Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-12-31 / 52. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES 1371. december 31. A gabonatermesztés kiértékelése A Tomášovi (Fél] Efsz a háztáji földek nélkül 1217,7 hektár terü­leten gazdálkodik. Az összes föld egy régi öntés terület, amit vala­mikor a Kis- és Nagy-Duna ára­dásai hoztak létre. Emiatt úgy az altalaj, mint a feltalaj minősége és mélysége nagyon változó. A talaj összetétele kavicsos, homo­kos és iszapos. Az altalajvíz szint­je 5 éves átlagban 6—8 méter. Tehát a növényzet a vízszükség­letét csupán kimondottan a felül­ről jövő csapadékból tudja fe­dezni, ennek is nagy része a cse­kély talajréteg miatt gyorsan le­­húzódík a mélybe és elveszik a növény számára. Az idén a búza tenyészideje alatt csak 293 mm csapadékot kapott, ami éppen fedi a búza vízigényéi. Viszont ennek 40—50 százaléka még elveszik a búza részére és így valóban a legminimálisabb mennyiséget kapja a növény. Most pedig lássuk a konkrét eredményeket. Gabonát, beleértve a kukoricát is, a földterület 61,2 százalékán termelt a szövetkezet, aminek 41 százaléka volt búza, 25 százaléka árpa, 20 százaléka a kukorica és a többi egyéb keve­rékféle. A növénytermesztés fejlő­dését akkor tapasztalhatjuk a leg­jobban, ha összehasonlítjuk az . idei év és az előtte levő öt év át­lagos eredményeit. Az öt év alatt a búza átlagos vetésterülete 320 hektár volt és a hektárhozam 29 q. Az idén 370 hektárom vetet­tek búzát és a hektárhozam jóval magasabb az előbbinél, 36 mázsa. Az árpa vetésterülete az alapul vett évek alatt egyforma, 190 iha. Amíg az öt év átlaga 27,6 méter­mázsa, az idén kereken tíz mázsá­val emelkedett a hektárhozam. A búza vetésterületet az öt év­­átlagához képest 1971-ben 15 szá­zalékkal volt nagyobb, a hektár hozam pedig 26 százalékkal emel­kedett. Árpánál a vetésterület nem emelkedett, viszont a hektárho­zam 35 százalékkal billen az idei év javára. Már ecseteltük a kedvezőtlen talajviszonyokat és a gyenge csa­padék mennyiséget. Mégis minek köszönhetjük a javuló eredménye­ket? Elsősorban annak, hogy a szövetkezetben felhasználják a legújabb kutatási eredményeket, a műtrágyázás, az agrotechnika, valamint a kemizálás terén. A nö­vénytermesztés vezetői maguk is végeznek fajtakísérleteket és a bevált gabonafajtákat szaporítják. Nem utolsó sorban pedig a nagy hozamú szovjet búzafajtáknak, ár­pából pedig a Dvoran, Jan tar és Denár fajtáknak köszönhetők a jó eredmények. Mózes Imre Több mint 30 éve sertésgondozó CSÁK JÓZSI bácsi ebben az év­ben töltötte be 68. életévét. Egész életében munkásként kereste ke­nyerét. Sokféle munkát végzett. Mégis a a sertésgondozásban lelte legnagyobb örömét. Apjának se­gítve 9—10 éves korában kezdett el dolgozni. Mint sertésgondozó az akkori uradalomban dolgozott. Különösen hosszú időt töltött a Hámos és Hevessy féle uradalom­ban. Nyugdíjazása előtt erdőmunkás volt. Nyugdíjazása után 1963-tól a Stárüa-i (Szárnyal Efsz-ben vál lalt munkát, ahol a sertések gon­dozását vállalta el . Ö mondta el. hogy már a régi világban is elismerték munkáját a sertésgondozásban. Noha az eredmények akkor is kiválóak voltak, meg sem közelítik a mos­taniakat. Régen évente csak egy­szer fialtatták az anyasertéseket. Évi 8 vagy 9 malac felnevelése egy anyától már kiváló eredmény­nek számított. Ma azonban a kö­vetelmények már ezen a téren is megváltoztak. A „termelj többet, jobbat és olcsóbbat“ jelszó került előtérbe és ez határozza meg a termelési feladatokat. Csák Józsi bácsi nagyon jól tud­ja ezt és teljesíti is az igényes fel­adatokat. Több évre visszamenőleg lehetne munkája ereméinyeit mél­tatni. Az elmúlt évben 18,4 darab malacot nevelt fel átlag egy anya után. Volt viszont olyan év is, amikor ez a szám 19,8-at tett ki. Arra a kérdésemre, hogy milyen eredményeket vár ebben az évben azt felelte: „Szeretném, ha ebben az évben elérhetném a huszas számot.“ Rencsok László zootechnikustől tudtam meg; a háromnegyed évi eredmény csak 17,4 átlagot mu­tat, de elmondta azt is, hogy az érv végére a kilátások biztatóak, ezért. ha valami rendkívüli ese­mény nem jön közbe, valóban megközelíti vagy el is éri a kitű­zött eredményt. Beszélgetésünk közben tudtam meg azt is, hogy ez évben egy anya 20-at és egy másik anya 21-et fiadzott egyszerre. Józsi bá­csi mondta el, hogy életében ezt először tapasztalja munkája köz­ben. A Stáma-i Efsz részlege a ša­­farikovoi (Tornaija) és bechincei (Beje) egyesített egységes földmü­­vesszövetkezetnek. A számok bizo­nyítják, hogy a stárüai részlegen érik el a malacválasztásnál a legjobb átlagot. Természetes, hogy ahhoz nagyban hozzájárult Csák Józsi bácsi becsületesen és szak­szerűen végzett munkája, amiért elismerés érdemel. Jó volna, ha az illetékes járási szervek is nagyobb figyelemmel kísérnék munkáját, mert tőlük is nagyobb elismerést érdemelne. VÄLENT LÁSZLÓ Az öreg juhász Kellemes őszi idő járta még, amikor határjárásból átvágtam a legelőn, hogy szót váltsak Senkár Pista bácsival, a chotíni (HetényJ szövetkezet juhászával. Nem volt előre megbeszélve a találkozó, de sejtettem, hogy „védencei“ köré­ben találom ót. Nem tévedtem! Éppen az egyik fia volt nála láto­gatóban, aki a Jurajov Dvor-i (Gyulamajor) Állami Gazdaságban dolgozik felelős beosztásban. Régi ismerősként üdvözölt. Nem csoda, hiszen az utóbbi évtized so­rán több alkalommal találkoztunk. Becsülöm öt emberi egyszerűsé­géért, a szakma iránti szeretetért.­­Ritkán tapasztalható lelkesedéssel beszél munkájáról, az állatokról. A lelkesedés arra vezethető visz-' sza, hogy a családban mélyen gyö­kerezik a szakma iránti szeretet. Náluk apáról fiúra szállt a mes­terséggel járó tudomány. Mert jő juhásznak lenni, tudományt jelent. Nem lehet jő juhász az, aki nem szereti a juhokat, nem ismeri az egyes juhfajtákat. a fertőző be­tegségeket. Pista bácsiban mind­ezen jó tulajdonságok megvannak. Amikor az állomány felől érdek­lődöm, a hodály felé mutat. Ott vannak jelenleg, számszerint 260 darab. Ez a törzsállomány. A cho­tíni szövetkezet vezetősége gyap­jútermelés és húseladás végett tartja a juhokat. Az utóbbi évek­ben pedig kisbárányok eladásával­­is foglalkozik. Ez évben 200 darab kisbárány vándorolt külföldre — Olaszországba és Franciaország­ba. Vajon milyen bevételt jelent ez a szövetkezetnek? — tettem föl a kérdést Szabó Gábor zoo­­technikusnak. — A kisbárányok kilogrammjá­ért 13—14 koronát kaptunk. Attól függ, hogy milyen súlyban kerül­nek eladásra. De átlagban 250 ko­rona esik egv kisbárányra. Nem sok, de nem is kevés. Ugyanakkor a tervezett 10 métermázsa gyapjú Senkár István kitermelése helyett 13,64 kg ér­tünk el. Az eladott gyapjúért 154 ezer 964 koronát kaptunk. Mivel merinói juhokat tenyésztünk, a jó gondozás következtében sikerült minőségi gyapjút előállítanunk. Ezt bizonyítja az is, hogy a gyap­jú kilogrammjáért 113,60 koronát értünk el. Pista bácsit arról faggatom, I hogy elégedett-e munkájával, az i elért ereménnyel, és a jövedelem­mel. Talán szükségtelen is volt föltenni a kérdést, mert az elmúlt 20 esztendő alatt ezen a munka­­szakaszon dolgozik. Márpedig ez önmaga helyett beszél. Azt is sikerül megtudni, hogy minden kisbárány után két mun­kaegységet kap. további egy mun­kaegységet a kosok gondozásáért. Olyan szeretettel beszél a juhok körüli teendőkről, hogy az ember szinte látja, amint simogatja, ba­busgatja a gyámoltalan kisjószá­­gokat. Hogy érti a mesterségét, bizonyítja az is, hogy a szövetke­zet vezetősége részéről csak rit­kán látogatják meg munkahelyén, mert tudják róla, hogy minden idejét korra reggeltől, késő estig a hodályok között tölti. Mindig talál valami munkát. Még a juhok részére szükséges eleséget is sa­ját maga készíti be. E célra egy lovat kapott a szövetkezet veze­tőségétől. De lassan múlik az idő és Pista bácsi nyugalomba készül. De már azon töri fejét, hogy amennyiben egészsége engedi, tovább is dol­gozik, mert nem tud megválni a juhaitól. Húsz esztendő munkája ezer szállal köti őt ide, ahhoz a munkahelyhez, ahol annyi szép napot töltött el és számtalan kis­­bárányt segített a világra. Senkár Pista bácsinak kívánunk jó egészséget, hosszú életet. Kí­vánjuk, hogy még nagyon sok kis­­barit neveljen föl, mert amint lát­tam, ez ad értelmet életének. Ilyen ember Pista bácsi, az öreg juhász! ANDRISÉIN JÓZSEF Két korona November 14-én délelőtt 10 óra­kor halt meg 61 éves korában FERKÓ PÁL kazánfűtő. A gyár ve­zetősége az üzemi tanács elnökét és engem bízott meg a részvét­­nyilvánítással. Vigasztaltuk az özvegyet és biztatóul egy boríté­kot nyújtottunk át neki. Nem akart hinni a eszemének. Amikor felnyitotta, 5Q00 korona hullott ki belőle az asztalra. Az egyszerű asszonyka, az efsz fejője elérzé­­kenyült, és bizony a könny is ki­buggyant a szeméből. Alig akarta lehinni, hogy ezt a nagy összeget az üzemtől kapta. Húsz évvel ezelőtt a Banská Bystrica-i Mezőgazdasági Ellátó és Termény felvásárló Vállalat köz­ponti üzemi tanácsának javaslatá­ra a taggyűlés olyan határozatot hozott, hogy a hozzátartozó ösz­­szes üzemből havonta minden dol­gozó fizetéséből 2 koronát fognak le, és olyan családoknak juttatnak egyszeri kisegítésként 5000 koro­nát, ahol elhalálozik a kenyérke­reső családtag. Nagyon szép emberi vonás ez, és igazán dicséret illeti azokat, akik az üzemi tanácsban ezt kez­deményezték. Akiket váratlan csa­pás ér, nem maradnak egyedül, mert érzik a közösség segítségét és könnyebben viselik el a vesz­teséget. J- H. Két évtized mérlege a Rimavská-Sobota-i járásban HŰSZ ÉVES A HESZ Lövészet — a honvédelmi nevelés fontos kelléke A ZVÄZARM (HESZ) születése összefüggött a lövészettel, hiszen a szocailista haza védelmében ez a tevékenységi ág a legelterjedtebb a szervezeten belül. Különösen a fiatalok körében örvend nagy nép­szerűségnek. A tömegalap, melyre az egész versenyrendszer épül, döntő fontosságú. Közülük kerülnek ki a kiváló képességű lövők, az élsportolók. Olyan nevek, mint Nácovský, Sulovský, Kúrka, vala­mennyiünk előtt ismertek, sőt határainkon kívül is megbecsülést sze­reztek a sportágnak. Járási viszonylatban is jó eredményeket értünk el a lövészetben. Járásunk lövészetét olyan nevek fémjelzik, mint a Rimavská Seč-i (Rimaszécs) Komlós, a bátki Selőan, Bálint és Hruška Klenovecről, Bysterská Hnúšťáról, Habodász Gemercekről (Kisgömör), Tóth Luko­­vistéről, Kolcsár és Suja Bottovőról. Sajnos lövészettel mindmáig nyílt terepen foglalkozunk, mivel nincsen megfelelő lövöldénk. Szá­mos helyen kell földmunkálatokat végezni avégett, hogy a lövészet biztonságos sportág legyen. így tették ezt az utóbbi időben Ožďany­­ban (Ozsgyán), Rimavská Sečen (Rimaszécs), Hrachovón, Bottovón stb. Lövészetben a klenoveci ZVÄZARM sportolói járnak az élen, akik egymás után két alkalommal nyerték el a SZNF járási vándor­serlegét. Rimavská Sečen, Hrachovón, Babinecen és Bottovón is gyakran rendeztek lövészversenyeket, ami aztán meg is látszik az említett helységek csapatainak eredményein. 1971-ben a ZVÄZARM alapszervezetei 78 helyi jellegű versenyt bonyolítottak le, ezenkívül 14 községben rendeztek versenyt a CSKP megalakulása 50. évfordulója tiszteletére. Zellerjén igen szép számú versenyzőgárda állt rajthoz a járási bajnokság alkalmával. Két évtized sikerei köteleznek bennünket arra, hogy még széle­sebb alapokra helyezzük e sportágat. Ezt mindenekelőtt az edzők és bírák munkájának megjavításával tudjuk elérni. Megkülönböztetett figyelemmel kísérjük az ifjúság érdeklődését a sportág iránt. El szeretnénk érni jó nevelői munkával, hogy ez a sportág, mint a honvédelmi nevelés egyik fontos eszköze, a legelter­jedtebbé váljon a járás területén. h—i A SZŐTÖHEGY ALJÄBAN Még télen is romantikus az a meredek domboldal, ahol & . «slinka i (lilám, Veľ. Krtíš-i járás) hajdanában vájt pincéje benyúlik a föld mélyébe. A boltíves „házában“ karácsony táján Is sok a tennivaló. Szorgos, hozzáértő emberek fejtik a jókedv nedűjét. Az idén a jó­­minőségű szőlőből csakis 20 fokon felüli mustot préseltek. Bugyi barátunk, a szőlészet szakértő vincellérje örömmel újságolta, hogy a magas cukortartalmú Rizlingből, Zöldvelteliniből és más magas­cukortartalmú szőlőből több mint 80 mázsát termeltek hektáronként. Az eladott szőlő kilójáért átlagban 8,04 koronát kaptak. A vezetők optimizmusa nem alaptalan, mert jövőre még több telepítés fordul termőre és így a szőlészet egyik gazdasági erőssége lesz a három faluból egyesült szövetkezetnek. A gazdasági részleg vezetője a vincellér és a'borfejtők a végzés előtt koccintanak és kellemes ünnepeket kívánnak egymásnak, vala­mint a szőlészet szorgos dolgozóinak, akik nagyban hozzájárultak az elért jó terméshez. - -tt-Az utóbbi években a kereskedelmi szervek — JEDNOTA és a ZDRO] részéről hatékony intézkedések történtek a komáméi járás községei­ben az üzlethálózat korszerűsítésére. Hasonló intézkedés folytán kapott új, korszerű üzletházat, büfét Мойа (Dunamocs) község is. Felvételünkön a ZDROJ igazgatósága által építtetett modern üzlet­ház látható. A. J. felv. 1 ŕ I I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents