Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-31 / 30. szám
11 ЩМ KÜZDELEM A NEWCASTLEBETEGSÉG ELLEN A Tel Aviv-i egyetem két tudósa a Newcastle-betegség ellen sikerrel alkalmazta az ibolyántúli tényt. A napos kortól 6 naposig a besugárzott állatok mentesek maradtak a megbetegedéstől, a közvetlen elhullásl arány esetenként 81—96 % közötti volt. A kezelt állatok ellenállóak a betegséggel szemben akkor is, ha fertőzött egyedekkel kerülnek érintkezésbe. Gyorsabban is fejlődnek, takarmányértékesülésük 5—7 %-kal jobb. (Farmer and Stockbreeder) Az állati szervezetnek a szoros értelemben vett tápanyagokon (fehérje, cukrok, zsírok és ásványi anyagok) kívül még bizonyos hatóanyagokra, köztük elsősorban vitaminokra van szüksége. A vitaminokat nagyrészt a növények termelik és az állatok ezeket táplálékukban készen kapják. Csupán egyes vitaminféleségek képződnek magában az állati szervezetben. Ha egyes vitaminok hoszszabb ideig hiányoznak a szárnyas táplálékából, akkor ún. vitaminhiány betegségek [avitaminozisok) lépnek fel. Ha az A-v itamin hiányzik a takarmányban, akkor a baromfi rendszerint soványodik, a szem kötőhártyája és a szemhéjak megduzzadnak, öszszetapadnak és gyakran genynyes szemfolyás képződik. Hasonló elváltozások vannak a légzőutakban is. Az A-vitaminhiány megelőzésére friss füvet, lucernát, gásuk nehézkes. A betegség megelőzésére a táplálékba élesztőt keverünk, továbbá savanyú tejet, zöldtakarmányt, árpát, vagy zabot etetünk. A Ü2-v itaminból a szárnyas megszokott takarmányában elég van és a B12-V i t am 1 n a mélyen almozott baromfiistállókban bőven fordul elő, úgy hogy hiányuk eléggé ritka jelenség. A C-v itamin magában a baromfi szervezetében is képződik, ezért hiánybetegsége nem igen fordul elő. A D-v itamin szabályozza a szervezet mész- és foszforanyagcseréjét és elősegíti felszívódásukat a bélből. Ha a táplálékban elégséges a mész és foszfor, s ezek egymáshoz viszonyított aránya is megfelelő, akkor a D-vitaminszükséglet igen csekély. Ha azonban az említett sókkal való ellátottság, illetve egymáshoz viszonyított arányuk a táplálékban nem elégséges, nagyobb bőr alatti kötőszövetükben kocsonyás duzzanatok keletkeznek. E-vitaminban gazdagok a következő takarmányféleségek: zöldtakarmány, zab, árpa, szójabab, búzacsíra, tej, halliszt. Normális etetéskor tehát nem igen fordul elő, hogy a szárnyas ne kapjon belőle eleget. Ha mégis megtörténik, hogy hiánya folytán a baromfi megbetegedik, akkor megfelelő készítményeket kell alkalmaznunk (lásd az 1. pontban foglalt felsorolást). A K-v itaminnak a vér megalvadásához van vonatkozása. Hiánya esetén az izomzatban és a belek nyálkahártyáin vérzés keletkezik! Sok К-vitamin van a zöldtakarmányban, a sertésmájban, paradicsomban és kisebb menynyiségben található a gabonamagvakban is. Közleményünkben csak a legfontosabb vitaminokkal és azok i A vitaminok jelentősége a baromfi szervezetére A HÄZINYÚL AUGUSZTUSBAN Helyes beosztás mellett az első szaporulatból a tenyésztésre alkalmatlan házinyulakat átadtuk vágásra, s a második szaporulat növekedik ketreceinkben. A hónap legelső napjaiban fedeztessünk, hogy szeptember elején még egy harmadik szaporulatot kapjunk. Aki télen fedett helyen szaporíthatott, az már előbbre van. A zöld etetésnél többször kell takarítani és gondosan figyeljük az állatok ürülékét, nem lágy-e, nincs-e hasmenés. Ilyen esetben azonnal vonjuk meg napokra a zöldet és csak lassan térjünk vissza rá. Etessünk hullott gyümölcsöket ,de a kukacosat és rothadőt gondosan válogassuk ki. Ebben a hónapban már állandóan gondoljunk a téli takarmányok biztosítására, mert csak olcsó és kielégítő takarmányozás biztosíthatja a vágónyúl nevelő hasznát. A szeptember eleji harmadik szaporulat felneveléséhez az első hat hétben a szoptató anyákat, majd az egész elválasztott szaporulatot különös gonddal takarmányozzuk, mert a nyári zöldeknek már csökkent a táp- és vitaminértéke, ezért az állatok bővebb és fehérjében gazdagabb takarmányt igényelnek, hbgy az átadási súlyt elérjék. Adjunk nyulainknak a szoptatás és a gyorsabb növekedés érdekében vitaminokat tartalmazó takarmánykiegészítőt. Kelemen Aurél salátát, sárgarépát, télen szénaperjét etetünk. A baromfitenyésztő üzemekben az A-vitaminózis aránylag gyakori, de az általa okozott tüneteket nem egyszer más betegségeknek tulajdonítják. Az A-vitaminhiány betegséget csukamájolaj adagolásával lehet gyógyítani, amely vízben is adható. Az ún. B-vitamincsoport több egymástól különböző vitaminból áll. A csoport egyes tagjai közül a Bx-v i t a m i n h i á n у aránylag ritkán fordul elő, mert a baromfi táplálékának jelentős részét gabonamagvak alkotják és ezek aránylag bőven tartalmaznak Bi-vitamint. Ha mégis keveset kapnak belőle a szárnyas állatok, akkor tollazatuk, tarajuk kékes és testsúlyuk csökken. Eleinte feltűnik az izmok gyengesége és az egyensúly zavara, később a nyak, a lábak, a szárnyak és a törzs izmai megbénulnak és a szárnyas tehetetlenül az oldalán fekszik. A betegség megelőzésére adjunk hántolatlan gabonamagvakat, zöld takarmányt és élesztőt. Ha a betegség nagyon előrehaladt, akkor az állatorvos gyógyszerkészítményeket ír elő. A B2-V itamin az anyagcserét, a tojáshozamot és a növekedő szárnyas életképességét befolyásolja kedvezően, hiánya pedig az említett életjelenségek zavarait idézi elő. Az ilyen hiányban szenvedő baromfi ujjai be vannak görbülve, növekedésük lassú, mozmennyiségű D-vitaminra van szükség, amely az anyagcserét úgy szabályozza, hogy a szervezetben nem lépnek fel zavarok. A D-vitamin hiánya a növekedő baromfiban angolkórt, a felnőttekben csontlágyulást okoz. E betegségek fennforgásakor a végtagok gyengék, a hátgerinc és a mellkas csontjai elgörbülnek, a csőr puha. A tyúkok gyengehéjú, vagy héjnélküli tojásokat raknak, a tojáshozam mennyiségileg is rosszabbodik. Télen és tavasz elején a tyúkok gyakran szenvednek D- vitaminhiányban. A baromfinak főleg az ún. Ds-vitaminra van szüksége. Hogy a szervezetben D-vitamint képződjön, ahhoz napfényre van szükség. Minthogy a mai nagyüzemi baromfitenyésztés mellett a szárnyas egész életét az istállóban tölti, gondoskodnunk kell arról, hogy a táplálékban elég vitamin legyen, amely főleg a zöld takarmányban található. Megelőzés és gyógyítás céljából vitamintartalmú készítmények adagolhatók (a cikk végén lévő 1. pont szerint). Az E-v itaminnak a szaporodásban van jelentősége. Hiánya a tojáshozamot csökkenti, azon kívül az izomzat és a zsír minőségét is kedvezőtlenül befolyásolja. Elégtelensége esetén a szárnyas gyenge, bágyadt, fejét kifordítva tartja, görcsei vannak és el is hullhat. A kacsák E-vitaminhiány esetén sántítanak és a hiánya folytán keletkező zavarokkal foglalkoztunk. A többi vitamin jelentősége a baromfitenyésztésben kisebb jelentőségű. Meg kell említenünk, hogy a gyárilag készített és a kereskedelmi forgalomban levő baromfitápok elegendő menynyiségben tartalmaznak vitaminokat is. Ha vitaminhiány betegség lép fel valamely baromfitenyésztő üzemben, vagy háztáji gazdaságban, akkor leghelyesebb kikérni az állatorvos tanácsát, aki a betegség gyógyítása céljából előírja a megfelelő készítményeket. Vannak oly készítmények is, amelyeket a betegség megelőzése végett is adhatunk a baromfinak. Ilyenek: О 1. a Perositan, amely A- vitamint, D3-vitamint, különböző В-vitaminokat és E-vitamint is tartalmaz az egyéb hatóanyagokon kívül. A készítményt a mezőgazdasági vásárló és ellátó vállalat üzemeiben lehet megvenni és a hozzá mellékelt utasítás szerint adagolni. Vásárolható 1,5 és 10 kg-os csomagolásban. # 2. a Konvit különböző vitaminokat (A, B, D, E) tartalmazó takarmánykiegészítő. Kapható állatgyőgyszereket árusító gyógyszertárakban 1 és 5 kg-os csomagolásban (1 kg ára 7,50 Kčs). A csomaghoz mellékelt utasítás szerint kell adagolni. DR. FLÓRIAN ENDRE ÓVJUK a természet kincsét! Hogy nagyvadunk tényleges otthonának tekinthesse tartózkodási helyét,'* ahhoz föltétlenül nyugalomra van szüksége. A favágó fejsze és a kézifűrész hangját vadunk ismeri már, mert az ember életszükségből ősidők óta döntötte, a fát, hogy legyen miből a cölöpépítményt összeácsolnia az árvíz, valamint a különféle ragadozók ellen. Fára mint nyersanyagra azért is szüksége volt, hogy szerszámot készíthessen belőle. A faszén használata is előtérbe került, amikor az ember ismeretséget kötött az érccel. Az egy helyen szorgoskodó favágót jól ismerte a vad és nem is tartotta veszélyesnek. Amikor már túlságos méretet öltött a technika fejlődése és az iparosítás, a fatermelés elérte a fejlődés magasabb színvonalát, komoly változás állott be a vad életében. A mechanizált termelő eszközök: a motoros fűrész és a fuvarozó lánctalpas traktor fülsiketítő puffogása kíméletlen háborút üzent vadunk nyugalmának. A szüntelen lárma, zajongás, motorberregés, az elégett hajtóanyagok fojtogató bűze megfosztotta a vadat biztonságérzetétől, és arra kényszerítette, hogy végképp elhagyja addigi tartózkodási helyét. A gépesítés következményeire erdeink legnagyobb vadja: a merve, a szarvas és a vaddisznó reagált a legérzékenyebben. E vad a természet legóvatosabb teremtményei közé tartozik, tíe sajnos, szembe kellett kerülnie a mai ipari és társadalmi fejlődés káros jelenségeivel. A vizek vegyszeres szennyezése a halon kívül veszélyezteti az emlősöket is. A folyton zaklatott vad, vegyük például a Kis Kárpátok vadját, a Duna menti ártéri ligetekben keres mendéket. Nyáron és ősszel kukoricásban és gabonában talál fekvőhelyet és legelőt. Erdeink vadállományának csökkenésében súlyos tényező a túlságosan gyakorolt turisztika. A kirándulások résztvevői rendszerint nincsenek tekintettel a növény és állatvilágra. Nagy hiba, hogy a fejlődés ma csakis az embert favorizálja a természet többi lényének rovására. Van sok olyan felnőtt kiránduló, aki sportszerűen űzi a természet érdekeinek fumigálását. Pisztolyt, szélpuskát, különféle riasztó készséget cipel a batyujában, hogy esztelen lövöldözéssel mulattassa rosszul nevelt csemetéit. Az ilyen lárma és zajongás kizavarja rejtekhelyéről még az egeret is! Szabad időben ma csaknem elmaradhatatlan látvány korunk szüleménye: a hegyekbe vonuló tramp. Batyuval a hátán, nyakra akasztott gitárral többnyire párosán vonul az erdőbe, hogy ott a saját módja szerint üdülhessen. Nehezen megközelíthető helyen üt tábort, nehogy *más kiránduló megzavarja. Muzsikálása, énekelgetése, óbégatása messzire száműzi a nyugalomra vágyó vadat. Tűz és egész máglyarakás, fellegeket nyaldosó láng és a „biológiai szükségvégzés“ diszkvalifikálja az erdőrészt, amelynek a tramp az állandó látogatója. Táborhelyét személyes kényelmének, igényének megfelelően rendezi be. Sátorát rögzített fatalapzatra állítja; tűzhellyel és indián módra: „totemmel“ látja el táborhelyét. A néhánynapos üdülése után visszamaA nemes vadállomány sajnos sokat szenved a hiányos vadvédelem miatt. Kevés a szakember! Az állami erdészeti személyzet túl van terhelve szakmunkával. Az egyre fokozódó fatermelés, amely ma különösen a vegyi iparnak szállít nyersanyagot, valamint a sok százezer köbméterre rúgó döntött fa, súlyos feladat elé állítja az erdő dolgozóit. Vadvédelemre nincsen idejük. A kóbor kutyák és macskák, a ragadozók és főleg az orvvadászok elleni harc sok időt igényel és ez a vadőrök feladata marad. Az erdészeti személyzet munkaidőn felüli foglalkozása a körülményekhez képest, az igen fontos tűzőrség is. Ez akkor a legszükségesebb, amikor az üdülő kirándulókat kell Már az ősi tajgában sem mindenütt zavartalan a vad élete. (APN) radt hulladék mind gazdasági, mind egészségügyi szempontból szinte értéktelenné teszi a látogatott erdőrészt. A hegyek vaddús részeiben gombamódra szaporodó menházak, hotelek és motelek nagy mérvben hozzájárulnak az eddigi 'híres vadászterületek vadállományának csökkenéséhez, ha az ott üdülő vendégsereg nem diszciplínáit. A nemes vad nem állhatja a folytonos lármát és zaklatást,’ ezért elhagyja eddigi tartózkodási helyét. Még az oly komoly intézmény tagjai, mint amilyen a „Sväzarm“, sem gondolnak eléggé a csendre és a vad föltétlen nyugalmára, mert e hegyek turistaútjain motorkerékpár versenyeket rendeznek. A motorok berregése teljesen elűzi a vadat. A málna, áfonya-szedés bizonyos mértékben szintén növeli a vad nyugtalanságát, ha a gyümölcsgyűjtők fegyelmezetlenek. szemmel tartania, mert szárazság idején egy könnyelműen eldobott, hamu alatt izzó cigarettavég tűzvészt és mérhetetlent erdőkárt okozhat. A nemes vad és a hegyek becses növényzetének védelmét ma a rezerváció és a nemzeti park intézménye vállalta magára. Szorgalmas, lelkiismeretes és szakképzett dolgozói a körülményekhez képest kielégítő arányban fenntartják azt, ami a kevésbé védett területen elpusztul. Vadvédelem tekintetében egyes vadásztársaságok is kiváló szolgálatot teljesíthetnek. Óvják a vadat az összes lehető veszedelem ellen. Nagyon kívánatos, hogy az államvédelem is több figyelmet fordítson e fölötte kényes kérdésnek! Többet mint eddig, mert a vad a természet kincse, a lakosság gyönyörködésének és jólétének bővizű forrása. SELMEC ADOLF I ÜJ ELNÖK A Szlovákiai Va .ászok I Szövetségének Központi Bizottsága egyhangúlag Jozef Hője elvtársat választotta az SZVSZ új elnökévé a leköszönt Dr. S. Térén elvtárs helyébe. —К. K.— FÄCÄN- ÉS FOGOLYKELTETÉS Megérkeztek a Franciaországból rendelt, speciális fácán- és fogolykeltető gé рек, amelyeket a zólyomi (Zvolen) járási vadászszervezet a Hontianské Moravcén berendezett fácántelepen helyezett üzembe. Mintegy 2000 fácáncsibe és 500 szirti fogolycsibe várható az idei keltetésből. —K. K.— MIRE VADÁSZHATUNK AUGUSZTUSBAN? Augusztus első napjai szinte elválaszthatatlanok az őzbakvedászattól. Az őzek üzekedése eléri tetőpontját s lassan vége felé közeledik. Ez az az időpont, amikor golyóra érett, öreg, jóagancsú bakjainkat is ki' lőhetjük, betartva a vadgazdálkodás állományjavító követelményeit. Az érvényes 4/1967, Zb. számú rendelet értelmében e hónap vadászlistája újabb vadfajokkal gazdagodik. Egész hónapban lőhető már a vaddisznó, nemre és korra való tekintet nélkül Augusztus elsejével kezdődik a szarvas vadászata is, szintén nemre és korra való tekintet nélkül. Persze, az okszerű vadgazdálkodás megköveteli, hogy bőgés előtt csak olyan egyedeket lőjünk ki, amelyek alkalmatlanok a továbbtenyésztésre. Ugyancsak elesejétől lőhető a borz is, amely a hónap végére már jól kihízik és becses vadászzsákmányt kínál. A hónap elsejétől november 30-ig vadászhatunk a vadkacsák engedélyezett 4 fajára is, a tőkésrécére, a bőjtirécére, a csörgőrécére és a barátrécére, továbbá a szárcsára. A tőkésréce hímjére december 15-ig terjed ki a vadászat ideje. Lőhető még e hónapban az örvösgalamb, a balkáni gerle és a középsárszalonka is. A vadászgazdák figyelmébe ajánljuk, hogy az apróvad lelövési tervet augusztus végéig át kell adniuk az SZVSZ járási bizottságának, mégpedig 3 példányban. Egy hónappal a vadászat kezdete előtt az SZVSZ . járási bizottságának be kell nyújtania a járási nemzeti bizottság vadászati előadójának az apróvad-vadászatok időrendi tervét is. K. K.
