Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 2. szám

1972. január 15.

SZABAD FÖLDMŰVES

7

SZÖVETSÉGI SZEMLE

A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIAI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA

Köszönet

a becsületes munkáért

Eseményekben gazdag volt az

1971-ee év. amely hazánk minden becsületes polgárának erőfeszítése révén meghozta a politikai és gazdasági konszolidációt és a marxista-leninista politika győzelmét a kül- és belföldi jobboldali, antiszocialista erők felett, akik az 1968—69-es évben meg akarták változtatni köztársaságunk szocialista államrendjét. Ebben a harcban Csehszlovákia Kommunista Pártja egységbe forrott és sorait megszilárdítva visszaverte az ellenforradalmi erők előretörését. Ezt a győzelmet a CSKP éppen abban az évben érte el, amikor alakulásának 50. évfordulóját ünnepelte, és ezzel a győzelemmel kedvező feltételeket nyitott a XIV. kongresszus összehívására, melynek ülésein a résztvevők egyöntetűen megállapították, hogy szocialista társadalmunkat sikerült konszolidálni, és szociális, valamint jogi biztonságot teremtettünk polgáraink számára. Szövetkezeti földműveseink a politikai és gazdasági élet konszolidálásában igen nagy szerepet játszottak. Mint a munkásosztály hű szövetségesei a legnehezebb időkben is derekasan helytálltak, becsülettel őrizték és gyarapították szövetkezetük vagyonát. A közös gazdaságok még sikeresebb fejlesztésén fáradoztak, amelynek alapján sikerült megváltoztam a falvak életét, szociális és kulturális színvonalát, és létrehozni a szövetkezeti parasztság új osztályát.

A XIV. kongresszus hangsúlyozta a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását, mert ez az osztály államunk politikai hatalmának alapja. A kongresszus mezőgazdaságunk számára új szakaszt tűzött ki, mégpedig a termelés további szakosítását, és koncentrálását. Világosan meghatározta, hogy szocialista mezőgazdaságunk fő feladata a növekvő élelmiszerfogyasztás biztosítása. Ennek érdekében szövetkezeti földműveseink rövid idő alatt is sokat tettek. Munkájukkal, helyes politikai helytállásukkal bizonyították és bizonyítják hűségüket és odaadásukat szocialista rendszerünkhöz. A sikerek eléréséhez

mezőgazdasági dolgozóinkat nem kis mértékben hozzásegítette a „MINDENKI SZOCIALISTA MÖDON“ versenymozgalom, amelynek keretében számtalan kötelezettségvállalás született a CSKP megalakulása 50. évfordulója, valamint a XIV. kongreszszus tiszteletére. Földműveseink a dolgozók asztalának gazdagításával igyekszenek a gyakorlatban megvalósítani a XIV. kongresszus határozatait, és kedvező feltételeket teremtenek az igényes, teljesíthető feladatok teljesítésére. Az eddigi tapasztalatok arról győznek meg, hogy az ötéves terv mezőgazdasági feladatait szövetkezeti parasztjaink becsületesen teljesíthetik és a jövőben a mezőgazdaság nagyobb arányban vesz részt a nemzeti jövedelem létrehozásában, és az egész ország anyagi-műszaki bázisának növelésében.

Az elmúlt év további nagyjelentőségű eseményei voltak a képviselőtestületi választások. Hazánk föderális elrendezése óta ezek voltak az első választások, és egyben jelentős lépést eredményeztek szocialista hazánk és szocialista rendszerünk továbbfejlesztéséhez. A mi Parasztszövetségünk mint a Nemzeti Front tagja igen aktívan hozzájárult a választások sikeréhez. Ebben ez esetben is bebznnyították a földművesek, hogy osztályhűek és sokhelyütt magas politikai öntudattal járultak az urnák elé. Többek között Veiké Zálužieben, Preselanyban, Podolyban, Máiíán, Peéenicén, Saštinský Strážnén és még számos más községben. Népviseletbe öltözve, transzparensekkel vidáman tettek hitet szocialista rendszerünk mellett.

Az új esztendő elejénél tartunk, ez a legmegfelelőbb időszak arra, hogy elgondolkozzunk a jövő távlatain. A múlt hibáin okulva minden erőnkkel a XIV. kongresszus határozatainak megvalósítására kell törekednünk. A szövetkezeti földművesek számára nagyon fontosak az efsz-ek VIII. kongresszusának előkészületei. Ismeretes, hogy a VIH. szövetkezeti kongreszszus 1972. április 26, 28-án lesz. Az

ezzel összefüggő határozat politikai és állami szerveink magasfokú bizalmát bizonyítja szövetkezeti parasztságunk iránt, teljes elismerést az eddig elvégzett becsületes munkáért és helytállásukért az 1988—69-es években. A VIII. szövetkezeti kongresszus vitaanyagai uj szakaszt tűznek a szocialista mezőgazdaság elé, részletekre bontva a XIV. párt kongresszus határozatait stb. A mezőgazdasági és piaci termelést a koncentrálás és szakosítás útján igyekeznek elérni. A vitaanyagok világosan megmagyarázzák, hogy a termelés szakosítására és összpontosítására legmegfelelőbbek a kooperációs kapcsolatok. Ezeknek széles alapokra helyezése nemcsak termelési, ökonómiai szakaszokon, hanem politikai és szociális, valamint a munka- és életkörülmények szakaszán is lényeges változásokat hoz. Továbbá hozzájárulnak a mezőgazdasági munka magasfokú gépesítéséhez, valamint a falu és város közötti színvonal különbség megszüntetéséhez, illetve a falvak városi szintre emeléséhez.

Az újév első hónapjaiban a VIII. szövetkezeti kongresszus vitaanyagai megítélésre a szövetkezeti tagok elé kerülnek.' A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségének Központi Bizottsága meg van győződve arról, hogy minden szövetkezetben alaposan megvitatják majd az anyagokat, és minden közös gazdaságban határozatok születnek a vitaanyagokban fölvett irányelvek megvalósítására. Feltételezi, hogy a kongreszszus előtti vitában földműveseink magasfokú elkötelezettséget tanúsítanak és a „MINDENKI SZOCIALISTA MŰDÖN“ versenyben értékes kötelezettségvállalásuk születnek a VIII. kongresszus tiszteletére. A szocialista mezőgazdaság új fejlődési szakasza az eddigi eredményekhez kapcsolódik és a szövetkezeti földművesek becsületes munkája nyomán biztosítja a tudományos-műszaki forradalom fejlődését a munka kultúrája és az életszínvonal magasabbra emelését.

Azok az igényes feladatok, amelyek az új évben előttünk állnak csak eredményes, becsületes munkával teljesíthetők és ehhez fel kell használnunk a szövetkezeti földművesek kezdeményezőképessegét. A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségének Központi Bizottsága az óév befejeztével nagyra értékelte a szövetkezeti földművesek százezreinek becsületes munkáját, s köszönetét mond a feladatok teljesítésért, a pártpolitika támogatásáért; az új évben sok sikert kíván minden szövetkezeti földművesnek!

PAVEL JONAS mérnök,

az SZFSZSZ Központi Bizottságának

elnöke

A MINŐSÉGI PROBLÉMA

Mezőgazdaságunk anyagi-műszaki bázisa az 5. ötéves tervidőszakban 20 milliárd korona értékű mezőgazdasági géppel egészül ki. Az eddigi gépállomány .ugyanis 56 ezer traktorral, mintegy 8 ezer nagyteljesítményű gabonakombájnnal és egyéb géppel szaporodik. Az efsz-ek és állami gazdaságok teherautókat kapnak, hogy a szállítás gyorsabbá váljék. Nagy gondot fordítunk a műszaki színvonal növelésére, valamint a gépek üzemeltetésének megbízhatóságára, valamennyi műszaki berendezés kifogástalan működésére. Több figyelemre lesz szükség, ami a javítási szolgáltatásokat illeti, s nemkülönben a gépalkatrész utánpótlását is. Fokozódnia kell a gépellátás ütemének is, hogy mezőgazdasági üzemeink teljesíthessék az igényes tervfeladatokat.

Köztudott, hogy mezőgazdasági gépekben, főleg traktorokban hiány mutatkozik. Ez a tény arra kényszeríti a mezőgazdasági üzemek - vezetőit, hogy régebbi típusú, nagyobb költségeket igénylő gépeket is üzemeltessenek.

Mezőgazdaságunk jelenleg a társadalmi fejlődés újabb szakaszába lép, s Hymódon a gépesítésben is változások következnek be. így például új traktorok, mint a szovjet gyártmányú óriási K—700, vagy az NDK-ban szerkesztett ZT—300 és az egységesített nagy teljesítményű 8011 „Crisbal“ széria gépei kezdik most munkájukat. A tapasztalatok azt mutatják, tiogy éppen ez az utóbbi traktor hajlamos az üzemzavarokra, hogy mekkora károkat okoznak mezőgazdasági üzemeinkben a meghibásodott gépek, valamint az alkatrészhiány, az pontosan kiszámítható. A 8011 „Cristal“ traktorok korlátozott minőségét még tetézi az is, hogy a szavatolási idő rövid, mindöszsze hat hónap, ugyanakkor a ’ szerviz-szolgálat színvonala sem kielégítő.

A szocialista államokban készült traktorok üzemeltetésének tapasztalatai azt mutatják, ho£y az NDK-ban gyártott ZT— 30Ó-as üzemelési megbízhatósága Jobb. Ezt igazolja az a tény is, hogy a gyártó üzem erre a típusra egyéves szavatolási Időt ed. Nagyon jó minőségűek a minszki traktorgyár „Belorusz“ gépei is. ötéves lelkiismeretes munka után e traktor előállítói fokozták a gép megbízhatóságát,, üzemeltetési Időtartamát (megkétszerezték!) az első generáljavításíg, de a gép összteljesítményéről sem feledkeztek meg. Jellemző a gép minőségére, hogy a reklamációk — azonos Időn belül — egyötödére, a selejté pedig 1,5-szeresével csökkent. Viszont a szavatolás időtartama 18-ről 24 hőnapra emelkedett. A múlt év végén az MTZ—52 jelzésű Belorusz-traktor megkapta az állami minőségi jelvényt és a magas társadalmi elismerést. Az MTZ jelzésű szovjet traktorok és egységesített típusai elindultak világhódító útjukra. Kitűnő minőségükkel és sokoldalúságukkal ma már a világszínvonal fölé kerekedtek. Nem véletlen tehát, hogy ina már a Beloruszgépeket 57 ország vásárolja rendszeresen, köztük Franciaország, Belgium, Olaszország, Anglia, Kanada és más országok. Egyes szocialista országokban pedig már ezek a traktorok képezik a géppark nagyobb részét.

Tehát a mi mezőgazdasági üzemeink dolgozói is joggal elvárják. hogy gyáraink hasonlóan jő minőségű mezőgazdasági gépeket állítsanak elő. Ha azt akarjuk, hogy mezőgazdaságunk sikeresen teljesítse a CSKP XIV. kongresszusa' határozatából adódó feladatait, úgy a mezőgazdasági gépgyártók ts érezzenek fokozott felelősséget a nép élelmiszerellátása biztonságossá tételéért, minőségi követelmények teljesítéséért!

Ing. M. PELEŠ,

a SZFSZSZ KB dolgozója

Szövetkezetek együttműködésének jogi formái Magyarországon II.

■üiagyarországon az együttműködés legmagasabb formája a mezőgazdasági üzemek társulása. A fejlődésben bárom szakasz figyelhető meg:

Az első szakasz 1968-ig terjedt. A szövetkezeti együttműködés e korszakában két lehetőség volt: az egyszerű együttműködés és az önálló, közös szövetkezeti vállalat. Ezekből 1966- ban mindössze 97 létezett.

A második szakasz 1968. január 1- vel kezdődött, amikor is az 1967/Ш. sz. mezőgazdasági termelőszövetkezeti törvény, valamint az addigi tapasztalatok szerint a szövetkezetek együttműködésének három fokozata alakult ki:

a) egyszerű együttműködés, közös gazdasági tevékenység, szerződéses alapon, közös felelősség, jogi személy és önálló szervek nélkül. Az együttműködés révén kifejtett közös tevékenység megnyilvánulhat vagyoni hozzájárulás, szakmai segítségnyújtás, vagy a termelő eszközök, s egyéb felszerelések együttes birtoklása, s közös képviselet révén;

b) mezőgazdasági termelőszövetkezetek társulása, a társszövetkezetek közgyűlésén hozott egyhangú határozata alapján keletkezhet. Az együttműködésnek ez már fejlettebb formája. A társulás már Jogszemélyt képez. A társ-szövetkezetek együttműködésének irányelveit közösen fektetik ie, s a termelt javak sorsát (értékesítés, elosztás stb.) közösen határozzák meg. A társ-szövetkezetek nemcsak a jövedelemből részesednek, hanem a részesedés arányában az esetleges veszteségekért is felelősséget vállalnak. E társulásokban már teljes mértékben érvényesülnek a szövetkezeti elvek:

— belső szervezésük jellegzetessége a háromfokozatú irányítás: küldöttek testületé, vezetőség és az igazgató — ugyanúgy, mint a szövetkezetekben (taggyűlés, elnökség, elnök).

— a tevékenység házi-munkarend szerint igazodik,

— a munkát mindenekelőtt a társszövetkezetek tagjai végzik a tagok jogait és kötelességeit meghatározó rendszabályok szerint.

c) közös szövetkezeti vállalatok, amelyek belső szervezésüket és tevékenységüket tekintve már nem viselik magukon a szövetkezetek jellegzetességeit, bár a társulásokhoz nagyon-hasonlítanak. Itt az igazgató jogköre a döntő, aki a vállalatot vezeti az elnökség jóváhagyott irányelvei alapján, a munkát az alkalmazotti viszonyban levő dolgozók végzik, s nem szövetkezeti tagok.

További fontos szakaszt nyitott az

1970. évi 19. számú, mezőgazdasági vállalatokra vonatkozó rendelet, amely szerint a társulás fejlettebb változata a közös vállalat, s ez nagyon hasonlít a közös szövetkezeti vállalathoz. Az említett rendelet előírja, hogy a közös vállalat alapításánál az érdekeltek meghatározzák a hozzájárulási és részesedési hányadot. A társüzemek jogai és kötelességei is ennek megfelelően arányosak, vagyis érdekeltségük szerint; míg a közös szövetkezeti vállalatokban az „egy társüzem — egv szavazat“ elve érvényesül, s az esetleges kiadásokból egyazon rész terhét viselik.

Az ilyen közös mezőgazdasági vállalat megalapításához a megyei tanács jóváhagyása szükséges és ha a közös vállalat nem fejt ki mezőgazdasági tevékenységet, szigorúbb előírások vonatkoznak rá — ami a liasznot illeti, mint állami, vagy nemzett vállalatokra. Mivel az alapszerződés az igazgatóság tagjainak jogkörét nem korlátozhatja, a szövetkezetek nem nagy lelkesedéssel fogadták ezeket az új jogi formákat.

Lényeges nehézségeket okoz, hogy

a) mivel a szerződés alapján több lehetőség adódik megegyezésre, s egyéb megállapodásokra, ez a rendelkezés nem serkent az együttműködés módozatainak egységesítésére;

b) további jogkör-bővítés elősegítése ajánlatos a szövetkezetek részére, hogy közös vállalatok, társulások létesülhessenek (állami vállalatok és szövetkezetek részvételével).

3.

Nagy jelentőségű a mezőgazdasági-, fogyasztási és kisipart szövetkezetek országos tanácsainak tevékenysége, melyek igen hatásosan segítik elő a szövetkezeti mozgalom fejlődését, a különböző szövetkezetek kölcsönös együttműködését. A szövetkezeti tanácsok kulcshelyzatét az új- szövetkezeti törvény is megerősíti.

Ez a törvény leszögezi: „Fontos minisztert rendeletek, - amelyek kisipari szövetkezetek, szövetkezeti társulások tevékenységére gazdálkodására, szervezésére vonatkoznak, illetőleg az ilyen miniszteri javaslatok előterjesztésére a Szövetkezetek Országos Tanácsának beleegyezése szükséges.“ A törvény szerint: „A Szövetkezetek Országos Tanácsának valamennyi szövetkezetre vonatkozó jogszabáiyozási javaslatához kötetes az illetékes miniszter, vagy az országos hatáskörű szerv vezetője állást foglalni. Amennyiben a miniszter a javaslatot nem fogadja el — vagy csak részben ért vele egyet —, akkor a Szövetkezetek Országos Tanácsa kérheti annak felterjesztését a kormány elé, anélkül, hogy ezt az illetékes miniszter megtagadhatná.“

Az említett rendelkezések is igazolják, hogy a különböző típusú, küldetésű .szövetkezetek Országos Tanácsai erős befolyást gyakorolnak a jogszabályozásokra, az állami dotációk lehető legjobb rendezésének kialakítására és általában az egész szövetkezeti mozgalom irányítására. Másrészt ez nagy felelősséggel is jár a szövetkezeteket, s tagjaikat illetően, valamint az illetékes állami szervek iránt Is, szem előtt tartva az egyéni, a csoport- és össztársadalmi érdekek összehangolását.

A szövetkezetek körzeti tanácsaira is nagy feladatok hárulnak. Feladataik közé tartozik a szövetkezetek kölcsönös együttműködésének elősegítése — az állami gazdaságokkal. A joggyakorlat szempontjából nagy jelentőségű, hogy a körzeti tanácsok hangolják össze a szerződéskötéseket, s a monopol-helyzetben levő egyes vállalatokkal szemben fel tudnak lépni, amelyek mezőgazdasági termékek felvásárlásával foglalkoznak. Fontos tevékenységük még a körzeti tanácsoknak a piaci helyzet ismertetése a mezőgazdasági üzemekkel, s ilymódon méginkább elmélyülhet az együttműködés, javulhat a lakosság áruellátása, a pz'plgál tatásak. minősége.

Mindebből kitűnik,' hogy az új mechanizmusra áttérés nem csökkentette a szövetkezeti tanácsok jelentőségét, sőt, működésükkel kapcsolatban fokozódott az igényesség! Az új feladatok szélesebb körű tájékozottságot, állandó készenlétet, a tanácsok frissebb munkastílusát igényelik.

Nemrégiben élénk vita folyt arról, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek önkéntesen, az általuk javasolt mértékben közös segélyalapot létesítsenek. Ennek az alapnak я rendeltetése és célja az volna, hogy általa növekedjék a szövetkezeti gazdálkodás biztonsága, merjenek kockázatokat vállalni, ha kell, s elősegíteni a szövetkezeti együttműködést, valamint a szövetkezeti pénzforrások és egyéb alapok jobb kiaknázását, felhasználását.

A magyarországi szövetkezetek együttműködése jogi formáinak e rövid ismertetése ,is bizonyítja, hogy a jog képes szövetkezeti szakaszon kettős feladata betöltésére: szolgálni a szocialista kapcsolatok és feltételek kialakítását és azok fellendülését.

A mezőgazdasági-, illetőleg szövetkezeti termelés továbbfejlesztése Csehszlovákiában is megköveteli, hogy a termelés haladó formáit keressük. Tudjuk, ehhez az út a különböző szövetkezeti típusok (földműves-, fogyasztási-, kisipari stb.] kölcsönös együttműködésén keresztül vezet. Ám mindenekelőtt a kooperációs és integrációs kapcsolatokat kell szorgalmazni — az ngrokomplexum keretében —, a szövetkezetek, állami gazdaságok, felvásárló szervek és a feldolgozó ipar között. Mivel együttműködés jogrend nélkül elképzelhetetlen, használjuk fel déli szomszédjaink értékes tapasztalatait. Köztudott, Magyarország az említett kérdések megoldása terén is mérföides léptekkel halad a szocializmus útján.

JUDr. Michal Durdiak

*

I