Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-11-13 / 45. szám

SZABAD FÖLDMŰVES .1971. november 13. időhúzó taktika A közel-keleti helyzet Ismét az érdeklődé» központjába került. Az egyik Oldalon az Egyesült Arab Köztársaság politikailag és gazdaságilag a Szov­jetunió és a többi szocialista országok segítsége révén egyre szilárdul a másik oldalon Izrael taktikázik, Igyekszik halogató politikával szentesí­teni az 1967-es hatnapos háború után kialakult helyzetet. Az Egyesült Arab Köztársaság gazdasági megsegítése még 1953 augusz­tusába nyúlik vissza, amikor a monarchia megdöntése után a Szovjetunió nagyarányú gazdasági segítséget Ígért a fiatal köztársaságnak. Az Ígéret nem maradt papíron, mert többek között már az első ötéves terv beruhá­zásaihoz 700 millió rubel hosszúlejáratú hitelt nyújtott Egyiptomnak, még­pedig mindössze 2,5 százalékos kamattal. Az Asszuáni gát építéséhez nem kevesebb mint 1 milliárd 300 millió rubelt adott. Idén újabb 400 millió rubellel segíti a harmadik egyiptomi ötéves tervet. Egyiptom népe hálás az asszuáni vízierőműért és mindazokért az üzemekért és létesítménye­kért, amit a Szovjeunió támogatásával létesítettek. Az elmúlt napokban aláírták az egyezményt, miszerint szovjet segítséggel évi 100 ezer tonna alumíniumot termelő kombinátot építenek. Egyiptom tehát terv szerint fejleszti népgazdaságát, hogy ezzel erősítse az ország védelmi képességét is. Erre pedig nagy szükség van, mert isme­retes, hogy Izrael az időhúzó taktikát arra használja fel, hogy katonai potenciálját egyre növelje. Legutóbb is bejelentette, hogy a Szuezi-csator­­náról csak akkor hajlandó tárgyalni,’ha az Amerikai Egyesült Államoktól megkapja az ígért Phantom típusú repülőgépeket. Izrael ellene van a Jar­­ring-misszió és a négyhatalmi EŇSZ-konzultáció felújításának is. Újabban a békeszerető erők egyre nagyobb nyomást gyakorolnak Nixonra, az Egye­sült Államok elnökére, hogy Izraelt jobb belátásra bírja. Nixon azonban legutóbb röviden ezt válaszolta: „Nem vagyok képes nyomást gyakorolni Izraelre, nem kényszeríthetem olyasminek az elfogadására, amit nem akar elfogadni.“ Amint ismeretes, az EAK-ban választások voltak és hamarosan összeül az új parlament, ahol Anvar Szadat egyiptomi elnök nagyjelentőségű be­szédet mond az új {itéves tervvel kapcsolatban és általában a bel- és kül­politikai fejleményékről. Valószínű, hogy az egység létrejötte után Egyip­tom olyan politikát folytat majd, amely előbb-utóbb meghátrálásra kény­szeríti Izraelt. Azonban ez lényegesen az Amerikai Egyesült Államok maga­tartásától függ, mert fegyveirszállítmányaival, valamint politikai és erkölcsi támogatásával ő adja a „lovat“ Izrael alá. j balia) Összehívják az EFSZ-ek Vili. kongresszusát A NOSzF Az osztályharc frontszakasza. ■■ Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya 1972. április 26—28-ra ösz­­szehívja az Egységes Földművesszö­vetkezetek VIII. Kongresszusát. Amint az erről kiadott közlemény megállapítja, a csehszlovák mezőgaz­daság az elmúlt években győzelmes utat tett meg, az efsz-ekből és az állami gazdaságokból korszerű válla­latok fejlődtek. Nagy változás tör­tént a szövetkezeti parasztság életé­ben is, mert a parasztság új osztállyá formálódott és szilárd szövetségesévé vált a munkásosztálynak. A CSKP XIV. kongresszusának ha­tározata célul tűzte, az élelmiszer­fogyasztás növekedésének saját ter­melésből való fedezését. E feladat teljesítése a mezőgazdasági termelé­kenység további növekedését igényli. Azonban ennek a feladatnak csak úgy tehetünk eleget, ha a CSKP XIV. kongresszusa határozatának szellemé­ben tovább összpontosítjuk a termelő­erőket. Ennek legjárhatöbb útja a mezőgazdasági vállalatok kooperáció­jának elmélyítése. A párt a kitűzött irányvonalak teljesítéséhez az alap­vető feladatok megvitatásához, a me­zőgazdaság továbbfejlesztéséhez min­dig igénybe vette a szövetkezeti pa­rasztokat, tanácskozott velük a mód­szerekről és a feladatok teljesítésé­nek útjairól. Ezekre az efsz-ek kong­resszusain került sor. Ebből a célból hívják össze az efsz-ek VIII. kong­resszusát is. A kongresszusi anyagok, javaslatait közzéteszik, hogy a mező­­gazdasági funkcionáriusok és dolgo­zók ezekkel kapcsolatban megtehes­sék észrevételeiket. ünnepségei Hazánkban méltó keretek között ünnepeltük meg a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 54. évfordulóját és ezzel egyidejűleg megkezdődött a Csehszlovák—Szovjet Barátság hónap­ja Is. Prágában és Bratlslavában nagy­gyűlésekre került sor, amelyeken megjelentek párt-, és kormányszer­veink vezető funkcionáriusai és a Nemzeti Front képviselői. A nagy­gyűlések résztvevői üdvözlőlevelet küldtek, amelyben Csehszlovákia né­pe kifejezte háláját a Szovjetunió né­pének a szocializmus építésében nyúj­tott segítségéért. Prágában a Július Fučík Kultúra és Pihenés Parkjának kongresszusi palotájában, ahol a Vos­­tok szovjet űrrakéta hű mását is meg­csodálhatták a nagygyűlés résztvevői, Alois Indra, a CSKP KB elnökségének tagja tartott beszámolót a nagy év­fordulóval kapcsolatban. Többek kö­zött megemlítette, hogy 1917. novem­ber 7-ét Indokoltan tartjuk az em­beriség modern története új fejezeté­nek. A történelemben első ízben vet­te át a munkásosztály a hatalmat. Indra elvtárs ezután hosszabban részletezte a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom kedvező hatását Csehszlovákia megalakulására, és hangsúlyozta, hogy pártunk a Nagy Október nyomában halad. Kiemelte, hogy a Szovjetunió erőfeszítéseinek köszönhetjük, hogy Európa népei már 27 év óta békében élhetnek. Nagy jelentőséget tulajdo­nított Brezsnyev elvtárs párizsi láto­gatásának, amely Igen eredményes volt, és jelentősen hozzájárult az európai biztonsági konferencia össze­hívásához. A Szovjetunió békekezde­ményezései elszigetelték a legagresz­­szívabb imperialista köröket, és foko­zatosan kialakítják a reális feltétele­ket a békés emberi életre Európában és az egész világon. Szovjet könyvkiállítás A Csehszlovák—Szovjet Barátság hónapjának keretében Prágában a Szovjet Tudomány és Technika napjai alkalmából szovjet könyvkiállítást is rendeztek. Az olvasóközönség mint­egy 800 különböző szakkönyvvel Is­merkedhet meg a technika, energeti­ka, ökonómia, kibernetika és az egészségügy terén. November máso­dik felében a szovjet élelmiszeripar­ral foglalkozó művekről nyílik külön­leges kiállítás. (MEGEMLÉKEZÉS A CSKP 1925-ÜS VÁLASZTÁSI SIKERÉRŐL) A parlamenti tevékenység Csehszlo­vákia Kommunista Pártja számára a burzsoá köztársaság Idején az osz­tályharc fontos szakasza volt, össze­kötő kapocs, mely lehetővé tette a kapcsolatot a párt szervezeti keretein kívül álló proletártömegekkel. A CSKP a parlamenti tevékenység kérdésében Is a lenini elvekhez Iga­zodott. Lenin rámutatott, hogy a par­lamenti választásokon való részvétel, a parlamenti tribün kihasználása a forradalmi proletárpárt számára kö­telesség, mert lehetővé teszi az el­maradott proletárrétegek öntudatá­nak elmélyítését. Pártunk forradalmi parlamenti gyakorlata a polgári de­mokrácia osztályjellegének leleplezé­sét szolgálta. A kommunista képvise­lők ellenzéki tevékenységükkel tá­madták a fennálló társadalmi rendet, javaslatokat és követeléseket nyújtot­tak be, felhasználták a parlamentet a kommunista eszmék terjesztésére. A CSKP parlamenti munkája szorosan összefonódott a párt egész politikai­­szervezeti és agltációs tevékenységé­vel. A kommunista párt agitáclós és po­litikái munka fának fontos részét ké­pezte a választási hadjárat. Parla­menti jelöltjei, a munkásosztály ügye iránti odaadásukról ismert kommu­nisták soraiból kerüllek ki. A CSKP azonban másképp Indult. harcba a tömegek támogatásáért, mint az olcsó ígéretekkel, hangzatos frázisokkal agitáló polgári pártok. „Mi folytatni kívánjuk eltökélt harcunkat, mozgósí­tani fogjuk a munkásság tömegeit, megkíséreljük a dolgozó parasztok, a középparasztok és az igazi értelmi­ség megnyerését e harc számára. Nemcsak a mindennapi gondok meg­oldásáért, a drágaság ellen és a bé­rek emeléséért széliünk harcba, ha­nem az egész mostani kapitalista rendszer ellen, a dolgozóknak a ka­pitalista elnyomás alóli felszabadítá­sáért, a bankok és az uzsorások ural­mának megdöntéséért, az október 28 1 forradalom betetőzéséért, a szo­cialista köztársaságért, a szocializmus győzelméért. E harcban nem állunk meg, s győzni fogunkl“ — jelentette ki,. Bohumír Smeral a kommunista képviselők parlamenti klubjának ne­vében [1925-ben. A kommunisták az igazságos társa­dalmi rend megvalósításának per­spektíváját tűzték a tömegek elé, és követeléseik, érdekeik következetes védelmezését Ígérték. KOMMUNISTÁK A BURZSOÄ NEMZETGYŰLÉSBEN A CSKP elsóízban 1935-ben vett Sikeresen fejlődik az árucsereforgaiom a Szovjetunió és Csehszlovákia között Az évről évre fejlődő és erősödő nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok a népgazdasági fejlődés mind fonto­sabb tényezői. Az első, Szovjetunió— Csehszlovákia közötti hosszúlejáratú kereskedelmi szerződés bevezetője volt anoak a baráti együttműködés­nek, amely már régóta gazdagítja mindkét állam népgazdaságát. Nem­régiben Andrej Barőák, Csehszlo­vákia külkereskedelmi minisztere ezekkel a szavakkal érzékeltette vi­rágzó kereskedelmi kapcsolatainkat: „A Szovjetunióval fenntartott sokol­dalú kapcsolataink egyben a cseh­szlovák népgazdaság fejlődésének az előfeltételeit is képezik.“ Az APN hírügynökség munkatársa felvilágosítást kért Mihail Losa­­k o v t ó 1, a Szovjetunió Külkereske­delmi Minisztériumának osztályveze­tőjétől, hogy az utóbbi évekbeo mi­ként alakultak a szovjet—csehszlovák áruforgalmi kapcsolatok? Losakov elvtárs, mint az európai szocialista országokkal folytatott áru­­cserefnrgalom legilletékesebb szak­embere a következőket mondta: — Csehszlovákia a Szovjetunió leg­nagyobb üzlettársai közé tartozik. Külkereskedelmi forgalmunknak 11 százalékát bonyolítjuk le Csehszlová­kiával. Az utóbbi két évtized alatt országaink között az áruforgalom csaknem megtízszereződött. Már e tény is igazolja, mily nagy érdeklő­dést tanúsít mindkét fél a gazdasági kapcsolatok fejlesztése iránt. A két ország kölcsönös áruszállításokkal elégíti ki áruszükségletét. Valamennyi linsszúle járatú szovjet—csehszlovák kereskedelmi szerződést a két fiiam gazdasági lehetőségeinek és szükség­leteinek tekintetbevételével dolgoz­ták ki. Tekintettel a baráti országok nyers­anyag-igényeire, a Szovjetunió az 1945-től 1969-ig terjedő időszakban a csehszlovák népgazdaság számára 104 millió tonna vasércet, 70 millió tonna kőolajat és 430 ezer tonna re­zet szállított. Illetékes csehszlovák tényezők nemegyszer megállapították, hogy a szovjet gépek és ipari fel­szerelések nagy méretű szállítása tet­te lehetővé a fejlődést és a korszerű­sítést az idő tájt a csehszlovák nép­gazdaság vezető ágazatainak egész sorában (petrokémia, gépipar, ener­getika stb.j. — Miként alakultak a szovjet­­csehszlovák kereskedelmi kapcsola tok az utolsó ötéves tervidőszakban? — Sikeresen fejlődött a kereskede­lem országaink között. Az említett időszakban az árucsereforgalom pénz­értékben elérte a 10 milliárd rubelt. A Szovjetunió továbbra is a legna­gyobb vevője a csehszlovák gyártmá­nyú gépeknek, amelyekkel számos kohászati, vegyi és élelmiszeripari üzemünket felszereltünk. Csehszlová­kia nagymennyiségű műszaki beren­dezést vásárol a Szovjetuniótól. A csehszlovák fél kívánságára a Szov­jetunió fokozta útépítési- és fémmeg­munkáló gépek, gyárberendezési kom­plexumok szállítását, s egyidejűleg kielégítettük Csehszlovákia nyers­anyagszükségleteit is. — Milyenek az új ötéves terv idő­szakára vonatkozó árucsere-kapcsola­tok kilátásai? — A Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXIV. kongresszusának népgazda­ságfejlesztési irányelvei megszabják, hogy az új ötéves tervidőszakban — 1971—1975 — a külkereskedelmi áru­forgalom országúink között 33—35 százalékkal növekedjék — a szocia­lista országokkal kötött árncserefor­­galom általános növekedése kereté­ben. Ez szolgál majd alapul orszá­gaink külkereskedelmi fejlődéséhez. Az árucsereforgalom 43 százalékos növelését tervezzük Csehszlovákiával, mintegy 13,5 milliárd rubel értékben. De ez még nem jelenti a határt, Ha szükség lesz rá, a Szovjetunió és Csehszlovákia bővítheti kölcsönös szállítási kapacitását, lényegesebben növelheti az árucsereforgalmat. Jelenleg különösen élénk az áru­forgalom technikai árucikkek kölcsö­nös szállításában, melyek hányada 60 százalékkal emelkedett. így például a Szovjetunió 1,4 milliárd rubel ér­tékben ad el Csehszlovákiának gépe­ket és gépi felszereléseket, s vásárol­hat Csehszlovákiától 3,7 milliárdért ipari cikkeket. Az új ötéves tervidőszakban Cseh­szlovákia újabb szovjet gyártmánvú repülőgépekkel gazdagodik. Két TU 134-A típusú nagy utasszállító megvé­telének okmányait már eléírták, s to­vábbi hat gép vásárlásával számolnak 1975-ig. Am érdeklődés mutatkozik a csehszlovák fél részéről repülő­technika egyéb újdonságai iránt is (helikopterek stb.). A legújabb szovjet gépkocsi-típusok iránt is megélénkült az érdeklődés. Az új ötéves terv időszakában 2001)00 szovjet gyártmányú autó kerül Cseh­szlovákiába. Ez év elején szállítot­tunk Volga-GAZ 24-eket, Moszkvics 412-eseket és VÁZ 2001-eseket. A csehszlovák gépparkot csaknem 7000 szovjet gyártmányú marógéppel, esztergapaddal és köszörülő-agregát­­tal szaporítjuk. Mezőgazdaságuk mintegy 9000 traktort és gabonakom­bájnt kap, g a bányaipar hatalmas szénfejtő komplexumokkal és kombáj­nokkal gyarapszik. Lényegesen meg­szaporodik a villanymozdonyok, ener­getikai berendezések és a könnyű­ipari gépek, továbbá a tévé-készülé­kek, rádiók, érák, porszívók szállí­tása is. Szovjet üzemekben készülnek a prá­gai metró szerelvényei, négy cseh­szlovák építkezési kombinát felszere­lése, valamint atomreaktorok két na­gyobb atomenergiai vállalat részére. Nagy jelentőségű lesz a gépipari hagyományokkal rendelkező Cseh­szlovákia számára majd a nagy gáz­vezeték, melynek építéséhez a Szov­jetunió már megkezdte daruk, gépek, bágerek, buldózerek szállítását. Foko­zódik majd a BARÄTSÄG kőolajveze­ték kapacitása is. Az idén ezen a kő­­olajvezetéken 10.5 millió tonna ..fe­kete arany“ ömlik Csehszlovákiába. Ugyancsak növekszik majd a szovjet színesfém, vasérc és áram-szállítási kapacitás is. Nagy szovjet rendeléseket kapott Csehszlovákia kohászati és vegyipari felszerelések szállításúra és az 1971— 1975 években a Szovjetunió 75 élelmi­­szeripari üzeme számára vásárol tel­jes felszerelést Csehszlovákiától. APN részt a parlamenti választásokon. Á megelőző képviselőválasztás ugyanis 1920-ban zajlott le, akkor, amikor a munkásosztály képviselőjének, a szo­ciáldemokrata pártnak a soraiban megindult a differenciálódás folya­mata. A hivatalos pártvezetés hívei a formálódó marxista baloldallal kö­zösen Indultak a választást küzdelem­be, s ez lehetővé tette, hogy győzel­met arassanak a polgári pártok fe­lett. A CSKP megalakulása után a baloldalnak a párthoz csatlakozó par­lamenti képviselői létrehozták a kom­munista képviselők parlamenti klub­ját. A kéjiviselöház és a szenátus tag­jainak 1925. november 15-re kiírt — másodízben történő —- megválasztá­sát a kormányzat erőszakos intézke­dései jellemezték. A burzsoázia a nemzetiségi ellentéteket áthidaló pol­gári tömörülést kívánt létrehozni, hogy támadásba lendülhessen a dol­gozó nép ellen. A választási törvény módosításával, a választási körzetek határainak kiigazításával a kormány­pártok előnyös helyzetbe kerültek. A burzsoázia a választási előkészüle­tek során természetesen a fő tűzet — a befolyását egyre jobban növelö — kommunista pártra Irányította. A hatóságok a párt választást előkészü­leteinek meghiúsítására, a kommu­nista funkcionáriusok félreállltására törekedtek. A kommunista párt sok vezető egyéniségének a rácsok mö­gött kellett kivárnia a választások le­folyását. A párt megbénítására Irá­nyuló akciók során a burzsoázia attól sem riadt vissza, hogy a CSKP-t ha­mis vádak alapján „kémkedési“ per­be keverje. A Masaryk elleni merény­let és a kémkedés vádja azonban csődöt mondott. A per visszazúdult azokra, akik a rágalomhadjáratot kí­­provokálták. A kommunista párt po­zíciói nem rendültek meg. Meggyő­zően Igazolják ezt a választási ered­mények. A CSKP nem egész ötéves tényke­dés után ez ország második legerő­sebb pártja lett. Az agrárpárt csu­pán Jelentéktelen, 0,5 százalékos sza­vazattöbbséggel került a választási lista élére. A választások azt Is Iga­zolták, hogy Szlovákiában a CSKP legszilárdabb bázisai a magyarlakta területek voltak. A CSKP a legtöbb szavazatot két dél-szlovákiai válasz­tási körzetben, a Nová Zámky-ihan és a kožicetben kapta. A kommunista pártra e két körzetben leadott szava­zatok száma meghaladta az összes szavazatok 50 százalékát. Figyelemre méltó, a pártnak a magyar dolgozók közötti térhódításról tanúskodó tény is, hogy a nagyobbára magyarlakta járásokban a párt szavazatai elérték a 25,6 %-ot is a 11,5-es szlovákiai átlaggal szemben. A CSKP politikai befolyásának növekedését a magyar dolgozók körében a párt következe­tes szociális küzdelme és a nemzeti­ségi politika lenini szellemben tör­ténő fokozatos megalapozása segítet­te elő. Döntő szerepe azonban a szo­ciális mozzanatoknak volt. S ez ter­mészetes Is, hiszen Dél-Szlovákla az első köztársaság Idején elmaradott, mezőgazdateági jellegű terület volt. Szlovákia 4780 nagybirtokából 2977 ötven hektáron felüli mezőgazdasági üzem Dél- és Délnyugat-Szlováklában terült el. A nagybirtokokon nyomor­gó nincstelen földmunkások — az agrárproletárok — többsége a CSKP szociális és fokozatosan kikristályo­sodó nemzetiségi politikáját támogat­ta. Szavazataik nem kis mértékben járultak hozzá a CSKP választási si­keréhez 1925-ben, mely a párt első köztársaságbeli parlamenti harcainak egyik legkiemelkedőbb fejezete volt. A CSKP összesen negyven mandá­tumot szerzett. Szlovákiából a kö­vetkezőket választották kommunista képviselőkké: Marek Čulen, dr. Gáti József, Major István, Steiner Gábor, Kollárik G., Kopasz J., M. Kr&iak, Saf­­ranko, Mondok Ivan és Nyikolaj Sze­­dorjak. A kommunista képviselőkre nehéz, fáradságot nem ismerő munka várt. — „Számunkra a képviselői mandá­tum nem jelentett ingyenélést. A kom­munista képviselők a CSKP Központi Bizottságának határozata szerint kép­viselői fizetésüknek több mint három­negyed részét a párt rendelkezésére bocsátották... A kommunista kép­viselő a választási hadjárat befejezé­se után sem szakadt el a néptől, vá­lasztóitól. Ellenkezőleg: a nemzetgyű­lés egyes ülései között szabad idejét és főleg képviselői mentelmi jogát arra használta fel, hogy még hatáso­sabb, még erőteljesebb népnevelő, szervező és propaganda munkát fejt­sen ki“ — Írja Zdenka Holotfková Steiner Gáborról szóló monográfiá­jában. (kj)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents