozók asztalának gazdagításával igyekszenek a gyakorlatban megvaló­sítani a XIV. kongresszus határoza­tait, és kedvező feltételeket teremte­nek az igényes, teljesíthető feladatok teljesítésére. Az eddigi tapasztalatok arról győznek meg, hogy az ötéves terv mezőgazdasági feladatait szövet­kezeti parasztjaink becsületesen tel­jesíthetik és a jövőben a mezőgazda­ság nagyobb arányban vesz részt a nemzeti jövedelem létrehozásában, és az egész ország anyagi-műszaki bázi­sának növelésében. Az elmúlt év további nagyjelentő­ségű eseményei voltak a képviselő­­testületi választások. Hazánk föderá­lis elrendezése óta ezek voltak az első választások, és egyben jelentős lépést eredményeztek szocialista ha­zánk és szocialista rendszerünk to­vábbfejlesztéséhez. A mi Parasztszö­vetségünk mint a Nemzeti Front tag­ja igen aktívan hozzájárult a válasz­tások sikeréhez. Ebben ez esetben is bebznnyították a földművesek, hogy osztályhűek és sokhelyütt magas po­litikai öntudattal járultak az urnák elé. Többek között Veiké Zálužieben, Preselanyban, Podolyban, Máiíán, Pe­­éenicén, Saštinský Strážnén és még számos más községben. Népviseletbe öltözve, transzparensekkel vidáman tettek hitet szocialista rendszerünk mellett. Az új esztendő elejénél tartunk, ez a legmegfelelőbb időszak arra, hogy elgondolkozzunk a jövő távlatain. A múlt hibáin okulva minden erőnkkel a XIV. kongresszus határozatainak megvalósítására kell törekednünk. A szövetkezeti földművesek számára na­gyon fontosak az efsz-ek VIII. kong­resszusának előkészületei. Ismeretes, hogy a VIH. szövetkezeti kongresz­­szus 1972. április 26, 28-án lesz. Az ezzel összefüggő határozat politikai és állami szerveink magasfokú bizal­mát bizonyítja szövetkezeti paraszt­ságunk iránt, teljes elismerést az ed­dig elvégzett becsületes munkáért és helytállásukért az 1988—69-es évek­ben. A VIII. szövetkezeti kongresszus vitaanyagai uj szakaszt tűznek a szo­cialista mezőgazdaság elé, részletek­re bontva a XIV. párt kongresszus határozatait stb. A mezőgazdasági és piaci termelést a koncentrálás és szakosítás útján igyekeznek elérni. A vitaanyagok világosan megmagya­rázzák, hogy a termelés szakosítására és összpontosítására legmegfelelőb­bek a kooperációs kapcsolatok. Ezek­nek széles alapokra helyezése nem­csak termelési, ökonómiai szakaszo­kon, hanem politikai és szociális, valamint a munka- és életkörülmé­nyek szakaszán is lényeges változá­sokat hoz. Továbbá hozzájárulnak a mezőgazdasági munka magasfokú gé­pesítéséhez, valamint a falu és város közötti színvonal különbség megszün­tetéséhez, illetve a falvak városi szintre emeléséhez. Az újév első hónapjaiban a VIII. szövetkezeti kongresszus vitaanyagai megítélésre a szövetkezeti tagok elé kerülnek.' A Szövetkezeti Földműve­sek Szlovákiai Szövetségének Köz­ponti Bizottsága meg van győződve arról, hogy minden szövetkezetben alaposan megvitatják majd az anya­gokat, és minden közös gazdaságban határozatok születnek a vitaanya­gokban fölvett irányelvek megvalósí­tására. Feltételezi, hogy a kongresz­­szus előtti vitában földműveseink ma­gasfokú elkötelezettséget tanúsítanak és a „MINDENKI SZOCIALISTA MŰ­DÖN“ versenyben értékes kötelezett­ségvállalásuk születnek a VIII. kong­resszus tiszteletére. A szocialista me­zőgazdaság új fejlődési szakasza az eddigi eredményekhez kapcsolódik és a szövetkezeti földművesek becsüle­tes munkája nyomán biztosítja a tu­dományos-műszaki forradalom fejlő­dését a munka kultúrája és az élet­­színvonal magasabbra emelését. Azok az igényes feladatok, amelyek az új évben előttünk állnak csak eredményes, becsületes munkával tel­jesíthetők és ehhez fel kell használ­nunk a szövetkezeti földművesek kez­deményezőképessegét. A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségé­nek Központi Bizottsága az óév be­fejeztével nagyra értékelte