Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-04-01 / 13. szám

A porcukor alkalmazásáról ■Jj nálunk forgalomban levu cukorliszt a legalkal­masabb az etetésre, de ha ilyen nincs, megfelel a közönséges konyhai porcukor is. Ez néha darabos és összetörése, etetésre alkalmassá tétele sok bajlódás sál jár. A porcukorral történő etetés elsősorban a serkentést szolgálja, de közepes, vagy jobb nyárvégi hordással együtt igen jó szolgálatot tesz, mint élelemkiegészíto. A méhcsala dók tavasztól-őszig — porcu­kor betéteiével — magukra hagyhatók és a kutatásra al­kalmas időben sem háborgat­ják egymást. Ugyanis ha kint­ről nincs hordás, a behelye­zett porcukorral bajlódnak. A cukorszörp etetése sok hát­ránnyal jár. Hu korábban kezd­jük az etetést, a még röpködő méhek kutatnak, sőt volt rá eset, hogy az etetést félben kellett hagyni és bevárni a teljes elsötéledést. Vagy az anyagból elcsöppen és ebből sokszor kegyetlen rablás is ke­letkezhet, amely végzetessé is válhat. Pergetés után néhány napra általános vizsgálatot tartunk. Vizsgáljuk az élelemkészletet, az anyát, a lépeket stb. Ez al­kalommal legjobb elhelyezni a száraz porcukor etetésére al­kalmas edényeket. Etetés cél­jára filmdubozokat vásároltam. Ezek teteje nagyon megfelel a porcukor behelyezésére. Fóliára is elhelyezhető a száraz por­cukor, de köröskörül helyet kell hagyni a liléiteknek a cu­korhoz történő feljutásra. A keretek tetejére 6—К inni es, szegletes pálcákat helyezek s erre az etetőt. Alul az üres hely szükséges, nehogy a mo­lyok elszaporodjanak. Ha nincs elegendő hely a fészek fölött, az esetben csakis fóliára terít­hető szél a cukor. Rakodó kap táraknál a következők szerint jártam el: Amint jelzem a dobuzt leg alább 2 darab lécecskére he lyezein. A cukorrakásra ismét 2 darab pálcát teszek s erre a bőrlemczt helyezem, ami nem más, mint enyhén kátrányozott, kavicsmentes papír. Mind a do boz, mind a papír már az üres méztérbe kerül, ami fölé te­szem a rostaszövetes rámát, majd erre a kaptár tetejét. A roslaszöveten át figyelem a méhcsaládot s ha fogytán az élelem, akkor pótolom. Ezen a papíron olyan lyukat vágok szabályosan, hogy az eletődo­­bozba belátok s megfigyelhe­tem a méhek érdeklődését, vagy az anyag mennyiségét. A porcukor etetésének elő­nyeiről több szaklapban olvas­tam, de nem foglalkoztam ez­zel a módszerrel. A méhek ma­guk késztettek ennek beveze­tésére. Augusztusban egy me­leg napon többéves, már doho­sodé porcukrot helyeztem a szabadba fóliára, szellőztetés céljából. Este siettem haza és kint felejtetem a cukrot a sza badban. Másnap a méhesbe tér­ve látom, hogy a kint felejtett cukor fölött nagy a röpködés. A cukrot a méhek sűrűn lepték és szó sem lehetett anuak el­szállításáról. Lyukakat fúrlak az anyagba, potrohúk fölfelé állt s úgy dolgoztak többen. Kedvüket emelte még az is, hogy azon éjjel kevés eső esett, a cukor felszínét megnedvesí­tette. Az egész méhes dolgo­zott. Már félteni a rablástól is, de a mintegy 10 kg-nyí cukor az 50 családot sötétedésig le­kötötte. Ekkor vetődött fel ben­nem az a gondolat, hogy a sok­szor emlegetett porcukorral történő élelempótlást beveze­tem. Sőt a méhek azt is meg­mutatták, hogy a cukrot, ha nem is mézzel, de vízzel kissé meg kell permetezni, amikor azt a méhcsalád fölé a kaptár­ba elhelyezzük. Én enyhén mézzel telített langyos vizet használok a porcukor megper­­metezéséhez. Ezt követően a méhcsaládokat gyorsan átvizs­gáltam és felmértem élelem készletüket. Szükség szerinti mennyiségben adagoltam a porcukrot. Nagy volt az érdek lodés a kaptárban a cukor fö­lött s szépen fogyasztották Pótláskor a papír kiemelésekor nem szórtak, türelmesen visel­kedtek s a finom anyag beön­tésekor menekültek a rájuk szóródó cukor alól. Újbóli fel­­töltésnél már nem alkalmaztam a permetezési sem. Fekvő kap tárban, ha van hely az etető edény elhelyezésére, akkor eb­be, ha nincs, fóliára tesszük a cukrot szétterítve a rostaszö­vet alá. Etctövályóba nem jó porcukrot helyezni, mert kicsi a cukor felülete, gyorsabban megkeményedik a cukoi fel­színe, nehezebb abból az anyag elhordása. Szeptember végén legtöbb család betelelése rendben volt. A behordott anyag szépen fe­dett volt. A porcukor etetésé­vel — korábbi évek teleléseit figyelve — sokkal több volt a fedett, vagyis befedelezett lé­pem az idén. így úgy vélem, hogy a telelés is jobb lesz a kevesebb nyitult élelemmel. A porcukor alkalmazásával a nié hek nyugodlabbak. állandóan dolgoznak, hűvösebb vagy esős időben is van mit tenniük, min­dig foglalkozhatnak. Megjegy zem, hogy a fiasítás nem volt több, mint más esztendőkben Más években október elején több családnál volt friss fiasí tás, az idén is eléggé jó volt az idő és mégis kevesebbnek tűnt a pete, vagy egyéb fiasí­tás. KÜVÄCS ISTVÁN, Űrhalom A MÉHANYÁK BETEGSÉGEI Több esetben előfordul, hogy a jó petéző anya, egyszerre herepetézővé válik, vagy megszűnik petézni. Ilyen esetek előfordulnak a fiatal anyáknál is, amikor még kimerültségről nem beszélünk. De előfordul, hogy a családnál, vagy a pároz­­tató kiskaptárban szép fejlett fiatal anyát találunk, mégis hiába várjuk az idő elteltével az anya petézésének kezdetét. Ezekre az esetekre szakkönyveinkben kevés felvilágosítást találunk. Akárcsak a többi tudományi ágban, a méhek életé vei kapcsolatban is az ember ismeretei állandóan bővülnek. Az új ismeretekről a hazai vagy külföldi szaklapok olvasása útján szerezhet tudomást. Az eddig kiadott szakkönyvek csak megemlítik az anyák betegségeit, de bővebben nem foglalkoz­nak vele. Ezért a legújabb ismeretek alapján vázolom az anyák betegségeit. Az anyák ugyanabban a betegségben szenvedhetnek, mint a munkások és herék, de az anyának mint a család fejlett nőnemének lehetnek olyan betegségei is, amelyek csak az anyára vonatkoznak. Viszont bizonyos betegségekre, amire a dolgozók nagyon hajlamosak, az anya eléggé ellenálló. A faj­­fenntartás végett a méhcsaládnak az anya a legfontosabb tagja, ezért őt a család többi tagjai sokrétű védelmükben részesítik. Az ismert vagy leggyakoribb méhbetegségek közül az anyát leggyakrabban a gyomorvész vagy noszéma betegség támadja meg. Napjainkban a noszéma annyira elterjedt, hogy a leg­több méhészetben 50 százalékban kimutatható gyengébb vagy erősebb megbetegedése. A gyengébb fertőzést sokszor a csalá­doknál észre sem vesszük, csak mikroszkopikus vizsgálattal állapítható meg. A noszéma kórokozói (noszéma ápis) nem­csak az anya emésztőszervében szaporodik, hanem az anya zsírtestecskéiben és petefészkében is (Svoboda és kol. 1968). Amennyiben a noszémás család a beteg anyát nem váltja le, az anya terméketlenné válik és a családdal együtt elpusztul. A legújabb kísérletek azt mutatják, hogy az anya a noszé­­mával nehezebben fertőződik, mint a munkások. Vagyis a noszémás anyának huzamosabb ideig kellett élni a beteg csa­......................................................................... ■•■■■■■ ■■■■■■■■■■ Iádban, hogy megfertőződjön. Azoknak a fiatal megterméke­nyült anyáknak az ürülékeiben nem találtak noszéma kóroko­zókat, amelyek a pároztató kiskaptárban bizonyos ideig no­­szémás méhek között éltek. A feketekór (melanóza) kórokozója a petefészket és az ivar­­szerv többi részét támadja meg. Az anya nem tud petézni. A melanóza a petéző anya betegsége, s ezáltal elveszíti tér mékenységét. A megbetegedett anyát ki kell cserélni, a család számára pedig egészséges körzetet teremtsünk. (A keretek rendszeres cserélése stb.l Herepetéző anya. Ha ji petéző anya válik herepetézővé, leg­gyakoribb oka az elégtelen párzás, vagy magtarisznya miri­gyeinek megbetegedése. A megbetegedést az anya megfázása is okozhatja. A család megmentése érdekében az anyák ki cserélése ajánlatos. Dugulásos anya. A fiatal anya a párzás után a petevezetők eltömödése miatt, meg sem kezdi a petézést. Az ilyen anya potrohújának vége megduzzad. A potroha duzzadt vége szabad szemmel is felismerhető. Az anya a kereten lassan mozog, akárcsak a petéző anya, de legtöbbször egyhelyben áll, mint­ha petézéshez készülne, a munkásokkal körülvéve. A pete: vezetők eltömődésének okát a mesterséges megtermékenyí­téssel kapcsolatban napjainkban tanulmányozzák. Az anya sikeres megtermékenyülésénél fontos szerepük van az anyával együttélő dolgozóknak, mivel a nászrepülésről visszatérő, megtermékenyült anya ápolása, masszírozása, vagyis a pete vezetékből a felesleges mag eltávolítása, az anyával együttélő dolgozók feladata. Hogy ezt a munkát a munkamegosztásnál milyen idős méhek végzik, eddig ismeretlen. Valószínű, ez a feladat a fiatal méhekre hárul, akárcsak az anya ápolásá val kapcsolatos többi munka. Ha a nászrepülésről visszatérő anya nincs kellőképpen ápolva, az anya petevezetői eltömöd hetnek. A betegség megelőzése: A pároztató ládákban vagy anyát­­váltó családoknál, különböző korú nagyszámú méh legyen, s főleg fiatalok. Antal Z., Šafárikovo t A gazdaságosság szempontjá­ból a házikerteket úgy falun, mint városon három részre osztjuk. Virágoskertekre, gyü­mölcsösükre, valamint zöldség­kertekre. A virágokat és dísznövénye­ket az udvarokban, valamint a járdák szélén ültetjük. Felhasz Hálhatjuk a falvak és a váró sok szépítésénél. A gyümölcsösöket és a zöld­séges kerteket fontos alapos gondozás ala venni, mert az itt termelt javak adják az emberi­ség szükségleteire oly fontos vitamindús tápanyagokat, me­lyek nélkülözhetetlenek az ét­lapból. A ZÖLDSÉGTERMESZTÉS LÉNYEGE Elsősorban az a fontos, hogy a zöldséges kertnek megfelelő területet válasszunk, amely vé­dett az északi és a nyugati szelektől, s állandóan napsü­téses. Minél alkalmasabb terü­leten alapítjuk kertészetünket, annál értékesebb zöldségfélé­ket termeszthetünk. A talaj összetételének kiválasztása na­gyon fontos tényező, habár er­re sok helyen nem fordítanak nagyobb gondot. .A hatékony­ság szempontjából legjobbak a nehéz és félnehéz talajok. Nem ajánlatos, hogy a zöld­ségesben gyümölcsfákat, vagy esetleg gyümölcstermő bokro­kat ültessünk, mert ezek beár­nyékolják a zöldséggel beve­tekertek tett területet. Ha a gyümölcs­fák közti részeket ki akarjuk használni, feltétlenül szüksé­ges, hogy a fákat nagyobb tá­volságra ültessük egymástól, s a gyümölcstermő bokrok pe­dig az ulak mentén, esetleg a zöldséges kert északi részén kapjanak helyet, hogy védjék a kertet a hideg szelektől. MELEGÁGYAK KIHASZNÁLÁSA Gazdaságos, ha zöldséges kertben melegágyakat is tele­pítünk a kert nagyságának megfelelően. A melegágyakat jól kihasználhatjuk a korai zöldségfélék termesztésénél s a palánták előhajtatásánál. Ha zöldséges kertünk kicsi, akkor nem kifizetődő a meleg­ágy létesítése, de ha már van két-három áros területünk, ak­kor már lehet kétablakos me­legágyunk, de legjobb, ha a melegágy legalább 4—6 abla­kos, mert az nem hűl ki olyan könnyen. Hogy melegágyaink­ban eredményes legyen a zöld» ségek termesztése, nagyón fon­tos, azok helyének kiválasztá­sa. Feltétlenül szükséges, hogy ne vizenyős talajt, hanem szá­raz, napos területet válasszunk erre a célra. Gondoskodjunk takarókról is. Ezek szalmából vagy nádból készülnek s meg­védik melegágyainkat a fagyok­gondon tói, az üveget pedig a jégve­réstől. Előfordulhat, hogy nem jutunk hozzá szalma vagy nád takaróhoz, ilyen esetben a ker­tész deszkából készíti a takarót, mely nem lehet vastagabb 12— 13 mm nél. A deszkatakaró azonban nem felel meg a kö­vetelményeknek, mert nem védi melegágyainkat a kihűléstől és a fagytól. Melegágyainkról nem hiányozhatnak az árnyékolók sem, amelyek védik a növény­zetet az erős napsütéstől. Leg­jobbak n nádból, vagy vessző­ből készült hűsítők. Ritkábban használjuk a zsákanyagból vagy a lécből készítetteket. A fényre érzékeny növényeket, mint pl. az uborkát, az üvegek bemeszeléséve! védjük. SZELLŐZTETÉS A növények a napfényen és a vizen kívül a levegőre Is igé­nyesek. Ezért a kertészeknek gondoskodniuk kell arról, hogy minden ablakhoz 30 cm bosszú léckitámasztót készítsenek, me­lyen kivágnak néhány fokoza­tot 8 cm-es távolságra egymás­tól, hogy ezekkel szabályozni lehessen a szellőztető nyílások nagyságát, Hogy a levegőzés megfeleljen a szükségleteknek. PALÁNTÁK NEVELÉSE A zöldségfélék nagy része hosszú vegetációs időt igényel. Ezek lerövidítésére nagyon fontos szerepet töltenek be a melegágyak. Gondozásuk a me legágyban kb. 40 napig tart. Ezt követóleg megerősödve ke­rülnek kipalántázásra. Fontos, hogy megelőzzük a melegágyakban termesztett zöldségfélék betegségeit. Erre nagyon bevált a vetőmagvak vetés előtti fertőtlenítése, ame lyet Hermál-L vagy Agronal-H csávázószerekkel végezhetünk A magvakat vethetjük sorokba vagy elszórtan. A sorosvetés­nek előnye, hogy a kultúrne vényt a gyomoktól könnyebben megtudjuk tisztítani. A sorok lehetnek 2—6 cm távolságra egymástól, ezzel szemben a so rokban lévő magvak közti tá­volság 0,1—2 cm lehet. A magvak vetését tehát nagy­ságuk szerint végezzük. A ki­sebbeket sekélyebbre, a na­gyobbakat mélyebbre. Például a zellert elegendő a föld fel­színére vetni és rászórunk ho­mokkal vegyített komposztot (4:1 arányban), azután deszká­val megnyomtatni, de a na­gyobb magvakat sem vethetjük egy cm-nél mélyebbre. A vetés után állott vízzel öntözzük a melegágyak talaját, majd leta­karjuk, hogy a magvak kikelé­séig megtartsuk az állandó 20 °C meleget. A palántasorvadás ellen a talajt hamuval vagy törött faszénnel szórjuk meg. Ondrej Zelinan, mérnök A hapiafélék betegségei Hagymaperon oszpóra (Pero­nospora destruetor). Csapadé­kos vidéken, nedves években a hagyma fő veszedelme. Ma­gyarországi statisztika adatai szerint, 1956-ban több mint 200 vagon termésveszteséget oko­zott, az 1966. évi peronoszpóra­­járvány kártétele pedig az 1956 évit is túlhaladta. Hu a kór­okozó fertőzéséhez és fejlődé­séhez kedvező csapadékos, pá­rás meleg időjárás uralkodik, akkor rövid idő alatt (egy éj­szaka) egész táblák növényei megbetegednek és pár nap alatt az állomány elpusztul. A fertőzés első jeleként a hagymaleveleken kifakult, szür­készöld foltok jelennek meg, amelyeken hamarosan kifejlő­dik a gomba spóratartóinak és spóráinak lilás, finom penész­levonata. A beteg levelek le­lankadnak és idő előtt elszá­radnak. A sárguló, hervadó le­veleken a peronoszpóra nyo­mában, egyéb -élősködő gombák penészbevonata jelenik meg. A zöldrészek károsodása, pusztu­lása következtében a hagymák kicsik maradnak, nem érnek jól be, tökéletlen visszahúzó­dásuk miatt a nyak vastag, nyi­tott marad és így a raktározási időszakban romlékonyak lesz­nek. A maghozókon jelentős veszteségeket okoz a betegség. A kórokozó átvitele a követke­ző évre a még ősszel fertőző­dött és szabadon áttelelö hagy­matöveken, őszi vetések leve­leiben áttelelt micéliummal, va­lamint a fertőzött növényi ma­radványokban fejlődő kitartó­­spórákkal joospórák) törniük. A fertőzés víz- és nagy pára­tartalom esetén 3 — 25 °C hő­mérsékleti hatások között megy végbe, a lappangási idő 12—19 nap. A fertőzés rohamosan ter­jed. Védekezés: Szellős, levegős, A hagyinaperonuszpóra kórképe a növényen és károkozója Pero­­noszpora destructor-gomba a levél-bőrszövet lélegző ny^ásáa kinövő spóratartója és spórái. gyommentes állomány; a mag­­hozókat inkább keskeny hosz­­szú táblákba termesszük, a töb bi hagymatáblától távol, elkü­lönítve helyezzük el. Tavasszal (májusban) az első fertőzött töveket a maghozó táblákban eltávolítjuk és megsemmisít­jük (ezzel megsemmisítjük az első fertőző gócokat). Igen eredményes a megelőző véde­kezés, amikor a permetezést az első kiadósabb záporesö után végezzük. Permetezésre alkal­mas szerek: Dithane M 22, Dithane M 45, Perozin 75 —, amelyek adagolása egyforma, 2 kg/ha, vagy Kuprikol 6 kg/ha adagban. Valamennyi említett gombaölőszert átlagban hektá­ronként 60Ü liter vízben hígít­juk. A hagyma viaszos levelei miatt a permetléhez nedvesítő­szert kell használni, minden 100 liter permetező oldathoz hozzáadunk 25 ml citowett ned­ves!lőszert. Szükség esetén a permetezés 14 naponként ismé­telhető. A fertőzött területeken a 2— 3 éves vetésforgó betartása in­dokolt. A fertőzött növényi ré­szeket feltétlenül gyűjtsük ösz­­sze és semmisítsük meg. Kú­­sőbb a talaj mély alászántásá­­val csökken a következő év fertőzési veszélye. Vanek Aranka márnák Д féli Kiskertészkedök ^ és Zöldségtermesztők Egyesülete az évzáró köz­gyűlésen összegezte elmúlt évi tevékenységét. A 25 ta gú szervezet elnöke Majtán Milan bevezető beszédében nem sok jót mondhatott. Igaz ugyan, hogy csupán egy éves múlttal rendelkez-T öbbet kell tenni! nek, ennek ellenére nem voltak megelégedve tavalyi munkájukkal. Említést ér­demel az autóbuszmegálló melletti park készítése a fa­­luszépítési akció keretén belül, azonkívül gyümölcs­fákat, palántákat és külön­féle műtrágyákat rendeltek a tagok részére. Tavaly sajnos elmaradtak, de idén már szeretnének minél több szakmai előadást rendezni és lehetőség sze­rint filmvetítéssel egybeköt­ni. Célul tűzték ki a tagok által kitermelt gyümölcs és zöldség értékesítését is. A zonkívtil valamennyi részt­vevő megkapta a „Kertészek kis tanácsadója“ c. szakmai útnyutatót. A központi szerv kikül döttje, Bakus elvtárs beszé dében kiemelte az egyesü let fontosságát, s jelentősé gét. Mózes főire

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents