Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-02-19 / 7. szám
1972. február 19. .SZABAD FÖLDMŰVES .15 b,_________ 1 ÖRVÉNYEK 1 ^RENDELITEK A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Közlönyéből A dolgozók jutalmazásának rendezése betanításuk idején A Szövetségi Munkaügyi és Szociálisügyi Minisztérium az érdekelt központi szervekkel megegyezve a múlt évben a következő rendelkezést hozta я dolgozók jutalmazásának rendezésével kapcsolatban betanításuk idejére. Ez a rendelkezés vonatkozik az állami és gazdasági szervezetekre, valamint a külkereskedelmi szervezetekre, az állami közigazgatás szerveire és a nemzeti bizottságokra, a kisipari-, fogyasztási- és lakásépítő szövetkezetekre, valamint felettes szerveikre, a társadalmi és tömegszervezetek üzemeire, valamint gazdasági berendezéseire, a mezőgazdasági szövetkezeti szervezetek dolgozóira és az ezekkel munkajogi viszonyban levő dolgozókra. Az említett szervezetekben e rendelkezés szerint a betanítás és a munkás-foglalkozásra való átképzés idején a következőkre vonatkozik a jutalmazás rendezése: 9 az illető szervezettel munkaví-. szonyra lépő munkások betanítása esetében; 9 a dolgozóknak más foglalkozásra való átképzésekor; 9 ugyanazon foglalkozási ág keretében más munkára való betanításkor; 9 a dolgozónak további munkára való betanításakor; 9 a betanítást és átképzést végző munkásokra, dolgozókra, amennyiben a betanítást és átképzést a megszabott heti munkaidő keretében végzik. Ez a rendelkezés nem vonatkozik: 9 a tanoncokra; 9 az olyan fiatalkorúakra, akik iskolaköteles koruk betöltése után az általános iskolát elvégezve lépnek munkaviszonyba; 9 az olyan munkásokra, akik képesítésük fokozása érdekében a munkaidő után tanulnak, látogatnak iskolát, tanfolyamot; 9 az olyan dolgozókra, akiknek munkakötelességük a hozzájuk beosztott munkások képzése és ezek képesítésének fokozása; 9 a csökkent munkaképességű dolgozókra, akik a foglalkozásukra történő előkészítés, átképzés idején a szociális gondoskodásról szóló előírások szerint anyagilag biztosítottak. A betanitäs feltételei A betanítás feltételeit, idejét, a dolgozók kiválasztását, a betanítás formáját és tartalmát a szervezet vezetője vagy az általa megbízott dolgozó végzi az üzem jellege, a dolgozó foglalkozása, esetleg életkora szerint a minta-tanrend és az illető munkaág kvalifikációs osztályaival összhangban, ügyelve arra, hogy betartsák a munkabiztonság és az egészségvédelem előírásait, valamint a technológiai és egyéb rendelkezéseket. Szükség szerint a betanítás, átképzés feltételeit a felettes szerv is megszabhatja. A betanítás időszakát rendszerint a következő szakaszokra osztják: 9 bevezetési időszakra, amelyben a dolgozót megismertetik az üzemmel, a környezettel, az alapfontosságű felszereléssel, szerszámokkal, gépekkel, anyagokkal, a munka megszervezésével, technológiájával, a munka üzembiztonsági és egyéb alapfontosságú előírásaival; 9 a szakmai előkészítés időszakára, melyben a dolgozót elméletileg és gyakorlatilag ismertetik meg az öszszes munkaművelettel, a megkövetelt minősítés tartalmával, illetve a munkatevékenységéből eredő követelményekkel; 9 az üzemi előkészítés időszakára, amelyben a dolgozó megtanulja új foglalkozásának, illetve munkatevékenységének végzését, a teljesítménynormák teljesítését, az előírt minőség betartását, az anyag- és energiafogyasztás szabványait és határértékeit, valamint az egyéb előírásokat. A BETANÍTÁS BEFEJEZŐDIK: 9 az üzemi előkészítés időszakának végén, esetleg záróbeszélgetés formájában; 9 a minősítési vizsga letételével, amit a kvalifikációs osztályok elismeréséhez szükséges utasítások ^ szabnak meg, illetve 9 egyéb vizsga letételével, amit az illető munkaág követel meg, vagy amit a szervezet vezetője, esetleg felettes szerve ír elő. A BETANÍTOTTAK JUTALMAZÁSA A betanítás időszakában a) a betanított dolgozó, aki első ízben lép munkaviszonyba az illető szervzetnél annak az osztálynak órabérét kapja, amelyre betanítják; ugyanígy járnak el az olyan dolgozók esetében is, akik a szervezetben már korábban munkaviszonyban voltak és akiknek eredeti minősítési osztályát nem adhatják meg, mivel ezt nem ismerték el; b) a többi betanított dolgozónak azon osztály órabérét, amelyre betanítják, de legalább az eddigi kvalifikációs osztályuk bérének magasságában, amit eddigi havi alapfizetésükből számítanak ki. A szakmai előkészítés időszakában a betanított dolgozó a) ha órabérben dolgozik, az általa végzett munka órabérének magasságában vagy abban a minősítési osztályban, amelyre betanítják; az olyan dolgozónál, akinél a betanítás sikeresen folyik, a szervezet vezetője teljesítmény-jutalmat ítélhet meg; b) egyéni szakmánybért, a ténylegesen elért kereset alapján; amenynyiben a dolgozó a teljesítménynormát száz százalékra nem teljesíti, úgy az elért szakmánybér és az illető bérkategória közötti különbség 90 százalékáig terjedő pótdíjat adhatnak, a szervezet felettes szerve e pótdíj magasságát a teljesített normák alapján megszabhatja. A betanítás különösen kedvező lefolyásakor a szervezet vezetője a dolgozónak szakmánybéréhez külön jutalmat adhat, kollektív szakmánybér esetén a közösség keresetének arányos részét; a kollektív kereset felosztásának módozatai az érvényes bérszabályok szerint a szervezet felettes szerve határozza meg. Az átképzést, betanítást végző dolgozót, akit a betanított dolgozó oktatására jelölnek ki, saját teljesítménye által elért bérén kívül külön pótdíj illeti meg a betanításért. E pótdíj öszszegét és magasságát a felettes szerv szabja meg, tekintetbe véve a betanítás igényességét, a betanító keresetcsökkenését, a betanítottak számát, — éspedig a betanító kvalifikációs osztályának megfelelő bér 25 százalékáig. Ez a rendelkezés 1971. augusztus 1-én lépett hatályba. ÁLRSZUMK Fkírdhükre Jár-e kártalanítás? GYURICS IRMA, Ipeľské Predmnstie (Ipoly Ilid vég): Olvasónk levelében írja, hogy régebben Strekov községben egy falubeli lakostól telket vettek, amelyen egy romos ház állott. Amikor a csehországi kényszertartózkodás után hazajöttek, rendbehozták a házat és hosszú ideig békésen és háborítatlanul laktak. Olvasónk. férje betegeskedás miatt egy ideig férjével együtt leányuknál tartózkodtak. Idézést kaptak a strekoví hnbtől. Itt közölték velük, hogy házukba nem mehetnek már be, le fogják rombolni, mivel a vasútépítéshez a telekre is szükség van. Olvasónk férjével — aki azóta már meghalt — visszatért leányához. Később tudomást szerzett, hogy я hnb egy falubelivel a házat lebontatta és az vitt el minden használhatót (valószínűleg a bontás fejében). Olvasónk eljárt a hnb-nél, ahol úgy tájékoztatták,' hogy a kérdéses telek és ház az állam, illetve a hnb tulajdona volt és így olvasónknak nem jár semmiféle kártalanítás. Olvasónk bizonyítani tudja, hogy a telekért egy községbelinek B000 koronát fizettek és az illetőnek a hnb-től is volt igazoló írása, hogy a telek jogos tulajdonosa, így a lelek tulajdonjogát a régebbi előírásuk szerinti „elbírálás“ útján tulajdonukba szerezték meg. A telek tulajdonjogát ügyvéd, vagy az ilyen ügyben jártas személy segítségével a telekkönyvben, a hnb-én, Jnb-én, és a geodézián kell pontosan megállapítani. Ha az állam tulajdonaként szerepel, meg kell állapítani, mióta és milyen jogcímen. Lehet, hogy tévedésről van szó. Ha a telke az állam tulajdona lenne, ezért kártalanításra nem lenne igényük, de valószínű, hogy a békés birtoklásukra való tekintettel igénye lenne (önnek és gyermekeinek) a felülépítményért az 1969/^7 sz. hirdetmény szerinti kártalanításra és a, telken végzett egyéb beruházások megtérítésére. Ha a telek az Önök tulajdona, magáért a telekért is igényük van kártalanításra. Ha a hnb-vel nem tudnának ebben a kérdésben megegyezni, forduljanak az ügy kivizsgálása végett a jnb építésügyi osztályához. Dr. J. F. A gépkocsik növekvő számával egyenes arányban nő'a balesetek száma is. A gyorshajtás, figyelmetlenség és nem utolsósorban az alkohol pedig napról napra szedi áldozatait. A lassan járj, tovább érsz közmondás, különösen most, a téli hónapokban érvényes. Sok gépkocsivezető azonban nem veszi figyelembe a havas, csúszós utat és gyakran összetéveszti az országutat a versenypályával. Ez a kép is figyelmeztet, hogy sokkal óvatosabban kell vezetni. Miről írnak a szlovák mezőgazdasági szaklapok ? + EKONOMIKA POĽNOHOSPODÁRSTVA A lap 2. számának vezércikkében Šimunič elvtárs nyitja meg a szövetkezetek VIII. kongresszusa előtti vitát. E cikkében értékeli a szövetkezetek VII. és VIII. kongresszusa közötti időszakot is. A húsfeldolgozó iparban foganatosított racionalizálási intézkedésekről ír Remeselník mérnök, a húsipar főigazgatója. A mezőgazdasági termelés összpontosításának folyamatát kísérő társadalmi szempontokról tájékoztatja az olvasóközönséget Sagara és Blaas mérnökök, a Mezőgazdasági Ökonomika Kutatóintézetének dolgozói. A szocialista mezőgazdaság fejlődésével szorosan összefügg a jól képzett káderek szükséglete is, nemcsak az őstermelésben, hanem az irányító és üzemen felüli szervezetekben is. E szakképzett káderek kihasználásáról és értékesítéséről szól docent Pálka és Bakša mérnök, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola tanárainak cikke. Az öntözés jelentősen befolyásolja a mezőgazdaság igényes feladatainak teljesítését. Ezzel a kérdéssel foglalkozik elsősorban az öntözés rajonizálását szem előtt tartva Santa mérnök, az Öntözőgazdasági Kutatóintézet dolgozója. A lapban megjelent további cikkek foglalkoznak az 1972-es év hitelpolitikájának elveivel, az állattenyésztésben foglalkoztatottak munka- és életkörülményeivel, és egyéb érdekes kérdésekkel. A külföld mezőgazdaságával foglalkozó cikkek között érdeklődésre tarthat számot a magyarországi termelőszövetkezetek társadalmi és szervezési együttműködéséről szőlő cikk. Természetesen ebben a számban is megtalálhatók a lap szokott rovatai. + CHOV HOSPODÁRSKYCH ZVIERAT A szaklap februári számának vezércikkében a kooperációs társulások munkájával foglalkozik, mivel a társulások jelentős szerepet játszanak a termelésben és elősegíthetik az állattenyésztés megszervezését és tervszerű fejlesztését. Komoly feladat ez, hiszen a CSKP XIV. kongresszusának határozatai is fontos helyen említik a mezőgazdasági termelés ipari módszereinek további fejlesztését és belterjességének elérését szorgalmazó követelményt. Az intenzifikálásra törekvés keretében a folyamat gyenge pontját képezi a borjúnevelés. Ebben siet a tenyésztők segítségére a nitrai BIOVETA „Relavit“ nevű új tejkeverékével, amely kiválóan alkalmazható a borjúnevelésben. A lap e számában tág teret szentel a nagy befogadóképességű borjúistállók problémáiról tartott konferencia anyagai- 4 nak. Továbbá tájékoztatja olvasóit az 1972-es évre előirányzott takarmányokkal és takarmánytápokkal való gazdálkodás módozatairól. + MECHANIZÁCIA POĽNOHOSPODÁRSTVA A lap vezércikkét a zvoleni Agrotechnika igazgatója írta, amelyben értékeli a mezőgazdasági gépszállítmányok múlt évi eredményét és tájékoztatja az olvasót arról, milyen mezőgazdasági gépek lesznek kaphatók ebben az évben. Egy további cikk a traktorok teljesítményének feltüntetéséről indít vitát. Ebben a számban található még a meliorációs építkezéseken használható szovjet gépekről szóló cikksorozat harmadik része. Egy további anyag a mezőgazdaság nagy befogadóképességű építményeivel szerzett tapasztalatokról elsősorban sertésnagyhizlaldák épületeiről szól, amelyeknél az építkezési költségek egy üzemnél meghaladták a 100 millió koronát. A munkabiztonság tárgyköréből merít anyagot egy cikk, amely a villanyáramnak az élő szervezetre gyakorolt hatásával foglalkozik. A külföldi tapasztalatokról szóló rovatban érdeklődésre tarthat számot az NDK mezőgazdasági gépjavításáról szóló cikk. A lapban továbbá megtalálhatók a szokásos rovatok, amelyek a legújabb szabadalmakat, és a mezőgazdasági gépújdonságokat mutatják be. + PÔDA A ÚRODA A CSKP XIV. kongresszusának határozata az ötödik ötéves tervben földműveseink egyik legfontosabb feladataként Jelöli meg a gabonatermesztés jelentős fokozását. E feladat megoldásában a kukoricatermesztés is kellő mértékben veszi kt részét. Arról, hogy mennyiben járul hozzá a siker eléréséhez a Trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézet, arról az Intézet igazgátója számol be cikkében. Fontos nyersanyagot Jelent sörgyártóiparunk számára és kivitelre is a sörárpa. Azzal a kérdéssel, hogy mi befolyásolja az árpa terméshozamát, minőségét, foglalkozik a lapban megjelent cikk is. A számos értékes anyag között különösen a növénytermesztés dolgozóit érdekli a kártevők ezévi prognózisa. A cikkhez fűzött térképeken feltüntetik a kártevők elterjedésének helyeit és a cikk rövid utasításokat Is tartalmaz e kártevők leküzdésére. + ZÁHRADNÍK Második számának vezércikkében a díszkertészet jelenlegi problémáival foglalkozik és rámutat arra, hogyan lehet a legcélszerűbb megoldást megtalálni. Pillanatnyilag a lakosság dísznövény igényeit Szlovákiában csupán 50 százalékra tudjuk kielégíteni. Ha a virágok eladásából nyert bevétel fejlődését figyeljük, úgy megállapíthatjuk, hogy ez rohamosan növekedett, és 1970-ben több mint 100 millió koronát tett ki. Annak érdekében, hogy az egyre növekvő keresletet kielégíthessük, Szlovákiában 1980-ig 30—4 hektáron kell új üvegházakat létesíteni. A lap gyümölcsészeti részében rövid jellemzését adja távlatilag engedélyezett Williams-vörös körtefajtáról. Igen érdekes a Celoveci fekete ropogós cseresznyéről szóló anyag is, mivel ez a cseresznýefajta a konzervipar szempontjából igen értékes, de a gyümölcsészek róla az utóbbi időben valahogy megfeledkeztek. A zöldségtermesztési részben felhívjuk a figyelmet a paradicsom közvetlen kiültetésével nyert tapasztalatokról szóló cikkre. A lap további anyaga foglalkozik a zöldségkertészetben felhasználható legújabb gépekkel. A lap érdekes cikkeket közöl au zeller és a karalábé agrotechnikájáról, továbbá a zöldségtermesztésben kialakult szállítói-vásárlói kapcsolatokról. A lapban a virágkertészek is értékes anyagokat találhatnak. (ja)
