Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-11-27 / 47. szám

1971. november 27. SZABAD FÖLDMŰVES 15 ALASZUNK Talált tárgyak Sz. P. olvasónk kérdezi: „Mit kell tenni a talált tárgyakkal?“ A jogszabály szerint a megtaláló köteles a talált dolgot a megtalá­lástól számított nyolc nap alatt a dolog elvesztőjének vagy tulajdo­nosának átadni, vagy a helyi nem­zeti bizottság illetékes osztályának beszolgáltatni. Ha a talált dolog a személyi tulajdon szokásos tár­gyai (pl. óra, töltőtoll, ruhadarab, táska, nem különösen nagy pénz­összeg stb.) közé tartozik, akkor a megtaláló a beszolgáltatáskor bejelentheti, hogy ha a tulajdonos nem jelentkezik, igényt tart a ta­lált dologra. Ha a tulajdonos há­rom hónap alatt nem jelentkezik, akkor a közigazgatási szerv a dol­got a találó használatába adja. Ha a tulajdonos a megtalálástól számított egy éven belül sem je­lentkezik, akkor a találó megszer­zi a dolog tulajdonjogát is, vagyis azzal tetszése szerint rendelkez­het. Kimondja a jogszabály azt Is, hogy a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési eszközön talált dolgot a találó kö­teles azonnal átadni a vállalat vagy intézmény dolgozójának. Az ilyen dologra a találó nem tart­hat igényt. Szennyeződik a mennyezet F. T. olvasónk a következőt kér­dezi: A teljesen sima mennyezet ott szennyeződik be jobban, ahol a betongerendák vannak. Mi ennek az oka? A téli fűtés idején, sok helyen sötét sávok és foltok keletkeznek a lakószobák falain. Ez főként azokon a helyeken következik be, ahol a rosszul vagy egyáltalában nem burkolt (szigetelt) vasbeton­szerkezetek: a födém- és a koszo­rúgerendák helyezkednek el. Ezek a szerkezetek akkor is hidegek maradnak, ha a szobákat jól fű­tik, mindenesetre hidegebbek, mint a falak vagy a födémnek téglából meg hőtartó anyagokból készült részei; ilyen módon a helyiségek­ben keletkezett pára elsősorban ezeken a hideg szerkezeteken ra­kódik le. Ha a szobában por van — márpedig hol nincs —, az rend­szerint a nedves részekre tapad, s így a sarkokon és a mennyeze­ten kirajzolódnak ezek körvonalai. A kérdés ugyan nem tér ki arra, hogy mit lehet tenni a csúnya szennyeződések elkerülésére. Illet­ve csökkentésére — de azért erről is érdemes néhány szót szólni. Nyilvánvaló, hogy a legszüksé­gesebb teendő a lakószobák lehető legnagyobb mérvű portalanítása. Központi fűtés esetében elsősor­ban a fűtőtestek (radiátorok, csö­vek) portalanítása fontos. Heten­ként legalább kétszer kell a fűtő­testek bordáit nedves ruhával le­­törölgetni, különösen a felső ré­szeiken. Cserép kályhánál (vagy bármely más kályhánál) is ugyan­ez az eljárás követendő: a tetejü­ket nedves ruhával alaposan por­­talanítani kell, hetenként legalább kétszer. Azért kell elsősorban a felsorolt helyekről eltávolítanunk a port, mert a fölfelé szálló meleg olykor forró levegő magával ra­gadja a porszemeket és fölszállít­ja őket a mennyezetre, ahol a hi­deg pontokra kicsapódnak. Termé­szetesen a szoba többi részének állandó portalanításáról is gondos­kodnunk kell, ha azt akarjuk, hogy a mennyezet sokáig szép marad­jon. Felkészülés a télre A gépkocsi téli üzemelését a fagy­veszély beálltától számítjuk. Ez no­vembertől már nálunk Is bekövetkez­het. Ekkorra a gépkocsit elő kell ké­szíteni a téli üzemre. A hűtőrendszer előkészítésének el­ső lépése a víztér kitisztítása. A ko­csi vízterébe látszólag nem jut szeny­­nyeződés. Miért szükséges akkcrr ki­tisztítani? A víztér • elszennyeződése akkor is bekövetkezhet, ha desztillált víz volt a hűtőben. Ennek oka a kor­rózió. A korrózió különösen akkor jelentős, ha csap- vagy kútvízet töl­töttek a hűtőbe. A kocsi víztere igen sok, egymással közvetlenül érintkező fémből áll, és ezek a fémek, ha a hűtővízben az elektromosságot vezető ionok vannak, (a csap, illetve kútvíz; ben ezek koncentrációja már nein elhanyagolható) galvánelemet ké­peznek. A galvánelem úgy működik, hogy az egyik pólusán a fém oldódik. A fémoldődás következtében a hűtő fala bizonyos idő után kilyukad. A korróziós folyamat (a fémoldás) se­bessége annál nagyobb, minél kemé­nyebb a víz, azaz minél több sőt tar­talmaz. A hűtőrendszert a vízkő is szeny­­nyezl. A vizkő a vízben levő ásványi anyagokból rakódik le a víztér felü­letére. A vízkő, rossz hővezető révén, rendkívül rontja a hőhatást. A víztér szennyezettsége tehát at­tól is függ, milyen hűtővizet használ­tak a hűtésre. Desztillált víz haszná­lata után a vízkőlerakódás egy sze­zon után csak minimális. A korróziós termékek (ezek főleg kolloidális fém­­hidroxidok, illetőleg fémoxidok) sem okoznak káros lerakódást. Abban az esetben, ha a leeresztett hűtővíz vö­röses barna vagy fehér üledéket tar­talmaz, célszerű a vízrendszert alapo­sabban kitisztítani. Ha a leeresztett hűtővíz nem nagyon szennyezett, a hűtőrendszer átöblítése után betölt­hető a télt hűtőfolyadék. Amennyiben a víztér vízköves, sa­vas vízkömentesítést célszerű végez­ni. Ez megfelelő vízköoldó anyaggal házilag is elvégezhető. A vízkőoldáskor gyakran megtör­ténik, hogy a hűtő kilyukad. A lyuka­dást persze nem a vízköoldó anyag okozza, hanem a korrózió eredmé­nye. A lyuk a vízkőréteg alatt képző­dött; amíg'a vizkő lefedte, nem le­hetett észreveni, a vízkő leoldásával azonban „felszínre kerül“. A téli üzemeltetéshez legcélszerűbb fagyálló hűtőfolyadékot használni. Ha nem használunk fagyállót, gondos­kodnunk kell arról, hogy ne kerül­jön fagypont alatti hőmérsékletre a feltöltött hűtőrendszer. Ez fűtött ga­rázsban nem fordul elő, azonban —5 —10 °C külső hőmérséklet mellett 2— 3 órás állás után már megfagyhat a víz. ' A fagyálló hűtőfolyadékok glicerin vagy etilénglikol vizes oldatai. Hasz­nálatuknál figyelembe kell venni, ho­gyan változik az oldat fagyáspontja a glicerin és etilénglikol kopcentráclő­­jának függvényében. A kereskedelem­ben kapható fagyálló folyadékok ál­talában etilénglikol alapúak, ezek azonban különböző adalékokat is tar­talmaznak. A tiszta etilénglikol, de főleg a glicerinoldat hajlamos a bom­lásra, A bomlástermékek savas kém­­hatásúak, s ez a hűtőrendszer kor­rózióját okozza. A bomlás és a kor­rózió megakadályozására korrózió­­gátló adalékokat tesznek a gyári ké­szítményekbe. A legtöbb hűtőfolyadék vízképződést gátló adalékot is tartal­maz. A hazai piacon a legismertebb a Fridex. A fagyálló folyadék általá­ban olyan koncentrátum, amelyet hí­gítani kell. A higítási arányt minden hűtőfolya­dékon feltüntetik. A hígítást lehető­leg desztillált vízzel végezzük, de a fagyállók vízképződást gátlő adalékot tartalmazó csapvízzel is higíthatók. —e— ^Ж1ЭТД^ЗШВЯВ8ИИЯИВ8ЯЯ|ВИ8ЯNo^^1/ HiiUi liJHA'MHBSHHHHBHHHHHHHMHHHHHHOHHHHBWWHHHHHHHHHMOHB Sok a közlekedési baleset Világszerte és hazánkban is az egyre élénkebb forgalmú közleke­dés mind több és több áldozatot követel, a sérülések és a halálos áldozatok száma aggasztó mérete­ket ölt. Például Franciaországban a halálos áldozatok száma 1961- ben 9337 volt, a szerencsésebb ki­menetelű sérülések száma 214 ezer, de már az 1962-es évben 10 ezer 102 halálos közlekedési balesetet jegyeztek fel, mig a sé­rültek száma 230 ezer volt. Hasonló a helyzet hazánkban is. Az év kezdetétől szeptember vé­géig Szlovákjában a hatóságok 12 ezer 478 közlekedési balesetet jegyzőkönyveztek. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva ez 1287 balesettel több. E balesetek alkalmával 5S5 ember életét vesz­tette és 7113 személy megsebesült. A halálos áldozatok száma az előző évhez viszonyítva 46-tal, a sebesültek száma pedig 193-mal nőtt. Természetesen jóval többen könnyebb sérülést szenvedtek. A fentiekből következik, hogy az egészségügyi szolgálatunk naponta a közlekedési balesetsérülések ál­landóan fennálló járványával bir­kózik, ami elsőrendű orvosi-egész­ségügyi problémává vált és egyre nagyobb figyelmet követel az ille­tékesek részéről. A legtöbb baleset a nyári idő­szakra esik (júliustól szeptembe­rig) s a balesetek száma ekkor is a legmagasabb, ami érthető, hi­szen nyáron legélénkebb a forga­lom. Ugyanilyen okai vannak a hétvégi baleset-halmozódásoknak (péntektől vasárnapig). Napköz­ben gyakoribbak a balesetek a délutáni órákban (12—18 óráig), valószínűleg a fáradtság követ­keztében. Foglalkozásra nézve e balesetek áldozatai leginkább munkások, diákok és egyetemi hallgatók, to­vábbá tisztviselők és földművesek s ezt követik a lakosság egyéb rétegei. Az áldozatok jé része „ja­vakorabeli“, 30—50 év közötti, erejének teljében levő egyén. A sérültek legtöbbje rendszerint egy óra leforgása alatt kórházba kerül, de még mindig jelentős azoknak a száma, akik jóval ké­sőbb, néha csak 12 óra múlva ér­keznek a kórházba, habár a bal­esetek többsége a városokban és a városok közvetlen környékén történik. Leggyakoribbak a mozgásszer­vek sérülései (kéz, láb, gerinc), mégpedig a csonttörések, ficamok stb. Igen sok a fejsérülés is. Ez indokolja a motorkerékpárosok bukósisak viselését és a gépko­csikban a védőszíjak felszerelését, használatét. Szinte bántóan nagy számú sé­rült elsősegély nélkül, nem kielé­gítő szállítóeszközzel, törések ese­tében minden rögzítés nélkül ér­kezik a kórhézba. Sokszor még a sebre sem tesznek pólyát, kötést. Pedig sok esetben az első percek­ben nyújtott szakszerű segélytől függ az áldozat további sorsa, esetleg élete is. Tehát gondoljunk arra, hogy minden motoros jármű­vön megfelelő elsősegély ládika, kötszer- és egyéb szükséges fel­szerelés legyen. Viszont a szak­szerű segélynyújtás szakembere a mentöorvos, akinek a balesetsérül­tek ellátásában kulcsszerepe van. Miről írnek a szlovák mezőgazdasági szaklapok ? A Ekonomika poľnohospodárstva A lap 11. (novemberi) száma vezércikkében egy igen idő­szerű kérdéssel foglalkozik. A cikk címe elárulja, hogy szerzői O. Golan és J. Grohman a szocializálás további folyamatának távlatait boncolgatják. Cikkükben kitérnek a mezőgazdaság fejlődésében jelenleg észlelhető komoly minőségi változásokra. Ez a termelésnek szakosítása és összpontosítása, amivel szoro­san összefügg a gazdálkodás szocialista formáinak bevezetése a hegyvidéki és hegyaljai körzetekben. Az üzemen belüli irányítás tökéletesítésének kérdésével és a kérdés megoldásának javaslatával foglalkoznak írásunkban doc. Kalavský és Jakab mérnök a Nitrát Mezőgazdasági Fő­iskola tanárai. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum szervezeteinek többsége az Idei évben is igen szép termelési eredményeket mutattak ki. Viszont az eredmények fölötti örömöt egyes negatív jelenségek árnyékolják be. E negatív jelenségek egyike az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban az önköltségek aránytalan növekedése. Erről ír Simunlő elvtárs, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumának dolgozója. Miért szükséges mákot termeszteni — ezt fejtegeti cikkében Gardian mérnök a Szlovák Tervbizottság dolgozója. A lap to­vábbi cikkei közül érdeklődésre tarthat számot a melléküzem­­ági termelésről szőlő cikk. Mint minden számban, ebből sem hiányoznak a mezőgazdasági érdekességek és a külföld mező­­gazdaságát bemutató anyagok. A Chov hospodárskych zvierat A lap novemberi száma érdekes anyagot közöl Szlovákia baromfifeldolgozó ipara fejlődésének távlatairól, különösen pedig a kelet-szlovákiai kerület lehetőségeiről az ötéves terv feladatai alapján. További cikkeiben a lap figyelmet fordít a baromfitenyésztéssel foglalkozó közös szövetkezeti vállalatok fejlődésének lehetőségeire. A baromfitenyésztés problémáival foglalkozó cikkek között az egyik a tojás minőségi és higié­niai értékeinek jelenlegi kedvezőtlen állapotával foglalkozik, amit feltétlenül az új technikai és technológiai intézkedések bevezetésével kell megoldani, elsősorban az intenzív és a sza- 0 kosított tenyészetekben. A higiéniai elvek és a technológiai fegyelem betartása a tojástermelésben elsődlegesen fontos. A lap további cikke értékeli Szlovákia tejipari kutatóintéze­tének tíz esztendős tevékenységét. További cikke a sertéshús­­termelés ipari módszereinek alkalmazásáról kitűnő modell, ugyanakkor Javaslat is arra, hogyan lehet a sertéstenyésztést és a sertéshizlalást üzemeinkben korszerűsíteni. f A Mechanizácia poľnohospodárstva A lap legújabb száma két Időszerű kérdéssel foglalkozik, amelyek a gépek gondozását ölelik fel. Közülük az egyik a gépek műszaki karbantartását taglalja, amely a kollektivizálás első időszakától kezdve nem változott. A másik pedig a koró­­zió és a korózló elleni védelem kérdéseivel foglalkozik a mezőgazdaságban. A lap értékeli az idei,, már VIII. szántőyersenyt, amelyet országos méretben a Piešťanyi Állami Gazdaság földjein ren­deztek meg. Felsorolja a versenyzők sorrendjét az összes kategóriában az általuk elért pontszámok alapján. Ezenkívül a szántóversenyt képekben is bemutatja. A továbbiakban tájékoztatja olvasóit a szeptemberben meg­tartott XIII. Brnői Nemzetközi Gépipari Vásárról. Elsősorban a bel- és külföldi kiállítók mezőgazdasági gépújdonságait és a legérdekesebb kiállítási tárgyakat ismerteti. Borítólapjának második oldalán pedig bemutatja a mezőgazdaságj technika ágazatában az idei évben aranyérmet nyert gépeket. A szakcikkek egyike a len betakarításának gépesítésére ki­fejtett jelenlegi igyekezettel foglalkozik, egy további tájékoz­tatást nyújt az NDK-ban gyártott permetezők új rendszeréről, amelyeket ml is megvásárolni szándékozunk, továbbá hazat juhtenyésztésünk számára a legcélszerűbb akiok típusait is­merteti. A Pôda a úroda A jobb minőségű agrotechnika, a nagyobb termést blztosftő fajták, valamint a növények fokozottabb védelme és a munkák teljes gépesítése jelentős mértékben befolyásolták a búza hek­­tárhozamainak növekedését a Magyar Népköztársaságban. A magyarországi búzatermesztés problémáiról és eredményeiről szől a lap índulőcikke. A lap novemberi számának további anyaga arról tájékoztat, milyen lehetőség mutatkozik a hektáronkénti 100 mázsás búza­hozam kitermesztésére. További cikke a burgonya-öltetőanyag tárolásával foglalkozik, rámutatva arra, hogyan lehet a tárolás Idején Is az ültetőanyag értékét fenntartani. Az új műtrágyák használata a legközelebbi esztendőkben még jelentős mértékben nem változtatja meg a termelés fejlő­dését. Az új, és hatékonyabb műtrágyafajták előállítása Igen komoly' probléma, mivel hatásuk számos, talaj-, éghajlati és gazdasági feltételtől függ. De ez csupán néhány cikk felemlí- | tése azt^k közül, amelyeket a lap 11. száma közöl. A Záhradník \ Novemberi számának vezércikke a Szlovák Mezőgazdasági Akadémia kertészeti csoportjának tevékenységét és feladatait boncolgatja. A lakosság életszínvonalának növelésére kifejtett állandó igyekezet mellett egyre nagyobb igényeket támaszta­nak a gyümölcsfogyasztás és táplálékunk összetétele Iránt. A kellő mennyiségű és jő fnlnőségű gyümölcs biztosítása a behozatal csökkentése mellett csakis a gyümölcstermelés sza­kosításának és összpontosításának útján lehetséges. Ezzel a kérdéssel foglalkozik a lap egyik cikke Is. A zöldségtermesztési részben e szaklap felhívja a figyelmet a korai zöldségek termesztésében mutatkoző hiányosságokra és arra, hogyan lehet ezeket elkerülni. További cikkében be­mutatja a legújabb zöldségfajtákat. A virágkertészeket bizonyára érdekli majd a jázmin gyorsí­tásáról szőlő cikk. A lap továbbá eredeti riportban foglalkozik a Prešovban megrendezett IV. Szlovákiai IKEBANA verseny­nyel és eredményeivel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents