Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-03-18 / 11. szám

1972. március 18. SZABAD FÖLDMŰVES SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK iv SZLOVÁKIÁI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA A felügyelő bizottságok szerepe az efsz-ekbeg A földművesszövetkezetekről szóló 49/1959. sz. törvény, valamint a szö­vetkezetek alapszabályai értelmében minden szövetkezetnél működik a felügyelő bizottság mint ellenőrző szerv. Ennek munkakörét, feladatait, hatáskörét, ellenőrzési, felügyeleti jogait és kötelességeit a törvény és fő­ként az alapszabályok pontosan körvonalazzák, meghatározzák. Ha már most a dolgok mélyére tekintünk, a szövetkezetek belső életét fígyelembevéve, arra a következtetésre jutunk, hogy bizony sok szövetke­zetnél nagyon is sántikál a felügyelő bizottság ' munkájú és" kevés ered­ményt mutat fel. • Ha kutatjuk ennek okát, akkor — hangsúlyozom, sok éves tapasztalatból indulok ki — megállapítható, hogy igen sokszor nem is a felügyelőbizott­ságok tagjaiban keresendő a hiba. Tény, hogy a nagy, valamint az egyesített szövetkezeteknél, ahol a fel­­tigyelőbizottsúg elnökének más funkciója, munkabeosztása nincs és mint állandó fizetéses egyén dolgozik, nincs is nagy hiba a felügyelő bizottság munkájában. Miért? Egyszerű erre a felelet: Ahol az ilyen elnök komolyan veszi a feladatát és tervszerűen végzi munkáját — a lehetőséghez képest bevonva a bizottság többi tagjait is — teljesíti is hivatását. Egész munka­idejét e feladatkör ellátásának szentelheti. A fő hiba abban rejlik, hogy a kis szövetkezeteknél a felügyelő bizottság elnökének rendes munkabeosztása van a szövetkezetné! (traktoros, tiszt­viselő, javítóműhely dolgozója, stb.) és az ellenőrzési-felügyeleti tevékeny­séget csakis rendes munkájának elvégzése után láthatja el, avagy — ilyen eset is gyakori — a rendes munkaidőben napi 1—2 óra van kiszabva és fizetve, hogy ennek a feladatkörének eleget tegyen. Mit jelent ez a valóságban? Az ilyen felügyelőbizottsági elnök (s természetesen annál in­kább annak többi tagjai, akiknek e célra nincs külön munkabérük és fel­mentésük az állandó munkájuk végzése alól) nincs áilandó kapcsolatban a szövetkezet belső ügyeivel, nem tudja követni a szövetkezet problémáit, azok fejlődését, nincs állandó kapcsolata az egyes munkarészlegekkel, munkahelyekkel és csak esetenként — ha erre ideje, engedi — tehát elég ritkán jut abba a helyzetbe, hogy mélyebb és meggyőző betekintést nyer­jen azok irányitássáról, munkamenetéről, a szervezési, bérezési, munka­beosztási és általában a gazdaságossági szempontok betartásáról. Márpe­dig a felügyelő bizottságnak éppen az a feladata, hogy állandó kapcsola­tot tartson fenn a szövetkezet minden ágazatával, részlegével, figyelem­mel kísérje: hogyan tartják be a szövetkezeti törvény, az alapszabályok, a házirend, a bérezési rendszer, a. munkabeosztás alapelveit, a munka me­netét, az alapeszközök, gépi berendezések, munkaeszközük rendes, ésszerű kihasználását, miként védik a szövetkezetek közös vagyonát, rendesen ve­zetik-e az elsődleges nyilvántartást, a pénztári számadásokat, okiratokat, a pénzátutalások, pénzbevételek rendszeres és a könyvelési szabályok sze­rinti ellenőrzését stb. Nagyon gyakori, hogy a felügyelő bizottság működése jórészt a pénztár havi egyszeri átvizsgálására, valamint a szocialista vagyon szétlopkodása kisebb eseteinek a kivizsgálására korlátozódik s a többi igen fontos teen­dők ellátása elmarad. A másik nem kevésbé fontos ok, ami miatt e bizottságok működése nem éri el a kívánt színvonalat, egyszerűen abban rejlik, hogy a felügyelo­­biznttság elnöke nem rendelkezik kellő szakismerettel, képzettséggel, ami szükséges az oly nagy áttekintést igénylő feladatkör maradéktalan és si­keres ellátásához. A felügyelő bizottságnak nemcsak azt kell néznie, mi van a könyvelésben, az egyes nyilvántartásokban, okmányokban lerögzítve, hanem azt is keresnie kell, ami nem történt meg, hol fordult elő mulasz­tás, mik annak a következményei, avagy fordítva: kiindulva a megállapí­tott hibákból, hiányosságokból visszafelé következtetni és felgöngyölíteni a szálakat, amelyek a mulasztás, a hanyagság, a helytelen intézkedés, illetve mástermészetű tevékenységig vezetnek vissza, mint a károsodások eredő okai. A közgyűlések feladata tehát, hogy igen jól válasszák ki a felügyelő., bizottság elnökét, akitől feltétlenül megkövetelendő (még ha nincsenek is Iskolái), hogy legyen veleszületett önképzési hajlama, intelligencia-kész­sége, amelynek alapján könnyen elsajátíthatja azokat az ismereteket, ame­lyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy mélyebb betekintést nyerjen a szövetkezet általános és részletes ügymenetébe és helyes következteté­sekre jusson. Elengedhetetlenül szükséges rendszeresen beiktatni a felettes hatósá­goknál az időnkénti iskolázást, amikor is bo alkalom nyílik arra, hogy a felügvelő bizottsági elnökök beszámolhassanak tevékenységükről, avagy konkrét eseteket tárgyalhassanak meg. Az ilyen nem túlterhelt iskolázás­nak igenis megvan a hatása, mert kiszélesíti a résztvevők ismereteit és felvértezi őket arra, hogy felelősségük tudatában járjanak el, minden be­folyásolási lehetőséget kizárva. Meg kell magyarázni a résztvevvőknek, hogy működésükben nem függenek a vezetőségtől, csakis a közgyűlésnek és a törvénynek tartoznak felelősséggel. Tapasztalati tény: nagyon sok esetben — sajnos — a felügyelő bizottság úgy igyekszik, ellátni feladatát, hogy mindig mindenkivel jóban legyen, ne kelljen szembemondani az igazságot, ne kelljen kifogásolni, mert abból vita támad. A felügyelő bi­zottságok feladata a visszásságok feltárása, amellett a lehetőség szerint az ügyek békés eligazítása. De a békés eligazítás fogalma alatt nem azt értjük, hogy mindent bocsássanak meg, nézzenek el, hanem Igenis a konkrét esetek tárgyi súlyához, következményeihez mérten alkalmazzák törvényes jogaikat, mert mindig szem előtt kell tartaniok a társadalom összértékéit! Ez pedig nem lehet megalkuvás, a dolgok elhallgatása, mel­lőzése, hanem csakis a dolgok nyílt feltárása. Csak meg kell kezdeni és az emberek megszokják. Ellenőrzés nélkül nincs siker! Ellenőrzés nélkül még a különben jő dolgozó is hibázhat, hisz sokszor azt hiszi, helyesen jár el, pláne ha elnézik, pedig épp- ellenkezőleg, ha már az első alkalom­mal, — amikor megállapítást nyer a hiba — ezt tárgyilagosan, megfontol­tan komoly bírálat alá veszik, a rendes dolgozó nem fogja ezt rossz néven venni, ha kellő módon figyelmeztetik rá. Azután már embere válogatja, hogy kivel milyen eszközökkel kell bánni. És itt igen fontos a felügyelő bizottság okos tevékenysége. Megtalálni mindenkivel az illető egyéniségé­hez mért eljárási módot. A felügyelő bizottság amolyan kisebb bíróság ha­tásköréi látja el valójában s ezért igenis szükséges minden esetben azt a módul es,'közt alkalmazni, ami a helyi viszonyok, emberek ismerete mel­lett a legjobban célravezető utat jelenti. Gondolkozzanak el az itt felhozottakon a felügyelő bizottságok elnökei, tagiai. vessék össze saját helyzetükkel s rájönnek hogy hol ven javítani­való. Dr. KARDHORDÓ ÖDÖN „7 találmányi és újítási szakbl­­zottság — amely a Járási Me­zőgazdasági Társulás irányítása alá tartozik — rendszeresen értékeli a benyújtott újítási javaslatokat és ajánlja azok járási elterjesztését, esetleg országos méretben is — a prágai Találmányi és Újítási Központ közvetítésével. Ilymődon javasollak a múlt esztendőben 26 újítás járási, 3 országos méretű elterjesztését, s egyet pedig a Sturovoi (párkányi) Állami Gazdaság saját szabadalma­ként történő elismerésre. Az említett járási szakbizottság ér­tékelte a helyzetet és megállapította, hogy a Járási Mezőgazdasági Társulás által kezdeményezett szocialista mun­kaverseny élénk, lelkesítő hatást gyakorolt a járás mezőgazdasági újí­tóira — egyénekre és csoportosra egyaránt. A LEGJOBBAK LEGJOBBJAI A múlt évi ezlrányú szocialista munkaverseny során az I. dijat, az oklevelet, a vándorzászlót és 1500 korona pénzjutalmat a Sturovoi Ál­lami Gazdaság érdemelte ki, ahonnét 24 újítási javaslatot nyújtottak be. A II. helyet, valamint az oklevelet és az 1200 korona jutalmat a Zemné-i (Szímö) Efsz újítócsoportja kapta, 14 újítási javaslat benyújtásával. A III. helyen találjuk a Mikulási Álla­mi Gazdaság újítóit 8 javaslattal, akik 1000 korona pénzjutalomban része­sültek. A IV. helyre a Tvrdosovce-t (tardoskeddi) Etsz újítócsoportját ér­demesítették: jutalmuk 800 korona. Summázva hadd említsem: míg ta­valyelőtt a járásban 81 újítási javas­latot nyújtottak be az újítók, illetőleg újítócsoportok, s az újítások gyakor­lati alkalmazásával 331 ezer koronát újítók, feltalálók sikerei Megtakarított milliók Manapság mind több szó esik a mezőgazdasági üzemek belső tartalé­kainak feltárásáról és hasznosításáról. Ilyen tartalékforrásnak számít a termelés ésszerűbbé, hatékonyabbá tétele is, amely sok esetben nem is az anyagiakon, hanem az emberek leleményességén, s áldozatkészségén, vala­mint szakmaszeretetén mölik. Ezzel kapcsolatban közöljük Ján KRÄSNY- nak, a Nové Zámky-i (érsekújvári) Járási Mezőgazdasági Társulás dolgo­zójának rövidített cikkét, amelyben az illető járás eísz-ei, állami gazda­ságai, gépállomása, valamint a Szövetkezeti Baromfitenyésztést Társulása dulgozóinak újításairól, ésszerűsítéseiről számol be. megtakarítottak, addig tavaly már 94-re emelkedett az újítójavaslatok száma, több mint, 830 ezer korona megtakarítással. 1970-ben negyven­­három egyén és harminchét csoport, tavaly viszont ötvenhét egyén és harminchét újító-kollektíva kapcsoló­dott be az újító-mozgalomba. Érdemes még megemlíteni, hogy az egyéni versenyben a tvrdošovcei Ján Rusek újító tűnt ki, utána követke­zett a zemnéi Ladislav Hamran mér­nök, vala'mint a Sturovoi Állami Gazdaság dolgozói: Ladislav Škuta, Fodor József és Imrich Kuklíš. Míg tavalyelőtt 40 ezer koronát fizettek ki az újítási javaslatok be­nyújtóinak, tavaly már 88 ezret. A járási tanácskozáson értékelték továbbá a három legeslegjobb újítót, ezek sorrendben a következők: a zemnéi Borka István, aki az Újítási Alap 1500 koronás rendkívüli jutal­mában részesült a hagyma-magtisztító és osztályozó újítási javaslatáért. A második díjat — 1000 korona jutal­mat — Vojtech Prehoda kapta (mi­kulási ÁG) a traktorok hidraulikájá­nak ellenőrzésére vonatkozó újítási javaslatáért. Harmadik helyet vívott ki Ján Rusek (Tvrdošovce) a trakto­rok hátsó motorja kupakjának ész­­szerűsítéséért. A tematikus feladatok megoldásáért — gépesített trágyate­lep — 1500 korona Jutalomban, s méltó elismerésben részesült a Pa­­lárikovo-i Efsz dolgozója: Jankech mérnök, G u Ibiš, valamint Kratina elv­társ. CÉLTUDATOSABB EGYÜTTMŰKÖDÉST! Az újítómozgalom további eredmé­nyes fejlődése érdekében tanácsos lenne Szlovákia járásai mezőgazda­­sági újítóinak céltudatosabb, szoro­sabb együttműködése, hasonlóan* mint azt a Cseh Szocialista Köztársa­ságban teszik. Kívánatos a fokozod tabh egyöntetűség, melynek alapján az egész újítási mozgalom jobban összehangolhatóvá válna. Áttekintés szempontjából helyénvalónak tartjuk brosúra, esetleg közlöny kiadását, amely mindazokat az irányvonalakat 'tartalmazná, amelyek az újítómozga­lom teljes egészére vonatkoznak, va­lamint tapasztalatcsere célját is szol­gálhatná. Mert még aránylag sok bi­zonytalanság tapasztalható. Szocialista mezőgazdaságunk a * fejlődés új szakaszába lép. Feladata: az élelmiszer-önellátás biz­tosítása. A jelenlegi helyzet és a ter­melőeszközök távlati fejlesztése kö­veteli: előbbre kell lépnünk! Annál is inkább, hogy az egyes mezőgaz­dasági üzemek vezetői, tagjai is ér­zik: a termelés korlátáit szét kell feszíteni. Vagyis, kicsiknek bizonyul­nak a termelő-üzemek, termelőhe­lyek ahhoz, hogy a körszerű techno­lógiát és technikát alkalmazhassuk. Olyan módszerekről, módozatokról van szó, amelyek lehetővé teszik na­gyobb termelőegységek kialakítását, t a mezőgazdasági ütemek önállóságá­nak megcsonkítása nélkül. S ez nem más, mint az üzemek közötti szoros együttműködés, ahogy azt a CSKP XIV. kongresszusa is hangsúlyozta. Az új kapcsolatok, az együttműkö­dés új formái új jogszabályokat igé­nyeinek. Még hozzá a gyakorlati élet számára a legmegfelelőbbeket. segítséget nyújtson, a szocialista tör­vényesség figyelembevételével. Mind az elmélet, mind a gyakorlat már néhány éve figyelmeztet: a föld­művesszövetkezeti jog területén al­kalmazott judikatúra nem kielégítő.“ Majd beszéde további részében Fábry professzor hangsúlyozta, hogy a törvényhozás az átalakuló társadal­mi kapcsolatokra csak igen lassan reagál. S mit tesz a gyakorlat? Kü­lönféle módszeres utasításokkal se­gít magán, amit azonban nélkülöz a jogi jelleg. Zavarólag hat az a kö­rülmény is, hogy idegen ágazatok jo­gi normái gyakran ,„belekotnyeles­­kednek“ a földjnűvesszövetkezetek jogrendjébe, az efsz-ek alapszabályai­ba. Ez a tény gyöngíti a szocialista törvényességet. „Ez az áldatlan helyzet — foly­tatta Fábry professzor — kikénysze­ríti az illetékes szervektől, hogy új, komplex törvénygyűjteményt adjanak szervezetekre vonatkozó törvény sze­rint alakult. Tehát a társadalmi kül­detése realizálásának legyen legfőbb szervezője. A harmadik fontos beszámolót Doo, Dr. Boleslav Pospišil tartotta Koope­ráció és integráció a mezőgazdasági fejlődés jelenlegi szakaszában, Cseh­szlovákiában címmel. Az előadó részletesen foglalkozott a szervezés-jogi módozatok alkalma­zásával, ami a mezőgazdasági üze­mek együttműködésével és egyesíté­sével összefügg. Csehszlovákia szo­cialista mezőgazdaságának új fejlő­dési szakasza küszöbén nélkülözhe­tetlen a további céltudatos összponto­sított tevékenység fejlesztése, a ter­melés szakosítása mind a növényter­mesztésben, mind az állattenyésztés­ben. Ehhez szükséges a mezőgazda­­sági . üzemek közötti szoros együtt­működés kialakítása, mindkét tulaj­don-csoport üzemei, vállalatai kö­Ezt a célt szolgálta a Brnóban meg­­lartotl Szövetkezeti jog IV. nemzet­közi konferenciája. Nem véletlen, hogy ezen az összejövetelen számos jóhfrű szovjet, bolgár, magyar, NDK- beli, lengyel és román elméleti és gyakorló jogász volt jelen a hazaia­kon kívül. A konferenciát a J. E. Pur­­kyne Egyetem jogi tanszéke, valamint a szövetkezeti földművesek cseh és szlovák szövetsége rendezte. Ügy is mondhatnánk, jelen voltak ezen a kohf éren cián a mezőgazdasági jog­szabályok és jogi “normák szerzői az Alkotmányjogi Intézetből, mindkét mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­nisztériumból (Prága, Bratislava), va­lamint egyéb főiskolákból és intézmé­nyekből. A legjobbkor volt megrendezve ez a konferencia, mert az efsz-ek VIII. kongresszusa előtti vitához is segít­séget nyújtott: a szocialista országok mezőgazdasági szakaszon tevékeny­kedő jogászai tapasztalatainak köl­csönös kicserélése folytán. Az ilyen irányú együttműködés szinte felbe­csülhetetlen számunkra. A nemzetközi konferencia tárgy­köre első témájával — A földműves­szövetkezetek jogszabályozása a tu­dományos-műszaki forradalom kor­szakában, Csehszlovákiában címmel dr. Valér Fábry egyetemi tanár, Csc. foglalkozott. Dr. Fábry professzor megindokolta a