Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-11-13 / 45. szám

Magyarországi kísérletek Az utóbbi években a zöldség­fajták iránti igények világszer­te lényegesen emelkedtek és változtak. Ennek fő okai a fo­gyasztók ízlésváltozása, új tar­tósító iparágak keletkezése és azok speciális igényei, vala­mint a gépi betakarítás térhó­dítása. A termesztés módszeré­ben beállott változások is (üvegházi, fóliaalatti hajtatás stb.) eltérő fajtaigényekkel je­lentkeznek. Egyre inkább ter­jed és tudatossá válik, hogy a fajta ma már nem egyszerűen növénytani fogalom, hanem a termelés egész folyamatára ha­tással van, és annak sikerét alapvetően meghatározza. Az elmondottak indokolják azt a megnövekedő igényt, mely az utóbbi években a zöldségfaj­tákkal szemben jelentkezett. E fokozódó igényeket jól jel­lemzi, hogy 1965-ben a külön­böző módon és célból Magyar­országba behozott zöldségfaj­ták száma 120 volt és ez a szám 1970-re 700-ra emelke­dett. Ezek a számok jól Jelzik a fokozott igényt, de nem sza­bad figyelmen kívül hagyni a nagyszámú fajta beáramlásá­nak veszélyes következményeit sem. A hazai és külföldi zöldség­fajták értékelése akárcsak más országokban Magyarországon is, több éves kísérletek útján az Országos Mezőgazdasági Fajta Kísérleti Intézet keretén belül történik. Az elért ered­ményeket az alábbiakban kö­zöljük: I. Zöldborsó zöld- és sárga­bokorbabbal végzett kísérle­tek. Az országos kísérletekben zöldborsóból tizenkettő, a kül­földi kísérletekben pedig -30 fajtát vizsgáltunk. Az országos kísérletben a külföldi fajták közül a holland származású Alcan, az USA-beli Coronet, a lengyel Nike és az NDK beli Alkmene gazdasági és minő­ségi mutatói kedvezőbbek a kontrollfajtákénál. Ezek üzemi próbatermesztése nagyobb te­rületen is javasolható. Az Al­can és az Alkmene korai pri­mőráru termesztésre, a Coronet és a Nike pedig ipari termesz­tésre ajánlható. A külföldi faj­takísérlet még csak első éves, a fajták értékelése még folya­matban van. Az országos zöldhüvelyű bo­korbab kísérletekben öt, az információs kísérletekben pe­dig 22 hazai és külföldi fajta szerepelt. Az 1970. évi kísérle­tek eredményei alapján a ma­gyar Budai zöld, 2, az NDK beli Jutta és a holland Colina bizonyultak a legértékesebb­nek. A Budai zöld 2 fajtajelölt rövid tenyészidejű, a legkoráb­ban aratható fajták közé tar­tozik. Bőtermő, viszonylag kon­centrált hüvelyérés. Hüvelyes zsenge állapotban jő minőségű, a piaci és ipari követelmények­nek megfelel. Fertőzöttsége az elmúlt évben a legkisebb volt A külföldi fajták közül a leg­többet a Jutta termett, a bak­tériumos paszulyrésszel szem­ben kiemelkedően a legellen­­állóbb volt. Középkései érésűek csoportjába tartozik. Hüvely­minősége mind az ipari, mind a piaci követelményeknek megfelel. Gépi betakarításra kedvező tulajdonságokkal ren­delkezik. Az országos sárgahüvelyű bokorbab-kísérletben hat, az információs kísérletben pedig nyolc hazai és külföldi fajtát vizsgáltunk. A magyar neme­­sítésű, valamint külföldi ere­detű minősített fajták a vizs­gált külföldi fajtákkal szem­ben továbbra is versenyképes­nek bizonyultak. A külföldi fajták közül az NSZK beli Wachs Goldjuwel termésered­ménye és minőségi mutatói a legkedvezőbbek. II. Paprikával végzett kísérleti eredmények. 1. Hollandágyi hajtatási kí­sérletekben öt államilag elis­mert, egy előzetes elismert magyar fajtát és három fajta­jelöltet vizsgáltunk. Darabszám szerint a Tétényi hajtatási zöld FI, a Hatvani hajtatási és a Csokros csüngő terméshoza­ma volt a elmúlt évben a leg­több. Súlyhozam alapján Ko­vácsházi hajtatási és a Tétényi hajtatási zöld FI adta a legna­gyobb termést. A legnagyobb forinthozamot a Csokros csün­gő érte el. 2. A fóliás hajtatási kísérlet­ben ugyancsak öt államilag eredményei elismert, egy előzetesen elis­mert és négy magyar fajtaje­lölt volt vizsgálatban. A Tété­nyi hajtatási zöld FI és a Hat­vani hajtatási terméseredmé­nye a legjobb. Súlyhozam alap­ján a Csokros csüngő a leg­jobb. Fűtött fóliasátorban a terméseredmények növekednek, az árbevétel is kedvezőbb, mint a hideghajtatásnál. 3. A. korai szabadföldi papri­kakísérletben egy államilag el­ismert, egy előzetesen elismert és két magyar fajtajelölt sze­repelt. Legkorábbi érésű a Csokros felálló II fajtajelölt és a Javított Cecei. (A Csokros felálló II kis bogyója miatt rendszerint alacsony áron ér­tékesíthető.) Legnagyobb ter­méshozama a Javított Cecei fajtának volt. 4. Szabadföldi paprikakísér­letben hat államilag elismert, egy előzetesen elismert és egy magyar fajtajelölt szerepelt. Legjobb termőképességűeknek a Szentesi fehér, a Soroksári és a Javított Cecei fajták bizo­nyultak. Legkorábbi az Gjma­jori fajtajelölt jó áruminőséget, a Javított Cecei és a Keszthe­lyi fehér adott. 5. A pirosán fogyasztható paprikakísérletben két állami­lag elismert, egy előzetesen el­mert magyar nemesítésű fajta, három ugyancsak magyar fej­­tajelölt és egy az USA-ból szár­mazó fajta szerepelt. A Korai paradicsomalakú fejtajeölt ter­mőképességben megelőzte az elismert Paradicsomalakú zöld, Fallagi és a Szentesi fajtákat. Jó termésbiztonságú fajtának ígérkezik. Termésbiztonságát korai érése alapozza meg, mi­vel egy-két héttel korábban szedhető, mint az eddig e célra termesztett fajták. Hátrányos tulajdonsága a kisebb bogyója. A legértékesebb pritamin (szín és C vit.), a Paradicsomalakú zöld Pallagi fajtából készül. A későbbi fajták csoportjában a legtöbb termést a Kocsolai adta. III. Konzervparadicsom kísérletek. E kísérletben négy államilag elismert, egy előzetesen elis­mert magyar nemesítési fajta, továbbá négy fajtajelölt, két forgalomba engedélyezett és egy honosításra bejelentett fajta volt vizsgálva. 1970-ben a legnagyobb termést a honosí­tásra bejelentett és az USA-ból származó Ventura és az előze­tesen elismert magyar Tápláni konzerv fajták adták a legna­gyobb termést. Különösen fi­gyelemreméltó ez az eredmény, mivel a Tápláni konzerv, a ké­sői fajták csoportjába tartozik, ahol a fajták terméseredménye már évek óta a legalacsonyabb. E fajta a fytoftórával szemben is a legellenállőbbnak mutat­kozott. A Ventúra koncentrált érésű, így gépi betakarításra alkalmas. Az idén ezt a fajtát Magyarországon már részben géppel takarították be. A Kecs­keméti 700 államilag elismert fajta, terméseredménye tavaly nem volt kielégítő. Az elmúlt év is bizonyítéka, hogy a Kecs­keméti 700 értékét kizárólag korai érése adja. Az új fajták közül a Kecskeméti jubileumi terméseredménye igen jó. BV. A szőlő őszi kiültetése Szőlészeti körökben gyak­ran vitatják a gyökeres sző­lőoltványok kiültetésének helyes időpontját. A kérdés­re határozott válasz nem adható, annál inkább, mert mind az őszi, mind a tavaszi kiültetésnek vannak előnyei és hátrányai. Az őszi kiül­tetésnek azonban jóval több az előnye, mint a hátránya, ezért erre szeretnék rámu­tatni a gyakorlati tapaszta­latok alapján. Szövetkezetünkben az 1962 —1969 közötti években 95 ha szőlőt telepítettünk. Bár en­nek csak kisebb hányadán sikerült az őszi kiültetés (elkésett talajmunkák, ké­sőn kiutalt ültetőanyag) mégis pozitív eredményeket tapasztaltunk az őszi kiül­tetésnél. Egy 15 ha-os par­cellán az ősszel kiültetett Zöldveltelini és Müller Thurgau oltványok fejlődés­ben csaknem teljesen behoz­ták az azon év tavaszán ki­ültetett, tehát egy évi fej­lődéssel előbb lévő oltványo­kat. Ennek eredményét ab­ban láttuk, hogy az ősz fo­lyamán kiültetett vesszők gyökérzete a tél folyamán teljesen beülepszik a talaj­ba, tavasszal sokkal koráb­ban képes a tápanyagfelvé­telre, korábban megindul a vegetációs folyamat. Ezek­­után a hajtások fejlődése sokkal erőteljesebb, ellen­állóbbak a gombabetegsé­gekkel szemben és a rügyek őszi beérése is egyenlete­sebb, tökéletesebb. Gazda­sági jelentősége még azál­tal is indokolt, hogy az őszi ültetés beöntözése el­maradhat. Erre rendszerint csak október végén, vagy novemberben kerülhet sor, s ekkor a talaj nedvesség­­tartalma már elegendő ah­hoz, hogy az öntözést el­hagyhatjuk. Így a víz oda­­szállításával és az öntözés­sel járó munkakiadás meg­takarítható. Másik fontos tényező, hogy az oltványok téli táro­lásával járó rizikó elmarad! Ugyanis ha a tároláshoz nem rendelkezünk tökéletes raktárhelyiséggel, az oltvá­nyok gyökérzete penészedés, vagy kiszáradás folytán megkárosodik, s ezáltal gyöngébb fejlődés, esetleg nagyobb kiesés várható. Az őszi kiültetés hátránya esetleg csak az lehet, hogy kiültetés után vagy enyhe tél esetén a kiültetett oltvá­nyokat kihurcolhatják, el­lophatják. Viszont ez az eset fennáll a tavaszi ültetéskor is, főleg ahol a terület nin­csen körülkerítve. A kiültetett parcellákon a pótlásokat feltétlenül őszi kiültetéssel végezzük, mert ezáltal az egyéves lemara­dás csaknem teljesen behoz­ható. Házi kertekben, ahol a fentemlített eset nem for­dulhat elő, inkább ősszel ültessük ki az oltványokat, mert a tavasszal vásárolt ültetőanyagoknál a tárolás­sal történő veszteséggel mindig számolni kell. Varga József Imo - E 600 -növényházi talajpároló A mezőgazdaság gépesítése rohamos előretörésének kor­szakát éljük. A nehéz, költsé­ges, sok fáradozást kívánó em­beri munka háttérbe szorul. Az ember az irányító, gépkezelő funkcióját tölti be, minek kö­vetkeztében a munka termelé­kenysége megsokszorozódik. A napokban ennek egyik ér­dekes példáját láttuk a Nové Zámky Közszolgáltatási Válla­lat (Združené služby) üveghá­zaiban, ahol egy újtípusú gép gyakorlati bemutatására került sor. Az IMO—E 609-as típusú la­­lajpároló, horendszeren alapuló alacsony nyomású automatikus gép a növényház talaját a gép­hez kapcsait és a talajra he­lyezett, mintegy 25 m hosszú és 4 m széles mőanyagzsákba fújt 80—30 C°-ra felhevített vízgőz átfűti, következménye­ként, a 30—40 cm mélyen fel­szántott talajban elpusztulnak a növényi- és egyéb maradvá­nyok (magvak, spórák slb.). A gép oly tökéletesen elégeti a naftát, hogy kipároigása (szag­érzet) nincs, emellett a korom, pernye sem szennyezi az üveg­ház légterét, illetve a már be­ültetett, fejlődő kultúrákon sem rakódik le. Remélhető, hogy ez a modern talajápoló kazán a gyakorlat­­banban is tartósan beválik és hozzásegít ahhoz, hogy a zöld­ségmagvak egészséges talajba kerülnek. JÁNOSY S. Az első területi A közelmúltban részt vet­tem Nové Zámkyn (Érsek­újvár) az első területi ki­állítás eredményhirdetésén. Négy járás: a Nové Zámky-i, galantai, levicei és a komár­­noi mérte össze erejét a kiállításon, ahol nagyjából 760 minta gyűlt össze. Mint­egy 320 volt a gyümölcs, 210 a szőlő, 170 a zöldség és a többi virág. A kiállítást a helyi Gyü­mölcstermesztők Szövetsége kezdeményezte, de a meg­szervezésben részt vállalt mind a négy járás mezőgaz­dasági társulata is. A kiállí­táson egyformán résztvettek az efsz-ek, ág-ok, a kutató intézet és a gyümölcster­mesztő szövetségi tagok. Az akcióhoz termekre volt szükség, melyet a CSEMA­­DOK Nové Zámky-i Járási Bizottsága kölcsönzött. A kiállítás szeptember 25-től október 1-ig tartott. A láto­gatók száma több mint 10 Szalma Ferenc a Veiké Lu­­dínce-i szövetkezet agronó­­nuisa szintén részt vett az említett kiállításon. ezerre rúgott az iskolás gye­rekeken kívül. Egyéni és szövetségi tagok tekinteté­ben a levicei járás igazán kitett magáért. Ugyanakkor az üzemek és az összeállí­tott exponátok számát te­kintve a Nové Zámky-i járás dominált. Az értékelő bizottság az eredményhirdetésen 18 a­­ranyérmet osztott ki a nagy­termelőknek, nyolcat a szö­vetségi tagoknak, ezüstérem­ből 15-öt a nagytermelők­nek, hetet a szövetségi ta­goknak, bronzéremből tizet a nagytermelőknek és 12-t a szövetségi tagoknak. Továbbá 68 dicsérő okle­vél került kiosztásra, amely­ből 43-at egyéneknek ítélt oda a bizottság, 25-öt pedig a nagytermelőknek és inté­zeteknek. Tárgybeli jutalmazást a Milanovcei Efsz, továbbá más gazdaságok és sokan egyének is kaptak. Az eredményhirdetés és a díjak kiosztása szombaton az esti órákban történt, melyre mintegy 120 szeméit jött el, nem Is volt eset, hogy valaki ne jelentkezett volna a díjáért. Az estélyen, melyet na­gyon jól megszerveztek — akárcsak magát a kiállítást — még fokozta a hangulatot a tombolajáték. Ugyanis a kiállítási minták kis kosa­rakban tomboladíjként sora­koztak, és ugyancsak nagy volt a nevetés, ha valaki visszanyerte az általa kiál­lított gyümölcsöt vagy zöld­séget. Mind a kiállításon, mind az esti összejövetelen na­gyon jól szerepeltek Ing. La­dislav Kopáčik, Ing. Ladi­slav Babiček, Branislav Mar­­tiš, Ing. Štefan Vajda és so­kan mások, főleg a Nové Zámky-i Gyümölcstermesztő Szövetség Járási Bizotttsága vezetőségi tagjai, akik nél­kül a kiállítás meg sem szü­letett volna. Munkájukat kö­szönet és dicséret illeti. Sajnálatos körülmény a­­zonban az, hogy a Szlovák Gyümölcstermesztők Kerüle­ti Bizottsága jóváhagyta ugyan a kiállítást, előre tu-* dott Is róla, tehát volt mód­ja pénzt tervezni az akcióra, erre azonban nem került sor. Az elnök Ing. Ladislav Babiček főbeszámolójában arról beszélt, hogy bizonyos kiadásokat még nem tudtak fedezni, pénzügyi nehézsé­geik vannak, de sajnos a KB annyira sem méltatta a díjkiosztást, hogy legalább képviseltette volna magát az ünnepélyes aktuson. Mivel a jövőben valószínű, hogy a mostanihoz hasonló területi kiállításokat továb­bi járások is megrendeznek, feltehetjük a kérdést szá­­molhatu'nk-e a központ ré­széről pénzügyi segítségre. Ügy gondolom, a központ ezt minden további nélkül megtehetné, hiszen nemcsak állami támogatásban része­sül, hanem a tagsági díjak bizonyos hányadával is ren­delkezik. Belur.z János, mérnök kiállítás lmjára

Next

/
Thumbnails
Contents