Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-04-01 / 13. szám
> 1972. április 1. .SZABAD FÖLDMŰVES 5 A OJ UTAKAT KELL KERESNÜNK Örömmel említette a múltkoriban egy Gömör vidéki szövetkezet képviselője: „Búzából elértük a 17,4 mázsát hektáronként“. A társaságában álló vezetők az elismerés hangján nyilatkoztak ezzel kapcsolatban, s egyúttal méltatták a gazdaság jól szervezett működését. Gondolom, erre a kijelentésre sokan „máskent“ reagáltak volna. Azonban a realitás ez: a körülményeket ismerő ember igenis osztozik a Rožňava környéki mezőgazdász örömében, hiszen a köves szántóföldek és a zord éghajlati viszonyok mellett nagyon alapos munkát kell végezni ilyen eredmény eléťése érdekében. Hogy milyen gondok, eredmények fémjelzik a gömöri gazdászuk útját, arról megfelelő áttekintést nyújtanak az efsz nemrég megtartott rožňavai járási konferenciáján elhangzott őszinte, valóságot tükröző vélemények, beszámolók. NÉHÁNY SZÓ AZ EREDMÉNYRŐL Л párt XIV. kongresszusa igen behatóan foglalkozott az új ötéves tervvel, a gazdaságpolitika kérdéseinek tisztázásával. Hogy az új irányelvek helyes úton indították el a rožňavai járás mezőgazdasági termelését is, azt hűen igazolják az egyes adatok. Előzőleg azonban meg kell említeni azt a zavaró körülményt, ami eléggé jellegzetes volt a körzetben. Ennek hatása még a mai napig is érződik, melyet csakis erélyes fellépéssel, száz százalékos célismerettel lehetett elfojtani. A múlt évek „bűneként“ lehet felvetni a törvénybe ütköző munkaerőalkalmazást, ami a melléküzemágak keretén belül öltött legnagyobb méreteket. Mikor az új törvény bevezetése alkalmával ezeket a vállalkozásokat beszüntették — vagy megfelelő módon átalakították — egyes szövetkezetek gazdasági helyzete romlott. Hogy miért, szükségtelen hosszas magyarázkodásba bocsátkozni; egyszerűen azért, mert nem respektálták sok helyen a szövetkezet eredeti küldetését — nem erre összpontosították erőiket — így a változás beálltával főbb eredményeik szinte a minimumra zuhantak. Ezt a káros folyamatot a járás esetében eléggé befolyásolta a termelőkörzetek felosztásában uralkodó zavar, melyről a továbbiakban még szót ejtünk. De nézzük az eredményemelkedéseket, melyek már az új ötéves terv keretén belül születtek, többé-kevésbé mentesen az előbb felvetett negatívumoktól. A szövetkezetek viszonylatában a mezőgazdasági nyers termelés 1971-ben az 1970-es évhez viszonyítva 20,5 százalékkal nőtt, ami 95 millió 640 ezer koronát jelent. Ezzel öszszefüggésben az árutermelés 1971-ben az előző évekhez képest 16.7 százalékkal növekedett. Visszatérve a mezőgazdasági nyers termeléshez és viszonyítva az 1967-es évhez, a 140,7 millió korona 1971-ben már 23,8 millió Kös-val növekedett, a termelőeszközök értéke pedig 93 millió koronával. Figyelembe véve az anyagi növekedést a szövetkezeteknél, a múlt évi eredményt az 1969-es évhez viszonyítva 13,8 millió koronával, s a brutto termelés ugyanebben az összesnnlításban 19 millió koronával növekedett. Az anyagi költségek minden egyes koronájára 1,38 korona bruttó jövedelem esik. Az elmúlt gazdasági évben igen kedvezően alakultak a növénytermesztésben elért hozamok. Az egyes gazdaságok nemcsak teljesítették, de túl is szárnyalták a tervezeti menyuyiséget a gabonafélékből, kukoricából, többéves takarmányokból. Ez a múlt tapasztalatai szerint a rožňavai járásban eddig alig fordult elő. Ennek ellenére a megemelt tervíeladatot csupán 96,8 százalékra teljesítették, azonban az 1968—-70-es termelési évekhez viszonyítva ez a tervteljesítés 142,6 százalék. Az utóbbi adat megemlítésére azért volt szükség, hogy hűen ábrázoljuk az akkori és a jelenlegi különbséget. Ahhoz, hogy kellőképpen érzékeljük a járásban elért hektárhozam-javulást, összehasonlítást kell tennünk a múlt években elért és az 1971-ben produkált termésmennyiségek között: gabonafélékből 1968-ban egy hektárról átlagban 23,7, 1971-ben pedig 25,7 mázsát értek el. Kukoricából 1968-ban 33,9, a múlt évben pedig 38,8 mázsát termeltek. Ezerkilencszázhetvenegyben burgonyából öt mázsával több termett hektáronként, mint három évvel ezelőtt. Mivel hegyaljai körzetről van szó, óriási különbségek mutatkoznak az egyes gazdaságok terméseredményei között: például a legjobb hektárhozamot búzából a gočaltovoi gazdaság érte el 41,7 mázsával egy hektárról, a leggyengébo eredményt pedig a szirki szövetkezet 14,2 mázsával. A számos pozitívum mellett határozott hiányosságok tűnnek fel a járás bur&onyatermesztésével kapcsolatos eredményeiben. A J 28 mázsás hektárhozam a hagyományokhoz képest .átlagon aluli, és csupán két olyan mezőgazdasági üzem volt, amely túllépte a hektáronkénti 200 mázsát. A járási agronómus szavai szerint a gyenge eredményeknek legfőbb oka az, hogy nem cserélik kellő időközökben az ültetöanyagot, s nincs a körzetben megfelelő ültetöanyag. A járás szakembereinek a fent említett hiányosságokból okulva jóVal alaposabb szervezést kell végezniük, mivel az éghajlati és talajviszonyok a burgonyatermesztésre adottak. Ha egy járás állattenyésztési eredményeit vizsgáljuk, előzőleg áttekintést kell nyernünk a takarmányozás körüli kérdésekről. Pavol Juhás mérnök. a rožňavai mti igazgatója így fejtette ki ezzel kapcsolatos nézeteit: Igen rossz éghajlati viszonyok között gazdálkodunk. Érthető tehát, hogy a szemestakarmányok viszonylatában nem vagyunk és a közeljövőben sem leszünk önellátók. Sajnálatos tényként könyvelhető el, hogy a szükséges gabonafélékből való behozatal az elmúlt évek átlagaként 305 vagont tett ki, melyet a kővetkező években még 120 vagonnal kell növelni. Ez a behozatal-emelés szükséges, mégis negatívumként könyvelhető el; ha meg is születnek a jó vagy kielégítő eredmények az állattenyésztés területén, ökonómiai szempontból a fent említett tények igen A konferencia résztvevői. foto: J. Jung kedvezőtlen Önköltség-emelkedést vonnak maguk után. Itt pedig nem nehéz levonni a következtetést: az állattenyésztés jó „működése" nem képes a növénytermesztés negatívu-, mai miatt „kibillentett ‘ mérleget vízszintes helyzetbe hozni. S hogy ez a kérdés megoldódik-e nem csupán rajtunk, hanem a felsőbb szervek segítségén is múlik. juhás elvtárs mondatai után nézzünk meg néhány főbb eredménymutatót az állattenyésztéssel kapcsolatosan: 1971-ben a szarvasmarha-állomány 668, a tehénállomány pedig 87 darabbal gyarapodott az 1970-es évhez viszonyítva, 1970-ben egy tehén tejhozama 2375 liter volt, melyből a piaci termelés 2215 litert tett ki. Az ezzel kapcsolatos 1971-ben elért eredmények így alakultak; az egy tehénre eső évi átlag 2406 liter, s a piaci termelés 2256 liter volt. Az 1971-es évben 100 tehénre átlagosan 90,1 borjú esett, ebből 83,1 darabot neveltek fel. A szarvasmarha-hizlalásnál a múlt esztendőben a súlygyarapodás elérte a 0,72 kg-os napi átlagot. CSAKIS ŐSZINTE ESZMECSERÉVEL LEHET ELŐMOZDÍTANI A PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁT A rožíiavai járási szövetkezeti konferencián igen színesnek bizonyult a vita. Az egyes felszólalások a reális problémákat feszegették. Ezek persze nem megoldhatatlan gondok. Majdnem minden felszólalás negatívumként vetette fel a termelő körzetek jelenlegi struktúrájának állapotát. Ez érthető, minek okát igen jellemzően ábrázolta az egyik felszólaló; „Kilométerenként változnak a viszonyok.“ Egyes gazdaságok területeit olykor két-, esetleg három termelő körzetbe is be lehetne sorolni. A fent említett hiányosságok bizonyos spekulációkat vontak maguk után; az ellenőrzésnél kitűnt, hogy sok probléma merül fel a különbözeti árpótlék elszámolása körül. Vannak szövetkezetek, melyek jogtalanul jutottak bizonyos összegekhez. Az 1970-es évre visszamenőleg 700 ezer koronát osztottak ki ok nélkül egyes gazdaságok közt! A spekuláció abban mutatkozott, hogy a nem szövetkezeti szektorok igyekeztek termékeiket a szövetkezeteken keresztül értékesíteni! A múlt évben azonban teljesen megfékezték az ilyen irányú próbálkozásokat, ami a termelő körzetek kérdését nem tisztázta. A földmüvesszövetkezetek VIII. kongresszusának erre majd azért szüksége lesz részletesen kitérnie, hogy megoldja a hasonló körülmények közölt gazdálkodó járásokban fellépő ökonómiai problémákat. A pénzügyi helyzetet tekintve arról győződtünk meg, hogy a mezőgazdasági üzemek egy csoportjának tartalék-pénzösszege hosszúlejáratú betétre van elhelyezve. A másik csoport ráfizetéssel gazdálkodik, mégis képes törleszteni a kölcsönt. Részletes ellenőrzés után a brdárkai és a roštári szövetkezetek fölött a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság teljesen átvette a financiális kezességet. Manapság gyakran emlegetjük, ismerjük fel és használjuk ki tartaté kainkat. A konferencián elhangzott felszólalások nyomán kitűnt, hogy van mit tenni ezen a téren a rožňavai járás mezőgazdasági szakembereinek. Nincsen például kellőképpen kihasználva a legeltetés, amire a viszonyok nagyon is adottak. A kihasználatlan rétek, legelők kis befektetésű műveléssel kielégítő mennyiségű takarmányt biztosítanának az egyes állatfajták számára. A járási szakemberek részéről szükséges lesz lépéseket tenni a juhtenyésztés Intenzívebb kiszélesítésével kapcsolatban, habár már itt történtek bizonvos javítások: növelték a valaška és részben a merinói juh rovására a cigája fajta tenyésztését. Ez a folyamat a jövő terveit szolgálja, mivel a járás a juhtartással áttér a hústermelésre és a vágóbárányok hizlalására — emellett a gyapjútermelést is szorgalmazzák. KOMOLY TERVEINK VANNAK, kezdte beszámolóját juhás mérnök, a járási mti igazgatója, az ötéves terv elkövetkezendő éveire vonatkozó törekvésekkel kapcsolatban, majd Így folytatta: — A mezőgazdasági bruttó termelést az ötéves terv végére 82 millió 830 ezer koronával szükséges növelni. A kezdő lépések igen biztatóak. Az 1971-es év bruttó termelése az 1970-es évhez viszonyítva 34 millió koronával növekedett. Ebből kitűnik, hogy évente több mint 12 millió korona növekedést kell elérnünk. A termés növekedésével számítunk mindenekelőtt a gabonafélénél, burgonyánál és a tejnél, ami lehetővé teszi majd a társadalom szükségleteinek fedezését. A gabonafélék terméshozamát a vetésterület kiszélesítésével, és a szakszerű műtrágyázással kívánjuk emelni. Az állattenyésztésben különösen a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére kell nagy gondot fordítani. Az ötéves terv keretén belül a tej árutermelése mintegy 3 millió 700 ezer literrel kell hogy emelkedjék, ami azt jelenti, hogy járási átlagban el kell érnünk a 2800 literes tehenenkénti évi tejátlagot. A marhahús termelésében 1975-ig 7 százalékos emelkedést várunk, ami előreláthatólag valóra is válik. Még mindig gondunk van a juhtenyésztéssel, ami veszélyezteti a terv teljesítését. Ugyanis egyes gazdaságok vezetői nem képesek megérteni a juhtenyésztés előnyét, jelentőségét. Egyszerűen téves „fedezék“ mögé rejtőznek; mondván „nem fizetődik ki“. De bízom az ezzel kapcsolatos új irányzatban, ami megtöri a húzódozást. Ugyanis a gyengén fizető gyapjútermelést a juhhús termelés mögé soroltuk. Ha ez beválik, számolhatunk a terv túlszárnyalásával is. Komolyan foglalkozunk a szakosítás és a kooperáció gondolatával. Ezerkilencszázhntvannyolcban kooperációs szerződés keretében kezdtük el építeni a borjúneveldéket. Napjainkban már nyolc ilyen tökéletesen felszerelt létesítménnyel rendelkezünk. El szeretnénk érni, hogy 5000 és 9000 hektár között mozogjon az egyesített gazdaságok termőterülete. Mivel a járás tagoltsága végett nincs módunkban zárt állományforgót kialakítani a gazdasági állatoknál, szükséges lesz az egész járás területén ez irányban Is kooperációt létrehoznunk. Hogy ez beválik-e, az üzemközi szakosítás fejlettségi fokán dől majd el. Ez a hegyi és hegyaljai körzetekben a tejtermelésre és a borjúnevelésre korlátozódik. A jövőben a gabonát mint fő terményt kívánjuk termeszteni a szántóterületnek mintegy 65,6 százalékán. Ezzel kapcsolatban még annyit fűzök az elmondottakhoz, hogy a növénytermesztés intenzitását évről évre fokozni kívánjuk. Bízunk az újonnan létesülő agrokémiai központ hathatós segítségében is. A KONGRESSZUS MUNKÄJA DONTO JELENTŐSÉGŰ A rožňavai járásban jelenleg folynak az efsz-ek kongresszusát megelőző viták, melyek az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatokból és a nagyüzemi szocialista mezőgazdasági termelés továbbfejlesztéséből erednek. A fő cél itt is ez; minél rohamosabban növekedjen a munka termelékenysége, csökkenjenek az anyagi és egyéb termelési költségek, ennek révén emelkedjen a mezőgazdasági dolgozók munkakörülményeinek és életszínvonalának mutatója. Azokban a szövetkezetekben, ahol a kongreszszusi anyagot már megvitatták, rátértek az alapvető problémák megoldására, a munkafegyelem megszilárdítására. A konferencia résztvevői egyöntetűen jóváhagyták annak a nyolc képviselőnek a névsorát, akik részi vesznek majd a szövetkezetek Vili. kongresszusán. Nem csekély feladat vár ezekre az emberekre, és a járás öszszes mezőgazdasági dolgozójára, mivel fennáll egy mindenki által ismert tendencia; a járásban a termelőerők már túlnőttek a jelenlegi gazdálkodási viszonyokon, új utakat kell keresni. Hogy a jövő lehetőségeit felismerik-e, nagyban függ a VIII. kongresszus sikeres, odaadó munkájától is. KALITA GÄBOli A Hontianská Vrbica-i (Hontfüzesgyarmat, levicei járás] szövetkezet 1547 hektár mezőgazdasági földterületet mondhat magáénak. A gazdaság 239 dolgozója évek óta szép eredményeket ér el. Fiatalok Is szívesen dolgoznak a szövetkezetben. Az állandó dolgozók átlagos életkora 39 év. A XIV. pártkongresszus irányelveiből kiindulva, további javulást szeretnének eszközölni az egyes termelési mutatók szakaszán. A központi irányelveknek megfelelően olyan „erős“ tervet készítettek, hogy a kötelezettségvállaláskor bizony gondolkozniuk kellett, melyik szakaszon lehetne némi javulást elérni. Végül a dolgozók siettek a vezetők segítségére: kezdeményezésekkel, saját vállalásokkal keresték fel a szövetkezet vezetőit. A szövetkezet 134 dolgozója összesen 302 ezer korona értékű kötelezettséget vállalt a szövetkezetek közelgő Vili. kongresszusa tiszteletére. A kongresszus A gazdasag fejonoi vállalták, hogy mindegyikük ezer literrel több tejet termel, mint amennyit az eredeti terv előirányoz, s így terven felül 10 ezer liter tejet értékesíthet a gazdaság. Múlt évben 3214 liter volt a tehenek átlagos tejhozama. Sajnos, a fejés még mindig kézzel történik, de a fejönők és az állatgondozók becsületes munkája következtében az eredmények állandóan javulnak. Gyurian Ilona és Erős Mária például 3458, Košťálová Alžbeta és Jancsó Mária pedig 3333 liter tejet fejtek átlagosan a 24 fejőstehéntől. Evek óta ők érik el a legjobb eredményeket, s így minden remény megvan arra, hogy a vállalásukat is teljesítik. A szövetkezet a múlt évben egyébként 625 ezer liter tejet értékesített, idén pedig — a kötelezettségvállalásokon kívül — 660 ezer litert szeretne a közellátás rendelkezésére bocsátani. tiszteletére — A múlt évben több mint ezer sertésnél fél kilogrammon felüli átlagos napi súlygyarapodást értünk el. Idén 55dkg-os átlaggal számolunk. A hízómarháknál közel egy kilogrammos napi átlagra van kilátás. Dolgozóink vállalták, hogy 45 q húst termelnek terven felül. Az állattenyésztési részleg kötelezettségvállalásának összértéke 91 ezer korona — mondta Finta István mérnök, a szövetkezet üzemgazdásza. — Idén 363 mázsával több, vagyis összesen 3270 q hús értékesítését tervezzük. Természetesen a kötelezettségvállalásokkal itt még nem számolhatunk. Hogy tervünket valóra válthassuk, lényegesen növeltük az állatok létszámát. — A kötelezettségvállalások szerint 95 ezer korona értékű paprikát termelünk terven felül, továbbá a szőlő- és a cukorrépatermesztés eredményeinek javítása, valamint a termelési költségek csökkentése révén 68 ezer korona értéket produkálunk. A gépesítési csoport vállalta, hogy a gépek tökéletesebb kihasználásával, az üzemanyagfogyasztás csökkentésével, stb. 48 ezer korona értéket takarít meg. Lehet, máshol milliós vállalásokról beszélnek, ők azonban már a tervek elkészítésénél igyekeztek kimeríteni minden tartalékot, s így a vállalásoknál is elsősorban azt hangoztatták, hogy minden erőt latba vetnek a kitűzött célok elérése érdekében, s ha lehetőség kínálkozik rá, hogy ezeket a terveket némileg túlszárnyalják, úgy megragadnak minden lehetőséget a tökéletes kihasználásra. Meghányták-vetették a közelgő szövetkezeti kongresszus vitaanyagait, magukévá tették a XIV. pártkongresszus irányelveit, s azok értelmében irányítják tevékenységüket. Minden erővel azon fáradoznak, hogy minél nagyobb mértékben hozzájáruljanak a kitűzött feladatok teljesítéséhez, a mezőgazdasági termelés színvonalasabbá tételéhez. —dek— 1
