Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-03-25 / 12. szám

A Michal na Ostrove-i (Mi­­hályfa-i) Elsz-ben is megkez­dődtek a kacsatenyésztési idény legfontosabb munkálatai, a to­­jatás és a keltetés. Kerényi Ervin mérnök értesítése alap­ján pekingi fajtájú nagy te­­nyészállományuk 1100 tojót és 200 gácsért számlál. Náluk, nagyüzemi tartási viszonyok között tojónként 100—130 db. tojással számolnak, ami szép számú najjoskacsát jelent. A szövetkezet célja az, hogy saját naposkacsa szükségletén felül, — ami kb. 50—60 ezer darab — a környékbeli háztáji baromfitartók folyamatos na­poskacsa igényét kielégítse. El­adásra március elejétől minden héten hozzávetőleg 40 ezer na­poskacsa kerül, darabonkénti 10 koronás áron. NAPOSKACSÁK KÖRÜLI TEENDŐK A sárgapihés naposkacsákat érkezésük után azonnal az elő­készített 28—30 °C hőmérsék­letű nevelőtérben kell elhelyez­ni és fehérjében dús takar­mánnyal vagy keveréktakar­mánnyal megkínálni. Persze in­kább gyakrabban elkészített friss, eleséget etessünk, mert az erjedésnek induló takarmány végzetes bélgyulladást, illető­leg emésztési zavarokat okoz­hat. A továbbiak folyamán a kiskacsák nagyon meghálálják a zöld takarmánynak (zöldlucer­na, csalán) az eleségbe való keverését. A zöldet apróra szecskázzuk és úgy keverjük a darába. Kéthetes kor után naponta 4—5 ízben gondoskodjunk a kiskacsák változatos takarmá­nyozásáról. A nap legnagyobb részét, ha ezt az időjárás meg­engedi az aprójószág már a szabadban töltheti (március vé­gén, április elején). MI JELLEMZŐ A PEKINGI FAJTÁRA? A pekingi kacsafajta rendkí-A kacsafalka. (A szerző felvételei) Rózsa Ferenené két gácsért mutat be a gondozásában lévő állományból. ŕ + A BAROMFITENYÉSZTŐ igyekszik tojótyúkjainak hoza­mát a lehető legmagasabb szinten tartani egészen őszig. A feicseperedő csirkéket, a­­mennyiben tiszta vérvonalú faj­tából származnak, idejében láb­gyűrűzni keli a SZSZK nyilván­tartó gyűrűivel. A napi takar­mányadagot rendszeresen zöld­takarmánnyal egészítjük ki (ap­­róravágott fűvel, zöldherével, csóvánnyal stb.j. Az itatóedé­nyekben mindig friss legyen a víz. Ф A KACSATENYÉSZTO meg­felelő körülmények között már kiskacsákat gondozhat, ame­lyek etetéséhez takarmányke­veréket használ. A kikelést kö­vető tizennégy napig ügyelni kell arra, nehogy a kiskacsák megfázzanak. Kiadós takarmá­nyozással elősegítjük gyors nö- Vekedésüket, hogy két hónap elteltével elérjék a vágósúlyt. A a LŰDTENYÉSZTÖ ezidő­­tájt már rendszerint várja a kislibák .kelését. Kistenyésztők általában anyalúddal keltetik a tojást, azonban fokozatosan át kell térni kisállattenyésztési szervezetünk saját keltetőiben, vagy más közületek üzemeiben történő keltetésre, ami főleg a nagy tojóképességű fajtákra vonatkozik. A kislibák életének első heteiben szintén száraz és meleg szállást kell biztosíta­nunk. ■ A hAzinyültenyésztö a február eleji ellésböl szárma­zó fiókákat már elválasztja, s egyidejűleg ellenőrzi a ké­sőbbi pároztatásbói származó első elles előtt álló, vagy meg­ellett nyulak fészkét. Ilyen el­lenőrzés alkalmával az anya­­nyulat kivesszük a ketrecből, hogy feleslegesen ne ideges­kedjen amikor a fészket kézzel érintjük. Etetés, gondozás al­kalmával az anyanyúllal kissé foglalkoznunk kell. A tenyésztő szól az állathoz és simogatja őt, hogy megszokja közelségét és tapintását. Később az alom ellenőrzésekor