Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-12-04 / 48. szám

i97í. december 4 SZABAD FÖLDMŰVES. A fejlődés motorja az elkötelezettség------------------------------------------3 Vándorjuhászok Képünkön balról jobbra Kocsis Sándor, az efsz zootechnikusa, középen a juhász testvére, jobbra pedig a MrviS házaspár. A nemzeti bizottság takaros irodájában hármasban beszél­gettünk. Azt mérlegeltük, mi­lyen fejlődésen ment keresztül Veiké Dravce község az utolsó évtized alatt. Jacsmenyík Frigyes elvtárs, a helyi alapfokú kilencéves iskola tanítója ecseteli© a falu életét, fejlődését, miközben az 1900-as évekre is visszatekin­tett. Akkortájt ugyanis a lakos­ságnak csaknem 80 százaléka arra kényszeredett, hogy az emberibb élet és némi pénz­szerzés reményében az „Ígéret földjére“, Amerikába vándorol­jon. Mint ez ilyenkor lenni szokott, a célkitűzés egyiknek jobban, a másiknak kevésbé, vagy egyáltalán nem sikerült. Elég abból annyi, hogy a ván­dorlás rányomta bélyegét a fa­lura. így a felszabadulásig csupán öt középiskolás került ki a község lakosainak sorából, s ezekből három a tanító gye­reke volt, ketten a földműve­sek közül gazdatanfolyamot végeztek. Nagyon jó vonásna ktartom, hogy nem elégedettek azzal, amit az utóbbi évtizedben a falu fejlesztéséért tettek. Pedig a község valamennyi útját, 1300 métert portalanitották, s ez közegészségügyi szempontból fölbecsülhetetlen. Több helyi jellegű objektumot építettek és jónéhányat felújítottak. Hogy csak néhányat említsek: beke­rítették a sportpályát, kanali­­zálták a község azon részét, amelyet még nem is oly rég a belvíz fenyegetett, nyitott csa­tornahálózatot építettek stb. Ezenkívül korszerű iskolával is rendelkezik a falu. Ezek az akciók mind benne voltak a fejlesztési tervben. Alapjában véve saját hibájukon kívül két akció esett ki a programból, a kultúrház és a kereskedelmi hálózat építése. Ebben a tekintetben tényle­gesen válságos itt a helyzet. Vacsora közben toppanunk a Púk­kal portára. Cj ház, parkosított ud­var. Mindez gondos gazdára vall. Evés közben zavarjuk a házigazdát. — Semmi baj — hárítja el szabad­­kozásunkat Pukkai elvtárs — érezzék magukat nálunk vendégként. — Valamikor részarató koromban a családnak sem futotta, manapság azonban más idők járnak. Aki becsü­lettel dolguzik, van mit a tejbe aprí­tania. — A felszabadulás után a bratisla­­vai vízmüveknél dolgoztam. Egy szép napon azonban Csóka István bácsi, a közös elnöke megszólított. „Hallod-e, István? Miért járod az országot, hi­szen itthon, a közösben is szükség van rád.“ — Hazajöttem. Ott 8000 korona volt (régi pénzben) a havi fizetésem, itt­hon pedig naponta 80 koronát írtak Ez a nép kultúraszeretö. Ha módja van rá, résztvesz minden érdemleges kulturális megmoz­dulásban. A lehetőséget azon­ban gátolja a kultúrház ihiánya. Igaz, építését 1968-ban a jnb jóváhagyta. A hnb nagy lelke­sedéssel munkacsoportot szer­vezett építőblokkok készíté­sére. Az 19S3-as ellenforradal­mi szervezkedés azonban lehe­tetlenné tette az épület meg­kezdését, mivel 1,5 millió ko­ronára lett volna ehhez szüksé­gük, s akkoriban lehetőségeink eléggé szűkösek voltak. Állító­lag manapság a jnb-nek csak félmillióig terjedő beruházások finanszírozására van lehető­sége. Mégis tanácsos lenne megoldást keresni, mért . a község lakossága és a helyi efsz vállalná az építkezési munkák jelentős részének el­végzését. Így a társadalmi munka az építmény teljes ér­tékének körülbelül a felét ké­pezné. Véleményem szerint kár lenne ki nem használni ezt a nagy akarást. A község üzlethálózatának kiépítése is újra programon marad. Ebben a kérdésben azonban a Jednotának kell ki­mondania a végső szót. Annál is inkább szükség lenne erre, mert a községben egyetlen va­lamire való bolt sem létezik. Ami van, azt különféle falusi házakban, nem éppen korszerű körülmények mellett barkácsol­ták össze, s így a legnagyobb akarattal is csak ideiglenes megoldásnak tekinthető. Ha értékeim kívánjuk az embe­rek politikai profilját és maga­tartását,- el kell mondanunk, hogy 1968-ban az ellenforra­dalmi mozgás idején a község lakossága internacionalista ma­gatartást tanúsított. Tóth János elvtárs, a íöldmfívesszövetkezet elnöke megjegyezte, hogy a környéken elsőként léptek szo­ros, bensőséges kapcsolatra a szovjet katonákkal, s ez a kap­javamra. Ez nem volt mindegy, de bíztam a jövőben, a jobb keresetben, ami rövidesen be is következett. Négy gyereket, két fiú, két lányt nevelt a Pukkai házaspár. György a legidősebb felsőbb iskolába nem jár­hatott, mivel akkoriban nem volt rá­­valő. Emíliából inár pincérnő lett, Mihály pedig Košicén végzett gép­ipari középiskolát. A legkisebb lány Rozália, üzletvezető a faluban. — Az iskolaidő alatt többször mon­dogattam Mihálynak: nyomd meg a gombot, fiam, nehogy neked is olyan vékony kenyérszelet legyen az aszta­lodon, mint nekem fiatal koromban. Sokat segített a bíztatás, a szülői szó. Erre azonban már nincs szük­ség, mert a Pukkai gyerekek; mind önállósították magukat. Házuk, komp­lett berendezésük, autójuk van. S mindezt szocialista rendszerünknek köszönhetik. S. G. csolat ma is hasznos és gyü­mölcsöző. Ez azt bizonyítja, hogy a pártszervezet helyes irányban vezette a falu népét. Amikor a szovjet alakulatok kultúrcsoportjai a faluba láto­gattak, a szerény lehetőség mellett telt ház és nagyon ba­rátságos, hálás emberek fogad­ták őket. Az utóbbi évek lényeges vál­tozást hoztak a falu életében. Megerősödött a földművesszö­vetkezet. Vagyonának értéke ma 9 millióra tehető. Dolgozói életszínvonalának ugrásszerű emelkedését bizonyítja, hogy míg 1966-ban 1 millió 100 ezer, addig 1970-ben már 2 millió 200 ezer koronát fizettek a munkadíjakra, s idén még job­bak a kilátások. A szövetkezet gazdasági megerősödése lehető­vé teszi, hogy az emberekről is megfelelő módon gondoskod­janak. Ennek keretében a kö­zös gazdaság költségén hat la­kásegységből álló emeletes há­zat építenek. Az utóbbi években a korsze­rű technika bevezetésével lé­nyegesen javult a munkater­melékenység s ennek - kapcsán számos fiatal vállalta a gépek körüli munkát. Most arra töre­kednek, hogy a műszaki bázis maximális igénybevételével kí­méljék az embereket. * Befejezésül talán még annyit, hogy falu színvonalát és fej­lődését manapság nem azzal kell fölmérni, hány autó, tele­víziós készülék és egyéb ha­sonló található lakosai tulajdo­nában, hiszen ezek az idők fo­lyamán úgyszólván életszükség­leti tárgyakká váltak, hanem azzal, amit az emberek tuda­tukban rögzítettek és hozzá­állásukkal egész társadalmunk javára fordítottak. Persze az is a fejlődés fokmérője, hogy u kis falucska néhány eszten­dő alatt 60 érettségizett és fel­sőbb végzettségű embert, vala­mint 12 mérnököt adott társa­dalmunknak. Ma olyan anyagi bázissal rendelkeznek, mely felbecsülhetetlen értékű nyers­anyagot és élelmiszert termel egész dolgozó társadalmunk el­látására. Mi más lenne ez, ha nem a legtisztább szándékú politikai elkötelezettség?! HOKSZA ISTVÄN Szocialista numkabrigádat alakítottak A Komárnoi (Komárom) Mezőgaz­dasági Középiskola tangazdaságának Komárno—Hadovcei részlege igen si­keresen teljesíti a pártunk megala­pításának 50. évfordulójára tett kö­telezettségvállalását. Kolárik Pál elv­társ, a tangazdaság vezetője, vala­mint Ürbényl Lajos ökbnómus és Prei­­ner Tibor, a párt vezetőség tagja, jó eredményekről számolt be. Az évfor­duló előtt vállalták, hogy összesen 397 ezer korona értékű mezőgazda­­sági terményt és terméket adnak ter­ven felül a közellátásnak. Vállalásu­kat már 044 ezer 800 koronára tel­jesítették. A kötelezettségvállalás tel­jesítéséből a szocialista munkaver­seny keretében nagyban kivette ré­szét Magyar József, Pintér Margit és Nagy Ilona, akik a hizlaldában dol­goznak. A tejtermelésben Dudás Já­nos, Pethes Lajos, Betyár Lénárt járt az élen. Mondhatjuk, hogy a kötele­zettségvállalás sikeres teljesítése minden dolgozó szorgalmas munká­jának az eredménye. Kiemelhetjük például a traktorosokat is, a Kucz­­mann testvéreket, Bujcs Józsefet, Szíj Bandit, Torna Lászlót, Forró, Marko­­vics és Moravcslk elvtársakat. Pintér József mechanizátor elmondotta, hogy a jő munkaszervezés eredményeként 1920 mázsa gabonával adtak él töb­bet a tervezettnél. A növénytermesz­tési csoport tagjai vasárnap is dol­goztak ha a helyzet úgy kívánta. Sokszor reggel öt órától este tíz óráig. A szocialista munkaverseny egyre nagyobb teret hódít a dolgozók kö­zött. Ennek keretében megalakítot­ták a „Vatutyín“ nevű szocialista munkabrigádot is. Az év végéig min­dent megtesznek, hogy termelési fel­adataikat és eladási kötelezettségü­ket lényegesen túlteljesíthessék. Holuzer László, Komárno A falutól távol egy fasor húz határvonalat két szövetkezet birtoka között. Fehérre me­szelt házak vesznek bele a ma­gányba, a végtelen messzeség­be. Valamikor azt hittem, hogy ezek a chotini (Hetény) szö­vetkezet tartozékai. Azonban, amikor Kocsis Sándor zootech­­nikussal kilátogattunk a ta­nyára, megtudtam, hogy a gazasági épületek a Dolný Pe­­ter-i (Alsópéter) szövetkezet­hez tartoznak. Az istállókban jelenleg baromfit tenyésztenek, néhány száz méterrel távolabb pedig egy juhakol, egy családi ház, valamint kisebb házikó áll. Itt működik az efsz juhá­sza la. Látogatásunk alkalmából megtudtuk, hogy a közös gaz­daságnak már 800 db juha van. A réteken lévő akolba 400 da­rabot helyeztek el. Amikor az épületek felé közeledtünk, han­gos csaholással két kutya foga­dott. Egy fiatalasszony csití­totta őket. Kisvártatva megje­lent egy férfi is. A bemutatko­zás után megtudtam, hogy a MrviS házaspár gondozza a juhokat. Maguk fejnek, és el is A Veľký Krtíá-i (Nagykürtös) járás mezőgazdasága az utóbbi években igen eredményesen fejlődik. A járási pártbizottság irányító, szervezőmun­kájának segítségével a járási mező­gazdasági termelési igazgatóság a távlati követelményeknek megfele­lően fejleszti a mezőgazdaságot. A többtermelés érdekében néhány je­lentős intézkedést tettek. Nagy gon­dot fordítanak például a talaj termő­­képességének növelésére. Mintegy 705 hektár földön végezték el a kul­­tivációs munkákat. Az agrotechnikai előírások betartása, valamint na­gyobb termőképességű búzák termesz­tése jelentős eredményeket hozott. Többek között az egyesített Veľká Čelomija (Nagy Csalomija) Efsz ga­bonafélékből 43 mázsás hektárhoza­mot ért el, a Želovcei (Zsély) Efsz­­ben pedig 50 mázsát. Talajjavítási munkáltat egész sor mezőgazdasági üzemben végeztek, például Obeckcvon, Sklabinán, Sel­­cén, Cebovcén (Csáb), Dolinkáu (Inám), Malá Calomiján (Kiscsalo­­míjaj. A termőtalaj táperejének nö­velése érdekében az elkövetkező idő­szakban még többet tesznek. A termeléshez újabb épületek át­adásával is egyre t jobb lehetőséget biztosítanak. A želovcei és vieskai szövetkezetben két lucernaszárltó üzemet adtak át rendeltetésének. Több korszerű istállót fejeztek be te­henek, fiatal áliátok tenyésztésére. Hogy az építkezések az eddiginél gyorsabban üzemeltessék a bušincei (Busa) és sklabiüai efsz-ek téglagyá­rait. Szilázstornyok építését fejezték be a závadai, bušincei, nenincei (Nyé­­nye) és a želovcei efsz-ben. Szőlésze­tek telepítésére 14 millió koronát for­készítik a jő minőségű juhsaj­tot. A Dolný Peter-i szövetke­zet vezetőségével három évvel ezelőtt kötöttek munkaszerző­dést és ennek értelmében jöt­tek le Liptovská Lužná-ról. Bi­zony kezdetben igen nehézen szokták meg a magányt és azt is, hogy ha a háztartásban ki­fogyott valami élelmiszerféle, öt kilométert kellett gyalogol­niuk, hogy bevásárolhassanak. Azonban- a napi háromszori fejes, a juhok legeltetése, a sajtkészités nagyon sok munkát adott nekik, és ezért nem so­kat unatkoztak. A juhász megmutatta azokat a helyiségeket is, amelyekben készílették a sajtot, megmagya­rázta a sajtfüstölés módját. A házaspár messze sodródott szü­lőfalujától, azonban jól jártak, mert a szorgalmas munka után megfelelő jövedelemben része­sültek. Természetbeni fejében megkapták a kitermelt sajt­mennyiség 50 százalékát. A szövetkezet is jól járt, mert aránylag kevés befektetéssel szép jövedelemhez jutott. ANDRISKIN JÓZSEF dítanak évente, ami lehetővé teszi, hogy a meglévő szőlészet 80—100 hektárral bővüljön. A járásban további lehetőségeket biztosítanak a többtermelés érdeké­ben. Az ötéves tervben 90 km hosszú patakot és folyót szabályoznak. Ösz­­szesen 634 hektáron létesítenek kis- és 4815 hektáron nagyobb teljesítő­­képességű öntözőberendezéseket. A tervek szerint 3125 hektár földdel bővítik a szántó területét. A kis víz­tárolókba mintegy 1710 m3 vizet tar­talékolnak öntözésre. Az ötéves terv végéig 742 hektár szőlőt és 155 hek­tár gyümölcsöst telepítenek. Mivel mindent megtesznek a föld termőké­­pésségének növelésére, úgy tervezik, hogy az 1970-es évhez viszonyítva a hektárhozamok gabonafélékből 41, cukorrépából 52, burgonyából pedig 85 százalékkal lesznek magasabbak. Az állattenyésztést kooperációs és integrációs kapcsolatok alapján fej­lesztik. Ennek megfelelően összpon­tosítják .a termelést. Olyan farmokat létesítenek, amelyeknek épületeiben legalább 1000 állat elfér. Lényegében a sertéshizlalást a Vefká Calomija-i és a bušincei szövetkezetek közötti nagyhizlaldákban oldják meg. A Vei­ké Calomija-i nagyhizlaldában pél­dául 7620 sertést hizlalnak évente, ugyanennyit a bušinceiben is. Az öt­éves tervben befejezik a baromfite­nyésztés számára az ólak korszerűsí­tését és új neveldék vagy tojópavi­lonok átadását. Amint a felsorolt tények és ada­tok is bizonyítják, a nagykürtösi já­rásban az ötéves teryben döntő for­dulatokat érnek el a mezőgazdasági termelésben. JAROSLAV DUŠEK, Rim. Sobota A Galantai Mezőgazdasági Gépjavító Üzem egyre több szolgáltatást nyújt az efsz-eknek és állami gazdaságoknak. Képünkön Pudmericky Sándor technikus irányításával, Prágai Aranka, Kozma Márta. Kocsik Erzsébet és Dömötör Katalin pléhből készült elemeket raktároz a korszerű baromfi­ólak számára. Balia íelv. A szocialista rendszernek köszönhetik Kihasználták a nagyüzemi mezőgazdaság adta lehetőségeket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents