Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-03-18 / 11. szám
1972. március 18. SZABAD FÖLDMŰVES. ■Te-Pártunk XIV. kongresszusa után hazánk minden egyes dolgozójára konkrét feladatok hárulnak. Arról van szó, hogy ki-kl ott, ahová ót a társadalom állította, a maximumot adja. Mint ismeretes, a falvak dolgozói társadalmunk tekintélyes hányadát képezik, s ezek az emberek a földművesszövetkezetek évzáró közgyűlésein arról adtak számot, hogy a falu szorosan a munkásosztály mellé sorakozott, s a párt által kijelölt feladatokat kész teljesíteni. A gazdaságok sokaságában szenvedélyesen tárgyalják a földművesszövetkezetek VIII. kongresszusának vitaanyagát, értékes javaslatokat tesznek a helyzet Javítására, a termelékenység emelésére, s a rendelkezésre álló alapok jobb kihasználására. A közelmúltban a Trebišov-i járási Pártbizottságon kerekasztal beszélgetésen vitattuk, hogyan képzelik el a mezőgazdasági termelésnek a társadalom igényeivel összefüggő teljesítését. A beszélgetés során Cupík Ladislav mérnök' a JPB mezőgazdasági titkára, Šoltés Juraj mérnök, a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság vezetője, Benzák Ján mérnök, a Kuzmice-i Efsz elnöke, Ondrej Ján az Oborín-i Efsz elnöke és Semöák Ján mérnök, a Michalany Állami Gazdaság igazgatójának helyettese az alábbi kérdésekre válaszolt: A CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítésével a szocialista mezőgazdaság további fejlődéséért! Я társadalom igényeivel üsszhanghan Я lermelekenysog jelentékeny emelését szorgalmazzák r£ A nBvénrtermnsxté* **ek***éa hogyan valósítják mag a párt ** a társadalom rálkitSsésait? Cupík Ladislav mérnök: Ismerjük rejtett tartalékainkat, melyek a földalap jobb kihasználásában és a termelés tökéletesebb szervezésében rejlenek. Ezt az esztendőt az ötéves terv feladatainak sikeres teljesítése szempontjából járásunkban döntő fontosságúnak tartjuk. A nyerstermelést az állami gazdaságokban 1975-íg 52,2, a szövetkezetekben pedig 75,2 százalékkal emeljük. Ha továbbra is tartani tudjuk — márpedig tartanunk kell — a színvonalat, akkor az öt évre előirányzott feladatokat hazánk felszabadulásának 30. évfordulójáig — 1975. május 9-ig — teljesíteni fogjuk. A feladatok nagyságával Itt mindenki tisztában van. A mezőgazdasági üzemekben mostanában éppen azt vitatják, hogyan gyorsíthatnák meg a fejlődést, hogy a járási szövetkezeti konferencián konkretizálni lehessen a szocialista vállalást. Például a čičerovcei szövetkezetben ebben a tekintetben máris jó példát mutattak. A szövetkezet évzáró pártgyülésén bejelentették, hogy ebben az évben sertéshúsból 10 mázsával, tejből 10 ezer literrel, és szemestarményekből 100 mázsával adnak többet a társadalmi alapba, mint eredetileg tervezték, pedig elég szilárd terveket készítettek. šoltés Juraj mérnök: Járásunkban megkülönböztetett figyelmet fordítunk a gabonafélék, a kapások és a takarmánynövények termesztésére. Idén gabonafélékből összesen 91455 tonnát termelünk. Ezzel szemben tavaly csak 78 709 tonna mennyiséggel dicsekedhettünk. A célkitűzés elérésére az alábbi intézkedéseket teszszük: a vetésterület struktúrája s a komplex agrotechnika betartásával lehetővé tesszük, hogy a szántóterületnek legalább 53 százalékán gabonát termesszünk. Ennek érdekében szoros együttműködésre léptünk a mezőgazdasági minőségellenőrző szervekkel, a Gazdálkodás Tudományos Intézetével, s a Nltrai Mezőgazdasági Főiskolával. A búzát a gondos talajelőkészítés, ez időbeni vetés mellett a fejlődés bizonyos szakaszaiban nitrogén trágyázással serkentjük a növekedésben. A gabonaféléknél hektáronként 270—320 kg tiszta hatóanyagot tartalmazó műtrágya mennyiséget használunk, a választék arányosságának lehető legkedvezőbb betartásával. Úgy látjuk, az ősziek nem a legjobb állapotban telelnek. Ezért koratavasszal kiszántásra is kilátás lesz. A szabad területre természetesen kukoricát vetünk. Tavaly szemeskukoricát csak 2181 hektáron termeltünk, idén pedig 3575 hektáron vetünk, s átlagban 46,5 mázsás szemterméssel számolunk. A biztos termésátlag elérésére előre fölkészültünk. Őszön gondosan elkészítettük a talajt, s 3500 hektáron a gyomirtószert is kipermeteztük. Benzák Ján mérnök: Szövetkezetünk 1970-ben szemesterményt 91 vagonnal termelt, s 1975-ben már 151 vagon terméssel számol. Növénytermesztésünket úgy szervezzük, hogy egyrészt teljesíthessük a szerződéses gabonaeladást, másrészt jő takarmányalapot biztosítsunk szépen fejlődő állattenyésztésünknek. A takarmányellátás nálunk elég nagy problémába ütközik, mert 120 hektáros rétterületünket az árvíz évente többször is elönti, s innen rossz és kevés takarmányt tudunk betakarítani. Ezzel szemben a szántóföldi évelőtakarmányok betakarítása Is gondot okoz. Ugyanis nincs elegendő felszedőkocsink, s a kézi begyűjtés amellett, hogy költséges, egyben nagyon lassú, így a csapadékos időben az egyébként jő takarmány értékét veszíti. Andrej Ján: A gabonatermesztésben s a takarmánynövények termesztésében szövetkezetünk lényeges fejlődésen megy keresztül. Például búzából 1970-ben 76 vagonnal termeltünk, idén pedig 96 vagonnal számolunk. Kukoricából két évvel ezelőtt csak 8,5 vagonnal ЧакагНоНипк be, idén pedig 49,5 vagon szemterméssel számolunk. Hasonlóan bővítjük a terimés takarmányok, főleg a silókukorica termőterületét, hogy minden tekintetben felkészüljünk az Igényesebb feladatok teljesítésére. Cupík Ladislav, mérnök: Tavaly a szánténak több mint 40 százalékán takarmányokat termeltünk. Ezzel szemben a széna kivételével mégis kevés a terimés takarmányunk. A hiba ott van, hogy a mezőgazdasági üzemek legtöbbje a takarmánynövényeket a sovány, tápanyagszegény földeken termeli, amelyek meliorációs beavatkozásra szorulnának. Termelőink az évelő takarmányoknál legtöbbször a késel betakarítással követik el a hibát, s ez a minőség rovására megy. A silózásnál pedig a hosszadalmas vermelés rontja a minőséget. Solté« Juraj mérnök: A takarmánytermesztésben az emberi munkaszükséglet minimalizálására törekszünk. Ehhez persze betakarítógépek kellenének. Mit mondjak, nincs belőlük elegendő. Az évelő takarmányok fejlődését kaszálás után műtrágyázással serkentjük. Hektáronként 180— 220 kg [tiszta hatóanyag) műtrágyát szórunk a talajra. A silókukorica hektárja pedig 350—450 kg tiszta hatóanyagot kap. Cupík Ladislav mérnök: Köztudomású, hogy a kelet-szlovákiai síkságon nagyszabású talajjavitási munkák folynak. Az ötéves tervben társadalmunk a munkálatokra 1 milliárd 310 millió koronát költ, melynek jelentékeny hányadát a trebišovi járásban használják fel, mivel földterületeinknek többsége a kelet-szlovákiai síkságon terül el. Meggyőződésünk, hogy a meliorációs rekultiviáciős és a lecsapolási munkák befejezése után a kelet-szlovákiai föld jobb gondozással többet adhat társadalmunknak, mint eddig. Bátrabban rátérhetünk például az ipari cukorrépa termesztésére. Napjainkig a répatermesztés aránylag kis területeken folyik, összpontosított, gépesített termelésre és betakarításra kell átállnunk, hogy a nehéz munkától felszabadítsuk az embert. Az új technológia terjesztésében a jövőben nagyobb aktivitást várunk a cukorgyáraktól. Šoltés Juraj mérnök: Sajnos, tavaly cukorrépából nem értük el a tervezett hozamot. így a cukoripar nyersanyaghiánnyal küzdött. Az idei jő termés elérését már tavaly őszön a talaj előkészítéssel biztosítottuk. Beszántottuk az istállótrágyát, s a talajba dolgoztuk a foszfor és a kálitrágyák kétharmadát. A cukorrépa ritmikus betakarítását öt gazdaságban szervezzük, s az új technológia napja keretében bemutatjuk a betakarítás legkorszerűbb gépeit, kipróbáljuk a legjobb módszereket. £ Ax állattenyésítá* elé milyen fóeélt tűztek? Šoltés Juraj mérnök: Az utóbbi évek során a legnagyobb erőfeszítést a szarvasmarhatenyésztésben a termelékenység emelésére, a tejhasznosság tökéletesítésére fordítottuk. A múlt év végén 16 461 tehenünk volt, s erre az évre 16 600-at tervezünk. így 100 hektáronként 15,7 tehenünk les?. Mindent elkövetünk, hogy e téren utolérjük a legjobb járásokat. A termelési igazgatóság irányítása alá tartozó gazdaságokban idén 48 200 szarvasmarha létszámunk N lesz. Nagyon igényes feladat előtt állunk, mert év végéig 3500 állattal kell bővítenünk a szarvasmarhaállományt. Ezt saját erőből nem bírjuk, ezért más járások segítségére támaszkodunk. A múlt évben tehenenként 2539 liter tejet fejtünk, idén pedig 2800 literes tejátlaggal számolunk. A sertésállománnyal nincs különösebb problémánk. Állományunk a múlt évi tényleges létszámhoz képest 9000-rel nagyobb. így jél teljesíthetjük a szerződéses hús eladást. SemCák Ján mérnök: Állami gazdaságunk 1250 tehenet tart. Az utóbbi években figyelemreméltó eredményeket értünk el az állomány genetikai képességének fokozásában. Az állomány hasznosságával azonban tovább akarunk jutni. Ezért gazdaságunk novosadl részlegén — ahol jő hasznosságú teheneket tartunk — a szlovák tarka tehenek keresztezésére feketetarka apaállatot szeretnénk használni. Köztudomású, hogy a leszármazottak kitűnő tejhasznű egyedek. Andrej Ján: Két esztendővel ezelőtt 892 szarvasmarhánk volt, idén pedig tervezzük, hogy az állományt 980-ra fejlesztjük. Ebből 159 lesz a tehén, s 488 állatot hízóba fogunk, hogy jől teljesíthessük a húseladást. A szakosítás keretében körzetünkben szövetkezetünk alábbhagy a tehéntartással, s a marhahizlalásra áll rá. Idén például 437, az ötéves terv végén pedig 680 mázsa marhahússal adunk többet közellátásunknak, mint 1970-ben. Benzák Ján mérnök: Szarvasmarhaállományunkat az 1970. évi valósághoz képest 1975-ig 220-szal bővítjük. Ebből a mennyiségből a tehén 100 darab lesz. A tejtermelésben évről évre jobb eredményeket érünk el., Például 1970-ben 2600, 1971-ben pedig 2850 liter tejet fejtünk tehenenként. S 1975-ben 3400—3500 literes tejhasznossággal számolunk és hektáronként 800—850 liter tejet termelünk. Cupík Ladislav mérnök: Hib.ának tartom, hogy amíg az állami gazdaságokban évente a tehénállománynak mintegy 27, addig a szövetkezetekben alig 19 százalékát cserélik le felújítás címén. Erre a jövőben nagyobb gondot fordítunk. Felelőssé tesszük a mezőgazdasági üzemek vezetőit, a falusi párt és állami szerveket, de az állattenyésztési felügyelőséget is. Jobb, következetesebb, felelősségteljesebb munkát várunk tőlük, egyrészt a hasznosságot javító egyedek képességeinek fokozásában, másrészt a jő származású üszők tenyészetbe vételében. A tenyészmunka s a takarmányozás általános javításával tehenenként belátható időn belül legalább 400 literrel növeljük a tejhasznosságot. Šoltés Juraj mérnök: A tehénállomány felújításában az elfogadott alapelvek szerint járunk el. Az átlagos évi selejtezés mintegy 20 százaléknyi lesz, s minden 100 tehénre 26 üszőt sorolunk az alapállományba. A gazdaságokban az elsőborjas tehenek hasznosságának megfigyelésére ellenőrző istállókat létesítünk, s 100 napon át pontosan lejegyezzük a tejelékenységet s aszerint soroljuk be az állatokat a tenyészcsoportokba. £ Hogyan készillnek a földmfiveaszövetkezetek VIII. országot kongresszusára, milyenek az észrevételeik a vita kapcsán? Cupík Ladislav mérnök: A termelők nagy érdeklődést tanúsítanak a vitaanyag tárgyalása során. Figyelemreméltó javaslat hangzott el például a tejfelvásárlás gyakorlatával összefüggésben. Arról van szó, hogy egyes gazdaságok gyakran 35—40 km-re szállítják a tejet, hogy eljuttassák a feldolgozóüzembe. Ott lefölözik, s takarmánytejként visszaszármaztatják a termelőknek. Vajon elgondolkozott-e arról valaki, hogy ez milyen költséges? A tejnek oda-, s visszaszállítása fölösleges, mert a fölözést a termelők odahaza is elvégezhetnék, s a tejfölt szállíthatnák a begyűjtőhelyre. így friss fölözött tejet etethetnének állataikkal. Ez mindenképpen költségmegtakarítást eredményezne. Megszűnne a termelő és a feldolgozó közti állandó vita, a visszaszármaztatott fölözött tej minőségével kapcsolatban. A termelők fájlalják, hogy a visszakapott fölözött takarmánytejben több a víz, mint a tej, ezért ilyen anyagot nagy távolságra nem érdemes szállítani. Seméák Ján mérnök: Gazdaságunk a tej- és a hústermelés fokozása következtében nagy fejlődés előtt áll. Az ötéves terv éveiben a hústermelés indexe 127,6 százalék lesz. Ezért abrak juttatással is számolunk. Persze erre nem támaszkodhatunk, ezért idén a szarvasmarhák ellátására nagymennyiségű kukoricaszilázst készítünk. A tej termelésében 1975-ig 50,3 százalékos emelkedést irányoztunk elő. Cupík Ladislav mérnök: Aktuálisnak tartom megjegyezni, mi okozza lemaradásunkat a gabonatermesztésben. Tavasszal a föld rendszerint bő termést igér, a betakarításnál mégis csalódunk. Felsőbb szerveink a sikertelenséget az agrotechnika fogyatékosságában látják. Nem vitázom, e téren is van tennivaló bőven, s a betakarítási veszteség is nagyobb az átlagosnál. A hozam ezt szignalizálja, nincs minden rendben a tápanyagellátással. Arra gyanakszunk, a foszfor trágyázással van baj. Sokan úgy vélik, hogy a foszfortrágya használt mennyisége elegendő, ám arról már nem beszélnek, helyes-e az aplikálás szuperfoszfát formájában. Köztudott, hogy járásunk talajának kétharmada — ahol búzát vagy más gabonát termesztünk — savanyú kémhatású. S a szuperíoszíát a savanyúságot fokozza! Tény, hogy ez Is negatív hatással van a kisebb hektolitersúlyra, és jobb termésátlag elérésére. De akadnak más gátló körülmények is, melyeket eddig figyelmen kívül hagytunk. Járásunkba nagyon nehezen jutottak el a nagy hozamot biztosító vetőmagvak. Még most is elenyésző területen termeljük a valóban bőtermő gabonaféléket. Ezzel szemben Nyugat-Szlovákiában már nagyüzemileg szaporítják. A beígért vetőmagmennyiséget sem kaptuk meg. így nem csoda, hogy kisebb termésátlagot érünk el. Egyes gazdaságaink Nyugat-Szlovákiából „feketén“ szerezték be a Kaukaz és a Jubilejná szovjet búzafajták vetőmagját. Erre nem mondhatok csak annyit, hogy sajnos! Semčák Ján mérnök: Azok közé tartozunk, akik nem hivatalos úton jutottak bőtermő búzavetőmaghoz. Hiába, ami másutt magától értetődő, úgy látszik nálunk nem az. Pedig mi Is ennek a társadalomnak termelünk. Šoltés Juraj mérnök: Az előbbi kongresszus évében járási átlagban hektáronként 5886, tavaly pedig 7080 korona nyerstermelési értéket produkáltunk. Az árutermelés régebben 4387, tavaly pedig 5115 korona volt hektáronként. Örvendetes, hogy az emberek szakmai színvonala és politikai hozzáállása jobb, mint régebben. Tulajdonképpen ezen múlik a termelés további fokozása. Például tavaly járásunkba csak 9 főiskolás fiatal mezőgazdász jelentkezett, ebben az évben pedig 24-gyel állapodtunk meg a belépés feltételeiben. A kongresszusi vitaanyag tárgyalása során többek közt az is szóba került, hogy társadalmunkban akadnak olyan egyének, akik nem rendelkeznek termőfölddel, s közülük többen mégis korlátlan mennyiségű gazdasági állatot tarthatnak. Honnan veszik a takarmányt? Ezzel szemben a szövetkezeti tagok csak korlátozott állatmennyiséget tarthatnak, pedig van háztáji földjük és természetbeni járandóságuk! A vitázók helytelenítik például azt is, hogy míg a szövetkezet tagjait munkanorma sterilít tize» tik, a vezetők pedig havi fizetést kapnak. Tanácsolják, hogy a vezetőket is gazdasági eredmények szerint javadalmazzák. Cupík Ladislav mérnök: Sokat várunk a szervezés alatt állő tudományos bázisoktól. Feltételezhető, hogy a jövőben segítenek bennünket a tudományos-műszaki ismeretek bevezetésében, s a termelés gyorsütemű fejlesztésében, valamint az elmélyültebb szervezésben. £ Milyen célt követnek a termeiéi szakosítása és összpontosítása tarén? šoltés Juraj mérnök: Járásunkat 11 kooperációs mezőgazdasági körzetre osztottuk. Egy-egy körzet földterülete 4000—9000 hektárig terjed. A kooperációs körzetek élén az igazgató tanácsok és azok szakbizottságai állnak, melyek hatékony befolyással vannak a kooperációba tömörült gazdaságok termelésére. Kidolgoztuk az állattenyésztés szakosításának fejlesztési tervét, s a körzetekből most nyújtják be hozzánk saját javaslataikat. A tervek egyeztetése után kidolgozzuk a járás távlati feladatait összefogó végleges koncepciót. Tavaly például a Streda n/Bodrogom-i (Bodrogszerdahely) Állami Gazdaságban 500 férőhelyes tömbösített istállőrendszer építésébe fogtunk s további hasonló Istállókat akarunk másutt is. A tojás és a baromfihús termelését egész járási kooperációban oldjuk meg. A sertéshús termelésére három tízezres nagyhizlaldát építünk. Ebből kettő kivitelezése máris folyamatban van. A termőföld táperejének visszapótlása és a növényvédelmi, valamint a gyomirtást munkák végzésére öt kémiai aplikáciös központot építünk. Az elsőt a Veľké Kapušany-i (Nagykapos) Efsz-ben, mely 17 mezőgazdasági üzemmel együttműködik. Cupík Ladislav mérnök: A szövetkezetek kooperációs partnereiket maguk választották, az egyes körzetekre jellemző gazdasági és természeti adottságok figyelembe vételével. Olyan eset is előfordult, hogy az állami gazdaság földjeit átadtuk a kooperációs körzet szövetkezeteinek, így kívánták a feltételek. A kooperáció véleményünk szerint tulajdonképpen olyan küldetést tölt be, ahol az emberek megtanulnak valóban nagyüzemi módon gazdálkodni. Összeszoknak, nagyobb felelősséggel végzik feladataikat, s figyelemmel kísérik partnereik tevékenységét is. Mi más ez, mint elmélyült, fokozott társadalmi ellenőrzés. Persze még sok mindent meg kell oldanunk. Ide tartozik a régi istállók korszerűsítése, hogy kevesebb emberi munkával, jobb körülmények mellett emelhessük a munkatermelékenységet. Még nem állunk olyan jól, hogy máról holnapra ledönthetnénk a régi istállókat, hogy újakat építsünk. Nagyon lényeges, hogy a szövetkezeti vezetők nagy többsége tisztában van azzal, ami most itt történik, az egész társadalom javát szolgálja. Ezért ki-ki a tőle telhető legjobb tudással támogatja törekvéseinket. Példaként említhetném, hogy Trebišov közelében az egyik kooperációs körzet mezőgazdasági üzemei bejelentették, hogy ebben az évben egyesülnek. Erőnktől telhetőén támogatjuk a törekvést, s a körzetből mintegy 4000 hektáron példás egyesített gazdaságot építünk. Olyan gazdaságot, mely a jövőben példamutatásával a többi körzeteket Is magával ragadhatja. Az elmondottak bizonyítják, hogy a trebišovi járás mezőgazdaságában lényeges minőségi változás van kialakulóban. Bizonyos, hogy néhány vonatkozásban lemaradtak a nyugatszlovákiai járások mögött, de ha több segítséget kaptak volna, akkor ma minden másképpen lenne. Azt hiszem a Kelet-szlovákiai Síkság talajrendezési munkálatain túl ebben a körzetben a mezőgazdasági termelés föllendítése érdekében egyebet is tenni kellene. Figyelembe kellene vennünk például az ottani sajátos viszonyokat, ami pedig a gabonafélék termesztésében való helyzetüket illeti, valóban igazuk "van. Nem vitás, ók is a mi szocialista társadalmunknak termelnek. A beszélgetést levezette: IIOKSZA ISTVÁN