nem nyugtalan­kodik majd. © A GALAMBTENYÉ’SZTŐ a fiókákkal foglalatoskodik. Az első kelésből származó kisga­lambok mar kirepültek a fé­szekből, a továbbiak meg ép­pen kelnek. Amennyiben a te­nyésztőnek eléggé nagy tér áll rendelkezésére, úgy legjobb a fészekből kirepülő fiatal ga­lambokat külön nevelőtérbe he­lyezni, ahol olyan takarmányt adhat nekik, amely a növeke­désben lévő, fiatal szervezet­nek megfelel. A galambok előtt álljon állandóan friss ivóvíz és naponta legalább egyízben nyújtsunk nekik módot a für­désre. ★ A KECSKETENYÉSZTÖ e hónapban már a kiskecskék­­kel foglalatoskodik. Figyeli fej­lődésüket, növekedésüket és a továbbtenyésztésre alkalmatla­nokat étkezési célokra hasz­nálja fel. Az ellenőrzött kecs­ketenyészetekben az az elv ér­vényesül, hogy csak az április 15-ig világrajövö kiskecskéket lehet tetoválni, feltéve, ha azok a szeptember eleji tenyészállat kiállítások és vásárok idejéig kellő fejlettséget érhetnek el. Ha koratavasszal napos az idő­járás, úgy áprilisban már meg­felelő legelővel lehet számolni. A tenyésztő eleinte legyen na­gyon elővigyázatos és az álla­tokat csak rövid ideig engedje ki, hogy csak lassanként szok­ják meg a változást. A zsenge fű kellemetlen emésztési zava­rokat okozhat. □ AZ EGZOTIKUS MADARAK TENYÉSZTŐJE már mindent előkészített a kerti röpdébe történő áttelepítéshez. Az ed­zettebb madárféléket, mint ami­lyenek egyes papagájfajták, áp­rilis második felében már a volierbe telepítheti. Az apróbb egzotikus madarak áthelyezésé­vel május féléig kell várni, amikor feltehetően már nem áll fenn erőseb fagyveszély. Ha a tenyésztő az ezévl idényben sikeres tenyésztést kíván foly­tatni, úgy már most gondos­kodnia kell élő eledel források­ról madarai számára. Astrildá­­kat csakis akkor nevelhetünk sikeresen, ha megfelelő meny­­nyiségű élő takarmány áll ren­delkezésre (állati eredetű fe­hérje). © A NEMES KANÁRIMADA­RAK TENYÉSZTŐJE gondban van a fiatal madarak etetését illetően. A napi takarmány­adagból nem hiányozhat a ke­mény föttojás prézlivel vagy piskótával, amelyhez reszelt sárgarépát vagy aprított spe­nótot adagolunk. Gyakran el­lenőrizni kell a fészekben az ürüléket és szükség esetén fé­szekanyagot cserélni. —ar— Betka József (balról), Geletajános és Eliades Juraj télvégi hálójavítás közben. Mindhárman elvégezték a Treboií-i Halá­szati Mesteriskolát. egy hét hektárnyi vízfelületű saját tavunk és egy négy hek­tárnyi vízfelületű víztároló me­dence, amely a helyi efsz cél­jait szolgálja. A víztárolót is mi látjuk el halivadékkal, de en­nek lehalászását a szövetkezet tagjai saját hálójukkal végzik és a halat is maguk értékesítik. — Hogyan telelt át az ivadék idén? k — A teleltető tavakban kifo­gástalanul telelt a halivadék, ezért veszteségünk eddig nin­csen. — Kaesatenyésztéssel mint kiegészítő termelési ágazattal foglalkoznak. Milyen eredményt értek el ezen a téren tavaly? — Oyorsliizlalással négyszáz­ötven mázsa éíőkacsát állítot­tunk elő a lévai tavakon. A je­lenlegi árak miatt különösebb nyereséggel nem dicsekedhe­tünk, de számításunkat nagy­jából megtaláltuk. A naposka­csákat vásároljuk és saját ne­­velőházaínkban neveljük egé­szen a tórahe.iyezés idejéig. — A jelenlegi ötéves terv­időszak végéig milyen feladatok teljesítése előtt állnak a hal­tenyésztés terén? — Mivel 1975-ig nem számo­lunk a jelenlegi vízterület je­lentősebb bővítésével, így főleg a termelés intenzívebbé tételé­vel kívánjuk javítani jelenlegi eredményeinket. Ezt a termé­szetes környezet javításával és fokozott takarmányozással ér­hetjük el. Elképzeléseink sze­rint a hektáronkénti tiszta hal­hozam négyszázötven kg-ot ér­ne el. Számos olyan terület talál­ható egyes községek határá­ban, amely kihasználását ha­lastó létesítésével a jelenlegi­nél jobban lehetne hasznosíta­ni. Érdemes elgondolkozni azon, hogy a száraz vidékek nyáron szinte elviselhetetlen klímáját kissé enyhíthetné egy-egy mű­úton kialakított, de természete­sen ható víztároló, amelyet ön­— Főleg minek tudható be az ilyen magasabb hozam? — Erre elsősorban a termé­szetes takarmány van hatással, amely természetes trágyázás valamint műtrágyák alkalmazá­sával fejlődik a vízben. Az ipari trágyák közül leginkább szuperfoszfátot használunk, de az utóbbi időben nitrogéntartal­mú trágyákat, kénsavas ammó­niát esetleg salétromtrágyát is alkalmazunk. — Egyes tavakon kacsatar­tással is foglalkoznak, ez szin­tén hozzájárul a természetes trágyamennyiség növeléséhez. — Igen és ez is növeli a ter­mészetes takarmányanyagot, mert a tóban az apró élőlények és növények az úgynevezett zooplankton és fitoplankton szaiiorodását, fejlődését a tóba kerülő tápanyagok szabályoz­zák. A kacsák által fel nem használt takarmányt amely víz­be kerül, a halak hasznosítják. Egyes tógazdaságokban nem a parton etetik a kacsákat, ha­nem a vízen úszó, de kikötött etető tutajokról, amelyekre csó­nakkal hordják a takarmány­ponty nőjön, melynek súlya 1,80—2 kg. Ezzel a termelési ciklus lezárul. v — Milyen súlyt ér el tavai­kon az egynyaras és kétnyaras ivadék? — Az első éves ivadék 3—5 dkg-os súlyt, a másodéves pe­dig 40—50 dkg-os súlyt ér el. Előírásaink szerint ha egy bi­zonyos tófelület halhozamáról beszélünk, úgy a kihelyezett ivadék súlyát mindig le kell vonni a megadott eredményből. — Vásárolhatnak a sporthor­gászok helyi szervezetei rész­legükön halivadékot? — Pontyivadékot és kisebb menyiségű compó- és csukaiva­dékot eladunk a SZHSZ egyes helyi szervezeteinek, azon kí­vül néhány efsz halastavába is juttatunk halivadékot. Szükség esetén tanáccsal is ellátjuk a kisebb tapasztalattal rendelke­ző gazdaságokat. A csukaivadé­kot a Csehországi Horgászok Szövetségének Tábor városában működő ivadéknevelő telepéről szállítjuk részlegünk körzetébe. Saját tavainkba is kihelyezünk bizonyos mennyiségű csukát. Z. • ■ w«« T i Г Kilátás a teleltető tavakra. egy mélyebb úgynevezett hal­árok álljon rendelkezésre, mert ha nyálon apad a víz, akkor a halak átmenetileg a bővizű árokba húzódnak. Az ilyen kisebb, legfeljebb tíz hek­tárnyi vízfelületű tárolómeden­ce létesítésekor persze feltétel, hogy egy lehetőleg bővizű pa­tak álljon rendelkezésre. Az ilyen víztároló medencék hala­­sításárá hajlandók vagyunk megrendelés alapján halivadé­­kót előállítani és kihelyezni. Például Mužlán (Muzslán) van (Kucsera Szilárd feltételei) tözésre esetleg strandfürdő lé­tesítésére is fel lehetne hasz­nálni, hogy így mint mondani szokás összekössük a kelleme­set a hasznossal. Az ilyen he­lyeken a lehalászást nem len­ne okvetlenül fontos hálóval végezni, hanem a horgászsport meghonosításával esetleg ezzel egyes efsz tagok felfrissülését, üdülését segíthetnénk elő. Néz­zünk körül és tegyünk ezirányú kezdeményező javaslatokat az illetékeseknek. KUCSERA SZILÁRD a Stupava-i Állami Halgaz­­daság n. v. Levice-i (lé­vai) termelési részlegének ve­zetője Zdychavský Rudolf készségesen válaszolt néhány általános és szakmai kérdé­sünkre. A válaszokból helyzet­képet alakíthatunk a gazdasági egység működéséről. — Az állami halgazdaság szlovákiai hatáskörű vállalata jelenleg 813 hektárnyi tófelii­­ieten és 62 hektárnyi víztároló medencében folyíaí halgazdál­kodást. Mennyi ebből a levicei (Léva-i) termelési részleghez tartozó vízterület? — Ebből 150 hektárnyi saját tavon és 35 hektárnyi olyan víztároló medencében gazdál­kodunk, amelyet az Állami Me­liorációs Igazgatóságtól bér­iünk. — Milyen eredményeket ér­tek el termelési részlegükön tavaly? — Az elmúlt évben a halter­melés tervét 130 °/o-ra teljesí­tettük, ebből 112 °/o volt a piaci hal. Az átlagos hektárhozam 365 kg-га alakult beleértve a kisebb termelékenységű víztá­rolókat is. Vannak azonban olyan tavaink is, amelyek hal­­bozamának hektárátlagá 500— 510 kg. utánpótlást. Az ilyen tavakoi vízbehullott takarmány sen megy veszendőbe, hiszen a ha lak már várakoznak rá. — Az állami halgazdaságot tavain főleg pontytenyésztésse foglalkoznak. Vajon hány éve a piaci ponty előállítási folya mata részlegükön? — Hároméves. Az anyapon tyoknak a tejesekkel való tör lését követően egynyaras iva dékot állítunk elő, amelyet a; áttelelés után tovább nevelünl és lehalászunk. A teleltető ta vakból a harmadik év tavaszál a kétéves ivadék már úgy ke rül a tóba, hogy belőle piac : liQgy a kétéves és harmadévei i pontyállomány közé a tavai tápláló friss vízzel bekerült úgynevezett szeméthalat össze : fogdossák. I — Tevékenységükhöz tartó i zik a karácsonyelötti halellátás is. Mennyiben sikerült az el múlt évben ezen feladatukat teljesíteni? — Egyezer mázsa első minő­ségi osztályba tartozó piaci ; pontyot juttattunk el a levicei (lévai), a zvoleni (zólyomi),"a žiari és a Nové Zámky-i (érsek újvári) járás halárusító helyei­­íe. A felmaradó háromszáz iná­­. zsányi ponty mennyiséget április végéig osztjuk el járásunkban és a tőle délnyugatra fekvő két járás területén. — Mi a teendő, ha valamely efsz halasítható víztároló me­dencét kíván létesíteni? — Amennyiben valamelyik efsz-ben akad olyan terület, amely nem alkalmas mezőgaz­dasági kultúrák termesztésére, de feltehetően használható len­ne gátemelés után halasítható víztároló medence létesítésére, úgy leghelyesebb felvenni a kapcsolatot az Állami Meliorá­ciós Igazgatósággal, vagy a járásban működő meliorációs szövetkezettel. Az öntözési cé­lokat szolgáló víztárolókat rendszerint úgy építi-k, hogy vüt gyors növekedést készség­gel bír, amit bizonyít, hogy 54 napos korra, táptakarmány ete­tésekor elérheti a 2,40—2,50 kg-os élősúlyt. Betegségekkel szembeni ellenállóképessége kiváló, s ami a kistenyésztők részére rendkívül lényeges, külterjes tartás esetében 12— 14 hét után már töméssel hiz­lalható, minek következtében 4—4,5 kg-os súlyban, nagy máj­­kihozatallal értékesíthető. A gácsérok hízékonyabbak, így náluk nem megy ritkaságszám­ba a 40—50 dkg-os aranysárga máj sem. Kézitömés esetében ajánlatos jó minőségű penész­­menles sárgakukoricát alkal­mazni, mert az tetszetős, sárga bőrszineződést idéz elő, s a zsiradék is szép sárga színt nyer. Fehérkukorica felhaszná­lása esetén a szép sárga színe­ződés általában elmarad. — ksz—

Next

/
Thumbnails
Contents