Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-11-20 / 46. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1971. november 20. Képviselőink 88 százaléka munkás és parasztszármazású Vasil В1Г а к elvtárs, a CSKP KB elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára a preéovi választói gyűlésen tartott nagybeszédet. Vele együtt bemutatták a Nemzeti Front több jelöltjét is. Biíak elvtárs a bemutató után bel- és külpolitikai jellegű beszédet mondott. A bevezető részben foglalkozott a választási kampánnyal kapcsoaltos kérdésekkel, majd külpoli­tikai problémákkal foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a világ jelenlegi fejlődése kialakítja számunkra a kedvező feltételeket ahhoz, hogy а XIV. kongresszus által kijelölt feladatokat bel- és külpolitikai téren telíesíthessük. Pártunk arra törekszik, hogy az osztályérdekek alapján hazánk politikai, gazdasági- és katonai téren a szocialista világrendszer szilárd része le­gyen. Ezt követeli a csehszlovák nép érdeke. Biľak elvtárs hangsúlyozta béketörekvéselnket, azonban hozzáfűzte, hogy a béke nem jelentheti a népek további el­nyomását és kizsákmányolását. Ezért támogatjuk a nemzeti felszabadítási mozgalmakat, a szociális és nemzeti* felszaba­dulásért vívott harcot. Leszögezte, hogy az emberi haladás útját a szocialista világrendszer, a tőkésországokban kibonta­kozott forradalmi munkásmozgalom, és a nemzeti felszabadí­tási mozgalmak határozzák meg. A világméretű forradalmi folyamat új győzelmeiben döntő szerepet játszik a szocialista világközösség. Ennek központja a Szovjetunió politikai, anyagi, erkölcsi és katonai ereje. Ezért az imperialisták legerősebb támadása a szovjetellenességben nyilvánul meg. Népünk teljes mértékben egyetért a Szovjetunió békekezdeményezéseivel, és támogatja azokat, mert tökéletesen megfelelnek Csehszlo­vákia életfontosságú érdekeinek és hozzájárulnak államunk biztonságához, valamint nemzetközi politikai helyzetünk meg­szilárdulásához. Bil'ak elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy a jövőben még aktívabban kell hozzájárulnunk az európai biztonság és béke megszilárdításához. Megemlítette, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítséget Nyújtó Tanácsba tömörült tagállamok a világ la­kosságának csupán tíz százalékát képezik, mégis a világ ipari termelésépek közel egyharmadát állítják elő. Az egy lakosra számított ipari termelés terén a KGST-be tömörült országok kétszeresen meghaladták az átlagos világszintet. A múlt évben az ipari termelés 6,8-szorta volt magasabb ezekben az álla­mokban, mint 1950-ben. A választásokkal kapcsolatban Biíak elvtárs konkrét té­nyekkel bizonyította választási törvényünk demokratikus jelle­gét, és felhozott néhány példát a kapitalista, antidemokratikus választási rendszerekkel kapcsolatban. Svájcban például még csak öt évvel ezelőtt kapták meg a nők a választási jogot. Csak 1971-től választhatók a képviseleti szervekbe. Belgiumban és Olaszországban csak akkor lehet a polgár a szenátus tagia, ha betöltötte a 40-ik életévét, Franciaországban pedig a 35-öt. Ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államokban valaki kép­viselő lehessen, legalább 40—70 ezer dollárra van szüksége. Egy szenátori hely elfoglalása már egymillió dollárba kerül a választási harcban. Ezek után nagyon nehezen lehet egv munkásból vagy értelmiségiből képviselő. Nálunk a képviselő­től azt kívánjuk, hogy legyep odaadó építője a szocializmus­nak, olyan ember legyen, aki szereti faluját, városát, hazáját. A párt Központi Bizottságának titkára örömmel állapította meg, hogy az új képviselőjelöltek 9 százaléka fiatal, 25 száza­léka pedig nő. A képviselők 88 százaléka munkás- és paraszt származású, 42 százaléka kimondottan a termelésben dolgozik. A képviselők ilyen arányú összetétele lehetővé teszi, hogy a képviseleti szervekbe választott egyének a jövőben az eddi­ginél eredményesebben dolgozhassanak. A beszéd befejező részében Biíak elvtárs hangsúlyozta, hogy hazánk minden polgárának a proletár internacionalizmus alapján szilárdítania kell szocialista államunk helyzetét, hogy a jövőben még fegyelmezettebben, nagyobb sikereket érhes­sünk el. Látogatás egy agitációs központban Akinek dolga akad Plášťovcében (Paláston), feltétle­nül a szemébe tűnnek az utcák épületein, kerítésein elhelyezett, munkára, helyes politikai hitvallásra buzdító jelszavak. Menten az agitációs központ tevékenységére gondol az ember: lám, micsoda leleményesség, mozgás, választási előkészítő munka ... A hnb székházában bizony hiába kerestem a község illetékes vezetőit. A szerencse mégis mellém szegődött. Épp az utolsó pillanatban — már távozásra készen, mo­toros uniformisban — előkerült Oroszlány József tanító — aki már 18 éve kulturális dolgozó, népnevelő —, aki készségesen tájékoztatott egyről-másról. Hiszen 6 sem éppen beavatatlan: a Nemzeti Front iskolaügyi bizottsá­gának. titkára, a polgári ügyek bizottságának elnöke, stb. Mindjárt elöljáróban kitűnik, hogy a helyi pedagógu­sok igen jelentős részt vállaltak a választási előkészítő munkából. Lényegében az irányító munka nehezedik a tanítók vállára. Ók látják el tanácsokkal a műsorkészí­tő-, ,a népművészeti-, az előadói- és a relációs csoporto­kat, amelyek az agitációs tevékenység számottevő részét végzik. Veszély Mihály, Emil Krajöír, Oroszlány József tanítók és Pál Sándor igazgató-tanító dicséretes munkát végeznek.. Személyes példamutatásukkal, lelkes kezde­ményező és irányító munkájukkal másokat is tettekre serkentenek. De nemcsak ők, a mintegy kétezerkétszáz lakosú község valamennyi kommunistája bekapcsolódik az agitációs munkába. Ebből a községből mintegy száz személy járul első­­ízben az úrnák elé, s él állampolgári jogával. Ezekkel aránylag többet foglalkoznak, hogy teljes mértékben világossá váljék előttük, mi a választások politikai je­lentősége, stb. A tömegpolitikai munka dandárja ugyan a kommu­nistákra hárul, de a tömegszervezetek tagjai sem tétle­nek. Tevékenységével főleg a SZISZ helyi szervezet von­ja magára a lakosság figyelmét. Esztrád-műsorokat szervez, a táncegyüttese is egyre hírnevesebb. Ami a legdicséretesebb: a népdalfesztivál I. díját (Honti Ün­nepségek) Horváth Benjámin szövetkezeti tag érdemelte ki, öregbítve a község példás kulturális tevékenységé­nek jó hírnevét. A SZISZ és a többi tömegszervezet tag­jai a választások előestéjére is színvonalas esztrád­­iníisorral készülnek. Ami az agit-központot illeti, esténként nyitva van, s időközönként filmeket is vetítenek. Ezeket a filmeket a járási népművelési otthon kölcsönzi. Az agit-központ­­ban foto-montázs látható, fényképekkel érzékeltetve, milyen változás következett be ,az elmúlt hét év alatt, mit fejlődött a község, s milyenek a fejlődés további ki­látásai. Tehát, van mivel érvelni az agitátoroknak, nép­nevelőknek, a képviselőjelöltek is bátran léphetnek választóik elé. Hiszen, mint a tapasztalatok mutatják, érdemes volt küzdeni, fáradozni a község fejlesztése, csinosítása érdekében. S a közeljövő, az új választási időszak programterve is ígéretes. Mint Gál János, a hnb képviselője, a szövetkezet agro­­nómusa is elmondotta: 90 férőhelyes korszerű óvoda építését kezdték meg, melyhez a szövetkezet is igen számottevően hozzájárul (minden szövetkezeti tag há­rom munkanapot tölt társadalmi munkában, ami 309 tag esetében egymagában is jelentős, hát még a 200 ezer korona értékű fuvar?... Ezen kívül a szövetkezet építő­csoportja is segít az építkezési munkákban, hogy az átadási határidő (3 év) legalább egy, vagy fél eszten­dővel lerövidüljön. Ott, ahol ekkora tettrekészség tapasztalható — a fa­lun kívül dolgozók szombat- és vasáranponként járulnak hozzá a kisdedóvó építéséhez —, nem kétséges, hogy ez a vágyuk teljesül is. Nemrég került átadásra egy korszerű vendéglátó üzem, amely határozottan szépíti a község külemét. A régi kastély is megcsinosodott a fő karbantartás után. Az új iskolára is büszke lehet a falu valamennyi lakója. Természetesen van még hiányosság (korszerű kultúr­húz, egészségügyi központ, gyógyszertár stb.), dehát mindent néhány éven belül nem lehet újjá varázsolni. Mindehhez pénz kell, s nem is kevés! Ám az olyan faluban, mint Plášťovce, ahol ily nagy a közügyek iránti megértés, a társadalmi összefogás, a tetrekészség, bizo­nyára ezek a vágyak is néhány éven belül teljesülnek. Annál is inkább, mivel az'újonnan megválasztandó kép­viselők sora számos fiatallal, s nővel gyarapszik, akik felelősségük tudatában cselekszenek majd az elkövet­kező funkciós időszakban. (kovács) A választások jegyében « (Folytatás az 1. oldalról.) tikája, á mezőgazdasági üzemekben tevékenykedő vezetők odaadása és a dolgozók szorgalma az utóbbi években csodát varázsolt a mezőgazda­ságban, — jelentette ki többek között a KB titkára. A Sereden megtartott széleskörű aktíván foglalkoztak a martini járás felhívásával is. A választások tiszteletére tett felajánlásokhoz mindkét járás csatlakozott. Vállalták, hogy a hús felvásárlást tervét december 10-ig teljesítik. Az esztendő végéig 1620 tonna hússal és félmillió tojással adnak többet a közellátásnak a tervezettnél. A galantai járásban ebben az évben 2 millió 600 ezer liter tejjel, 74 vagon hússal és 6 millió tojással adnak el többet a tavalyinál. A tanácskozáson felszólalók több kérdéssel foglalkoztak, amellyel a mezőgazdaság még gyorsabb ütemű fejlődését kívánják elősegíteni. Egy­ben hangsúlyozták, hogy az eddig elért gazdasági eredmények és az élet­­színvonal emelkedése biztosíték arra, hogy a mezőgazdaságban dolgozók egységesen szavaznak a Nemzeti Front jelöltjeire, -tt-Sikeresen fejlődik mezőgazdaságunk ф Egyre több kalória értékű élelmiszert fo- színvonala eléri az ipari dolgozókét ф A gyasztunk ф A húsfogyasztást 10 százalékkal munka termelékenysége megháromszorozódott növeljük ф Mezőgazdasági dolgozóink élet ф A gabona átlagos hektárhozama 33 mázsa j Választói nagygyűléseken egymás után mutatkoznak be államunk köz­életi tényezői. Ľubomír Štrougal elv­társ, Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának elnökségi tagja, a Szövetségi Kormány elnöke, a strakonicei járás képviselőjelöltje, a dél-csehországi Blatnán mutatkozott be választóinak nyilvános nagygyűlé­sen. A szívélyes fogadtatás után a mezőgazdaság fejlesztésével kapcso­latban. beszédet mondott. Mivel igen értékes, átfogó, előremutató beszéd­ről van szó, közzétesszük olvasóink számára. Strougal elvtárs beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy mjnden társadalom, minden állam elsőrendű érdeke, hogy biztosítsa a nép számá­ra a táplálékot. A szocialista állam, amelynek célja, hogy minden dolgozó számára megteremtse az elégedett élet feltételeit, különösen nagy gon­dot fordít a kellő mennyiségű élelmi­szer biztosítására, és ezt elsőrendű mindennapi és kiemelt feladatának tekinti. Nálunk ma az éhség, a nyo­mor, a rosszul tápláltság teljesen is­meretlen. Azonban a burzsoá köztár­saságban a lakosság táplálkozási szín­vonala nagyon alacsony volt, és nem érte el még az orvosok által javasolt kalóriaértéket sem. A második világ­háború után erről a szintről indulva nem könnyen értük el azt a színvona­lat, amellyel ma az egész világ előtt dicsekedhetünk. Tény, hogy 1936-hoz viszonyítva kétszeresen nagyobb a hússzükséglet, 80 százalékkal több tojást, 40 százalékkal több zsiradékot és olajat, 60 százalékkal több cukrot, és 30 százalékkal több zöldséget fo­gyasztunk. Ezt a szintet a jövőben tovább akarjuk emelni. Az ötödik ötéves tervben a mező­gazdasági termelést mintegy 17—18 százalékkal növeljük. A tervek sze­rint a húsfogyasztást 10 százalékkal, a tej- és tejtermékek fogyasztását 15 százalékkal, a gyümölcs- és zöld­ségfogyasztást 17—23 százalékkal nö­veljük. Az említett mutatókat saját erőnk­kel akarjuk elérni, mégpedig olymó­don, hogy növeljük mezőgazdasági üzemeink termelését. Erre megvan minden feltételünk. Mezőgazdaságunk nagyüzemi jelle­ge lehetőséget nyújt arra, hogy meg­teremtsük a modern munkamegosz­tást. Amíg a tőkés köztársaságban a magángazdálkodóknak a sző legszoro sabb értelmében mindennel kellet foglalkozniuk, ma a szövetkezeti tag az állami gazdaság dolgozója csal egy bizonyos szakosított tevékenysé get végez, gyarapíthatja tapasztala tait, szakképesítést szerezhet, ez álta kimagasló teljesítőképességet, foko zott munkatermelékenységet ér el. Falvaink lakóinak életsžínvonah ma már elérte az ipari dolgozókét A mezőgazdasági dolgozók maga: életszínvonala jogosít fel arra a ki jelentésre, hogy a mezőgazdaság sza kaszán is képesek vagyunk a terme lőerők további fejlődését célzó, szé leskörű kezdeményezés kibontakozta fására. Tehát a mezőgazdaság nagy üzemi jeUege, a parasztság szociáli: és létbiztonsága, a falvak magas élet színvonala, a modern munkamegosz tás, a mezőgazdasági ipar és szolgál tatás azt követeli, hogy a mezőgaz daság további fejlődésének feladatai úgy határozzuk meg, hogy saját erő forrásainkból biztosítsuk az élelmi­szerek nagyobb mennyiségét, Ez a feladat épp a felsorolt tények alap ján reális és teljesíthető. A néphatalom húsz éve alatt épp az említett kedvező feltételek, a szó cialista rendszer előnyei, a rendelke Zésünkre álló anyagi és technikai alapok hozták meg az elmúlt húsz évben a mezőgazdaságban a sikere két. A- kollektivizálás időszakában 5( százalékkal növeltük a Mezőgazdasá­gi' bruttótermelést, éspedig olyan kö­rülmények között, amikor a mezőgaz dasági terület közel 47 ezer hektár­ral csökkent. A gabona hektárhozame az elmúlt húsz év alatt közel hatvar százalékkal, a cukorrépáé pedig majd­nem 50 százalékkal nőtt. Az átlagos évi tejhozam ma 60 százalékkal na­gyobb, mint az 1948—1950-es évek­ben volt, az átlagos évi hústermelés pedig közel 90 százalékkal. Emelletl hangsúlyoznunk kell, hogy a növény­­termesztés és az állattenyésztés külö­nösen nagyütemű növekedését az utóbbi öt évben értük el, amikor mát pozitív módon váltak láthatókká a kialakított nagyüzemi alapok, bele­számítva a mezőgazdasági ipar ténye­zőit. A munkatermelékenysége 1936-ho2 három és félszer, 1948-hoz viszonyít­va pedig háromszor magasabb, vagyis átlagosan háromszor többet, mini 1948-ban. Ha figyelembe vesszük a mezőgazdaság fejlődésének összesíteti mutatóját, az egy hektárra számított termelési hatékonyságot, akkor lát­hatjuk, hogy az egy hektárra jutó termelés 35 százalékkal nagyobb, mint 1936-ban volt. Más államokhoz képest a húsfogyasztásban élen já­runk. Csehszlovákiában az egy hek­tárra jutó hústermelés 132 kg, viszont fejlett mezőgazdasággal rendelkező államokban, mint például Olaszor­szágban csak 71, Svédországban 116 Ausztriában pedig 124 kg. Ha alapul vesszük a növénytermesztési és állat­­tenyésztési termékek egy hektárra jutó mennyiségét, megállapíthatjuk, hogy ilymódon értékelve is Csehszlo­vákia a fejlett mezőgazdasággal ren­delkező vezető országok közé tarto­zik. , , Az eddig elért eredmények feljogo­sítanak bennünket arra, hogy igé­nyes feladatokat jelöljünk ki a mező­­gazdaság számára. A CSKP XIV. kong­resszusán tanácskoztunk ezekről a kérdésekről. A mezőgazdaság fejlesz­tésének hosszú távú programjáról részletesebben és konkrétabban a jö­vő év április végén a szövetkezeti kongresszuson foglalkozunk. Amikor a mezőgazdaság fejlesztésének továb- - bi szakaszáról beszélünk, mindenek­előtt azt kell hangsúlyoznunk, hogy a mezőgazdaság előtt új, hosszú távú szakasz áll. A technika, a kutatás tudományos hatása, a tudományos műszaki forra­dalom hazánkban is valósig. A tech­nika és a tudomány népgazdaságunk, a társadalmi háladás alapvető erő­forrása. Természetesen a tudományt és a technikát nem értelmezhetjük passzív módon, nem válhatunk rab­szolgájává, hanem be kell illeszte­nünk a szocialista keretbe, a szocia­lista célok és eszmék keretébe, a szo­cialista társadalom fejlesztését szol­gáló elveink keretébe, A technika és tudomány hatást gyakorol a társada­lom egész életére, s különösen konk­rétan mutatkozik meg a termelőerők fejlődésében, a népgazdaság minden szakaszán, az iparban ős a mezőgaz­daságban is. Ma már tény, hogy me­zőgazdasági üzemeinkben páratlan teljesítményű új gépek érkeznek. Ha megnézünk néhány új berendezést az állattenyésztésben, amelyeket most helyeztünk üzembe, vagy most pró­bálnak ki, láthatjuk, hogy ezekkel je­lentősen nagyobb munkatermelékeny­séget érnek el. Megtakarítják az élő­munkát, és mi tudjuk, hogy minden mezőgazdaság, tehát a csehszlovák mezőgazdaság is, egyre nagyobb fokú munkatermelékenységgel akar ter­melni. Azonban kisebb mezőgazda­­sági üzemeink feltételei nem engedik meg, hogy önállóan, egyetlen mező­­gazdasági üzem keretében teljes mér­tékben kihasználhassuk és érvénye­síthessük ezt a technikát, és až új technológiát. Ma már gyakorlati va­lóság, hogy számos mezőgazdasági üzem egyesíti erőit és eszközeit arra, hogy új berendezéseket vásároljon, nagy kapacitású Istállókat építsen, bevezesse a gazdálkodás korszerű nagyüzemi módszereit. Tehát a koo­peráció, a szakosítás és a koncentrá­ció mezőgazdaságunk fejlődésének olyan irányai, amelyek meghatároz­zák a csehszlovákiai szocialista mező­­gazdaság fejlődésének új szakaszát. Magától^ értetődő, hogy a technika fejlődésének, az új technológia be­vezetésének, a tudományos ismeretek gyakorlati érvényesítésének minde­nekelőtt gazdasági jelentősége van. Megtakarítja a munkaerőt, csökkenti a költségeket és lehetővé teszi, hogv megoldjuk a világban és természete­sen a ml mezőgazdaságunkban Is végbemenő objektív folyamatot. Tu­domásul kell vennünk, hogy a mező­­gazdasági dolgozók száma egyre csökken. Amíg 1936-ban mezőgazda­ságunkban 3,3 millió, 1948-ban 2,2 millió, jelenleg már nem egészen 1— 2 millió ember dolgozik és számuk továbbra is csökken. Mezőgazdaságunkban idén a nö­vénytermesztés szakaszán szép ered­mények születtek. A gabona átlagos hektárhozama elérte a 33 mázsát, amit az ötéves terv végére tervez­tünk. Általában szemesfélékből gaz­dag termést gyűjtöttünk be. Mivel takarmányalapunk fedezi a szükség­letet, arra kell törekedni, hogy mar­hahúsból, sertéshúsból és tejből mi­nél többet termeljünk. A Szövetségi kormány elnöke be­széde befejező részében meggyőző­dését fejezte ki, hogy mezőgazdasági dolgozóink az ipari dolgozókkal kar­öltve teljes mértékben, teljesítik az ötéves tervből rájuk háruló feladatot.

Next

/
Thumbnails
Contents