Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-04-08 / 14. szám

1972. április 8. SZABAD FÖLDMŰVES 7 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIÁI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA KORKÉP A JÁRÁSI EFSZ-KONFERENCIÁKRÖL Javítani, nemcsak a termelést... Gyorsan közeleg az efsz-ek Vili. országos kongresszusa. Ez fokozott tevékenységre serkenti a járások szö­vetkezeti tagjait, vezetőit egyaránt. Az efsz-ek járási konferenciái ennek a lázas tevékenységnek jegyében zaj­lottak le. A küldöttek nemcsak az eredményekről beszéltek, hanem tel­jes felelősségérzettel szóltak a reá­juk váró feladatokról, s az ezekkel kapcsolatos problémákról, gondjaik­ról is. Nagy figyelmet szenteltek a kongresszus előtti vita anyagának is, amelyhez megtették észrevételeiket, javaslataikat, főleg a szövetkezeti ta­gok munka- és életkörülményeinek javítására vonatkozóan. Megköszön­ték a pártnak és a kormánynak mind­azt, amit a mezőgazdasági dolgozók érdekében tett, s értékes kötelezett­ségek vállalását jelentették be, ame­lyek további milliókat jelentenek a népgazdaság szempontjából. A BlRALAT HÜRIAN Nemcsak az eredményekről esett szó az efsz-ek michalovcei járási kon­ferenciáján. A mezőgazdasági terme­lés fokozását, a termelési tervek tel­jesítését és túlteljesítését elősegítő formákról, lehetőségekről beszéltek, bejelentve a 18,5 millió korona érté­kű kötelezettség vállalását a járás mezőgazdasági üzemei részéről. U- gyanakkor a bírálat húrja is megpen­­dült: helytelenítették azt, hogy a já­rás szövetkezeteiben a tagok életkor­átlaga elég magas. A dolgozó tagok 21 százaléka nyugdíjas, 41 százaléka 50. és 60. év közötti, s csupán 11 szá­zalékot tesz ki a 30 éven aluliak szá­ma. Javaslatok hangzottak el a tagok­ról való fokozottabb gondoskodásra, főleg a fiatalokra vonatkozólag. Igaz, hogy az utóbbi évekbpn 1000 családi házat építettek a fiatal há­zaspárok számára, de ez sem eleg. Ezzel kapcsolatban lesz mif tennie az újonnan választott járási bizott­ságnak (szövetség járási bizottságá­ról van szó), amely falvanként segít majd a tagok munka- és életkörülmé­nyei, művelődési- és sportolási lehe­tőségeit előmozdító tervek készítésé­ben. Sürgették a nők munkafeltéte­leinek mielőbbi megkönnyítését. NAGY ÉS MERÉSZ TERVEK Föbeszámolójában Pavel Figura mérnök, a járási mezőgazdasági tár­sulás igazgatója megállapította töb­bek között, hogy nagy iépést tettek előre a mezőgazdasági termelésben. Emelkedett a munkatermelékenység, a termelés hatékonysága, s a jövede­lem-gyarapodás milliókban érzékel­hető. A trenöíni járásban a tartalékok jobb kiaknázását és felhasználását tervezik a közeljövőre nézve: termé­kenyebbé teszik a kevésbé termékeny talajokat, jobban kihasználják a me­zőgazdasági gépeket. S rendezni kell a háztáji földek kérdését; számos szövetkezetben ugyanis megszegik a jelenlegi törvényt, s a mintaalapsza­bályzatot. A jutalmazási rendszer egyeségesítését javasolták, olymódon, hogy elősegítse a munkakezdeménye­zést, s szilárdítsa a munkaerkölcsöt. Járási méretű kötelezettséget vál­laltak: az efsz-ek VIII. kongresszusa tiszteletére: a mezőgazdasági nyers­termelést mintegy 15 millió koroná­val emelik. A szociális-kulturális, valamint sportolási lehetőségek javítására több javaslat is elhangzott, köztük az is, hogy Trenöianské Teplicén kezdjék meg gyógyfürdő építését, amely nem­csak a trenöíni járás, hanem az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság valamennyi szövetkezeti tagja érde­keit szolgálná. AZ ESZKÖZÖKRŐL SEM MEGFELEDKEZNI Jozef Malý mérnök, a Nyitrai Járási Mezőgazdasági Társulás igazgatója el­sősorban a XIV. kongresszus határo­zatából az etsz-ekre háruló felada­tokra mutatott rá, amelyek teljesíté­sét a mintegy négymillió korona ér­tékű kötelezettségvállalás is elősegíti. A vállalásokat főleg a tervek túltel­jesítésére méretezték. Ezenkívül az egyéni vállalások a munka- és élet­­körülmények javítását szorgalmazzák. A vitában sok felszólaló mutatott rá: vannak még tartalékok az efsz­­ekben, állami gazdaságokban, főleg a mezőgazdasági termelés fokozására vonatkozóan. Arról is beszéltek, mi­lyen feladatok várnak a . Szövetség újonnan választott járási bizottságai­ra, különös tekintettel a szociális, kuLturális és társadalmi kérdésekre. Szó esett a mezőgazdasági szakem­berképzésről, valamint arról, hogy a fiatal mezőgazdasági szakemberek el­helyezése nemegyszer problematikus, s nincsenek olyan feltételek biztosít­va a számukra, mint amilyent megér­demelnének. A VERSENY Gj FORMÄJA A Bratíslava-vidéki járás szövetke­zeteinek küldöttei a mezőgazdasági termelést a XIV. pártkongresszus ha­tározata szempontjából mérlegelték, s a termelés hatékonyabb módszereit keresték, amelyek az emberekről való sokoldalúbb gondoskodást sem zár­ják ki, sőt elősegítik. Mintegy 20 millió korona értékű kötelezettséget vállaltak a járás sző vetkezetei. Meg hányták-vetetté к azt a kér­dést is, hogy a verseny új formájá­nak kell érvényesülni, amely főleg az efsz-ekben a munka- és életkörül­mények javítására, a lakáskultúra színvonalának emelésére, a szociális-, kulturális- és társadalmi kérdésekre, stb. legyen irányítva. Ezen belül a fiatalság, a gyermekes anyák és az idős szövetkezeti tagok iránti foko­zottabb gondoskodásnak kell érvé­nyesülnie. ÉRTÉKES JAVASLATOK A luöeneci (Losonc) járási konfe­rencián számos értékes hozzászólás és javaslat hangzott el, amelyek a társadalmi, érdekvédelmi szférába tartoznak. Ezek megvalósítását jó­részt elősegíthetik a most újonnan választott járási bizottságok, amelyek elsősorban a Szövetségtől várnak ta­nácsot, útmutatást. Míg a lehötkai szövetkezet agronó­­musa. A. Králiková főleg a fiatalok szerepével és jelentőségével foglalko­zott (mindössze öt fiataljuk van 30 éven aluli!!!), s jobb munka- és élet­­körülmények megteremtését szorgal­mazta, A. Gažiová arról beszélt, hogy a szövetkezeti tagok felét náluk a nők képezik. Ez a tény egyben a la­kosságszolgáltatás színvonalának ja­vítását sürgeti, az üzlethálózat bőví­tését, gyermeknapközi-otthon és szo­ciális helyiség építése is nagyon idő­szerű. Több gyógyfürdői beutalóra lenne szükségük, nemcsak a téli, ha­nem a nyári időszakot is figyelembe véve. A kalinovo! M. Balkovska öko­­nómus többek között bírálta, hogy egyes szövetkezetekben felveszik ugyan a mezőgazdasági közép- vagy főiskolát végzetteket, de továbbfejlő­désükkel már nem törődnek. Ezek a munkaerők jobbára az efsz-irodában tartózkodnak, majd kedvszegetten vé­gezve dolgukat, végül pedig hátatfor­­dítanak a szövetkezetnek. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 55. évfordulója, valamint az efsz-ek VIII. kongresszusa tiszteletére 13 millió korona értékű kötelezettsé­get vállaltak a járás szövetkezeti tagjai. CÉLTUDATOS NEVELÖMUNKAT A prievidzai járás szövetkezeti kül­döttei vitafelszólalásaik jelentős ré­szében a Szövetség újonnan válasz­tott járási bizottságainak feladataira utaltak, amelyek a CSKP határozatá­ból adódnak: a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítását, a szö­vetkezeti demokrácia betartását, ille­tőleg elmélyítését, a szövetkezeti ta­goknak a gazdaság irányításába való bevonását, a politikai nevelömunka célutdatosabbá tételét, a szövetkezeti tagok egészségvédelmét illetően. dr. jp A mezőgazdasági pálya -és az ifjúság Az utóbbi évek folyamán a mező­gazdaság népgazdaságunk fejlődésé­nek egyik legszámottevőbb stabilizá­ciós tényezőjeként szerepei. Ez nem­csak a terv ökonómiai mutatóinak értékelésében mutatkozik meg, hanem az ifjúság mezőgazdaság részére való megnyerése terén is. E feladat telje­sítése egyáltalán néni volt kielégítő hiszen az utóbbi évtizedben több mint 40 ezer fiatal a népgazdaság más ágazatait részesítette előnyben, a mezőgazdaság rovására. Ha viszont az 1971. év eredményeit értékeljük, a helyzet javulásáról be­szélhetünk: 7667 fiú és lány válasz­totta a mezőgazdasági pályát. Ezáltal az ifjúság-toborzási tervet 96,7 száza­lékra teljesítettük. Olyan siker ez, amelynek nincs párja a szocialista mezőgazdaság történetében. Azt do­kumentálja, hogy a mezőgazdasági pálya választása esetében mindennél többet mond a fiatalok számára a mezőgazdasági dolgozók megannyi kiemelkedő eredménye, aránylag ma­gas életszínvonala. Örvendetesek a toborzási eredmé­nyek. De egyszersmind figyelmeztet­nek is! ... Mindenekelőtt a fiúk toborzása volt sikeres (127,2 °/o), ezzel szemben a lányoké csak 66,1 °/o-ot ért el. Mező­­gazdaságunk számos vezető dolgozója ezt megnyugvással veszi tudomásul, s az ugyanolyan évjáratú lányok to­borzási eredményre kézlegyintéssel reagál. Nem gondolnak arra, hogy amennyivel több fiút megnyertek a mezőgazdasági pályára, annyival ke­vesebb jut majd más népgazdasági ágazatok részére (pl. bányaipar, gép­ipar, erdőgazdaság, élelmiszeripar stb.). Annak ellenére, hogy a mező­­gazdaság munkaerőtartalékok szem­pontjából az ún. elsődleges ágazatok közé tartozik, szükséges, hogy a jö­vőben a toborzási terv teljesítése összhangban legyen az utánpótlás­­elhelyezés jóváhagyott tervével. Reá­lisak a feltételek arra nézve, hogy a közeljövőben néhány járásban le­hetőség nyíljon a fiatalok válogatásá­ra, mindenekelőtt a mezőgazdasági szaktanintézetek, mezőgazdasági tech­nikumok számára, amelyekbe ma már sokkal több érdeklődő jelentkezik, mint amennyi felvételére képesek. Ezenkívül ugyancsak komoly prob­léma: a mezőgazdasági pályát válasz­tó fiataloknak közel 60 százaléka ta­­nonc-szerződést köt, viszont 40 szá­zaléka a legcsekélyebb szakkénesí­­téssel sem rendelkezik munkábalépé­­sekor. Így azután az a paradox hely­zet alakul ki. hogy egyrészt emelked­nek a szakképzettség iránti igények, másrészt nő azoknak a fiataloknak a száma, akik nem mutatnak érdek­lődést a szükséges szakismeretek megszerzését illetően, amely hivatá­suk betöltéséhez szinte elengedhetet­len. Jórészt ez az iskolázott dolgozók jelenlegi jutalmazási rendszerének a következménye. így következhetett be az a helyzet, hogy a tervezett mező­gazdasági tanoncnak csak 86,2 száza­léka jelentkezett, viszont közvetlenül 125 %-a jelentkezett azonnali munka­­viszonyba, s ezeknek 203,3 százaléka volt fiú. Hogy az ifjúság felkészültsége összhangban legyen a mezőgazdasági fejlődés jelenlegi, illetőleg távlati kö­vetelményeivel, bizonyos elveket jó­váhagytak az egyes tanszakok átszer­vezésére vonatkozóan, a jutalmazási rendszer ésszerűsítése, valamint a mezőgazdasági termelés további sza­kosítása és összpontosítása érdeké­ben. Ezzel kapcsolatban megszűnnek a „növénytermesztési gépesítő“ és az „állattenyésztési gépesítő“ tanszakok és áj, hároméves tanszakok keletkez­nek „traktoros-gépkezelő“ (növény­­termesztési szakon) valamint a „me­zőgazdasági állattenyésztő“ szakok. Ezeken az új tanszakokon képezik majd magukat a fiatalok az 1972/73. tanévben a mezőgazdasági szaktanin­tézetekben. Azok számára, akik már a 9 éves alapiskola kötelező alacsonyabb osz­tályait elvégezték, ideiglenesen meg­­lla8yják a kétéves „mezőgazdasági gépesítő“ tanszakot, amely később megszűnik. Különös figyelmet fordítunk azokra a fiatalokra is, akik a 9 éves alap­iskola befejezése után közvetlenül lépnek munkaviszonyba. A mezőgaz­dasági üzemek kötelesek ezeket a fiatalokat szakiskolázásban részesíte­ni, egységes tanrend szerint, 160—180 tanóra keretében. Ezt az iskoláztatást törvény írja elő, amely iskolázás alapfeltételét képezi a későbbi hiva­tás, az igényesebb tisztségek betölté­sének. Komoly feladatok ezek! Hiszen Szlovákia mezőgazdasága számára évente laglább 3000 fiatalt kell szak­képzettségben részesíteni. Sajnos, ez­zel a kérdéssel a múltban nem fog­lalkoztak kellő komolysággal. Egyéb, ugyancsak fontos feladatok várnak ránk az ifi-toborzással kap­csolatban, hogy a munkaerőutánpót­lásra optimális lehetőségek teremtőd­jenek. Mezőgazdasági szaktanintéze­­iekbe, s közvetlen munkaviszonyba további hét és félezer fiatalt kell A szövetkezeti törvényjavaslat új elemeiről Ami a szövetkezeti törvényjavas­lat téziseivel kapcsolatos vitát il­leti, bekapcsolódtak nemcsak a jogászok, hanem az efsz-ek tagjai, tisztségviselői, szakemberei is, ami természetes, mert az új törvény jogszablyait szinte naponta alkal­mazzák majd. Mi érdekli a szövetkezeti tago­kat elsősorban? A törvényjavaslat új elemei. 1. Már abban a tézisben is új elem található, amely szabályozza az egységes földművesszövetkezet fogalmát. Ezek szerint az élsz olyan mezőgazdasagi szervezet, amely nemcsak a földművesek, hanem egyéb foglalkozású állam­polgárok önkéntes szövetkezésé­ből keletkezhet. E célzat helyes magyarázataként meg kell jegyez­ni, hogy különösen Szlovákiában —, de a Cseh Szocialista Köztársa­ságban is — nyitva áll az ajtó a még egyénileg gazdálkodó föld­művesek előtt, akik aránylag ne­héz körülmények között gazdál­kodnak. No meg aztán azokban a szövetkezetekben is szükség van „vérfelfrissítésre“, amelyek már egészközségeiek. A fiatalok szövet­kezetbe lépésére oly nagy szükség van, mint a földkerekség lakóinak a levegőre. Mert, a szövetkezetek munkaerő-utánpótlásának fő for­rása mindig is a falu volt és lesz továbbra is . .. 2. Az efsz-ekröl szóló 1959. évi 49. számú törvény ma is érvény­ben levő 8. paragrafusa szerint a szövetkezet akkor létesül, ha az alakuló gyűlés résztvevői erre el­határozzák magukat. Az új tör­vénytervezet megkülönbözteti a szövetkezet keletkezésének és megalakulásának fogalmát. Ezek­­után is az efsz az alakuló köz­gyűlésen az alapszabályok elfoga­dásával alakul meg. E pillanattól kezdve a szövetkezet jogviszonyai a tagságot kötelezik. A javaslat 8. tétele módosítja az eddigi jogsza­bályt, amely az eísz-t, mint önálló jogi személyt jelöl meg, összeha­sonlítva más szocialista gazdasági szervezetekre vonatkozó előírások­kal. E módosítás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a cégnévjegyzékbe történő bejegyzés napjával a szö­vetkezetei jogok illetik, illetve más jogi személyekkel felvett kap­csolat alapján kötelezettségeket vállalhat, ami a szövetkezet külső viszonyát jelenti. 3. Az efsz-ek legfontosabb üzemi jogforrása: az efsz-ek alapszabá lyai. E téren változás áll be: nem adnak ki mintaalapszabályt, amelv jogszabály jelleggel bírt. A szövet­kezetek eddig a mintaalapszabály zat sok rendelkezését kötelesek voltak változtatások nélkül beépí tenl saját alapszabályukba, míg egyéb rendelkezéseket a saját kő rülményelknek megfelelően módo síthattak. E tény sok bonyodalom forrása lett, mert egyes efsz-ek a mintaalapszabályzatot egyszerűen lemásolták. Azon efsz-ek száma sem volt kevés, amelvek a mellék­üzemági levtékenység aránytalan kibővítésével törődtek, ugyanakkor elfelejtették módosítani saját alap­szabályukat, s azt jnb-val jóváha­gyatni. Emiatt rendezni kell az üzemen belüli viszonyokat. Ezért az üze­men belüli viszonyokat szabályozó általános érvényű rendelkezések közvetlenül a törvénybe iktatód­nak. A szövetkezetek a saját alap­szabályaikat a szövetkezeti tör­vény rendelkezései alapján készí­tik el, s határozzák meg a házi­rendet. Az alapszabályok nemcsak az efsz-ek gazdasági-, hanem társa­dalmi életének viszonyait is ren­dezik majd. A szocialista törvé­nyesség érvényesítése, valamint a társadalmi érdekek figyelembevé­tele érdekében kívánatos, hogy az alapszabályokat a jnb hagyja majd lóvá. Az illetékes központi mező­gazdasági hivatal kiad majd egy alapszabálymintát az efsz-ek segít­ségére. 4. A jelenlegi jogszabálynak a fő­tevékenységgel kapcsolatban csak általános jellegűek a megállapítá­sai. A segéd- és melléküzemági te­vékenységről más jogforrások ren­delkeznek. Mindkét tevékenység fogalmának és tartalmának rögzí­tése érdekében az új törvény tézi­sei, a szövetkezet működési szabá­lyai kimondják, hogy a szövetke­zeteknek közvetlenül a törvény lehetővé teszi majd, hogy a főte­vékenység mellett azokat a tevé­kenységeket is gyakorolhassák, amelyek elkerülhetetlenek a főte­vékenységhez. A tézisek ezeket a tevékenységeket' a föműködés ke­retén belül sorolják fel. Mint pél­dául a mezőgazdasági terményfel­dolgozás, raktározás és szállítás, az ezekkel való kereskedés (ab­ban az esetben, ha ezen tevékeny­ségek más jogszabályokba nem ütköznek), beleértve a kooperációs szerződés alapján, s egyéb szocia­lista szervezetek számára történő végzését is. Csak az egyéb mellék­üzemági tevékenységhez szükséges a jnb engedélye, amelyet a szövet­kezet saját termelőeszközei és a helyi anyagforrások jobb kiakná­zása, vagv a szövetkezeti tagság foglalkoztatása, a társadalom szá­mára hasznos termelés és a szol­gáltatások javítása érdekében vé­gez. Ez pedig nem mehet a mező­­gazdasági termelés rendszeres to­vábbfejlesztésének rovására. Ennyit a szövetkezeti törvény­javaslat téziseiben fellelhető új jogelemek magyarázataként, ami egyben válasz a rusovcel (orosz­vári, okoči (ekecsll és más szövet­keztek tagjainak a kongresszus előtti vita keretében felmerült né­hány kérdésükre. JUDr. MICHAL OURDIAK megnyernünk a 9 éves alapiskolák végzettjeinek sorából. Közeleg a tan­év vége, s a tanulók (szüleik is!) ko­moly probléma előtt állnak: milyen pályát válasszanak, s a továbbtanulás melyik formájával szerezzék meg a szükséges szakképesítést? Az ilyen elhatározásban sokat se­gíthetnek — a szülőkön kívül — az osztályfőnökök, az alapiskolák szak­­pedagógusai és a tanácsadói, pszicho­technikai intézménvek stb. Tudnunk kell azonban azt, hogy ezek a szak­emberek — vagy csoportok — csupán fúnácsolhatnak, a munkahelyi tájékoztatásra nem illetékesek, sem tanonc- vagy munkaszerződések kö­tésére, a fiatalokkal. Ezt a feladatot csakis a mezőgazdasávi üzemek ille­tékes szervei teljesíthetik, akiktől joggal elvárjuk, hogy szakítsanak ’dot az alapiskolák tanulóival, a szü­lőkkel és a tanítókkal való beszél­getésekre, amelvek keretében felvilá­gosítást nvúithatnak a fiatalok érvé­nyesülési lehetőséveivel kancsolathan a mezőgazdasági üzemekben. A mezőgazdasági üzemek tisztség­viselőinek fokozott mértékben tuda­tosítani kell, hogy a munkaerők kor­látlan toborzásának ideje lejárt. És a szakképzett munkaerők egyedüli tömegbázisa csakis az ifjúság lehet. Ezért ott, ahol céltudatosan foglal­koznak a fiatalok toborzásával, szak­mai-politikai neveléssel, kulturális­szociális, valamint testnevelési igé­nyeik kielégítésével, a kulturált mun­kakörülmények teremtésével, ott egy­úttal a szocialista mezőgazdaság jö­vőjéről is gondoskodnak. PETRIK LADISLAV mérnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents