Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-07-31 / 30. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES 1871. július 31. Baráti látogatás A Diőspatonyi (Orech. Potôň) Egységes Földművesszövetkezet és a Kobylai Efsz (dél-morvaországt falu) között már évek éta szoros a barátság. A múlt évben a diós­­patonyiak voltak látogatóban a morvaországi szövetkezetben, most pedig ők Jötteki A buszból ki­szálló vendégeket virágokkal kö­szöntötték a helyi pionírok. A hi­vatalos fogadtatás a kultúrház nagytermében zajlott le, aihol Kal­már János a közös elnöke köszön­tötte a vendégeket. Ezután a ko­bylai fúvószenekar szórakoztatta a Jelenlevőket. A két szövetkezet elnöke rövid tájékoztatót adott saját terveiről, problémáiról. Ez­után a vendégek egy szép tájkép­pel ajándékozták meg Kalmár Já­nost, majd megtekintették a helyi szövetkezet állatállományát és gép­állomást, melyről nagy elismerés­sel nyilatkoztak. Este a kultúr­­házban Jóízű borocska mellett be­szélgettek a megjelentek, későjib pedig a fúvószenekar szolgáltatta a talp alá valót. Az egész találkozóra jellemző a melegszívű vendégszeretet és a baráti közvetlenség. Csóka Zoltán Jó úton... Szinte egycsapásra az élvonalba kerültek. A fiatal vér, a lendület, és elsősorban az akarat olyan egységgé kovácsolta a CSEMADOK lévai (Levice) helyi szervezetének színjátszó együttesét, hogy a fia­tal gárda máris sikereket köny­velhet el. Sok-sok lemondást és fárarsM- got nem kímélő munka rejlik a sikerek mögött. Nem egyszer a késő éjszakába nyúló próbák után a szereplőknek másnap munká­ban, iskolában kellett helytállni és mégis ez a kis lelkes csoport fegyelmezetten vállalta az ezzel járó nehézségeket. Hosszú hallgatás után újra éled a CSEMADOK lévai helyi szerve­zete. A színjátszó csoportnak a „Kutyaszorító“ című három felvo­­násos vígjátékéval reméljük új korszak kezdődik a szervezet éle­tében. Weppery László A páti (Patince, komárnoi já­rás) szövetkezet összesen 210 hek­táron termelt gabonát ebben az évben, s nem rossz eredménnyel. Ottjártamkor FAZEKAS JÓZSEF agronómussal vizsgálgattuk a ka­sza alá érett kalászokat. Az agro­­nőmus elégedetten tekintett végig a hullámzó táblákon. Számításom szerint árpánál és búzánál egy­aránt elértük a 30 q feletti átlag­hozamot, — mondta többek kö­zött Fazekas elvtárs. Mint később megtudtam, július 17-én — a ter­vezettnél korábban — befejezték az aratást, s az agronómus szavai is valóra váltak. —bor— Ä járási könyvtárak jubileuma A Könyvhőnap már régen mö­göttünk van. Ez persze nem' azt jelenti, hogy most kevesebb szó esik az ember legjobb barátjáról, a könyvről és a könyvtárakról, melyek rendelkezésünkre bocsájt­­ják ezeket. Nemrégen, június 14—15-én Poprádon került megrendezésre a könyvtárosok országos konfe­renciája a járási könyvtárak meg­alakulásának 20 éves évfordulója alkalmából. Tehát már húsz éve, hogy megalakultak egyik legjelen­tősebb kultúrintézményeink. Mi is tulajdonképpen egy járási könyv­tár küldetése? Elsősorban ellátja nemcsak mint helyi népkönyvtár az olvasóközön­séget, hanem egyúttal a módszer­tani, bibliográfiai és tájékoztatási szolgáltatások központját is képe­zi. Továbbá központilag irányítja a könyvtárak egységes rendszerét járási viszonylatban. A könyvtárak KEDVES VENDÉG Dasdorzsijn Altengerel a Mongol Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott prágai nagykövetének másodtitkára a közelmúltban ellátogatott az illésházai (Eliášovce) Csehszlovák—Mongol Barátság Űj Élet Egységes Földművesszövetkezetbe. Az ünnepi gyűlés után a kedves vendég körutat tett az efsz határában: Megtekintette a szarvasmarha állományt, az egyik szép gabonatáblát és a korszerű öntözőrendszer gépházát. A felvételen baloldalt Dasdorzsijn Alten­gerel, középen Payger Tibor zootechnikus, mellette Bankó István a szövetkezet elnöke. Kép és szöveg: Kanovits közötti kölcsönzési szolgáltatások értelmében kapcsolatban áll az ország összes könyvtárával. Pro­pagálja a lakosság körében a marxizmus-Ieninizmus tanait, hoz­zájárul a dolgozók kommunista neveléséhez, szilárdítja tudomá­nyos világnézetüket. Eszközeivel hozzásegít pártunk és kormá­nyunk határozatainak teljesítésé­hez, a politikai, kulturális és gaz­dasági fejlődéshez. Együttműköd­ve az iskolákkal, a tömegszerve­zetekkel, résztvesz az ifjúság he­lyes nevelésében. Támogatja a já­ráson belüli népkönyvtárak fejlő­dését. Kölcsönöz könyveket, újsá­gokat, folyóiratokat és más gyűj­teményeket. Rendszeresen propa­gálja a szép-, szak- és ifjúsági irodalom legjobb műveit. Megszer­zi, majd kölcsönzi azt az anyagot, ami könyvállományában nem ta­lálható meg. Módszertani látoga­tásokat szervez a járás népkönyv­táraiba és elemzi azok működését. A könyvállomány gyarapítása cél­szerűen, terv szerint történik, te­kintettel saját küldetésére, figye­lembe véve az olvasók igényeit, szükségleteit, valamint a járási kulturális, politikai és gazdasági feladatokat. A poprádi konferencia több száz résztvevőjét változatos és érdekes program várta. Az előadások öt fő témához kapcsolódtak: 1. irányítás és módszertan, 2. biliográfia és tájékoztatás, 3. a könyvtárak helyes iroda lommal való feltöltése, 4. munka a felnőtt olvasóval, 5. munka az ifjúsággal. Örvendetes, (hogy erről a jelen­tős évfordulóról kellőképpen em­lékeztünk meg. Trgo Imréné, könyvtáros A CSKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére meghirde­tett faluszépítési versenyben a vőkiek (Vlky — Bratislava-vidéki járás) a második helyen végeztek. A helyi nemzeti bizottság 123 ezer korona értékű anyaggal já­rult hozzá az akcióhoz. A társa­dalmi munkából az idősebb és fiatalabb korosztály is kivette a részét. A lakosok mintegy 1200 brigádórát dolgoztak le. Négyszázötven m2 járda épült fel, 200 db díszfát ültettek az utak mentén. A brigádosok azonkívül 300 méter hosszú vízlefolyót épí­tettek, s körülbelül 600 m2 terü­letet füvesítettek a faluban. A vi­lágítás is modernizálódott. Ma már neonégők biztosítják a falu éjsza­kai kivilágítását. Megkezdődött az iskola mellett a szociális épületek építése is, melyeket még ebben az évben sze­retnének befejezni. Dömötör Zoltán Ót és éghajlat Ismert tény, hogy a nagyobb kiterjedésű erdőrészeket érintő degenerálódásl folyamat következ­tében a környező vidék időjárási viszonyai is megváltoznak. A klí­ma megváltozása rendszerint ká­ros hatással van a szomszédos erdőségek növényzetére, és az érintett vidék mezőgazdaságára. Az előbbieken túl fokozódik a veszély, mivel az ilyen terület kedvező feltételeket biztosítana a növénybetegségek elterjedéséhez, melyekkel szemben a klímaválto­zásra kényszerült növények csak kis százalékban képesek ellen­állni. Hasonló veszély elhárítása miatt javasolták a rozsnyói (Rožňava) Erdészeti Igazgatóság szakemberei az útépítést a Fekete-hegyre, melynek megközelítőleg 5000 ha meg nem közelíthető területén az említett káros jelenség mutatko­zik. A két irányból kiinduló útsza­kaszok átadásával megindult a nemzetgazdaságilag nagyjelentő­ségű szakszerű erdőgazdálkodási folyamat. (Čierna Lehota és Kara­­fová irányából.) Az erdőápolás és kitermelés ré­vén a számítás szerint az útháló­zatba fektetett összeg 20 év alatt megtérül. Ami pedig még jelentő- j sebb, a vidék évszázados éghajlati viszonyai nem változnak. Baffi Árpád Kitűnő eredmény Csúzon (Dubník — Nové Zám- * ky-i járás) kitűnő eredményt ér- В tek el a szövetkezet dolgozói. Lé- i>i várdy József a közös elnöke is- | mertette a tavaszi árpa hozamait. * A C—1-es parcellán 15 hektáron ŕ 55 mázsa 30 kg-os hozamot értünk E el hektáronként — mondotta az elnök. A többi parcella hozama is í< túlhaladja a 40 mázsát. Hasonló • - eredmény várható más gabonafé- : léknél is. Oravecz Mihály Jól felkészültek Mire ez a cikk megjelenik, ad- | digra a Féli (Tomášov) Egységes j Földművesszövetkezetben már na- | gyón sokat learattak abból, amit ) az idén. aratniuk, kellett, vagyis 10 ha őszi. árpát, 386 ha búzát és '<■ 180 ha árpát. Az aratást négy j kombájn végzi. A gabonát több ^ traktor hordja a tisztító helyre, г ahol (gondoltak az esőre is) fe­dett tárolók vannak. Tehát a rossz időjárás esetén is nyugodtan tisz títhatják a gabonát. Nagy Ernő Harc a korai betakarításért Az Ipolyviski (Vyškovce n/Ip- Iom) Vörös Lobogó Egységes Föld­művesszövetkezet tagsága július 8-án kezdte meg az árpa aratását. Az eddigi átlag hektárhozam 44 mázsa. A szövetkezet mezőgazdá­sza feltételezi, hogy az átlagos hozam még emelkedhet. Annak ellenére, hogy itt az ara­tás, a nyári csúcsmunkák ideje, a tagság mégis megengedheti magá­nak, hogy 40 személy a Balaton ) partján nyaralhasson. Edmund Námer Érdekes megfigyelés A Kiskövesdi (Malý Kamenec) Egységes Földművesszövetkezetben is jó ütemben halad az aratás. Tavasz kezdetétől különös figye­lemmel kísértek egy 23 hektár Bezosztája búzával bevetett terü­letet. Kényszermegoldás volt ez, mert eredetileg tavaszi árpát akartak ide vetni, ám az időjárás, no meg a vizes, sáros talaj ke­resztülhúzta ezt a számítást. No­vember 8—10-én került a Bezosz­tája a földbe, márpedig ezt a bú­zafajtát legkésőbb október 10-ig kell a földbe juttatni. És íme itt a váratlan eredmény: a kisköves­di határban soha nem látott re­kordtermést 57 mázsás hektárho­zamot hozott ez á 23 hektár. Ami a talajelőkészítést és trágyázást illeti, ezt ugyanúgy végezték, mint a többi területen, mégis mintegy < 25 mázsával volt ezen a részen jobb a termés az átlagnál. А. I. Szorgalmas diákok Az Ipolysági (Šahy) MMKI má­sodik osztályos tanúiéi június vé- | gén befejezték kéthetes gyakorló- t tukat. Az első hetet az apátfalusi (Opatová Nová Ves) Állami Gaz- É daság szőlészetében dolgozták le. Mindannyian dicséretes munkát végeztek, s a kapott pénzt saját javukra használják fel, hisz ebből különböző kirándulásokat fedez­nek. Az utolsó héten a gyakorla­tot a középtéri (Stredné Túrovce) és az ipolysági (Šahy) Állami Gazdaság szőlészetében fejezték be. A diákok szorgalmas munkája elnyerte jutalmát, s ezzel kezde­tét vette a jól megérdemelt vaká­ció. Voksán Valéria Elszalasztottak a lehetőséget A Szabad Földműves 1971. július 3-n megjelent számában, a 8. ol­dalon levő Faluről-falura rovatban „Beszélgetés közben“ címen cik­ket közölt a hetényi (Chotín) sportolókról. A cikk szerzője a bevezetőben azt írja, hogy „Ez e cikk tulajdonképpen adósságtör­lesztés“. — A továbbiakban pedig arról van szó, hogy a hetényi sportolókról senki nem ír. Az említett írással kapcsolatban lenne néhány konkrét észrevéte­lem. Először talán arról, hogy az elmúlt évek során többször fog­lalkoztunk a hetényi sportélettel. Még az utóbbi időben is amikor a labdarúgócsapat jó teljesítményt nyújtott. Dicsértük eredményes szereplésüket, de elmarasztaltuk sportszerűtlen magatartásukat is. A négy karó leszúráse már a múlté. A szocialista fejlődés 26. évében a testnevelés szakaszán is történt egy és más. Nem szabad elsiklani azok mellett a lehetősé­gek és eredmények mellett, ame­lyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja következetes politikája biz­tosít számunkra. Csupán az a baj, 'i hogy nem tudunk élni az adott lehetőségekkel. Látnunk és értékelnünk kell az előrehaladást. És éppen Hetényen, S ahol a szövetkezet vezetősége már évekkel ezelőtt magára vállalta a sporttal kapcsolatos terheket. Nemcsak az utazás költségeit fe- f dezi, hanem a bevétel és kiadás közötti eltéréseket. Más szóval a ráfizetést. Ezenkívül elvégezteti a sportöltöző karbantartását, a sportpálya kerítésének építését Is fedezte és végezteti a javításokat. Nemcsak vacsorát kapnak a játé­kosok, hanem anyagi támogatást is. És mindezért mit adnak ők? Az elmúlt napokban beszélget­tem Lami Miklós elnökkel. A kö­zös vezetője kifogásolta, hogy csupán a szövetkezet támogatja a sportot. Miért nem ad már évek óta anyagi támogatást a Járási sportszövetség, vagy a Jnb. Ebben van némi igazság, de tudni kell azt is, hogy a járási sportszövet­ség korlátolt összeggel rendelke­zik a sportszervezetek megsegíté­sére. A hiba valahol máshol van! Nézetem szerint a cikk szerzője nem kíséri figyelemmel a sport­­eseményeket, mert ha igen, akkor tudnia kellett volna, hogy a heté­nyi labdarúgók az elmúlt bajnoki idényben harcolták ki a tovább­jutást és lettek részesei a kerü­leti bajnokság I. B. osztálynak. Természetesen ez nem von le sem­mit Chudý Milan edző érdemeiből, sem a Játékosokéból, akik annak idején dicsőséget szereztek falu­juknak. De hidegzuhanyként hat a cikk akkor, amikor a hetényi csapat kénytelen elbúcsúzni az I. B. osz­tálytól, hogy a komáromi (Ko­márno) járási bajnokság II. osztá­lyában próbálja meg ismét a fel­sőbb osztályba való jutást, ami bizony kemény diónak látszik. Talán egy kis akarással, nagyobb önfegyelemmel, harci felkészült­séggel megkapaszkodhattak volna a ranglistán. Egy győzelem és egy döntetlen elég lett volna a to­­vábbszerepléshez. De nézzük csak szereplésüket. A 26 lejátszott mér­kőzésből nyolc alkalommal győz­tek, hatszor osztoztak pontokon és 12 esetben vesztesként távoz­tak a gyepszőnyegről. S ami a legfájóbb, hogy sok esetben a ha­zai pályáról is. A sportszervezet vezetői a szö­vetkezet dolgozóiból tevődnek össze. Ez természetes, hiszen a szövetkezet adja az anyagi támo­gatást. Zajos István sportelnök, Szabó Gábor titkár, valamint a vezetőség többi tagjainak igyeke­zete kárba vész, ha a játékosok nem tudatosítják eléggé a felké­szülés szükségességét. Az adott lehetőségek mellett mi a hetényi sportfejlődést egészen másképp képzeljük el. Mert ott, ahol ilyen lehetőségek vannak, mint Hetényben, sokkal többre is telne, mint a járási bajnokságban való szereplésre. Ez a reális kép Hetény sportjá­nak jelenlegi állásáról. Reméljük azonban, hogy a labdarúgók okul­nak a múlt hibáin és az elkövet­kező bajnoki idény folyamán ki­köszörülik a becsületükön esett csorbát! Andriskin József Megérdemelt második hely

Next

/
Thumbnails
Contents