a szövet­kezeti földművesek százezreinek be­csületes munkáját, s köszönetét mond a feladatok teljesítésért, a pártpoliti­ka támogatásáért; az új évben sok sikert kíván minden szövetkezeti földművesnek! PAVEL JONAS mérnök, az SZFSZSZ Központi Bizottságának elnöke A MINŐSÉGI PROBLÉMA Mezőgazdaságunk anyagi-mű­szaki bázisa az 5. ötéves terv­időszakban 20 milliárd korona értékű mezőgazdasági géppel egészül ki. Az eddigi gépállo­mány .ugyanis 56 ezer traktor­ral, mintegy 8 ezer nagytelje­sítményű gabonakombájnnal és egyéb géppel szaporodik. Az efsz-ek és állami gazdaságok teherautókat kapnak, hogy a szállítás gyorsabbá váljék. Nagy gondot fordítunk a műszaki színvonal növelésére, valamint a gépek üzemeltetésének meg­bízhatóságára, valamennyi mű­szaki berendezés kifogástalan működésére. Több figyelemre lesz szükség, ami a javítási szolgáltatásokat illeti, s nem­különben a gépalkatrész után­pótlását is. Fokozódnia kell a gépellátás ütemének is, hogy mezőgazdasági üzemeink telje­síthessék az igényes tervfel­adatokat. Köztudott, hogy mezőgazda­sági gépekben, főleg traktorok­ban hiány mutatkozik. Ez a tény arra kényszeríti a mező­­gazdasági üzemek - vezetőit, hogy régebbi típusú, nagyobb költségeket igénylő gépeket is üzemeltessenek. Mezőgazdaságunk jelenleg a társadalmi fejlődés újabb sza­kaszába lép, s Hymódon a gé­pesítésben is változások követ­keznek be. így például új trak­torok, mint a szovjet gyártmá­nyú óriási K—700, vagy az NDK-ban szerkesztett ZT—300 és az egységesített nagy telje­sítményű 8011 „Crisbal“ széria gépei kezdik most munkájukat. A tapasztalatok azt mutatják, tiogy éppen ez az utóbbi trak­tor hajlamos az üzemzavarokra, hogy mekkora károkat okoznak mezőgazdasági üzemeinkben a meghibásodott gépek, valamint az alkatrészhiány, az pontosan kiszámítható. A 8011 „Cristal“ traktorok korlátozott minősé­gét még tetézi az is, hogy a szavatolási idő rövid, mindösz­­sze hat hónap, ugyanakkor a ’ szerviz-szolgálat színvonala sem kielégítő. A szocialista államokban ké­szült traktorok üzemeltetésé­nek tapasztalatai azt mutatják, ho£y az NDK-ban gyártott ZT— 30Ó-as üzemelési megbízható­sága Jobb. Ezt igazolja az a tény is, hogy a gyártó üzem erre a típusra egyéves szava­tolási Időt ed. Nagyon jó minő­ségűek a minszki traktorgyár „Belorusz“ gépei is. ötéves lel­kiismeretes munka után e trak­tor előállítói fokozták a gép megbízhatóságát,, üzemeltetési Időtartamát (megkétszerezték!) az első generáljavításíg, de a gép összteljesítményéről sem feledkeztek meg. Jellemző a gép minőségére, hogy a rekla­mációk — azonos Időn belül — egyötödére, a selejté pedig 1,5-szeresével csökkent. Vi­szont a szavatolás időtartama 18-ről 24 hőnapra emelkedett. A múlt év végén az MTZ—52 jelzésű Belorusz-traktor meg­kapta az állami minőségi jel­vényt és a magas társadalmi elismerést. Az MTZ jelzésű szovjet traktorok és egysége­sített típusai elindultak világ­hódító útjukra. Kitűnő minősé­gükkel és sokoldalúságukkal ma már a világszínvonal fölé kerekedtek. Nem véletlen te­hát, hogy ina már a Belorusz­gépeket 57 ország vásárolja rendszeresen, köztük Francia­­ország, Belgium, Olaszország, Anglia, Kanada és más orszá­gok. Egyes szocialista orszá­gokban pedig már ezek a trak­torok képezik a géppark na­gyobb részét. Tehát a mi mezőgazdasági üzemeink dolgozói is joggal el­várják. hogy gyáraink hason­lóan jő minőségű mezőgazda­­sági gépeket állítsanak elő. Ha azt akarjuk, hogy mezőgazda­ságunk sikeresen teljesítse a CSKP XIV. kongresszusa' hatá­rozatából adódó feladatait, úgy a mezőgazdasági gépgyártók ts érezzenek fokozott felelősséget a nép élelmiszerellátása bizton­ságossá tételéért, minőségi kö­vetelmények teljesítéséért! Ing. M. PELEŠ, a SZFSZSZ KB dolgozója Szövetkezetek együttműködésének jogi formái Magyarországon II. ■üiagyarországon az együttműkö­­dés legmagasabb formája a mezőgazdasági üzemek társulása. A fejlődésben bárom szakasz figyelhető meg: Az első szakasz 1968-ig terjedt. A szövetkezeti együttműködés e korsza­kában két lehetőség volt: az egyszerű együttműködés és az önálló, közös szövetkezeti vállalat. Ezekből 1966- ban mindössze 97 létezett. A második szakasz 1968. január 1- vel kezdődött, amikor is az 1967/Ш. sz. mezőgazdasági termelőszövetke­zeti törvény, valamint az addigi ta­pasztalatok szerint a szövetkezetek együttműködésének három fokozata alakult ki: a) egyszerű együttműködés, közös gazdasági tevékenység, szerződéses alapon, közös felelősség, jogi személy és önálló szervek nélkül. Az együtt­működés révén kifejtett közös tevé­kenység megnyilvánulhat vagyoni hozzájárulás, szakmai segítségnyúj­tás, vagy a termelő eszközök, s egyéb felszerelések együttes birtoklása, s közös képviselet révén; b) mezőgazdasági termelőszövetke­zetek társulása, a társszövetkezetek közgyűlésén hozott egyhangú határo­zata alapján keletkezhet. Az együtt­működésnek ez már fejlettebb for­mája. A társulás már Jogszemélyt ké­pez. A társ-szövetkezetek együttmű­ködésének irányelveit közösen fek­tetik ie, s a termelt javak sorsát (ér­tékesítés, elosztás stb.) közösen ha­tározzák meg. A társ-szövetkezetek nemcsak a jövedelemből részesednek, hanem a részesedés arányában az esetleges veszteségekért is felelőssé­get vállalnak. E társulásokban már teljes mértékben érvényesülnek a szövetkezeti elvek: — belső szervezésük jellegzetessé­ge a háromfokozatú irányítás: kül­döttek testületé, vezetőség és az igazgató — ugyanúgy, mint a szövet­kezetekben (taggyűlés, elnökség, el­nök). — a tevékenység házi-munkarend szerint igazodik, — a munkát mindenekelőtt a társ­szövetkezetek tagjai végzik a tagok jogait és kötelességeit meghatározó rendszabályok szerint. c) közös szövetkezeti vállalatok, amelyek belső szervezésüket és tevé­kenységüket tekintve már nem vise­lik magukon a szövetkezetek jelleg­zetességeit, bár a társulásokhoz na­gyon-hasonlítanak. Itt az igazgató jogköre a döntő, aki a vállalatot ve­zeti az elnökség jóváhagyott irány­elvei alapján, a munkát az alkalma­zotti viszonyban levő dolgozók vég­zik, s nem szövetkezeti tagok. További fontos szakaszt nyitott az 1970. évi 19. számú, mezőgazdasági vállalatokra vonatkozó rendelet, a­­mely szerint a társulás fejlettebb vál­tozata a közös vállalat, s ez nagyon hasonlít a közös szövetkezeti válla­lathoz. Az említett rendelet előírja, hogy a közös vállalat alapításánál az érdekeltek meghatározzák a hozzájá­rulási és részesedési hányadot. A társüzemek jogai és kötelességei is ennek megfelelően arányosak, vagyis érdekeltségük szerint; míg a közös szövetkezeti vállalatokban az „egy társüzem — egv szavazat“ elve érvé­nyesül, s az esetleges kiadásokból egyazon rész terhét viselik. Az ilyen közös mezőgazdasági vál­lalat megalapításához a megyei ta­nács jóváhagyása szükséges és ha a közös vállalat nem fejt ki mezőgaz­dasági tevékenységet, szigorúbb elő­írások vonatkoznak rá — ami a liasz­­not illeti, mint állami, vagy nemzett vállalatokra. Mivel az alapszerződés az igazgatóság tagjainak jogkörét nem korlátozhatja, a szövetkezetek nem nagy lelkesedéssel fogadták eze­ket az új jogi formákat. Lényeges nehézségeket okoz, hogy a) mivel a szerződés alapján több lehetőség adódik megegyezésre, s egyéb megállapodásokra, ez a ren­delkezés nem serkent az együttmű­ködés módozatainak egységesítésére; b) további jogkör-bővítés elősegíté­se ajánlatos a szövetkezetek részére, hogy közös vállalatok, társulások lé­tesülhessenek (állami vállalatok és szövetkezetek részvételével). 3. Nagy jelentőségű a mezőgazdasági-, fogyasztási és kisipart szövetkezetek országos tanácsainak tevékenysége, melyek igen hatásosan segítik elő a szövetkezeti mozgalom fejlődését, a különböző szövetkezetek kölcsönös együttműködését. A szövetkezeti ta­nácsok kulcshelyzatét az új- szövet­kezeti törvény is megerősíti. Ez a törvény leszögezi: „Fontos minisztert rendeletek, - amelyek kis­ipari szövetkezetek, szövetkezeti tár­sulások tevékenységére gazdálkodá­sára, szervezésére vonatkoznak, ille­tőleg az ilyen miniszteri javaslatok előterjesztésére a Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának beleegyezése szük­séges.“ A törvény szerint: „A Szövet­kezetek Országos Tanácsának vala­mennyi szövetkezetre vonatkozó jog­­szabáiyozási javaslatához kötetes az illetékes miniszter, vagy az országos hatáskörű szerv vezetője állást fog­lalni. Amennyiben a miniszter a ja­vaslatot nem fogadja el — vagy csak részben ért vele egyet —, akkor a Szövetkezetek Országos Tanácsa kér­heti annak felterjesztését a kormány elé, anélkül, hogy ezt az illetékes miniszter megtagadhatná.“ Az említett rendelkezések is iga­zolják, hogy a különböző típusú, kül­­detésű .szövetkezetek Országos Taná­csai erős befolyást gyakorolnak a jogszabályozásokra, az állami dotá­ciók lehető legjobb rendezésének ki­alakítására és általában az egész szö­vetkezeti mozgalom irányítására. Más­részt ez nagy felelősséggel is jár a szövetkezeteket, s tagjaikat illetően, valamint az illetékes állami szervek iránt Is, szem előtt tartva az egyéni, a csoport- és össztársadalmi érdekek összehangolását. A szövetkezetek körzeti tanácsaira is nagy feladatok hárulnak. Felada­taik közé tartozik a szövetkezetek kölcsönös együttműködésének előse­gítése — az állami gazdaságokkal. A joggyakorlat szempontjából nagy jelentőségű, hogy a körzeti tanácsok hangolják össze a szerződéskötéseket, s a monopol-helyzetben levő egyes vállalatokkal szemben fel tudnak lép­ni, amelyek mezőgazdasági termékek felvásárlásával foglalkoznak. Fontos tevékenységük még a körzeti taná­csoknak a piaci helyzet ismertetése a mezőgazdasági üzemekkel, s ilymó­­don méginkább elmélyülhet az együtt­működés, javulhat a lakosság áru­ellátása, a pz'plgál tatásak. minősége. Mindebből kitűnik,' hogy az új me­chanizmusra áttérés nem csökken­tette a szövetkezeti tanácsok jelentő­ségét, sőt, működésükkel kapcsolat­ban fokozódott az igényesség! Az új feladatok szélesebb körű tájékozott­ságot, állandó készenlétet, a taná­csok frissebb munkastílusát igényelik. Nemrégiben élénk vita folyt arról, hogy a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek önkéntesen, az általuk java­solt mértékben közös segélyalapot létesítsenek. Ennek az alapnak я rendeltetése és célja az volna, hogy általa növekedjék a szövetkezeti gaz­dálkodás biztonsága, merjenek koc­kázatokat vállalni, ha kell, s elősegí­teni a szövetkezeti együttműködést, valamint a szövetkezeti pénzforrások és egyéb alapok jobb kiaknázását, felhasználását. A magyarországi szövetkezetek együttműködése jogi formáinak e rö­vid ismertetése ,is bizonyítja, hogy a jog képes szövetkezeti szakaszon ket­tős feladata betöltésére: szolgálni a szocialista kapcsolatok és feltételek kialakítását és azok fellendülését. A mezőgazdasági-, illetőleg szövet­kezeti termelés továbbfejlesztése Csehszlovákiában is megköveteli, hogy a termelés haladó formáit keressük. Tudjuk, ehhez az út a különböző szö­vetkezeti típusok (földműves-, fo­gyasztási-, kisipari stb.] kölcsönös együttműködésén keresztül vezet. Ám mindenekelőtt a kooperációs és integ­rációs kapcsolatokat kell szorgalmaz­ni — az ngrokomplexum keretében —, a szövetkezetek, állami gazdasá­gok, felvásárló szervek és a feldol­gozó ipar között. Mivel együttműkö­dés jogrend nélkül elképzelhetetlen, használjuk fel déli szomszédjaink ér­tékes tapasztalatait. Köztudott, Ma­gyarország az említett kérdések meg­oldása terén is mérföides léptekkel halad a szocializmus útján. JUDr. Michal Durdiak * I

Next

/
Thumbnails
Contents