jogszábályok felújításának szüksé­gességét a CSKP XIV. kongresszusa kitűzte mezőgazdaságfejlesztés' szem­pontjából: „A tudomány és a technika előre­törése a mezőgazdaságban szükséges­sé teszi nagy termelőegységek kiala­kítását. A tudósok és szakemberek által bejelentett fejlődés azonban nem következhet be spontánül, annak terv­szerűen kell lefolynia a CSKP irányí­tásával. E fejlődés zavartalan me­nete érdekében megfogalmazandó jo­gi előfeltételek ugyancsak a tudomá­nyos haladásról tanúskodnak. A jog­tudomány feladata, hogy ebben a mezőgazdaság további zavartalan fej­lődése érdekében a mezőgazdaságnak Szövetkezeti jog nemzetközi megvilágításban ki a földművesszövetkezetek számá­ra, amely a már említett társadalmi kapcsolatokon kívül más kérdéseket is rendez, mint például a munka-, vagy földtulajdon-jogi viszonyokat stb. Ám gondolnunk kell azokra a kapcsolatokra Is, amelyek nem tar­toznak közvetlenül a szövetkezetek jogrendszeréhez, például szállítói­­vásárlói kapcsolatok, tervezés, hite­lezés, adók, szubvenciók stb. A konferencia második beszámoló­jában JUD.r. Michal Štefanovič Csc. Az efsz-ek társadalmi funkciójáról és szervezettségéről beszélt. Hangsú­lyozta, hogy a szövetkezeti mozgalom, mint történelmi kategória bonyolult társadalmi szervezet, melynek egyik legfontosabb feladata éppen a társa­dalmi-nevelő funkciója. Az efsz-ek megalakulásának és megszilárdulásá­nak időszakában főleg a gazdasági problémák kerültek előtérbe, társa­dalmi tevékenység meg csaknem tel­jesen elsatnyult. Pedig a szövetkeze­tek társadalmi-nevelő tevékenysége a szocialista szövetkezeti mozgalom­nak egyik leglényegesebb feladata. Ilyen értelemben látta V. I. Lenin Is a szövetkezeti mozgalom lényegét, amikor megjegyezte, hogy a szövet­kezeti parasztság egyenlő a paraszt­ság műveltté tételével, olyannyira, hogy teljesjogú, tevékeny és ráter­mett eleme legyen a bonyolult, de forradalmi jelentőségű társadalmi és gazdasági átalakulásban a szocializ­mus és a kommunizmus építésének korszakában. A szövetkezetnek, mint társadalmi szervezetnek megvan a jogalapja, az efsz-törvény, valamint a mintaalap­szabályzat keretén belül, bár a Szö­vetkezeti Földművesek Szlovákiai Szö­vetsége az egyesületi és társadalmi zött. E kapcsolatok zavartalan és tervszerű fejlesztésének támogatásá­hoz a jognak is hozzá kell járulnia. Tehát meg kell vizsgálnunk, elegen­dő hatékonysággal bírnak-e az efsz­­ek, állami gazdaságok és egyéb szo­cialista mezőgazdasági üzemek együtt­működésére vonatkozó jogi módoza­tok, s meg kell tennünk a szükséges javaslatokat. Az előadó kifejezte azt a nézetét, hogy csak bizonyos gyakorlati ellen­őrzés után kerüljön sor arra, hogy az efsz-ek és egyéb mezőgazdasági üzemek együttműködésének (társulá­sának) valamennyi kérdése az elő­készített efsz-törvény alapján nyerjen megoldást. ☆ A nemzetközi mezőgazdasági jo­gász-konferencia résztvevői értékes tapasztalataikkal, hozzászólásaikkal nagymértékben elősegítették a társa­dalmi kapcsolatok fejlődése problé­makörének megvilágítását. A mező­gazdasági judikatúra és egyéb jogi normák szerkesztésével foglalkozó minisztériumi szakemberek és teore­tikusok számára ezek az ismeretek — és a nemzetközi segítség — felbecsül­hetetlen értékű. A szövetkezeti föld­művesek csehországi és szlovákiai szövetségét e konferencia megszer­vezéséért elismerés illeti. A szövetkezeti jog IV. nemzetközi konferenciája befejeződött. A testvért együttműködés a szocialista tábor mezőgazdaságát vezérlő jogi normák alkotói azonban tovább erősítik kap­csolatukat, együttműködésüket. Ezt az együttműködést, amely a CSKP XIV. kongresszusa szellemében hat, tovább kell ápolni, bővíteni, mert szocialista jövőnk szilárd alapja! JDBr. Michal Ditrdiak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents