Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-12-18 / 50. szám
Szobád földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1971. december 18. Ara 1,— Kčs XXII. évfolyam, 50. szám. Szakmelléklet Kisállattenyésztés Vadászat - Halászat A választási program teljesítéséért Legfelsőbb képviseleti szerveink már megtartották alakuló gyűléseiket. A Szlovák Nemzeti Tanács és a Cseh Nemzeti Tanács után a Szövetségi Gyűlés két kamarájának a Népek Kamarájának és a Nemzetek Kamarájának is megvolt már az ünnepi alakuló gyűlése. A megválasztott képviselők letették esküjüket és a különböző bizottságokban máris hozzáláttak a munkához. Soha hem látott munkalendület tapasztalható a képviseleti szervek alsóbb fokozataiban is. Egymás után születnek a kötelezettségvállalások a helyi és városi nemzeti bizottságokon, amelyeket a járási nemzeti bizottságok összegeznek. Az alulról jövő kezdeményezés nyomán született meg például a Galantai Járási Nemzeti Bizottság nagyjelentőségű kötelezettségvállalása, hazánk felszabadításának 27. évfordulója tiszteletére. Nem formális versenyről van sző, mert épp, amint a választás előtti napokban tapasztaltuk a galantai járásban, a nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági üzemek vezetői az eddigi tapasztalatok alapján a lehetőség figyelembe vételével foglalják kötelezettségvállalási formába a dolgozók kezdeményezését. Ezen a téren nagyon jó példát mutatott például a Mosti (Hidaskürt) Efsz, amely a jobb élet- és munkakörülményeket elősegítő versenyben egy hét alatt olyan munkát végzett, hogy a járásban első helyre került. Hasonló rugalmassággal találkoztunk Vlčanyban (Farkasd), Dolné Saliby-n (Alsőszelin) és Čierny Brodon (Vízkelet) is. A járásban a nemzeti bizottságok funkcionáriusai megközelítőleg ki tudják számítani, hogy a lakosság mennyi társadalmi munkával segíti majd a választási tervek teljesítését. Szintén felbecsülik az újabb tartalékok feltárásának lehetőségeit, mennyiségét, és a mezőgazdaság fejlődésének ütemét is. Azzal is számolnak^ hogy a képviselők és választók által közösen formált választási programterveket a képviselők és a választók aktivitásától függően, túl is teljesíthetik. A galantai felhívás igyekszik elősegíteni a nemzeti bizottságok politikai és társadalmi munkáját, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, a mezőgazdaság fejlődését, a szolgáltatások bővítését és a tartalékok jobb felhasználását a községek és üzemek fejlesztésére. Egyben versenyre hívják az összes nemzeti bizottságokat és üzemeket. Tehát olyan felhívásról van szó, amely továbbra is serkenteni akarja a választókat a tervek teljesítésére. Fel akarja karolni azt a rendkívüli nagy aktivitást, alkotni vágyást, amit a választások Idején polgáraink kifejtettek. Az alsóbb képviseleti szervek is egymás után tartják alakuló gyűléseiket és a képviselők rátermettsége, eddigi munkája alapján osztják el a funkciókat. Ki-ki arra a helyre, ahova a legjobban megfelel és ahol a legtöbbet tud tenni a társadalom érdekében. A helyes kiválasztástól nagyon sok függ, mert a nemzeti bizottságok különböző bizottságainak munkája jórészt attól függ, hogy élükre milyen káderek kerültek. Nem véletlen az, hogy községenként változó volt a bizottságok munkája. Egyes helyeken a tervezési, pénzügyi bizottságok, a mezőgazda- - sági bizottság, más községekben viszont a polgári ügyek bizottsága működött aktívan. A falu társadalmi élete és fejlődése aztán jórészt így alakult. Azonban az lenne a helyes, hogy minden bizottság lehetőleg egyforma aktivitással dolgozna a maga szakaszán, hogy így egyenletes legyen a községek társadalmi élete és fejlődése. Ilyen egységes munkával találkoztunk a Zlaté Klasy-i (Aranykalász) Nemzeti Bizottságon. Ez meg is látszik az egész falun, mert az utak portalanítása, a járdák építése, a lakások rohamos építése mellett a lakosság városi szinten kapja a különböző szolgáltatásokat is. Igen.élénk a társadalmi élet is. A nemzeti bizottság különböző gyűléseire, rendezvényeire majdnem minden polgár eljár. Talán nem ts akad olyan lakos, aki ne dolgozott volna le legalább egy munkanapot társadalmi munkában. Amint Nagy Péter elvtárstól, a helyi nemzeti bizottság elnökétől megtudtuk, ez az aktivitás nem véletlen, mert a képviselők többször is meglátogatják azokat, akiket társadalmi munkára hívnak. Sokszor előfordul, hogy valaki valamilyen okból éppen nem ér rá és bejelenti a képviselőknek, hogy majd a következő szombaton vagy vasárnap veszi ki részét a társadalmi munkából. Ebben a községben a választások előtt szinte minden munkaszüneti napon társadalmi munkát végzett a község lakóinak egy-egy csoportja. Jó példa minden járásban akad bőven. A választó polgárok szívesén dolgoznak saját maguk és a közösség érdekében, ha helyes módszerekkel mozgósítják őket. Újdonsült képviselőink tehát menjenek el a szomszédba is a jó módszerekért, hogy az eddiginél még'nagyobb aktivitással, a választókkal együtt sikeresen teljesíthessék a nagy és ígéretes távlatokat mutató választási programokat. Balia József Az Ilyen korszerűen berendezett baromfifarmon örömest 'dolgoznak a fiatalok. Jövőbe mutató tervek Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának realizációs bizottsága múlt heti összejövetelén az egybegyűltek megvitatták a Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) járás mezőgazdasági termelésének távlati fejlesztési tervét. A tervjavaslatot — amely a nevezett járrás mezőgazdaságának 1985—1990-ig várható változását, fejlődését tartalmazza — a Gazdálkodás Tudományos Rendszere Bratislava! Intézetének Banská Bystrica-i mezőgazdasági állomásán tevékenykedő dolgozók kollektívája dolgozta ki, Ing. Ján Matúšov vezetésével. Az előterjesztett tervjavaslat első részében a szerzők részletesen elemzik a szóbanforgó járás mezőgazdaságának jelenlegi helyzetét. A járásban 107 ezer 166 hektár mezőgazdasági földterület van, de ennek csupán 54,5 %-a szántó. A járás jelentős része dombos, hegyes, nehezen, vagy egyáltalán nem művelhető terület. A mezőgazdasági föld 14,9 %-a rét, 27,1 %-a pedig legelő. A szántó legnagyobb részén (55,1' %) szemeseket, 32,7 "%-án takarmánynövényeket, 5,3 %-án pedig technikai növényeket termesztenek. A búza átlaghozama 28 q, a kukoricáé 30,7 q, a cukorrépáé 343 q. A járásban jelenleg 54 számos állat jut száz. hektár mezőgazdasági földre. Egy tehén átlagosan 2508 liter tejet ad évente, a hízómarháknál 78, a hízósertéseknél pedig 56 dkg az elért átlagos napi súlyszaporulat. A nevezett járásban 7,41 hektár mezőgazdasági és 4,06 hektár szántóföld jut egy állandó dolgozóra. A dolgozók 63,5 százaléka 30—60 év közötti. A járásban szép eredményeket értek el a szocialista nagyüzemi termelésre, történő áttérésben és a mezőgazdasági üzemek szervezése célszerűségének keresése, valamint a hatékony, észszerűsítő beavatkozások gyakorlati érvényesítése szakaszán. 1960-ban 162 szövetkezet (átlagosan 269 ha szántóterülettel), 1970-ben pedig 43, átlagosan 941 hektár szántóval rendelkező szövetkezet volt a járásban. Az egyesítések nagyban előmozdították a termelés racionalizálását. A korszerű módszerek megkövetelik, hogy a jövőben még nagyobb termőterülettel rendelkező egységeket hozzanak létre. A tervek szerint 1975-ben már csak 23 szövetkezet és 3 ÄG, 1985-ben pedig csak 4 agrokémiai központ működne a járásban, amely lényegében maga köré tömörítené az összes mezőgazdasági üzemeket. A távlati terv ismertetését követő vita során több értékes hozzászólás, illetve megválaszolásra váró kérdés hangzott el. Többen érdeklődtek • pl. aziránt, hogyan szeretnék megoldani a járásban,a gépjavítást, a szállítást, s hogyan igyekeznek biztosítani a nagyteljesítményű mezőgazdasági gépek tökéletes kihasználását? A tervjavaslatból kitűnik, hogy a szállítási munkálatok 90 %-át jelenleg traktorokkal végzik az üzemek, s ezen feladat elvégzésé a dolgozók 55 %-át veszi igénybe. Ennek következménye, hogy az egyes mezőgazdasági termelj ányszor halljuk: a fiatalok fa■* képnél hagyják a szövetkezet vezetőit, s másutt keresik jövőjüket. Vagy ennek ellenkezőjét: miért ragaszkodnak annyira mezőgazdasági üzemükhöz a fiatalok itt, vagy amott? Az okok sokrétűek. Úgy is mondhatnánk: faluja válogatja. Egy azonban bizonyos: ahol emberszámba veszik a fiatalokat, ahol sokoldalúan törődnek velük (szakmai-politikai fejlődésükről sem feledkeznek, meg!), ahol szervezeti életet élnek a SZISZ- en belül, vagy önálló munkacsapatokat képeznek, ahol biztosítják számukra a szövetkezeti demokrácia nyújtotta védelem lehetőségeit, ott többnyire meg is maradnak. Viszont menekülnek onnét, ahol beléjük fojtják a szót, ahol nem értik meg — s nem is akarják megérteni — sajátos gondjaikat, problémáikat. Ahelyett, hogy bekapcsolnák őket a vezetésbe, baráti jóviszonyt alakítanának ki, sértegetik önérzetüket, mostoha módon magukra hagyják. Magától értetődő, hogy az ilyen szövetkezetekben ■ azután kevés a munkaerő, akadozik a tervteljesítés ... Később ugyan rádöb-Ahol megbecsülik a fiatalokat bennek az efféle vezetők súlyos hibáikra, de akkor már késő ... Az alábbiakban pozitív példák erejével igyekszünk hatni. * Várostól, kulturális centrumtól távol esik Klúöovce (Kulcsod, dunasžerdahelyi járás). E falu művelődésháza sem mondható korszerűnek, mégis alig akad fiatal, aki falujától távol keresi megélhetését, jövőjét. Így azután olyasmivel tűnnek ki, hogy a tagok életkorátlaga 35—37 év. Tény: itt megbecsülik a fiatalokat. Mi a jellemző e szövetkezet vezetőgárdájára? Mindenekelőtt a fiatalos, derűlátó gondoskodásmól, a jövőbetekintés. S ami a fő dolog: bíznak az emberekben: idősebben, fiatalban egyaránt. S ez a bizalom erőt önt a tagokba, még áldozatkészebb, még fegyelmezettebb munkára ösztönzi azokat. A fiatalok többsége a gépeket uralja. A vezetőség gondoskodik szakmaipolitikai fejlődésükről, szociális problémáikról sem feledkezik meg, habár ezen a téren még van némi behoznivaló. A fiatalos gondoskodásmód abban is visszatükröződik, hogy a 600 hektáros szövetkezetei — a jövőt illetően — nem tartják életképesnek. Ennélfogva Csilizköz szövetkezeteinek még szorosabb együttműködését tartják életbevágóan fontosnak, s az egyesítés "gondolatát sem vetik el. Tudják: a fejlődés törvényszerűsége elől kitérni nem lehet. * Ugyancsak megnyugtató dolgokat tapasztaltunk a 700 hektáros Horné Túrovce-i Efsz-ben. :Itt a vezetőség jól együttműködik a hiib-val, a SZISZ alapszervezet vezetőségével, ami mindnyájuknak csak hasznára válhat. Ifjúsági klubot létesítettek egy évvel ezelőtt. Hojcska Pál efsz-elnök, Sztudva László aktivista, valamint a községi pártszervezet elnöke elismerőleg beszéltek a 74 tagú SZISZ tevékenységéről. Amint kiderült, példás segítséget nyújtottak a közös gazdaságnak az eperszüretet, a magkukorica betakarítását, s a falucsinosítást illetően. Méghozzá szombat, vasárnapokon is dolgoztak! A képviselőválasztások előkészítő-munkájában is derekasan helytálltak: ének-, zene- és tánccsoportjuk Makrai Magda nevelőnő közreműködésével kulturális műsort hozott össze, amellyel a jelöltbemutatkozó gyűléseken felléptek. Remélhető, hogy az „ifi“-klub színjátszó-gárdája és irodalmi köre is rövidesen hallat majd magáról. Mindebben ,nem kételkedünk, hiszen a klub tervszérű munkáját olyan fiatalok irányítják, mint Setyahula László elnök, Szebellai Margit, Licskó Márta, Ondrusek Teréz, Pockaleczky Ágnes és mások. (kovács) nyék önköltségének 30—70 százalékát a szállítási költségek teszik. A jövőben a szállításokat az agrokémiai központok, a felvásárló vállalatok, kisebb mértékben a mikrorajónok üzemei, végzik el, saját eszközeikkel. Az agrokémiai központok végzik a tápanyagpótlást (műtrágya, istállótrágya stb.), a .növényvédelmet, vegyszeres gyomirtást, a szállítások túlnyomó részét, stb. Itt lesznek összpontosítva az erőgépek, szállítóeszközök (teherautók), valamint a fentnevezett munkálatok elvégzéséhez szükséges egyéb gépek is. A speciális növények (szőlő, zöldség stb.) ápolását, védelmét, stb. a mikrorajonok üzemei saját speciális gépeikkel végzik el. Egy agrokémiai központ hatáskörébe átlagosan 25 ezer hektár mezőgazdasági föld tartozik majd. A gépek karbantartását, kisebb hibáinak eltávolítását a mikrorajónok javítóállomásai, a nagyjavításokat pedig a gép- és traktorállomások végzik el, mivel itt lesznek az alkatrészraktárak is. A gépek összpontosításával, a gépesítés és a teljesítőképesség kihasználásának fokozásával elérik, hogy a gabonaféléknél pl. csupán 20,9 óra, a kukoricánál 32 a cukorrépánál pedig 113 óra kézi munkára lesz szükség egy-hektár termőterület megműveléséhez és termésének betakarításához. A jövőben egy dolgdzónak 25,5 hektár mezőgazdasági föld művelését kell a gépek segítségével elvégezni. Egy állattenyésztési dolgozónak 1985-ben pl. 36 tehenet, illetve ezer hízósertést kell ellátnia műszakonként, s egy állantfó állattenyésztési dolgozóra átlagosan 48,8 darab számos állat jut. Az előzetes számítások szerint 1985-fg az egy hektár mezőgazdasági földre jutó nyerstermelési érték 69,8 %-kal, — vagyis 12 281 koronára, a piaci termelési érték viszont 9 850 koronára növekedik. Egy mezőgazdasági dolgozó (beleértve a mikrorajónok vezetőit is) munkatermelékenységének értéke 184 ezer 946 korona lesz. A realizációs bizottság elfogadta az előterjesztett tervjavaslatot, azzal a kikötéssel, hogy a szerzők bizonyos szempontokból kiegészítik, illetve módosítják a fejlesztési terv egyes részeit, részletesebben kidolgozzák az állattenyésztés — elsősorban a tehéntartás és üszőnfvelés — fejlesztési tervét, konkrétabban meghatározzák a mikrorajónok közötti' kapcsolatok, valamint a szervezés és irányítás szakaszán várható fejlődést, továbbá meg kell határozni, mi a fejlesztési terv végcélja: egy egységbe tömöríteni az üzemeket, vagy az 1985-re tervezeti mikrorajónok alapján folytatni a termelés szakosítását és fejlesztését? A kiegészített tervjavaslatot 1972 januárjában kell felterjeszteni. Kádak Gábor \
