Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-17 / 28. szám
KUKORICA HELYETT CUKOR 7 Az évről évre növekvő cukor-túltermelés, amely egyes országokban mind komolyabb gondot okoz, olyan gondolatot váltott ki, hogy esetleg felhasználható lehetne a felesleges cukor a baromfi takarmányozásához. (A jelenlegi cukorfelesleget 26 millió tonnára becsülik és ez évente 2 millió tonnával növekszik!) Dr. A. J. Smith (Rhodesia) két közismert márkájú tojóhibrid-félével 48 hetes kísérletsorozatot végzett annak megállapítására, hogy felhasználható-e a kukorica pótlására a cukor és milyen arányban helyettesíthető ártalom és a termelési eredmény romlása nélkül. Kontrollként szokványos kukorica alapanyagú takarmánykeveréket használt. A kísérleti takarmányösszeállításokban a cukortartalom 10, 20, 30 és 40 %-os volt. A kísérleti takarmányokat mind úgy állította össze, hogy azok fehérje és energiatartalma azonos volt. A cukor rendkívül magas energiatartalmát steril homok hozzákeverésével egyenlítette ki. Egy ötödik kísérleti keverékben 20 % cukortartalom mellett a magas kalóriatartalmat nem csökkentette homok hozzáadásával. A kísérletek szerint 30 °/o-os cukortartalomig a tojástermelés mennyisége, a tojás súlya és a takarmányráfordítás tekintetében a kísérleti takarmányok semmiben sem mutattak kedvezőtlenebb eredményt, mint a kontroll. - A 40 %-os cukoradag esetében a termelés 4 °/o-kal volt alacsonyabb. Az ultramagas kalóriatartalmú takarmányon az állatok ugyanannyit termeltek, mint a kontroll állomány. Dr. Smith nem talált különbséget sem a testsúly alakulása, sem a takarmányértékesülésben. Mindegyik összeállítású takarmányt jó étvággyal fogyasztották az állatok, és nem mutatkozott különbség a két hibridfajta tekintetében sem. Szerinte — ha az árviszonyok megengedik — a baromfi tojótakarmá- - nyokban 30 % arányig nyugodtan felhasználható a cukor. (Poultry International) A broiíerpulyka-hizlalás technológiai feltételei A 21. naptól műanyát csak abban az esetben alkalmazunk, ha fejlődési rendellenesség következtében az állatok ezt igénylik. „Fehér gyémánt“ fajta esetén 2 C foknál magasabb hőmérsékletet kell biztosítani. Az épület használhatósági fokát a jó szellőztetés dönti el. Az intenzív tartás nagyon fontos tényezője az 1 m2-en tartható állatok száma. Ez nem csupán gazdaságossági szempont, hanem tartástechnológiai követelmény is. Csak megfelelő állatsürűség esetében érhető el az állatok kívánatos mozgáskorlátozása, amely az állatok hízékonyságát befolyásolja. Az 1 m2-re lerakható egyedszám általában 7,5, de külföldön 10—11-et is elértek. Ezt a tényt az épület alkalmassága mellett a szellőzés határozza meg. A pulyka légcsere-szükséglete: 1—8 hétig 7,5 m6/óra/súly kg 9 héttől 9,5 m3/6ra/súly kg A különböző szellőzési megoldások közül a tetőventillátoros elszívásos rendszerű megoldás bizonyult a legjobbnak. A forgalmazott 24 ezres axiálventillátorok 70 %-os tényleges teljesítmény mellett is képesek a légcsere lebonyolítására, ha az épület légtere megfelelő nagyságú. A korszerű hizlalás nélkülözhetetlen feltétele az eredményt legjobban elősegítő világítási program. Az állatok mesterséges fényt kapnak csupán, melynek erőssége és a megvilágítás időtartama a hizlalás során erősen változik. Ma a legkorszerűbb világítási program szerint a megvilágítás erőssége 6,8 Watt/ m2-tól 0,5 Watt/m2-ig változik, az időtartam pedig 24 órástól napi 8,5 órásig csökken. A részletes világítási program: Fogadástól 2 napos korig 2—4 napos korban 4—28 napos korban (50 % vörösfény) 56 napos kortól elszállításig 6,8 Watt/m2 4,5 Watt/m2 2,1 Watt/m2 0,1 Watt/m2 Időtartam: Életkor Megvilágítás óra/mp Sötét periódus 1—4 napos 24 — 5 napos 23 16—17 óráig 6 napos 22 16—18 óráig így csökken további napi 1 órával a megvilágítás időtartama a 20. napig, amikorra 8,5 órára csökken, a sötét periódus pedig 16,30-tól a következő reggel 8 óráig áll be. Ez a világítási időtartam marad az elszállításig. A program kivitelezéséhez fényerősség-szabályozó elengedhetetlen. A negyedik naptól, amikor beiktatjuk a vörös fényt, a kannibalizmus fellépésének megelőzésére a fényerősséget fokozatosan csökkenteni kell. Azonkívül e naptól kezdődik a sötét periódus. Ennek kialakításához szükséges, hogy este „alkonyodást“, reggel „napfelkeltét“ idézzünk elő, ne átmenet nélkül térjünk rá a megvilágítás erősségének változtatására. Ezzel a programmal tudjuk kielégíteni a naposkorban rosszul látó pulyka igényét, majd a fokozatos csökkentéssel biztosítjuk később az állatok nyugodt magatartását a hizlalás befejezéséig. Csőrkurtításra e program mellett nincs szükség. Az almozás lehetőleg gyaluforgáccsal történjen, de ha erre nincs mód, akkor jó a szecskázott búzaszalma. Tíz napos korig célszerűbb a szállításokra használt kartondoboz tetejéről etetni. Ebben az időszakban itatásuk 2 literes kúpos önitatókból történik. Etetésre a hengeres önetetőket használjuk, legkorszerűbb módja a felső pályás, surranó csöves töltés. Az önitatók közül jól beváltak a túlnyomásos rendszerű, kúpos önitatók, A hengeres önetetőkből ötven állatra számítunk 1 darabot, a kúpos önitatókból 30 darabra kell egy. Ezenkívül a kúpos önetetőkhöz hasonló kavicsetetőket rakunk be. 250 állatra 1 darabot. Bene József Látogatás egy olasz húsgalamb-telepen Olaszországban most kezdik felfedezni a galambtenyésztésben rejlő lehetőségeket. Egy jól megszervezett üzem gyümölcsöző lehet, ha gondosan kiválasztott állománnyal dolgozik, ésszerűen takarmányoz, és a tartásban messzemenőleg ügyel a higiéniai követelményekre. Jó példa arra, hogy miképpen lehet óvatos kezdéssel számottevő árutermelő üzemet kiépíteni a Tassara di Nibbiano helységben található galambtenyésztő üzem. A meginduláshoz néhány válogatott hús típusú galamb szolgáltatta az alapot, amelyet az Egyesült Államokból hoztak be. Miután gondosan megvizsgálták az értékesítésitési lehetőségeket és gazdasági számításokat végeztek, rátértek a king és a fehér carno fajták tartására. (Az utóbbi francia eredetű, de az Egyesült Államokban tenyésztették ki.) E fajták 25—28 nap alatt 50—60 dkg súlyt érnek el, és fehér húsukkal tűnnek ki. Mindkét fajta szapora, évente egy pártól (8 keltetésben) átlagosan 16—17 fióka nyerhető. A kezdeti befektetések hamar megtérültek és fokozatosan kiépítették a mai intenzív üzemet, amelyben 100 galambpár található. A mostani galambházakban 100—120 pár helyezhető el fülkékben, ezeket külső röpde egészíti ki. Két galambházban a többitől elválasztva tartják a kiválasztásra szánt legértékesebb párokat. A padozat a helyiségekben cementezett. Minden pár kettős fészket kap az e célra készült faállványzaton. Az etetővályü kívülről'tölthető meg. Az hatók és egyes etető vályúk 40—50 cm magasságban helyezkednek el a padozat fölött. Nyáridőben fürdőedényeket helyeznek el az állatoknak, ülőrudak biztosítják a kellő teret a galamboknak. E tenyésztőtelepen ad libitum (tetszés szerint) adják a főleg magfélékből álló takarmányt: búzát, kukoricát, cirkot, borsót, zabot bükkönyt és egyebeket, az évszak és a gazdaságosság szerint, mindenkor hozzáadva ásványi sókat, osztrigahéjat, griffet és vitaminkeveréket. A magvak öszszeállításának aránya a következő szokott lenni: gabonafélék 45 %, hüvelyesek 45 %, olajosok 10 %. A hüvelyesek között a borsó mindig legalább 20 %-ot képvisel. Évente minden párra 50 kg magfogyasztást számítanak. Az intenzív jellegű tenyésztésben a betegségek elkerülése végett feltétlenül szükséges időnként megelőző kezelést alkalmazni — a készítményeket rendszerint az ivóvízzel adagolják. A higiéniai feltételek biztosításához tartozik a nagyfokú tisztaság. Havonta egyszer eltávolítják az ürüléket és fertőtlenítenek, a fészkeket hetenként 2—3-szor tisztogatják. A racionális tartáshoz a tennivalókat úgy kell megszervezni, hogy kevés munkaerőre legyen szükség. A költségek között csak 10 %-kal szerepel a munkabér. A szülőállomány egy részét tiszta vérben vagy keresztezésben értékesítik. A vásárlók között amatőr és hivatásos tenyésztők egyaránt akadnak. (Avicultura) A Latorca halgazdasága Kelet-Szlovákia egyik halban leggazdagabb folyója a Latorca, amely hazánkban mintegy harminc kilométernyi szakaszon kanyarog síksági medrében. Amint a lexikon is mondja, a Latorca a Bodrog egyik főága, amely a Kis-Beszkidekben ered. Elhagyva a homokkőhegyvidéket, medence alakú tágulásba megy át. Munkácsnál a folyó leér a síkságra és gyakori árvizeivel elborítja a szomszédos rétségeket. Lomhán kanyarog a síkságon, ahol a Csaronda, Szernye, Nagyvíz, Vérke és más erek táplálják vizeikkel. A Latorca árterülete nemrégen még összeért a Tisza árterületével, és a két folyó között hatalmas mocsarak, holtvizek terültek el, amelyek a halaknak kiváló ívólehetőséget nyújtottak, a vízimadarak pedig úgy éltek itt mint a paradicsomban. E helyzetet megváltoztatta a Latorca és a Tisza szabályozása, ami lehetetlenné tette a két folyó vizének keveredését még az áradások alkalmával is. A Labore amelynek teljes hossza egyébként 186 km, Zéténynél (Zatin) veszi fel a Laborcot, majd Zemplénnél (Zemplín) az Ondóvá— Topollyal egyesülve a Bodrogot alkotja. A Latorca a vízszabályozások ellenére, ma is eléggé nagy árterülettel rendelkezik, amely a gyakori tavaszi és őszi áradások alkalmával tenger be-Kérdés: Kútunk az udvarban tizenegy méter mély, fala terméskővel kirakott. Mellette egy 'három méter mély aknában kapott elhelyezést a villanymotor és a szivattyú a lakás vízellátására. Mivel a szivattyút a nyomóvezetékkel összekötő gyári gumicső váratlanul megrepedt, víz öntötte el a betonakna alját és e motort, minek következtében annak tekercselése kiégett. Arra az időre, amíg a motort újból üzemképes állapotba hozták, a csigás szerkezetű vödrös kútból vizet hordtunk a kimosott fürdőkádba, hogy onnan meregetve, mozsdásra és kézmosásra használhassuk. A vödörrel felmert vízzel együtt egy 14 cm hosszú szalamandrát is beöntöttünk a fürdőkádba. Ez a gyíkformájú, égőpiros hasú négylábú állatka a vízben, a fürdőkád alján húzódott meg, látszólag sohasem jött a víz felszínére, hanem hal módjára úszkált vagy mászkált. Mivel tudomásunk szerint, a szalamandra mocsaras állóvízben tanyázik és ilyen к utunk közelében nincs, érthetetlennek találjuk, miképpen kerülnyomását kelti. A folyó medre mindkét oldalon eléggé nagykiterjedésű holtágakkal szegélyezett, amelyekben a halszaporodás minden feltétele adott. E területek teljes lehalászása úgyszólván lehetetlen e vizeket sűrűn benőtte a vízinövényzet. A Latorca még manapság is többek között ennek köszönheti halbőségét, továbbá annak, hogy e folyó vize nincsen ipari szennyvizekkel tönkretéve, mint például az Ondava, vagy a Bodrog vize. A bodrogközi halászok egyik legjobb horgászási helye tehát természetszerűleg a Latorca és ennek holtága, amelyekben igen változatos horgászélményekben lehet részük. Nem akarok kimerítő horgászati leírást adni az egész Latorca folyásáról, csak hazánkat „meglátogató“ mintegy harminc kilométernyi szakaszról szólok, amelyet több éves horgásztapasztalataim alapján magam is eléggé jól ismerek. Teszem ezt azzal a céllal, hogy horgásztársaimnak e gyönyörű környezetű síksági folyóról legalább dióhéjban áttekintést adjak. Kezdjük azzal a szakasszal, amely közvetlenül a szovjet határ mellett feszik. Itt a Latorcát (nem messze Ágcsernőtől) újonnan szabályozták éš mintegy tíz kilométernyi szakaszon kevés holtággal és „kubikkal“ szegélyezett. Itt a folyó még eléggé gyors. A folyó hetett a kút vizébe, annál is inkább, mert a kutat nemrég kotorták ki és annak aljáról egy köbméternyi kavicsot emeltek ki. Vajon lehetséges-e, hogy a kút vizét szolgáltató kavicstalajban levő vízréteggel, melynek bizonyára áramlása is van, került a szalamandra-ivadék a kút vizébe? Érdekelne, hogy milyen az életmódja ennek a lángpiros hasú, gyíkformájú kecses kis állatkának? Hogyan szaporodik? Mivel táplálkozik? Van-e alapja annak a néphitnek, hogy vízi rovarokkal, szúnyogálcákkal táplálkozik, ezért hasznosnak mondható. Mit csinálhatnánk a szalamandrával, hogy életben maradjon? Hiszen a fürdőkádból előbb-utóbb ki kell lakoltatnunk. Oroszvári Felelet: Valószínűnek tartjuk, hogy a szalamandra a kutat tápláló vízárammal a föld alatti patakrendszerből .került a kútba. A kétéltűek egyik osztályát a gerincesek alkotják. Hazai fajtái az alábbi csoportokba egész medre finom iszappal borított, homokos rész úgyszólván sehol sincsen. E szakasz márnát, pontyot, törpeharcsát, magyar bucót, harcsát, csukát, süllőt, menyhalat, sügért, vágó durbincsot, sőt kecsegét is nyújt, amelyet a többi folyóinkban, beleértve a Tiszát, csak nagyon ritkán ejthetünk zsákmányul. Ezenkívül fogható itt angolna, dévérkeszeg és szilvaorrú keszeg, vörösszárnyú keszeg és paduc épp úgy, mint domolykó és balin. Az apró halakban is nagy a választék. Foghatunk szélhajtó küszt és szivárványos öklét, amennyit csak akarunk, különösen légyre. A Latorca további szakasza, Leleszen (Leles) túl, Szolnocska (Solniőka), Boly (Bol) és Zétény (Zatin) környékén valóban horgászparadicsomnak nevezhető. Itt a víz folyása méltóságteljesen lelassul és a folyó mindkét partja mentén nagyterületű holt-medrek és „kubikok“ vannak, amelyek vízinövényekkel benőtt vizei kiváló ívóterületek, amelyek a gyakori áradások alkalmával mindig feltöltik a Latorcafolyó halállományát apróhalakkal. Különösen kiváló horgászterület a Labore, majd az Ondóvá beörolése körül van, de a legideálisabb hely Zétény környékén van a Labore beömlése után, ahol minden horgászélmény után vágyó „pecás“ megtalálja számításait, tartoznak. 1. rendbe a farkos kétéltűeket soroljuk, amelynek nálunk élő családját a kérdéses szalamandrák képezik. Ezek gyakoribb hazai fajai a tarajos gőte és a foltos szalamandra. A 2. rendbe a farkatlan kétéltűek, vagyis a békák tartoznak, melyek családjai az ásóbékák, varasbékák, leveli békák és a valódi békák. A szalamandra életmódjára jellemző, hogy élete első szakaszát vízben tölti, majd szárazföldi életre tér át. Átalakulással fejlődik. Petéit a vízbe rakja. A kikelő ivadék kopoltyújával lélegzik. Három-négy hónap múlva kezd átalakulni és fokozatosan eltűnnek a kopoltyúk és kifejlődik a tüdő, így alkalmassá válik a szárazföldi életre. Télen a hideg elöl iszapba, földbe ássa magát és téli álmot alszik. A kifejlődött szalamandrák élő állati anyagokkal, rovarokkal, az álcák vízinövényükkel, apró gerinctelenekkel táplálkoznak, tehát hasznosnak mondhatók. Aszerint kell a szalamandrával eljárni, hogy élete melyik szakaszában van. —ksz — természetesen, ha-az időjárási tényezők (barometrikus nyomás, szél, holdstádium, vízállás stb.) kedvezőek. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy a Latorca alsó szakaszán kimondhatatlanul sok a hal. Ami a fajokat illeti, ugyanazok találhatók itt, mint amelyeket a felsőbb szakaszban említettem, de itt sokkal nagyobb számban vannak jelen és sokkal nagyobb példányok is foghatók, mivel itt a folyó medre mélyebb. Itt nem ritka a negyven-ötvenkilós harcsa, a nyolctíz kilós csuka, a hat-nyolckilós ponty, vagy a két-háromkilós dévérkeszeg. A latorcai horgászok csaliként leginkább földigilisztát használnak, de nem ismeretlen -előttük a tészták színes sorozata, a lótetű, a kérész (tiszavirágálca), a kishal, a béka és a villantó sem. Abban az esetben is, ha a folyón nem koronázná horgászási szándékunkat kellő siker, majdnem mindig megtaláljuk számításunkat a folyót szegélyező állóvizekben. Saját tapasztalatból mondom, hogy a Latorca Zétény-melletti partjáról még sohasem tértem haza hal nélkül, pedig nem mondhatom magamat valamiféle „nagy“ horgászmesternek. Kedves horgásztársaim, ha véletlenül a Bodrogközben járnának, okvetlenül próbálják k! szerencséjüket a Latorcán. DR. JUHÁSZ ISTVÁN. Agcsernő (Čierna nad Tisou) KÉT HÍR A SZOVJETUNIÓBÓL Nyikoljuk és Tyimofejev szovjet halbiológusok hibridet tenyésztettek ki az ízletes keesegének és a legnagyobb édesvízi halnak, a vizának keresztezésével. A kecsege-viza ivadékok jól érzik magukat a halastavakban és a mesterséges víztárolókban, akár édes, akár sós vízben. Két-három év alatt másfél kilogrammos súlyt is elérnek. Az értékes hibrideket Oroszország. Üzbegisztán, Grúzia és Litvánia tizenöt halgazdaságban tenyésztik már. Szovjet szakemberek felkutatják a tengeri sünök telepeit a Csendes óceáni Korili szigetcsoport közelében. hogy tájékoztassák a halkonzerv-ipart az állomány nagyságáról. A tengeri sünökből a dél korili halfeldulgozó üzemben nagy tápértékű ikrát nyernek, amely nagy keresletnek ör vend külföldön is. A sünikrát gyógyhatása miatt tengeri medicinának nevezik. (Szov(etmi61 Szalamandra a fürdőkádban
