Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-11-06 / 44. szám
jť IllVNl Kiégett villanyégők hatása a tojástermelésre Thomas Danko, a New Hampshire i egyetem munkatársa számos esetben észlelte, hogy a ketreces tojóházakban a kiégett villanyégőket nem cserélik ki azonnal. Fénymérővel végzett ezért rendszeres vizsgálatot arra vonatkozólag, hogy a fényintenzitás hirtelen csökkenése milyen hatású a termelésre. Megállapította, hogy az általában használt 25 wattos égők között a fényintenzitás (a két égő között) 2,5—5,5 lux fényerősségűnek felel meg és ez a megvilágítás a termelési adatok szerint elfogadható. Ha azonban egy égő a sorban kiég, ez alatt a fénymérő már nem mutat luxértéket. Az utóbbi évek kísérletei szerint a maximális termelés eléréséhez körülbelül 5,5 lux fényerősség szükséges. A legtöbb kutató vizsgálata megegyezik abban, hogy ha a fényintenzitás hirtelen csökken, ez kedvezőtlen a termelésre. Ezen kívül a ketrecbe zárt tyúknak nincs módjában az ól jobban világított helyére menni. Különösképpen veszéleys, ha egyszerre egymás mellett két égő ég ki. (Poultry Digest) Közös piac: csökkenő tojótyúkállománnyal kell számolni Ha az EGK tojáspiacán a jövőben is a jelenlegihez hasonló okok befolyásolják az áralakulást, csökkenő tojótyúk állománnyal kell számolni a Közös Piac államaiban — állapította meg a közelmúltban az egyik kutatóintézet. A jelentésben rámutatnak, hogy a tojás összfogyasztásának messze túlnyomó része esik a háztartásokra, és csak nagyon kis rész jut az iparra. Az ötvenes években jelentősen növekedett a fogyasztás, a jövőre vonatkozó prognózis viszont nem jelez jelentős növekedést a fejenkénti fogyasztás alakulásában. Sőt Belgiumban csökkenő fogyasztással lehet számolni, csupán Olaszországban várható számottevő növekedés. A prognózis 1975-re 44,2, 1985-re 48,4 milliárdos ossz tojás fogyasztást jelez a Közös Piac tagállamaiban. (VWD. Eier, Butter, Käse,) A levegőcsere módja és eszközei a nyultelepen Minden olyan nyúltelepen, ahol istállószerű épületben, emeletes ketrecekben, nagyobb mennyiségű nyulat tartanak intenzív körülmények között, ott feltétlenül gondoskodni kell az istálló mesterséges úton való levegőcseréjéről. Szükséges érről beszélni, mert a folyton fejlődő tenyésztés és árutermelés folytán egyre többen alakítják át a volt lóistállókat és hasonló gazdasági épületeket nyulak elhelyezésére. A nyúlistállók levegőcseréje nem idényszerű feladat, télen legalább annyira fontos, mint nyáron. Az állatok egészségének megóvása, az egészséges környezet biztosítása, a betegségek megelőzése érdekében a szakszerű levegőcseréről minden időben, állandó jelleggel kell gondoskodni. Az ajtók és ablakok kinyitása már ez esetben nem elég, ettől korszerűbb megoldást kell keresni és megvalósítani. E célra legjobban beváltak a baromfiólaknál használatos, 30 cm átnférőjű, körforgó, 5 lapátos ventillátorok. A ventillátorokat úgy kell elhelyezni, hogy azok huzatot és zajt ne idézzenek elő. Megfigyeltem, hogy a ventillátorokhoz közel lévő anyanyulak mindig idegesebbek, mint a távolabb elhelyezettek és az állandó zaj hatására több volt az elvetélés, a fészekszétszórás és kannibalizmus. A nyúlistálló szellőztetése, levegőcseréje több módon történhet; ablak és ajtó nyitással, a padlásra kivezetett szellőztető kürtőn keresztül és a különböző rendszerű és kapacitású ventillátorokkal. Az ablakon és ajtón való szellőztetés nem minden esetben célravezető vagy jó megoldás, mert huzat keletkezhet. A huzat és a túlzott páratartalom