Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-24 / 29. szám
1971. július 24. SZABAD FÖLDMŰVES 15 A nemzeti bizottságok üzemei 1971. január 1. hatályát vesztette a SZSZK Belügyminisztérium és a Statisztikai Hivatal Tt 3/1969 számú rendelete a nemzeti bizottságok kisüzemeiről. A rendelet helyett a nemzeti bizottságok kisüzemeinek létrehozásáról és tevékenységéről szőlő alábbi elveket adták ki. Kisüzemeket a helyi, városi és körzeti nemzeti bizottságok hozhatnak létre körzeteik számára, amelyikben a lakosság szükségleteinek kielégítését a helyi gazdálkodás vállalatai, a termelőszövetkezetek és egyéb szocialista szervezetek nem tudják biztosítani. A következő tevékenység végzésére lehet üzemeket létrehozni: a) fodrászüzemek, fehérnemű mosása és vasalása, fényképészetek, fürdőhelyek és üdülőszolgáltatások, temetkezési vállalatok, beleértve a temetőgondozást, személyi szükségleti tárgyak javítása, egyéb kisipari munkák; b) kisebb méretű építőipari munkák, elsősorban a lakóházak javítása; c) a helyi szükségletek fedezésére szolgáló kisipari termelés a helyi források nyersanyagának felhasználásával (kőbányák, homokbányák, emléktárgyak stb.). Egyéb tevékenység esetén a nemzeti bizottságok kötelesek kikérni a felsőbbfokú nemzeti bizottság beleegyezését. Ennek során vizsgálják az üzem indokoltságát és azt, hogy tevékenysége összhangban van-e a jogszabályokkal. A vállalkozást folytató nemzeti bizottságokat bejegyzik a vállalati nyilvántartóba (72/1970 sz. törvény 2. §). A felsőbbfokú nemzeti bizottság szintén vezeti az üzemek nyilvántartását. Az üzemet létrehozó nemzeti bizottság köteles a felsőbbfokú nemzeti bizottságoknak bejelenteni az üzem nevét, működési helyét, a tevékenység tárgyát és a körzetet, amelyre az üzem tevékenysége kiterjed. A nemzeti bizottság ilyen üzemekben nyugdíjasokat, csökkentett munkaképességű személyeket, diákokat, háztartásbeli nőket és más szervezetben dolgozó személyeket (akik mellékfoglalkozásként végzik a munkát) alkalmazhat. További dolgozókat csak a felsőbbfokú nemzeti bizottság beleegyezésével alkalmazhat Amennyiben olyan dolgozókat alkalmaznak, akik már más szervezetben dolgoznak — akik tehát már munkaviszonyban vannak — kötelesek kikérni az alkalmazni kívánt személy munkáltatójának előzetes beleegyezését. Ennek során be kell tartani az elvet, amelynek értelmében csak olyan személyeket lehet alkalmazni, akik a járás területén, esetleg a szomszédos járás területén laknak. Ami az üzemekben alkalmazott dolgozók számát illeti, ezt a következő elvek szerint állapítják meg: egy üzemben nem lehet ötnél több személyt foglalkoztatni, beleértve azokat a személyeket, akik a munkát mellékfoglalkoztatásként végzik. A nemzeti bizottság valamennyi üzemében 25- nél több személyt nem alkalmazhat. E tekintetben a felsőbbfokú nemzeti bizottság engedélyezhet kivételt. Az üzemek irányításával és munkájának megszervezésével a nemzeti bizottság egy szakképzett személyt bíz meg, akinek jogkörét és felelősségét is megállapítja. Az üzemek tevékenységére és dolgozóira az általános kötelező jogszabályok vonatkoznak, elsősorban a Polgári Törvénykönyv, a Gazdasági Törvénykönyv, a Munka Törvénykönyve, a szociális és betegbiztosításról szóló jogszabályok, a forgalmi adóról, béradóról szóló előírások, árszabályok, a munkabiztonságról szóló előírások, könyvelési elvek stb. Az üzemek elsősorban a helyi forrásokból származó nyersanyagokat és megrendelő által hozott anyagot használják fel. Az egyéb szükséges anyagot kiskereskedelmi áron szerzik be. A nemzeti bizottság állóeszközöket bocsát az üzemek rendelkezésére, amelyeket maga kezel és értéküket nyilvántartja. Az állóeszközöket és a rövid élettartamú tárgyakat az üzemek leltárjegyzékében tartják nyilván, mégpedig darabonként és a beszerzési ár feltüntetésével. Az anyagkészlet és a termékek nyilvántartásának és kezelésének módját az illetékes nemzeti bizottság határozza meg a helyi feltételek szerint és olyképpen, hogy a szükséges terjedelemben nyilvántartsák az anyagot, az anyag kiadását, valamint a kész termékeket. A megrendelőktől származó anyagot a megrendelések könyvében vagy a megrendelőlapon kell nyilvántartani. Az üzem gazdálkodását a nemzeti bizottság ellenőrzi. Az állóeszközök, a rövid élettartamú tárgyak és az anyagkészletek leltározását a nemzeti bizottság leltárbizottsága végzi. Az üzem gazdálkodásának eredményeiről szóló jelentést a vezetésükkel megbízott személy terjeszti a nemzeti bizottság elé, mégpedig a nemzeti bizottság által megállapított határidőkben, legkésőbb azonban a negyedév elteltét követő 15 napon belül. A nemzeti bizottság üzemeinek dolgozóit a Szlovák Szocialista Köztársaság Munka- és Szociálisügyi Minisztériumának Tt 18/1970 sz. hirdetménye (a társadalmi szervezetek által létrehozott vállalatok és gazdasági létesítmények dolgozóinak munkadíjazásáról) és a Tt 9/1966 sz. hirdetmény (a munkaviszonyon kívül végzett egyes munkák díjazásáról) szerint díjazzák. A nemzeti bizottságok kötelesek a kifizetett munkabérek 10 százalékának megfelelő összegben betegbiztosítási díjat fizetni. A negyedév eltelte után 30 napon belül köteles az üzem átutalni a nemzeti bizottság költségvetésébe a dolgozóknak kifizetett munkabérek 4 százalékának megfelelő összeget. Ezenkívül a IV. negyedévre vonatkozóan átutalt összeget 1000 koronával fel kell emelni minden dolgozó után, akinek évi jövedelme 30 000 és 40 000 Kős között mozog. Az összeget 3000 koronával kell felemelni az olyan dolgozó esetében, akinek évi munkabére meghaladta a 40 000 Kős-t. Az említett kötelezettségek teljesítése után maradt összeg a nemzeti bizottság pőtbevételét képezi. Az üzemek az elvégzett munkák vagy termékek megfizetését készpénzben csak akkor követelhetik, ha a munkák vagy termékek ára nem több 200 koronánál. A megrendelőnek az üzem dolgozója köteles elismervényt adni az átvett összegről. A nemzeti bizottság bélyegzőjével ellátott elismervényeket a nemzeti bizottság bocsátja az üzem vezetőjének rendelkezésére. Az átvett készpénzt az üzemek illetékes dolgozói, rendszerint naponta elismervény ellenében átadjá kannak a dolgozónak, akit a nemzeti bizottság kijelöl és akt a Tt 208/1964 sz. hirdetmény rendelkezései értelmében pénztárnaplót köteles vezetni, vagy az összeget átutalják az üzem folyószámlájára. A távolsági autóutakon (autósztrádákon) a gépkocsivezetők olyan közúti jelzőtáblákkal találkoznak, amelyeket csupán ezeken a legkorszerűbb és gyors forgalmat biztosító közutakon helyeznek el. A forgalom amint mondtuk ezeken az utakon igen gyors, ezért a jelzőtáblák aránylag nagyok, messziről is jól láthatók. Feltétlenül szükséges, hogy a jelzőtáblákét; minden gépkocsivezető ismerje, mivel a legkisebb szabálysértés is súlyos következményekkel járhat, tragikus szerencsétlenséget okozhat. E- zért célszerű megismerkedni a távolsági autóutakon látható új közúti jelzőtáblákkal. FIGYELMEZTETŐ JELZŐTÁBLA V1GYÄZZ, OLDALSZÉL: fehér háromszög vörös keretben, a tábla közepén egy felfüggesztett, fekete-fehér csíkozású légzsák körvonalaival. TÁJÉKOZTATÓ JELZŐTÁBLÁK {kék alapon) BRNO 11 IRÁNYJELZÖ TÁBLA A TÁVOLSÁGI AUTŐŰTRA ÉRKEZÉS ELŐTT: kék táblán fehér betűk és mellette a távolsági út jelzése. TÁVOLSÁGI AUTÖŰT: a műút fehér körvonalat az útat átszelő felüljáróval. A TÁVOLSÁGI ÜT VÉGE: az az előző jelzés, amelyet átlósan egy vörös csík szel keresztül. KIZÁRÓLAG A GÉGKOCSI FORGALOMRA SZOLGÁLÓ ОТ: a kék alapon egy gépkocsi fehér körvonalai. A KIZÁRÓLAG GÉGKOCSI FORGALOMRA SZOLGÁLÓ ОТ VÉGE: az előző jelzés, amelyet átlósan egy vörös csík szel keresztül. LASSAN HALADÓ KOCSIK SZAMARA KIJELÖLT SAV: a szaggatott fehér nyilak a lassú kocsik számára kijelölt sávot jelzik. A FORGALMI SÁVOK SZAMÁNAK NÖVEKEDÉSE: szétágazó fehér nyilak. A FORGALMI SÁVOK SZÁMÁNAK CSÖKKENÉSE: egymásba kapcsolódó fehér nyilak. SZÁLLODA VAGY MOTEL: kék alapon fehér négyzet egy ágy fekete körvonalaival. VENDÉGLŐ, ÉTTEREM: kék táblán fehér négyzetben keresztbe fektetett fekete evőeszközök. (Folytatjuk) ÁlftJZUNK nfÍRDÜŰKRE Köteíes-e kerítést húzni? E. J. olvasónk írja: ... a szomszédomnak 10 méter hoszszan ólai vannak az épületem mögött. Az ólakból kikerülő trágyát a tyúkok a fal tövébe kaparják, amitől a talaj állandóan nedves és a nedvesség nagyon árt a házam vert (vályog) falának. Ezt a trágyát magam takarítottam el a fal tövéből, különösen ha az eső arról az oldalról vágott, hogy a talaj minél előbb kiszáradjon. Most a szomszédék el akarnak tiltani az udvarukba járástól és azt tanácsolják, húzzak a határra, a ház fala mögé kerítést. — Megjegyzem, hogy én az említett takarítást eddig mindig akkor végeztem, amikor a szomszédok otthon voltak és semmiben kárt nem tettem. — A falunkban épülő új házaknál sem láttam, hogy a ház fala mögé még kerítést is húztak volna, ha a fal a határon van. Vajon van-e olyan törvény, amely megtiltja, hogy a falam ápolása közben ne léphessek be a szomszéd telkére? öreg ember vagyok, kis nyugdíjamból nem telik új kerítésre. Az őri által felvetett kérdésre az érvényes polgári törvénykönyv alapján a következőket tudjuk válaszolni: Sem az új polgári törvénykönyv, sem más kötelező előírás nem szabja meg a kerítés állításának kötelezettségét. Az építkezési rendelkezések előírhatják az utcai határ bekerítését. Egyébként általában a lakosság betartja a régebbi helyi szabályzatokat és ennek értelmében jobb vagy bal oldalon kerít. — A kerítés állítását bírósági határozattal azonban nem lehet kikényszeríteni. Kivételesen a bíróság kötelezheti a telek tulajdonosát, vagy használóját a telek bekerítésére akkor, ha pl. háziállatai — pl. pulykák — a szomszéd telkén jelentékeny kárt okozhatnak. — Kétséges, hogy az ön esetét Ilyennek lehet-e nyilvánítani. A szocialista együttélés alapelveiből kiindulva a szomszédot, ha ebbe nem akar önként vagy a jnb utasítására beleegyezni — kötelezni lehet arra —, hogy a szükség szerint házfalának karbantartása végett szomszédját beengedje. (A hnb, illetve a bíróság erre felszólíthatja.) Egyébként a tyúkok távoltartására valószínűleg elegendő lenne valamilyen alacsonyabb deszka, vagy drótkerítés húzása, amely védelmet nyújtana az említett „bekaparás ellen“. Dr. F. J. A Garamvölgyi Efsz (JRD Hronské údolie — Kamenín, okres Nové Zámky) eladásra ajánl: Két pár félnehéz négyéves lovat, Két db kenderkombájnt (ŽK—2,1) és Egy db kétsoros krumplikiszántót. 4/0714 HELYREIGAZÍTÁS Lapunk július 3-án megjelent 26. száma Hasznos tudnivalók rovatában a második hasáb 5. bekezdésében tévedésből 122 helyett 12-es számú törvényt idéztünk. A helyes törvényszám tehát 122/1970. Ezenkívül a harmadik hasáb 5. bekezdése harmadik mondatában, amely e szavakkal kezdődik „Rendben van..." a folytatásos szövegben a „szállítás előtti kockázat“ helyett „szállítás alatti kockázat“ a helyes. Olvasóink és a szerző szíves elnézését kérjük.