a nyúl legnagyobb ellensége. Nem beszélve arról, hogy a nyitott ablakra, ajtóra tavasztól késő őszig szúnyogháló szükséges. A deszkából készített 35X35 cm-es méretű, deszkából vagy furnérból készített kürtőt a mennyezetről az istálló padlótól számítva kb. 50 cm-ig kell levezetni. Ez a padozatnál öszszegyűlt, elhasznált levegőt, ammóniagázt kiszívja a padlásra, vagy a tetőn át a szabadba. A ventillátorokat lehetőleg oda építsük be a falba, ahol egyébként is nem kielégítő a levegő mozgás, és az itt megrekedt gázokat elszívja az istállóból. A házinyulaknak viszonylag lényegesen több oxigéndús levegőre van szüksége, mint bármely más háziállatunknak. A ló percenként 10—16-szor lélegzik (légző mozgások), a kutya 10—30-szor, a házinyúl pedig 50—60-szor. A házinyúl tehát nagy oixgén fogyasztó, ezért igen lényeges feladat az istálló tökéletes levegöcseréje. —szikora— A BARANYOZASI EREDMÉNYEK JAVÍTASA zésére báránykutricák alkalmazhatók jó eredménnyel: hidegben előnyösek a hordozható védőetetők: A fejletlen tögyű, vagy hibás' csecsbimbójú anyajuhokat már termékenyítés előtt selejtezni kell: ezekből rosszul nevelő anyák lesznek. Ugyancsak berregtetés előtti teendő, a kosok megfelelő kondícióba hozása. Helyes tenyésztési elv: a kosok 25 °/o-át évente cserélni kell. Figyelembe kell venni az anyák életkorát is. Ismeretes, hogy a termékenység 5—6 éves korig javul, ezután romlik, és romlik a gyapjútermelés is. A Tasmániában elterjedt ’ fajták közül egyedül a tasmániai finomgyapjas merinó kivétel, amely hétéves koráig tartható tenyésztésben. A választási időszakban meg kell vizsgálni a tőgyet, és ha a választást megelőzően az anya elapasztott, akkor fülébe krotáliát kell helyezni. lia egy anya fülében már két krotália van, ajánlatos a selejtezése. Rendkívül fontosak a megfelelő feljegyzések. Feljegyzéseket kell készíteni a termékenyített anyák számáról, a termékenyített anyánkénti átlagos bárányszaporulalról. A gyapjútermelésre tartott juhok között 90—100 °/o-os szaporulat kívánatos, a keresztezésből származó juhok között 100— 130 %-os szaporulat a megfelelő. Ennél gyengébb eredmények esetében az okokat meg kell kerseni. A gyapjútermelésre tartott merinó juhok között 90—100 %-ns Jefferies, В. C.: szaporulat kívánatos. (Kucsera Szilárd felvétele) (Tasm. J. Agric.) 4 Kuzmicén még ma is divat AZ 0RVVADÄSZAT A régi kizsákmányoló társadalom gyakran rávitte az embereket, hogy orvvadászattal szerezzék meg mindennapi betévő falatjukat. Szocialista társadalmi rendünk ezt az állapotot megszüntette. Ennek ellenére még ma is vannak olyanok, akik orvvadászatra adják fejüket, oktalanul megnyirbálják a természet szépségeit s ezzel óriási károkat okoznak társadalmunknak. A kuzmicel vadászterület a Salánci hegyek közelében terül el. így a kuzmicei határban is gyakran található őz, szarvas és hasonló nagyvad. Ezt a község vadászai (orvvadászai) igyekeznek kihasználni. Vadászati tilalom ide vagy oda, törekvéseik arra irányulnak, hogy minél több nagyvadat ejtsenek. Hogy ez menynyire igaz, az alábbi néhány sor hűen igazolja. A kuzmicei kombájnosok egyik erdőszéli búzatábla cséplésekor különös zsákmányra leltek. A ringó kalászok között két szarvas tetemére lettek figyelmesek. Az egyik egy gyönyörűen fejlett kétéves bika volt, a másik egy 5—6 éves ugyancsak szépen fejlett szarvastehén. A kombájnosok annak rendje-módja szerint értesítették az illetékes szerveket. Az illetékeseket nem lepte meg az eset, hiszen Kuzmicén ez nem először fordul elő. Az eset színhelyére érkezve újból meggyőződhettek a kuzmicei vadászok barbár tetteiről. A helyi vadászok számláját tehát újabb bűneset terheli. Ez éven pusztító kezük nyomán már 25 ezer koronás kár keletkezett. Az eset kapcsán érdemes és szükséges néhány szót a kuzmicei vadászokhoz intézni. Ne gondolják, hogy szocialista társadalmunk bárkinek megengedi a közös vagyon, a természet szépségeinek pusztítását. Voltak már ilyen esetek, de azokat rendre sikerült felszámolni. Az ilyen esetek után nem csodálkozhatnak a kuzmicei vadászok, ha a járási nemzeti bizottság illetékes szervei nem mint vadászokat, hanem mint orvvadászokat kezelik őket. Hogy ezen a helyzeten változtassanak, arra saját maguknak van legtöbb lehetőségük. Vadászbecsületüket és nevüket csak akkor szerezhetik vissza, ha megtalálják soraikban az orvvadászokat. Ezt kívánja a vadászbecsület. Le kell számolni mindazokkal, akik a vadászközösség szégyenfoltjai. Ha netán a kuzmicei vadászok nem is hajlandók a fenti néhány sor értelmében eljárni, megteszik azt közbiztonsági szerveink. Már a tettesek nyomában vannak és egészen bizonyos, hogy a bűnösök elnyerik méltó „jutalmukat“. ALBERT ÄRPÄD, Viničky (Szőlőske) VADÁSZNAP A Szlovák Nemzeti Felkelés 27. évfordulójára való megemlékezés jegyében a Veíká Calomijai (Nagycsalomijai) Vadásztársaság értekezletet tartott Krnács Vince elnök vezetésével. Az értekezlet falunk iegromantikusabb táján, a bikavölgyi vikendháznál zajlott le, ahol a vadászati szabályok betartásán kívül szó volt a vad téli etetéséről és védelméről. Az értekezlet végén humoros vadásztémájú versek hangzottak el s a terített asztaloknál ízletesen elkészített őzbak pörkölt illatozott. Pölhös Vince, Veíká Calomija ZSÄKMÄNY. Farkas Péternek a Turňa n/Bodvou-i (a tornai) „Vár“ nevet viselő vadásztársaság elnökének a képen látható 130 kg-os vaddisznót sikerült puskavégre keríteni. Ez a három-négyéves vadkan beszokott a szövetkezeti tagok kukorica földjére, de féktelen garázdálkodásának egy csöppet sem örültek a szövetkezet dolgozói. Agyara 21 cm-es volt. Szép tóreta lesz ez a fiatal vadász gyűjteményében. Tamás Katalin, Háj (Aj) VESZEDELMES KIRÁNDULÁS Szokatlan hírt közöltek a múlt nyáron a fővárosi napilapok: Vasárnap volt. A dolgozók üdülő napja. A Szlovák Érchegység egyik kies völgyébe kirándult egy házaspár. Málnázni akart. Gyönyörködött a természet üde színpompájában és útközben egy-két érett málnát le-lecsípett. Az asszony letért az útról, hogy benézzen az útmenti vágásba, a füzike és a málnabokor dzsungeljébe. Le akarta szüretelni a vonzóan mosolygó piros gyümölcsöt, miközben — önbátorításul is — egy garamvölgyi dalocskát dúdolt: — Medvécském adj pacsit, mulassunk egy kicsit! — Hirtelen fülsiketítő zaj rémítette meg az éneklő asszonyt. Torkán akadt a dal. Égető fájdalmat érzett a lábában. Felsikoltott, s amikor visszanézett, medvét látott közvetlenül a háta mögött. Ijedtében a sűrű páfrányba zuhant és segítségért kiáltozott. A ragadozó hosszú karmával súlyos sebet ejtett az asszony lábán. A sikoltás hallatára megremegett a férj, mint a nyárfalevél, és a málnásba rohant, hogy megmentse halálraijedt élettársát. Fegyvere nem volt, hiszen üdülési szándékkal indultak az erdőbe. Szenvedélyes vadász létére tagja volt ugyan a helyi vadásztársaságnak, most azonban csupán kés volt nála. Elkeseredetten vetette magát a ragadozóra. Torkon ragadta, fojtogatta. A medve fulladozott. Bírókra keltek. Elvágődtak a sűrű málnásban és élethalál harcot vívtak egymással. A medve összemarta ellenfele lábait, karmaival sebet ejtett a mellén meg a vállain. A mindenre elszánt ember késével döfögette a dühöngő vad mellkasát. s az erősen vérzett. A medve végül feladta a harcot. Ellankadt. Elillant a küzdőtérről, a megsebesült házaspár pedig csak nagy erőfeszítéssel vánszorgott el otthonáig. A helyi lakosok azonnal kórházba szállították a két beteget. Néhány nap múlva az a hír járta, hogy a kincstári erdőörök hatalmas medve hullájára akadtak a hegyi patak mellett. A hatóságok vizsgálata alapján az volt a vélemény, hogy nem kés, hanem vadorzó golyója végzett a medvével, amely fájdalomtól gyötörve támadta meg a közelébe került aszszonyt. A helyi vadászok és az erdészeti személyzet azonban tévesnek találta a bírósági szakértők .^véleményét, amely szerintük csak arra volt jó, hogy a bátor ember hősiességének értékét csökkentse. SELMEC ADOLF Mire vadászhatunk novemberben? November már az apróvad vadászatának jegyében kezdődik. A hónap első napjától vadászhatunk a mezei nyúlra, a fácánkakasra \ és az elismert és önálló fácánosokban a fácántyúkra is. A vadászgazdák ne feledkezzenek meg arról, hogy már most ki kell jelölniük a vadászterület azon 1/5 részét, amelyen idén vadászat nem lesz és amely a vad szaporítását szolgálja. A vadászatok időrendi tervét be kell küldeni a járási nemzeti bizottságra és a SZVSZ járási bizottságára. A nagyvadak közül külön figyelmet érdemel a muflon, amely a hónap második felében üzekedik. A hasznos vad közül e hónap lövéslistáján szerepel: a gímszarvas, a szika-szarvas, a dámszarvas, a muflon és a vaddisznó minden neme, az őzsuta és az őzgida, a borz (csak november 30-ig lőhető), a mezei nyúl, a fácánkakas (a fácántyúk csak korlátozottan), a vadréce 4 alfaja (csak november 30-ig, azután december 15-ig már csak a tőkésréce gácsérje), a vadludak, a közép sárszalonka (csak november 30-ig), a balkáni gerle. A többi vadfajok közül lőhető a vadmacska, a pézsmapocok, a gatyásölyv, a vetési varjú és az egész évben vadászható kártékony vadfajok, mint az üregi nyúl, a farkas, a hiúz, a róka, a nyestkutya, a görény, a menyét, a hermelin, a galambászhéja, a szürke- és a fekete varjú, a szarka, a mátyásmadár, a csóka és a nagy kárókatona. A vadászok figyelmébe ajánljuk, hogy novemberben megkezdhetik az élővad befogást is, ami a vadgazdálkodás legmagasabb szintű tevékenysége. Ennek vadtenyésztési és gazdasági jelentősége egyaránt nagy, ezért ahol csak lehet, maximális mértékben kell vele foglalkozni. K. K. Tasmániai viszonyok között a legtöbb anyajuh termékenységi maximuma februártól áprilisig tart. A testsúly és a kondíció azonban összefügg a legelők kizöldülésével, ezért a lehető legkésőbbi berregtetést javasolják. Fontos szabály: berregte téskor az anyák legyének a lehető legjobb kondícióban. Kimutatták ugyanis, hogy minél jobb a kondíció, annál jobb a fogamzás is. A termékenyülés után az anyák kondícióját fokozatosan tenyészkondícióra lehet csökkenteni. A fokozatosság a vemhességi toxéma elkerülése végett feltétlenül szükséges. A vemhesség utolsó hat hetében a takarmányozást ismét javítani kell. Gyakorlati megoldásként a termékenyítés időpontjától kezdve az anyaállományokat korán, közepesen és későn ellő csoportokra oszt ják, s a csőporotsításnak megfelelően takarmányozzák. Fontos szabály, hogy a vemhes anyajuhokat óvjuk minden stressz-hatástól. Ha ez mégis elkerülhetetlen (szállítás stb.), a megfelelő gyógyszeres kezelések enyhíthetik. Elengedhetetlen a vemhes anyák napi kétszeri ellenőrzése. A gyenge bárányok és az ikrek elhelye-
